Szóval ha jól értem, és jól tájékozódtam akkor érettségizni kell a négy alap tantárgyból (angol, történelem, matematika, magyar nyelv és irodalom) és egy választható (fizika, informatika, biológia,kémia).
Viszot a válaszával felmerült bennem mége egy kérdés: mi az, hogy kettőt kell választani, azoknak a pontszámait adják össze?
Korábban írtam, hogy a Google keresőbe írja be a pilot aptitude test kifejezést és ott megtalálja a COMPASS tesztet is. A Tréner Kft- től fognak mintafeladatokat kapni tavasszal.
Valamit félreértett. A fizika csak egyike az öt felvételi tárgynak, amiből kettőt kell választani és az egyiknek emelt szintűnek kell lennie. A pályaalkalmassági vizsgálaton lesz szükség arra, hogy a fizika alapjaival tisztában legyen.
Beszéltem a Tréner Kft-vel és szerintem Ön valamit félreérthetett, mert olyant, hogy ebből a két tárgyból ötösnek kell lenni, mi soha nem állítottunk, hiszen ilyent nem is írhatunk elő.
Nem árt, ha a fejszámolás is jól megy, hiszen erre a pilótának gyakran van szüksége. Ezért van ilyen feladat is.
Mint korábban írtam: egy átlagosan jó matematika és fizika felkészültség elegendő a bejutáshoz és a szak elvégzéséhez. Persze a szorgalmat nem győzöm eléggé hangsúlyozni. Ne mumusként tekintsenek a pályaalkalmassági vizsgálatra, az Önök érdekét szolgálja.
Nem mindegyik repülőiskola követeli meg a pályaalkalmassági vizsgálatot, de ott nagyobb is a lemorzsolódás.
Nem kell annyira tartani a pályaalkalmassági vizsgálattól, mint ahogy Ön is teszi.
Egy közepes-jó középiskolai felkészűltség elegendő. Az a baj, hogy középiskolában elsősorban a fizika tantárgyat igen eltérő szinten tanítják, illetve sajátítják el. A matekkal nincs komolyabb probléma. A fizika nagyon fontos egy mérnök részére, ezért is vagyunk kénytelenek a pályaalkalmassági vizsgálat során erre nagyobb hangsúlyt fektetni. Önök már az első félévben, amikor még nem is repülnek, igen komoly pénzt fektetnek abba, hogy hivatásos pilóták legyenek. Az első félévben velem kezdik a Repüléselméletet, ami nem egy könnyű tárgy és higgye el nekem van lelkiismeret furdalásom, ha valakit meg kell buktatnom. Korábban is írtam már, hogy az esetleges gyengébb alapok mellett a problémát abban látom, hogy hozzá kell szokni ahhoz, hogy nincs folyamatos számonkérés, mégis folyamatosan kellene tanulni, van aki igénytelen, mert még ilyen alaptárgynál is jó neki a "műszaki jeles" (azaz a kettes), sokszor a szorgalommal és az időbeosztással is gond van. Talán nonszensznek tűnik a felsőoktatásban, hogy kénytelen vagyok kidolgoztatni mindenkivel azt a 180 kérdést (ez kb.150 kézzel írt oldal), amit a zárthelyi dolgozatok és a kollokvium során is meg kell válaszolni, mivel most az órákon megérteni kellene az anyagot és nem jegyzetelnek, ezért nem is tudják az ábrákat, diagramokat lerajzolni, az összefüggéseket leírni. Korábban, amig a táblán dolgoztam, mindenki teleírt két spirálfüzetet (ekkora a tananyag), így hasonló probléma nem volt. Azóta a tananyag több lett, a rendelkezésre álló idő pedig csökkent. Ezért vagyok kénytelen ilyen "dedós" módszert alkalmazni. Persze a csoport jelentős része megfelelően teljesít, de egy-két félévismétlő is sok. Egyéni kudarcnak élem meg, ha valaki nem tudja elsajátítani a repőlés alapjait. No ezért fontos a megfelelő fizikai alapozás, mert pár félév alatt behozhatja a hiányosságokat, de már az első félévben szükség van a fizikára.
