A napokban volt egy kiadós bejárásom a Lesence pataktól Tapolca patakig.
Elég erőst el vizuál izéltem, hogy mennyi vizet hová és hogyan lehetett volna elkormányozgatni, elrakni.
Aztán voltam a Séd mentén is kb Kapolcstól végig Tapolcáig.
Az a rengeteg malom, ami itt évezredeken át megtartotta a vizet és aktív tájgazdálkodást biztosított, köztük a diszeli mező elméleti elárasztásával szintén megjelent a szemeim előtt.
:-/
Gazdagok vagyunk, hogy csakúgy kihúzzuk a dugót a kádból...
látom, napló akadémikus is olvasta a hozzászólásodat, aki nem dolgozik meg a fizetéséért, ellenben gyáva beszólni a politikának, hogy hülyék vagytok, de nagyon!
Én is így gondolnám, nem a képzéssel és a mérnök véna hiányával lehet a gond az értelmetlen döntéseknél, hanem a politika kockázatkerülésével.
HA NINCS VÍZ, NEM LEHET BAJ! - alapelvvel. Ebben a régi főni is az összes zöld podcastja ellenére sikeres oligarcha talpnyaló volt.
off.
Égessük el a fát, mert az zöld! Ha nem tudunk szemétégetőt építeni, akkor ez lesz a biomassza energia!
De hogy ebben a sok sötét politikus tömegben egynek is belevillanna valami az eszébe. A nemzetközi tapasztalatok figyelmeztettek a napelem veszélyére, nem baj, ezt is sikerült Túltolni, a centralizálást elrontott decentralizálás irányába.
Nem tudom, h van-e energia politika, de hogy nem kapcsolódik a vízpolitikához az biztos. 120 éve több száz malom volt a mai M. o. területén. Ebből elég sok kis erőművet lehetne építeni, a helyi túltolt naperőművek kiegyenlítésére. Ezek nagy része vízimalomként a víz megfogásában lenne érdekelt - de mi csak Paks és szántóföld helyet napelempark és sivatagban tudnak gondolkodni.
E vízgazdálkodás folyamatához számos - innen nézve periféria - szakterület/ágazat teszi, teheti oda a magáét. A teljesség igénye nélkül: természetvédelem, erdőgazdálkodás, komplett agrárium, de még az örökségvédelem is.
Ezt hívom én is komplexen tájgazdálkodásnak.
Ha én lennék a Sándor palota fura ura, akkor rázárnám az ajtót az akadémikusokra, hogy van 24 órájuk egységes koncepciót alkotni. Kaja, eü ellátás lesz, telefon, internet van.. Kapnak ledőlésre harminc tábori ágyat. Felváltva használhatják... Szóval: Fel, munkára!
Ha nem oldják meg, akkor a költségvetési tv nem aláírása révén beszántás.
Ja, igen. Ha elakadnak, akkor kérdezzék meg a néprajzost, az majd válaszol rá, hogy régen hogyan viselkedett a legény a gáton (a leánnyal), aztán ehhez kell műszaki-ökológiai stratégiát készíteni.
A Balatonból leeresztett víz már valahol az 56 millió m3 mennyiségnél tart.
A Velencei-tó vízkészlete maximumnál ~48 millió m3.
A Pátkai- és a Zámolyi-tározó összes kapacitása ~17,0 millió m3
A Velencei-tónál kb 250,000 m3 víz kell 1 cm emelkedéshez.
A Balatonból leeresztett víz a Velencei-tóra vetítve: 224 cm víztömeg lenne.
A Balatonból úgy engedtek le egy komplett Velencei-tó mennyiséget, hogy még az egyik tározót is színültig lehetne vele tölteni és még mindig 16 cm-el magasabb, mint a szabályzatban.
Egyik helyen szinte háború van a nem létező vízért, 50-60 km távolságban meg a tó vízkészletének lassan másfélszeresét engedik el a vakvilágba....
Igazából a régi műtárgynál volt egy angolna csapda, ami egy hidraulikus emelésű acél hálós ketrec volt az alvízen, ebből szedegették ki a halat.
Ehhez hasonlót sem kért beterveztetni a Halászati zrt., amikor ment a leeresztő előkészítése, így nyilván nem is lett, a vízig örült ennek, hogy egy gonddal kevesebb.
Most a vízeresztő felvízén csak uszadék és jég fogó rács van az íves híd alatt, halrács nincs betéve sehol, így szabadon távozhatnak a halak.
Bocsánat, hogy itt kérdezem, korcsolyázás szempontjából milyen a Belső-tó most? (külföldön voltam, de azt láttam, hogy kapott enyheseget és esőt is, utána újra fagyot).
Alapvetően nem az, csak kell legyen egy "alap" kalibráció a kifolyási keresztmetszethez.
Ehhez most folyamatosan mérni kell, hogy egyes nyitási magasságokhoz tartozó vízhozamot. A leeresztő zsilipen 2 szegmens tábla (K-Ny) van, 2-2 cm-ként lehet nyitni, ez az érzékenysége. Mivel a középső mozgató motorból csak egy van, így csak egymás után lehet őket mozgatni, egyszerre nem.
A nyitások után 2-3 óra múlva áll be a vízfolyás, ilyenkor lehet mérni ADCP műszerrel, vagy mérőszelvénynél. Itt ismerni kell a keresztmetszetet és a mérni a víz sebességét. (az ADCP egyszerre megoldja mindkettőt)
Aztán, ha a mérésből megvannak a megfelelő értékpárok, akkor elő lehet állítani egy Q-H görbét, ami már tényleg csak finomhangolásra szorul. Innentől viszonylag pontosan lehet már tervezni. Most érdemes volna legalább felmenni 40-45 köbméterig folyamatos mérésekkel, hogy legyen egy alap görbe a 0-45 tartományra.
A finomhangolással különböző meder állapotokra lehet újabb méréseket végezni a következő eresztésnél. Általában elég készíteni egy téli (növényzettől mentes) és egy nyári (vegetációval terhelt) állapotot.
Jelenleg, mivel nem volt még folyamatos eresztés, így csak a BME által számított QH görbe van, ami nem igazán illeszkedik a mérésekhez….
Aztán lehet cifrázni is:
Egy bizonyos kifolyás után már lesz visszaduzzasztás is, mivel a szegmens utáni vízláda telítődik és nem lesz szabályos, szabad kifolyás. Ezt adhatja a hajózsilipen indított eresztés is, vagy egy áradó vízfolyás is (kis-Koppány), vagy halastavi leeresztés, de ez már perverz. :)
