Igen, köszi, ezt a hirdetést megtaláltam, de még nem bírtam rábeszélni a haverodat hogy valamire cserélje el velem. Pedíg általánosságban nem zárkózott el a cserétől, de pont arra nincs szüksége, ami nekem nagyon felesleges.
A régi pg.c2 megszűnése óta szükségessé vált egybefogni az összes magyarországi siklóernyős eladó szerelést. Ez egy régi adósság, amit először a pg.5mp-n sikerült valóra váltani! A legnagyobb hazai választékot itt találod:
Elcserélném Sol Bog Boy 130-175 kg-ig siklóernyömet fémkeresöre csere érték 150-ezer forint+van hozzá beűlö is ami 35ezer forint . Minden megoldás érdekel, az ár irányár.
Egy haverommal kezdtük a siklóernyőzést, pár hónap eltéréssel. Én kezdtem előbb, de ő hamar utolért mert kiváló mozgáskoordinációja van. A tanfolyamköltségen kívül összesen 40ezre volt szerelésre (amikor kezdte még volt munkája, de mikor szerkót kellett vennie, már munkanélküli lett.
Ezért azt a 40 ropit elköltötte egy komplett szerelésre. Egy öreg skyline beülővel, tárzsákkal együtt vett egy a Philou-hoz hasonló porójú (1-3mp) Firebird Boostert.
Mire végzett a tanfolyammal a Boosternek 0,1-es porója volt. Azzal járt a srác magasstartra. Még lejtőzött is vele, az ernyő sosem volt hajlamos zsákesni. Ja, a Booster is kettesernyő, mégsem volt semmi gond vele, pedig a porója alapján simán ki kellett volna már régen selejtezni.
Azóta valahogy másképp nézek a Boosterokra. Meg a Firebird-ernyőkre is. A porozitási kérdést meg nagyvonalúbban kezelem. Nem ez az egyetlen tulajdonsága egy ernyő légialkalmasságának, bármennyire is úgy tekintünk rá!
Azóta több gyenge porójú ernyőt megismertem már. Több típust nagyon megszerettem. Pár gyártó esetében meg azt mondom, hogy ha valaki olyan ernyőt vesz, nem nyúlhat nagyon mellé. De tudok ellenpéldát is...
No hát ez az! Ember legyen a talpán, aki átlátja a többszáz ernyőgyártó többezres típuspalettáját légialkalmasság-ügyben. Rengeteg kupola-anyagtípus van, zsinórtípus és nagyon nem mindegy, hogy melyik, mikor, hol, hogyan szakad, kopik..
De egy biztos a számomra; a pontos porozitás nem pontos (mert más műszerrel tuti más eredményt kapunk). A zsinórok tördezettségét sem tudjuk pontosan megállapítani (korábban volt szó róla), a zsinórok szakítószilárdsági vizsgálata szép és jó, de korábban ennek az anomáliáiról is esett szó. A zsinórhosszakról épp Pazsó esete íratja azt velem, hogy használt ernyőnél nem mehetünk a gyári zsinóradatok után...
És akkor még én is láttam Bozsó híres piros Airea-ernyőjét, tanusíthatom, hogy azalatt az ernyő alatt nem fullad meg a szöcske.
Hol az igazság? Odaát..
Tényleg. Az X-akták híres mondásáról jut eszembe. sosem tudtam, hogy hol van az az ODAÁT? Marslakóéknál, Lucifernél? Az angyalkák között? HOL?
Nincs mit, de valószínűleg itt mindenkit érdekel az eredmény. Legalábbis engem igen. Így egy apró infómorzsával többünk lesz a kupolaanyagokat illetően..
Érdekes amiket írsz. Sajnos nagy a káosz ernyő ügyben. Azonban nekem, meg azoknak, akik homokos helyen cseszték szét az ernyőiket, rekordsebességgel, az a véleményem alakult ki hogy az is megfelezheti az ernyőd élettartamát ha dzsuvába teríted rendszeresen...