Olvastam az előző kommentjét a COMPASS teszttel kapcsolatban, köszönjük a sokadik segítséget/tanácsot. A kérdésem az lenne ezzel kapcsolatban, hogy a fizika és matek része miért ennyire kiemelten fontos? Én egyetemista vagyok, ezért az időm korlátozott tanulás szempontjából, pedig ha jól értem eléggé fel kell készülni a tesztre. Ha pedig valakit felvesznek gyengébb matek/fizika tudással, az nyilván pótolható hiányosság amiből fel lehet zárkózni az évek alatt a diploma megszerzéséig. A memória, stressztűrés, térbeli orientáció, figyelemmegosztás része érthető, hiszen ezek inkább velünk született tulajdonságok, ami nem tanulható. Én szeretnék önökhöz jelentkezni, az orvosi vizsgálatom sikerült, van nyelvvizsgám, és az érettségi pontom több, mint 380. Viszont a fizika/matek résztől nagyon tartok, hogy ezen csúszok el, miközben szerintem néhány hónap alatt felzárkóznék.
Már lehet jelentkezni a 2021 január végén induló 3 féléves Légiközlekedési-hajózó szakirányú továbbképzésünkre. A Jelentkezési lap és a tudnivalók a http://www.nye.hu/felvi/node/69 oldalon található meg.
Ha mérnöki képzettséggel rendelkezel műszaki vagy informatikai szakon, van középfokú angol nyelvvizsgád és eldöntötted, hogy hivatásos pilóta szeretnél lenni, akkor minél előbb menj el repülőorvosi vizsgálatra, majd jelentkezz a Nyíregyházi Egyetem posztgraduális képzésére!
53 éves pilótaképzési tapasztalattal várjuk jelentkezésedet.
A korábban alkalmazott COMPASS tesztet (ez az interneten megtalálható más hasonló pilóta beiskolázásoknál használt tesztekkel együtt) fejlesztettük tovább, mert a matematika és fizika része kevés volt az egyetemi tanulmányokhoz. Ajánlom ezeket megtekintésre (pilot aptitude test), de a vizsgálatot végző Tréner Kft a jelentkezés után (április-május hónapban, mielőtt a vizsgálatra eljönnének) feladatokat fog kiküldeni a jelentkezőknek, ami alapján fel lehet készülni erre a vizsgálatra is. Tapasztalatunk szerint elsősorban a fizika tárgyból vannak jelentős hiányosságok, ezért javaslom a középiskolai fizika tárgy anyagának (főleg a mechanika, a hőtan és az elektrotechnika témakörök) átnézését, amivel nem kell tavaszig várni! A vizsgálatok egy része képességvizsgálat (reflexidő mérés, figyelemmegosztó képesség vizsgálat, memória vizsgálat, térbeli orientáció vizsgálat, fejszámoló képesség vizsgálat stb.), amihez hasonlót majdnem minden alkalmasságvizsgálat tartalmaz. Ezzel akarjuk elérni, hogy ne a képzés során, mikor már komoly összeg befizetésre került az Önök részéről, derüljön ki, hogy valaki alkalmatlan erre a pályára. Nem olyan kemény a vizsgálat, mint a HungaroControl vizsgálata a légijármű irányító képzésre való felvételkor, de nem könnyű ez a 4-5 órás procedúra és mivel végig angol nyelvű a számítógépes és a szóbeli, pályamotivációt vizsgáló szóbeli rész, ezzel egyúttal az angol nyelvtudást és az állóképességet is mérjük. Nemcsak a nyelvvizsga-papír a fontos, hanem az aktív nyelvtudás (a matematika és fizika kérdések, példák is angolul vannak, ennek a szókincsét is ismerni kell). Remélem, hogy sikerült egy kicsit képbe helyeznem.
Megértem problémáját, mert mi is hasonló nehézségekkel küzdünk, főleg a számonkérés területén. Az online oktatást meg lehet szokni, bár biztosan nem olyan hatékony, mint a kontakt oktatás.
Ilyen oktatási mód mellett is ugyanolyan színvonalon kell elsajátítaniuk a hallgatóinknak a tananyagot, mint a korábbi, hagyományos oktatás során, hiszen az angol nyelven teljesítendő, számítógépes, tesztrendszerű hatósági vizsgán ugyanúgy legalább 75%-os helyes válasz kell a megfelelt minősítéshez, mint korábban. A körülmények ellenére a színvonalból nem engedhetünk. Ezért fontos szerepet kap az önálló, tankönyvekből történő tananyag feldolgozás. Nem hiszem, hogy Ön szívesen ülne be egy olyan repülőgépbe, amit nem megfelelően felkészített pilóta vezet.
A felvételi követelmények idén sem változnak, a rendszer nem fogad el más emelt szintű érettségit, csak a felvételi tárgyakból teljesítettet. Megértem, hogy a jelenlegi feltételek között nehezebb a felkészülés, de az elérendő cél iránti elköteleződés, az akaraterő és a megfelelő szorgalom esetén nem lehetetlen ezt a feltételt teljesíteni. Tudomásom szerint idén is csak az kerülhet be bármelyik felsőoktatási intézmény BSc képzésére, aki legalább egy felvételi tárgyból rendelkezik emelt szintű érettségivel. Ez alól nem tudunk kivételt tenni mi sem.
Sajnos abban cipőben jár a most felvételiző korosztály, hogy már a tavalyi tanévben is és az idei tanévben több hónapot töltöttek otthoni, online oktatásban. Így az oktatási színvonal jelentősen csökkent, az emelt szintű érettségire való felkészítés lényegében a nullához közelít. Szeretném kérdezni, hogy a 2021. szeptemberében induló 7 féléves repülőmérnöki képzésen fognak e változni emiatt a felvételi követelmények, esetleg felveszik e az angol emelt szintű érettségit is a lehetőségek közé, vagy marad a korábbi követelmény? Köszönöm válaszát!
Mint korábban írtam, 2006-ban a finanszírozási problémák miatt akartuk behozni azt a képzési formát, hogy először legyen meg a szakszolgálati engedély, majd munka mellett (már repül és pénzt keres) levelező formában csinálták volna meg a ráépülő BSc képzést és annak a végén lett volna repülőmérnök az, akiben megvan ez az igényesség. A repülési gyakorlatok miatt a teljes repülőmérnöki BSc képzést nem csinálhatjuk levelező formában. A FOSZK és a BSc képzés között éppen azok a tárgyak (elsősorban műszaki tárgyak) jelentik a különbséget, amitől mérnök lesz a végzett hallgató. Tervbe vettük a posztgraduális képzés időtartamának 4 félévre történő növelését. Ezt két év múlva tudjuk bevezetni.Azt hiszem, hogy korábban is említettem, hogy a Wizz Air preferálja a pilótanőket, stewardesekből kíván pilótákat képezni. Ez a Tréner Kft honlapján is megtalálható. Persze az elvárások nem különböznek sem a felvétel, sem a tanulás, sem a munkavégzés során.
Mint korábban írtam, 2006-ban a finanszírozási problémák miatt akartuk behozni azt a képzési formát, hogy először legyen meg a szakszolgálati engedély, majd munka mellett (már repül és pénzt keres) levelező formában csinálták volna meg a ráépülő BSc képzést és annak a végén lett volna repülőmérnök az, akiben megvan ez az igényesség. A repülési gyakorlatok miatt a teljes repülőmérnöki BSc képzést nem csinálhatjuk levelező formában. A FOSZK és a BSc képzés között éppen azok a tárgyak (elsősorban műszaki tárgyak) jelentik a különbséget, amitől mérnök lesz a végzett hallgató. Tervbe vettük a posztgraduális képzés időtartamának 4 félévre történő növelését. Ezt két év múlva tudjuk bevezetni.Azt hiszem, hogy korábban is említettem, hogy a Wizz Air preferálja a pilótanőket, stewardesekből kíván pilótákat képezni. Ez a Tréner Kft honlapján is megtalálható. Persze az elvárások nem különböznek sem a felvétel, sem a tanulás, sem a munkavégzés során.Szép napot kívánok SZ.GY.