Még két adalék: az egyik Bozsó, akinek legendás szakadt piros ernyőjén keresztül lehet lélegezni,de még nem érte baleset, a másik pufi, akinek a pár tucat órás ernyőjéről leszakadt pár zsinór, amikor akkora turbóba került hogy egyszercsak az ölében találta a kupolát, és amikor visszanyílt szétszakadt.
Úgyhogy mindenki eldöntheti, mekkora tartalékkal, milyen időjárást, és milyen manővereket vállal be. A paletta nagyon széles!
Megtörtént eset, velem történt, de itt már többször leírtam;
Szóval 2011-ben kisdombos gyakorlórepülésekhez vettem egy 2002-es gelvenoros, ratyi porójú Ozone Vibe-ot. Volt mellette egy másik ernyőm, azzal magasstartoltam. Aztán úgy alakult, hogy az Ozone-t egyre kevesebbet használtam, mert inkább magasstartra jártam. Ezért leimpregnáltattam a Vibe-ot, hogy télen legyen mivel gyakorolni a magasstartot, és kíméljem a másikat.
Így történt. Az Vibe 87-es poróval jött vissza és szépen eljártam 2011-12 telén vele az Egedre.
Az ernyő már nagyon kopottan, foltosan nézett ki. Mégis simán repültem vele órás időtartamokat is, sőt pici kis távokat is (Eged hegy-Várhegy és vissza). Mindezt télen, mikor minden ernyőt megvisel a nedves, hideg idő.
Már mindenki le akart beszélni arról az ernyőről. Ne repüljek vel, meglátom, szétszakad a fejem felett. Bevallom, eléggé beijedtem, mi lesz, ha..
Szóval a 2012 januári közgyűlésen mértünk rajta porót (12mp - hamar lement), és csináltunk rajta szakítószilárdságot. Én csináltam, mert ilyet akkor még nem csináltam és ismertem az ernyőm minden kopott felületét, tudtam, hogy kb. hol a leggyengébb az anyag. Na, oda beszúrtam a tűt. Előzetesen hallottam, hogy 500g-tól már jó, de azért inkább 600-al húzzam meg.
Meghúztam. Lendületből 650-ig felszaladtam, mikor rájöttem, hogy kicsit túlhúztam. Nem szakadt. Esze ágában sem volt. Pedig a kék anyag itt már majdnem fehérre fakult. És kibírta. Tettem rá egy foltot, és 2012 tavaszán még vígan repültem vele pár egyórás lejtőzést..
Naná, ekkor már nyugodt voltam ernyőm felől!
Szóval lehet, hogy igaz a használt gelvenor rossz szakítószilárdsága, csak nálam ez valahogy nem igazolódott be. Egyetlen bajom volt mindig is a gelvenor ernyőkkel; nehezek, ezért kicsit több izzadtságba került felvinni a hegyre. Meg talán kicsit nehezebben startol, mint a többi.
És ennyi.
Mivel gelvenorról nincs adatom, ezért fogalmam sincs mennyi óra míg egy új gelvenor ernyő porója lemegy 50-re, de egy hagyományos Skytex-ernyő esetén van viszonyítási alapom. 1repült óra kb. 1,5-2,5mp (legyen 2mp) porócsökkenést okoz. Egy új ernyő kb. 300-400-as porójú (a "szigorúbb" porómérővel mérve - itt most már nem térek ki a porómérők jelentős kalibrációs különbségeire). Ez azt jelenti, hogy egy ernyő élettartama max. kb. 150-250 repült óra lehet optimális esetben.
A gelvenorról valahogy nem hiszem, hogy ennek majd duplája után még van benne 30-60mp, ami még kb. 10-20 órára elég, a kritikus érték eléréséig. Állítólag gyorsabban "szalad" le a gelvenor ernyők porója, ami újonnan több, mint a skytexé, de számomra hihető számmal még senki sem tudott előállni, mert annyit az én egyik új, 1.5 repült órás ernyőm anyaga is teljesített (erről már írtam lejjebb).
Szóval mérlegelve a hallottakat, olvasottakat, valószerűtlennek tartom, hogy az ernyődben 4-500 repült óra legyen, vagy akkor a porója már régen 0 és nem 30-60mp.