A "diploma" kifejezés alatt a mérnöki diplomát érti, ugye?
Ha igen, akkor pont azt próbálom megérteni, megemészteni, hogy a mérnöki diplomásoknak az életben több lehetőségük, "menekülő útjuk" lesz mondjuk 10-15 évi repülés után (pl. egy 3 gyermekes családanyának), míg a szakképzettséggel rendelkezők "csak" pilótáskodni tudnak, és mivel nincs mérnöki/felsőfokú diplomájuk, elesnek azoktól a lehetőségektől, hogy Légügyi Hivaltalhoz vagy más repüléshez közeli területen.
Tehát, bár nem szükséges felsőfokú diploma (jelen esetben repülőmérnöki) sehol a pilótáknak, mégis van előnye, ha valaki ilyen diplomával végez.
Az input oldalon ugyanaz a követelmény a szakképzéshez és a mérnöki képzéshez, kb. ugyanannyiba fog kerülni, de csupán az a tény, hogy 1,5 évvel rövidebb a szakképzés, az output oldalon a szakképzés (csak szakma) jövő idejű értéke jelentősen alatta marad a mérnöki diploma értékének.
Tehát, ha jól értem, akkor az menjen szakképzésre (FOSZK), aki úgy áll az élethez, hogy CSAK pilóta leszek világ életemben, akár cigány gyerekek potyognak az égből is.
De aki esetleg szeretne "több lábon állni", legalább a lehetőségeket fenntartani, az inkább szerezze meg a mérnöki diplomát.
Tehát a FOSZK esetleges bevezetésével nem egy könnyebben elérhető képzést kapnak a leendő pilóták (hiszen bekerülni és végig csinálni ugyanúgy kemény lesz), hanem csak rövidebb lesz a képzés a BSc mérnökihez képest, de egy félévvel hosszabb a posztgraduálison tanulók tapasztalata, véleménye és javaslata alapján a posztgrad mérnöki képzéstől. De mindenkinek meg kell értenie, hogy egy emberöltő élethossz során a két végzettségnek (tehát CSAK szakmának, ill. a mérnöki diplomának) milyen előnye/hátránya/jelentősége lesz, és mindenki értékelje magában, hogy megéri e 1,5 évvel kevesebbet tanulnia, hogy cserébe lecsússzon a mérnöki diploma adta egyéb lehetőségekről.
Nem kritizálom a FOSZK terveket, ellenkezőleg, inkább az ördög ügyvédje szemszögéből közelítem meg a témát, mivel egy lányom készül pilótának. :)
A felsőfokú szakképzéssel egy olyan szakmát kap a hallgató, amilyen régebben és jelenleg is az érettségihez kötött szakmák voltak (pl. autószerelő). Ha ebben a szakmában nem tud elhelyezkedni, akkor van egy jogosítványa, ami rövid időn belül elévül (nem olyan, mint a gépkocsivezetői jogosítvány!) és csak a tartozás marad, amit vissza kell fizetni. A tájékoztatón Horváth Tibor a chaten leírta, hogy létezik olyan biztosítás, ami betegség, vagy egyéb okok miatti munkakiesés esetére ad áthidaló megoldást.
A diplomának nemcsak az az előnye, hogy más repülésközeli pályán esetleg el tud helyezkedni a munkanélküli pilóta(repülésirányítóként nem, mert az egy külön 2 éves képzést kíván, igen komoly felvételi eljárással). Most például jópáran bekerültek a Légügyi Hivatalhoz, vagy elmentek a kisgépes repülésbe oktatni, mert a jobb elméleti alapokkal esetleg angolul is tudják az elméleti tárgyakat is oktatni.. Emellett előny, hogy légitársaságoknál is jobban van előmeneteli lehetősége annak, aki szakirányú diplomával rendelkezik.