A magad megnyugtatására azért én is javaslom a szakítószilárdság-vizsgálatot, mert egyetlen pici lyukba kerül, amit egy 1centis javítóanyaggal simán befoltozhatsz, de legalább többet nem idegeskedsz az ernyőd miatt.
Nem mindegy.
Mellesleg -ez a magánvéleményem- ha az én öreg 12mp-es (és impregnálva ennyi!) Vibe-ernyőm simán átment, akkor semmi félnivalód nincs a vizsgálattól! De ha esetleg mégis szakadna, legalább tudod.
Persze, hogy nem szeretik, pedig ez a fontosabb vizsgálat. A vadiúj kupolaanyag 2-3 kilónyi (vagy több) tűs szakítópróbát kibír. Az előírt vizsgáló erő 500 gramm...
A legtöbb műszaki vezető 1 kg-ig húzza, de legalább 600 grammig. Akit érdekel a kupola állapota, tudomásul veszi, sőt örül neki, hogy kiderül, még sokat kibír az ernyője. Kibírna ám sokat 100 grammnál szakadáskor is, de valamilyen értelmes értéknél meg kell húzni a határt.
Még műszakiztatható állapotú ernyőnél a szakító próba nyomán olyan pici lyuk keletkezik, hogy bölcs dolog egy kerek foltot ráragasztani, nehogy észre nem véve ott történjen a következő légáteresztés mérés.
Kupola anyagának szakadásvizsgálatát nem szokták szeretni az ernyőtulajdonosok. Egy meghatározott átmérőjű tűt beleszúrnak az ernyő anyagába, és egy erőmérővel elkedik húzni az ernyő anyagával merőlegesen. Meghatározott erőnél elérésénél vége a vizsgálatnak. Ha elszakad az anyag rögtön kuka az ernyő.
Egyszerűen letesztelheted hogy bírja e még. Akaszd be valahova a hevedert. Ha egy csigával, és súlyokkal rendelkezel,akkor már mérésnek is nevezhető próbaterhelésnek vetheted alá az ernyődet 20-25 kg-ot ki kell bírnia minden zsinórnak. Húzd fel a súlyt minden egyes zsinórral, ami a kupolához van varrva, úgy hogy a kupolát markolod. Ha ezt kibírja, akkor a zsinórzat is biztonságos, és ha az ernyőből sem szakad ki a madzag, akkor az ernyő anyaga is kibír még egy komoly túlterhelést, és nem kell fosnod.
A "szakemberek" egy része is elvégzi ezt a vizsgálatot, de egyrésze csak rámondja. Ezért az a szomorú, és szégyenteljes véleményem lakult ki hogy legjobb ha te magad ellenőrzöd azt amin az életed múlik...
Én is hallottam a gelvenor azon tulajonságáról, hogy az anyag szakítószilárdsága előbb a min. határérték alá esik, mint a porója.
Pár kommenttel alább említettem a hátimotorozást a Mambooval.
Az a helyzet, hogy ez az első ernyőm, sokat kutyáztam vele, kapott havat is elég sokat és gelvenorhoz képest igen gyenge a porója: 30-60. Bár még remekül repül, felvetődött bennem a kérdés, hogy mi van, ha már gyenge az anyaga és szakadásra hajlamos?
Egyesek azt mondták, hogy kb. 4-500 óra van benne.
Bennem van a para, hogy szétszakad a fejem fölött!
Hol végeznek az anyag szakítószilárdságára vonatkozó tesztet? Ez hogy történik?
Volt már olyan a siklóernyős "történelemben", hogy történt ilyen baleset?
No várjál csak. Az ernyőanyag nem olyan egyszerű, hogy Skytex, vagy Gelvenor és kész. Van még Mylar, Unytika, Tetoron, Sofly és még kisezer típus.
Utánanéztem, a Flair valóban nem Skytex, de nem is Gelvenor! Ezt az anyagot a Carrington gyártja (UK), és Novare fantázianevű poliamid anyag. vékonybb mint a Gelvenor, mert az 6.6 mikron vastag, ez meg 5.5. A m2-re kivetített gramsúlya is valamivel kissebb mint a Gelvenoré:
Gelvenor 45-55g/m2
Novare kb.42g/m2
Ezt a típust nem ismerem. Az én FreeX Blade-m sima hétköznapi Skytex a maga 45g/m2-ével. Ez az az anyagtípus, aminek először a porója lesz ratyi és csak utána akarna megbukni szakítósziládrdsági teszten.
A Novare-t nem ismerem, de talán a vékonysága és a könnyű anyaga miatt nem gondolnám vastagbevonatosnak. Szóval gyanítom (de csak gyanítom), hogy ez is olyan ernyőanyag lehet, ami először porozitásvizsgán bukik meg és csak utána akar elszakadni szakítószilárdság-teszten.
Az ernyőanyag szakítószilárdsága nem javítható. Ha szakad a teszten, akkor kuka. Ha csak a porója lesz ratyi, akkor még impregnálható, de fogalmam sincs mennyire lesz tartós.
Személyes tapasztalatom, hogy az impregnálás nagyon kétesélyes. Van ernyő, amin kibír egy egész szezonnyi használatot, van amiről pár repült óra után lekopik. Talán annyit általánosíthatok, hogy Skytexen nagyobb eséllyel megmarad az impregnálás, mint a Gelvenoron. De hogy a Novare-n mi a helyzet? Ki tudja?
Ilyesmire gondoltam amit írtál, hogy tavaly még repültél ilyennel. Mivel az is egy alternatíva lenne, hogy nagyon rossz típus, és pár éves kora után szétmállik az anyaga. Egyébként ez nem a fedémesi ernyő. Arra gondoltam, hogy a kezdő próbálgatások után megnézetem egy szakival, hogy hogyan tovább, eladjam és vegyek egy komolyabbat (újabb 1/2-est), vagy kisebb összegből javítható még. Persze itt az is alternatíva, hogy nem is kell hozzányúlni, és pár évig még használható, bár ilyen korú ernyőnél erre elég kevés az esély.
Viszont ezek szerint még repülnek ilyennel. Feltűnt egyébkén egy-két youtube-os videón is, ezért is merült fel bennem a kérdés.
Ez véletlenül nem a Fedémesen tavaly vásárolt piros Flair lenne?
Egészen véletlenül én is kipróbáltam tavaly, de csak 1-2 menetre. Teljesen nyugodt típus, tavaly teljesen unalmasan viselkedett a levegőben, de a jelenlegi állapotát nem ismerem.
1/2-es ernyő, tesztjelentését megnézheted a következő linken:
Mellesleg ha már FreeX, épp ma láttam, hogy eladó egy FreeX Frame L-es méretben, 80 repült órával. Ez is 1-2-es ernyő, jó siklással. Kiváló választás egy magasstartra készülő tanulónak. Az ára ugyan 770 EUR (kb. 200ezer-220ezer Ft között), dehát FreeX!
No de ha már tobzódunk a FreeX-ernyőfronton, akkor;
Nem tudom milyen képzettségi szinten állsz, de ha már túl vagy tanulószinten és lazán termikelsz, én is felajánlhatom a saját FreeX Blade-emet, szintén L-es méretben. Ezt az ernyőt nem kell bemutatni, eleget írtam róla.
De.. Ez már 2-es ernyő! Viszont 55ezer Ft-ba fájna és a következő szezonban nyugodtan tolhatod vele termikben, meg távon, persze ha már érzel elég affinitást a kettesernyőhöz.. (csak meg ne gondoljam magam..)
Ha már úgyis a régebbi ernyőkről megy a szakértés, had kérdezzem meg, hogy Freex Flair típussal van valakinek tapasztalata? Nem mai darab már az sem, igazából kupolázni vettem tavaszra, de elképzelhető lehet, hogy még komolyabb munkára fogható?
Kicsit félreérthető voltam talán,de a gelvenorjól bírja, tartósabb mint a többi, csak van egy megtévesztő tulajdonsága, ami lehet hogy már az új generációra nem is vonatkozik.