Nem várható, hogy ismét felsőfokú végzettséghez kössék a közforgalmi pilóta jogosítást, hiszen akkor hirtelen sokan állás nélkül maradnának. Nem hazai, hanem nemzetközi előírás, hogy nem kell diploma ehhez a pályához. 1968-ban, amikor Nyíregyházán a pilótaképzés beindult, a mezőgazdasági pilótáknak is felsőfokú végzettségűeknek kellett lenniük, alapos növényvédelmi és gépészeti ismeretekkel. Ez a követelmény már régen megszűnt.
Érthető és elfogadható, hogy a felvételi és bekerülési mérce ugyanolyan magas legyen.
Tehát a program előnye a "rövidsége" és az, hogy nem mérnöki képzés lesz, tehát aki nem akar mérnöki és felsőfokú képesítést, de szeretne közforgalmi pilóta lenni, azt nem "kényszerítik" olyan tanulmányokra feleslegesen. Igaz?
Ha egy életpálya során a 2 éves képzéssel a zsebben valamilyen okból mégsem tudja valaki a repülést tovább folytatni, akkor milyen lehetőségekkel néz majd szembe? Többször hallottuk, hogy repülő mérnöki diplomával légügyi hivatalban, repülésirányítóként, stb el lehet helyezkedni, széles lehetőségek tárháza áll a mérnökök előtt. A kérdés tehát, hogy egy "mezei" közforgalmi pilóta képzéssel és X ezer repült órával, de felsőfokú végzettség hiányában ugyanezek a lehetőségek fennállnak a pályát elhagyók számára (mondjuk a jelen 2020-as körülmények között, mert azt nem tudjuk, hogy 10-15 év múlva ki milyen alapkövetelményeket támaszt egy munkakör betöltéséhez...)?
2006-ban a finanszírozási problémák miatt merült fel a gondolat, de kiderült, hogy a Minisztériumban nincs egy másik zseb a felsőfokú szakképzés finanszírozására.
Erre a képzésre 240 ponttal is be lehet jutni, de az ilyen alacsony pontszám nem garantálja, hogy el is tudja majd a jelölt végezni. A tárgyak jelentős része műszaki jellegű (Repüléselmélet, amit aztán a Mass and Ballance és a Performance tantárgy is felhasznál, Sárkányszerkezet és rendszerei, Hajtóművek, Repülőgép műszerek), de a Repülésmeteorológia megértéséhez is kellenek a fizikai alapok. Ezért hangsúlyoztam ki a Fizika tárgy fontosságát és azt, hogy 330-350 hozott pont, no meg szorgalom kell ahhoz, hogy két év alatt az elméletet és a gyakorlatot is elsajátítsák a hallgatók.
A 3 féléves posztgraduális képzésben résztvevő mérnököknek is az a véleménye, hogy inkább 4 féléves legyen a képzés, pedig ők már megtanultak tanulni és szereztek egy diplomát. A WAPA programban is van lemorzsolódás, azaz nem mindenki képes elsajátítani a kb.4000 oldalnyi angol nyelvű tananyagot és így jelentős anyagi veszteséggel fizetnek azért, hogy nem jól mérik fel képességeiket. Ezt igyekszünk megelőzni a pályaalkalmassági vizsgálattal, de még a jelenlegi rendszer sem tökéletes, pedig a COMPASS teszthez viszonyítva több matematika és fizika feladat szerepel benne. Egyébként a pályaalkalmassági vizsgálat ugyanaz lesz, mint a BSc képzésnél, azaz semmivel sem könnyebb bekerülni és a rövid idő miatt elvégezni. Az összes felvételi követelmény az emelt szintű érettségi és az előírt minimális pontszám kivételével azonos lesz, mint a BSc képzésnél. Valószínűleg keresztfélévben, azaz februárban fog indulni a képzés, hogy két nyári tábor beleférjen a tanulmányi időbe. Az ára is csak kb.1,5 millió forinttal lesz alacsonyabb, hiszen ugyanannyit és ugyanazt fogják lerepülni, mint a BSc-s hallgatók.