Szóval, az ernyőanyagok élettartamának korlátja a porozitás leromlása volt. ekkor született az a koncepció hogy legyen inkább nehezebb az anyag, de tartós. Akkoriban, a jóval szarabbul startoló ernyők korában, ez komoly kompromisszum volt, és ráadásul túllőttek a célon. Felesleges mértékben feljavították a porozitást, ezért fordulhat elő az a szokatlan jelenség hogy mechanikailag előbb megy szét a gelvenor, mielőtt még leromlana a porozitása. Vagyis tartósabb anyag, csak arra kell figyelni hogy a mért porozitás értéket más szemmel értékeld, hiszen létezett olyan új ernyő aminek 300-at mértek, és nyilván, ha ezt akarnák eladni pl. 250-el az teljesen más állapotra utal, mint ha egy ezernéhányszáz eredeti állapotról romlik le 250-re. Remélem így már tisztább, mire is kell figyelni. Egy olyan tépkedős vizsgálat - amitől kiráz a hideg - az megnyugtató lehet.
Egyébként az új generációs gelvenórnál már fejlődött a technológia, és képesek sokkal vékonyabb rétegben is felhordani a védőréteget, olyannyira hogy én már ránézésre nem is biztos hogy észreveszem a különbséget, a súly is csökkent, a starttulajdonságok is jelentősen javultak, úgyhogy én manapság a gelvenornak szavazok bizalmat.
Hadd kérjelek meg egy szivességre. Légyszi küld már el a gy.mkukacfreemailponthu címet a 357-es hozzászólás gazdájához, mert én nem vagyok rá képes, és lehet hogy nem sűrűn jár erre. Érdekel a beülője, de még nem reagált semmit.
Huhh, azt hiszem sokszor fogalmazok pontatlanul. Ezúttal is ez történt. Tudtommal nincsenek "újfajta" porómérők, csak van egy ősrégi típus, meg egy "újabb", ami -szerintem- szintén nem lehet egy fiatal ketyere. Még sosem foglalkoztam a porómérők gyártási évével, engem a kalibrációk közötti különbség jobban aggasz.
Szóval, ahogy korábban írtam, egy ernyőtípus, azonos méret, szín, használtsági állapot és az egyik 400mp-et teljesít, a másik 260-at! (persze két különdöző -mondjuk így:- "szériájú" porómérővel, egy napon).
Van kalibrációs különbség, rendesen!
Tehát ha a "szigorúbb" porómérővel a gelvenor-ernyőm 265-öt teljesít, az a "lazább" mérővel 400 felett van. Vicces nem?
Volt korábban egy igen rossz állapotú gelvenor-ernyőm (az Ozone Vibe, 2002), ami már impregnálva is csak 12mp-et teljesített, de a szakítószilárdsági teszten simán átment, pedig előtte pontosan azt hallgattam végig, hogy a korai gelvenor agyonimpregnált szar, ilyen gyenge porójú gelvenor-ernyővel ne repüljek!
Aztán gond nélkül átment a szakítószilárdsági vizsgálaton, majd tavasszal még boldogan termikeltem vele pár órácskát.
Szóval nehéz okosnak lenni..
Tüskelyukkal már volt dolgom. Nagyon gáz porót mérni tüskebokrokban járt ernyőn. Merthogy lyukmérettől függően, akár 2-3mp-re is leviheti a porót, egy egyébként kiváló állapotú ernyőn. Persze ezt észre lehet venni, ha ugyanabban a cellában máshol is mérünk, mert akkor hirtelen sokkal jobb eredményt kaphatunk, ami gyanússá tesz az előző mérést.
Ha azonban egy egyébként is öreg ernyővel történik mindez, akkor a még kb.15mp-es ernyőnek csúnyán lehúzhatják a poróját. Ezt azért írom, mert a fent említett Vibe-ot többször megjárattam Fedémesen a tüskebokorban (gyakorlóernyőm volt) és a középső cellák is kaptak bőven a tüskéből.
Akkoriban egy haverom révén könnyen hozzá tudtam jutni porómérőhöz és kitapasztaltam egy helyet a középső cella beömlőjén, ahol nem kapott tüskelyukakat (ekkoriban impregnáltattam a Vibe-ot, ezért volt olyan fontos a mérés). Az ernyőnek 67-es lett a porozitása frissen impregnálva, míg ahol tüskelyukak voltak, csak 2-6 között mértünk. Végül alkoholos filccel kijelöltem egy helyet, ahol pontosan lehetett mérni.
Vicces nem?
Szóval én az ernyőporozitást nem tartom olyan fontosnak, mint amilyen feneket kerítenek neki ebben az országban.
Oké, ez a siklóernyők állapotának egy fontos mérőszáma, de ott van még a zsinórok nyúlása, ami szintén ócskává tehet egy jó ernyőt is. Vagy ott van még az ernyő konstrukcióka, ami szintén sokat számít.
Írtam már, ismerek olyan ernyőt, aminek már 0.1mp alatt volt a porója, de a tulaja vígan repült vele az Egedről, egyszer sem volt se zsákesése, se más gondja.
Viszont tudok olyan ernyőről is, amivel 80-as porzitás mellett lezsákestek.
Ez a porozitás témakör amúgy is izgat... Nekem nincsenek ennyire széélsőségesen különböző eredményekről tapasztalatom, de még nem is láttam olyan "újfajta" mérőkét, viszont el tudom képzelni a halálosan öreg műszerekről hogy netán szoruljanak. Ki tudhatja biztosan.
De ami nagyon befolyásolhatja a jó porozitású ernyők eredményét, a szarabbakét meg kevésbé, az a fars levegő szívás. Ez egyszerű logikával belátható. Ha mondjuk egy műszer a folpakkon is "átszívja 300 s alatt a levegőtakkor egy 1000-es porozitású ernyőt 270-nek fog mérni, míg egy 20-as porozitásút 19-nek.
Ami meg sokszor előfordulhat és magyarázat lehet a hullámzó mérési eredményre az a láthatatlanul kis lukak, amiket pl. tüskék okoznak,azokon a gyönyörű - a startalapból - tisztességesen karbantartott réteken, ahol kénytelenek vagyunk hajtogatni az ernyőket.....
Én a legelső ernyővásárlásra készítettem magamnak két palackból egy porómérőt, 50 ft költséggel. Baromi macerás használni, de 5%-on belül szóródtak a mérési eredmények, és 10% pontossággal megeggyeztek a "régi" típusú műszer eredményeivel.
Abban vitatkoznék hogy a nagyobb porozitás értéknél már ne lenne jelentőssége az eredménynek, főleg a gelvenórok esetében. Azért mondom ezt, mert eddíg két ernyőnél is tapasztaltam - összesen 10 ernyőm volt eddíg,az nem sok,de azért valami - hirtelen romlást, amikor a porozitás nem egyenletesen romlott, hanem úgy félútig eljutott, utána hirtelen romlott tovább. Ebből még ne csináljunk statisztikát,csak figyeljük a jelenséget. Gelvenórnál ugye meg túllőttek eleinte a célon - ma már végonyabb réteget is fel tudnak hordani - és annyira nem volt légáteresztő hogy viszonylag jó poróval is már szétmálott az anyag. Gelvenórnál a 200 szerintem igen szar érték... míg más anyagnál kiválló is lehet.
Talán ismered a régi és az újabb porómérő közötti különbséget is?
De erre szolgálok egy jó példával:
Van egy UP Kantega 2-m (2010-es). Sima skytex (S9092-E85A) anyagból van. Tavaly vettem. Az első tulaja megvette Gombóc Artúrtól. Újonnan, középen 392mp-et teljesített. A Gombóc Artúr porómérőjével. Majd a 2011-es vizsgálaton 1h:48' repült idővel ugyanitt 360mp-et teljesített. Ezután az ernyő állt egy évet a zsákjában, mikor én megvettem. Ez tavaly nyáron volt. Az adás-vételkor az Eged Eagle szakosztály porómérőjével mértük. Ez régebbi típus és 1080mp-et(!) mért. Ismétlem, nem gelvenor ernyő! Ezután tettem az ernyőbe tavaly őszig 12órát, mikor elcsomagoltam télre.