Tehát a FOSZK bár felsőfokú képzés lenne, Diákhitel 2 eléréssel, de nem adna felsőfokú képesítést, tehát nem képeznének mérnököket "feleslegesen"? Jól értem? Ennek az lenne az értelme, hogy szélesebb körben elérhetővé válna a pilótaképzés, azok számára is, akik nem akarnának mérnöknek tanulni vagy a kompetenciáik, érdeklődésük miatt nem jutnának be egyébként a BSc képzésre?
Azután, ha később valakinek mégis kedves szottyan, akkor a krediteket beviszi a BSc képzésre, ha van ideje és kedves aktív pilótáskodás (és család) mellett mérnöknek taluni?
Magyarul, ez egy - a mostani helyzethez képest - könnyített módja lehetne annak, hogy fiatalokból pilóta lehessen?
Pénteki napokon csak elméleti képzés nincs, kivéve egy évet, amikor négy tantárgyat külsős óraadók oktatnak pénteki és szombati napokon blokkosítva. Év közben úgynevezett naposi repülések vannak, átlag 1,5 óra/hét és ennek egy része péntekre esik, azaz, aki pénteken repül, az csak szombaton mehet haza. Munkát vállalni a tanulás mellett nem nagyon lehet, mert majdnem minden tárgyból van alkalmazástechnikai feladat (pl. repüléselméletből ez kb.25 oldal terjedelmű) és mivel hétfőtől csütörtökig estére már elfáradnak a hallgatók, ezért a feladatokat hét végén tudják megcsinálni és a zárthelyi dolgozatokra és készülni kell. A Diákhitel1.-et éppen azért említettem meg, mert ez egy olyan lehetőség, ami biztosítja a megélhetést.
A Felsőoktatási Szakképzés egy kétéves képzési forma, ami nem ad felsőfokú végzettséget, de az ott szerzett kreditek egy részét beszámítják a ráépülő BSc képzésbe, ami esetleg levelező képzés is lehet. Magyarul: már aktív pilótaként szerezné meg a pilóta a felsőfokú végzettséget. Egyébként az ATPL jogosításhoz nem előírás a felsőfokú végzettség. A WAPA képzéshez hasonlítana a FOSZK, csak mivel egyetemi hallgató lenne, ezért a képzésben résztvevő a pilótaképzéshez felveheti a Diákhitel2-t. Optimális esetben 1-1,5 év múlva tudnánk indítani, amennyiben engedélyezik ennek a képzési formának a létesítését és indítását. Már 2006-ban kidolgoztam az anyagot, de akkor még nem volt Diákhitel2, így a finanszírozást nem tudtuk megoldani.
A mai tájékoztatón elhangzott, hogy oktatás hétfőtől csütörtökig történik, a gyakorlati repülések pedig elsősorban a nyári táborokban. Az iskolaév során a hallgatóknak van valamilyen elfoglaltságuk, iskolai kötelezettségük pénteken-szombaton-vasárnap?
Van e arra példa, hogy bsc képzésen valaki az iskola mellett dolgozik?
Akik regisztráltak a pénteki online tájékoztatóra, azok már értesítést kaptak a Tréner Kft-től, hogy nem az MS Teams, hanem a ZOOM programmal lesz a tájékoztató megtartva. A meghíváshoz Choma Katánál kell bejelentkezni.
Sajnos a járványhelyzet miatt a november 20, péntek 11 órára tervezett tájékoztatót csak online formában tudjuk megtartani ugyanebben az időpontban. Ehhez az alábbi honlapról le kell tölteni és telepíteni a Microsoft Teams programját
A részvétel regisztrációhoz kötött. Kérjük, az alábbi linkre kattintva jelezze részvételi szándékát, illetve hozza magával a kinyomtatott/letöltött jegyet. Ez megkönnyíti a munkánkat és átláthatóbb, mint az e-mailben történő regisztráció.
A 2021 január végén induló 3 féléves posztgraduális hivatásos pilótaképzés Jelentkezési lapja és a részletes tudnivalók a http://www.nye.hu/felvi/node/69 oldalon érhetők el.