A mútkori fedémesi közgyűlésen ismét mértük a porozitását, 282mp-et, a Gurigáék porómérőjével (az újabb típus).
Kérdezed, hogy lehetséges ez? Azért, mert a régebbi típusú porómérő és az újabb között új, vagy újszerű állapotú ernyő porójának mérésekor ekkora a mérési különbség! A Régi típusú (amelyik piros kijelzős, felete dobozos számlálóval ellátott) új ernyőnél simán mér 600-800mp-et, vagy bőven afelett is, míg az újabb típusú (amelyik tizedmásodpercet is mér), új ernyőre 300-400mp-et mér. Tudom meglepő, hogy ekkora a kalibrációs különbség a porómérők között, de nem az a lényeg, hogy jó állapotú ernyő porozitását ellenőrizzük, hanem a "leharcolt" ernyőanyagról megállapítható legyen, hogy az mennyire rossz. És mindkét típus (a régi és az új) 50mp körüli ernyőanyagnál már körülbelül hasonló adatokat produkál.
Van erre még egy pédám. Tavaly két barátom is ugyanolyan teljesen új ernyőt vett (típusban, színben, de még méretben is) mindketten kb. ugyanannyit repültek vele tavaly és mindketten nagyon vigyáztak ernyőjükre. Kézenfekvő, hogy az ernyőknek pár mp-es eltéréssel ugyanazokat az adatokat kell teljesíteni poróméréskor.
A fedémesi közgyűlésre Gurigáék két porómérőt hoztak. Doki ernyője az egyikkel mérve 265mp-et teljesített, Mikié 400 felett. Ezen Doki nagyon kiakadt, ezért meg kellett nyugtatnom, hogy ez természetes, ez a két porómérő közötti kalibrációs különbséget jelenti és semmivel sem rosszabb az ő ernyője, mint a Mikié. De ezeket a sorokat valószínűleg Doki is olvassa és tanusíthatja, így volt.
Szóval porómérés-ügyben vigyázni kell, nem minden eredmény az, aminek látszik!
És ebbe még bekavarhat, ha pl. a haver esetleg impregnáltatja öreg ernyőjét, amiről tudod, hogy szarabb porójú, mit a tiéd és mégis klasszisokkal jobban teljesít mint a tied. Pillanatnyilag.
Gelvenorról is van némi tapasztalatom, mert régebben volt egy Ozone Vibe-om.
A gelvenort van aki szereti, van aki nem. Nekem nincs bajom vele hacsak az nem, hogy nehéz felcipelni az Eged-re. De van két jó lábam, majdcsak elbírom valahogy.
Engem ez kopasz kevláros galériazsinór jobban bosszant. De ezt is megoldom valahogy.
Az Allegra 1/2-es ernyő. Repülési tulajdonságokban, összehasonlítva a Blade-el, nyugodtabb ernyőnek tűnik. Mármint a pár féloldalas csukás, fülezés, meg wingover alapján. De nem sokkal nyugodtabb. A Blade-et alsó kettesnek gondolnám, az Allegra meg olyan közepes 1/2-es. Azt is a nehézkes startja miatt, ami elég jellemző az ernyőre. Viszont közepesen erős szélben, jócskán felültehelve is jót lejtőztem vele, gyaníthatóan termikelésben is kiváló lesz, de ezt még meglátjuk.
A Blade-et továbbra is nagyon szeretem, de van ernyőm főszezonra (Kantega2-es), nekem télre kell ernyő (meg kisdombon ökörködni). A Blade-et nem akarom hóban, fagyban kinyírni. Annál sokkal többre tartom a típust. Meg aztán nem akarok 4 ernyőt tárolni, mikor nekem 2 is bőven elég. Ezért 2 ernyőt el kell adnom. És a Blade közepesen használt, míg az Apco sokkal jobb állapotban van, miközben biztonságosabb is. Egyértelmű számomra a választás.
