Nézz át quncogi topikjába. ott te is szavaztál és 70 % körül szór a várható szavazat az igen javára.
Ergo sokan leszünk és elegen ahhoz, hogy 2004 május 1 én belépjünk
vigasztalásul:
Az Európai Unió képviselői korábban többször jelezték: mivel Magyarországon igen magas, 70 százalék körüli az EU-tagságot pártolók aránya, ha hazánkban tartanák az első népszavazást, az eredmény magával húzhatna olyan szkeptikusabb országokat, mint Csehország vagy Lettország, ahol a támogatottság csupán 46-51 százalék körüli. Az 1995-ös EU-bővítési kör előtt Ausztria volt a „sorvezető”: két északi országot (Svédországot és Finnországot) magával is húzott
Nem mi szavazunk először
Szeptemberig tart az uniós voksolás menetrendje
NSZ • 2003. január 10. • Szerző: Sz. L. L.
Valószínűleg három – de legalább két – államban (Szlovéniában, Máltán és esetleg Cipruson) is előbb lesz népszavazás az európai uniós csatlakozásról, mint nálunk. A magyar kormány szívesen lett volna „sorvezető”, de erre a valóságban nem volt sok esélye.
Az Európai Unió képviselői korábban többször jelezték: mivel Magyarországon igen magas, 70 százalék körüli az EU-tagságot pártolók aránya, ha hazánkban tartanák az első népszavazást, az eredmény magával húzhatna olyan szkeptikusabb országokat, mint Csehország vagy Lettország, ahol a támogatottság csupán 46-51 százalék körüli. Az 1995-ös EU-bővítési kör előtt Ausztria volt a „sorvezető”: két északi országot (Svédországot és Finnországot) magával is húzott, de a norvég lakosság már túl kemény diónak bizonyult. A magyar vezetés is szívesen látta volna az országot e nemzetközileg is hálás szerepben. (A nemzetközi sajtóban is – Európán kívül különösen – nyilván az első referendum viszi el a pálmát.) Mégis: aligha lehetett volna Magyarországon az első népszavazás az európai uniós tagságról a 2004-ben csatlakozó tíz ország közül – vagy legfeljebb olyan áron, amelyet nem biztos, hogy érdemes megfizetni a „sorvezető” szerepének dicsőségéért. Szlovéniában ugyanis szerdán már a február 9-i időpont körvonalazódott, de március végénél semmiképp sem lesz később a referendum.
Máltán és Cipruson is márciusban szavaznak (de az utóbbi szigeten bizonytalan, hogy kiírják-e egyáltalán a voksolást), míg nálunk – mint ismert – április 12-én.
A magyar Országgyűlés így akkor biztosíthatta volna csak az „elsőséget”, ha: 1. tavaly ezért kifejezetten késlelteti az egész alkotmánymódosítási eljárást, hiszen mostanáig azt sem tudhatta, milyen más időpontot kell megelőznie. Vagy: 2. kissé kínos diplomáciai egyeztetésbe kezd egy nem diplomáciai ügyről pusztán azért, hogy a babérokat learathassa. Vagy pedig: 3. vállal egy igen korai, téli időpontot, ami – például a mostanihoz hasonló időjárásnál – azzal a kockázattal jár, hogy sokan el sem jutnak a szavazókörbe.
Magyarország után szavaznak egyébként a tagságról Szlovákiában: május 16. és 17., de ezt még a parlamentnek és az elnöknek is jóvá kell hagynia. Júniusban két további visegrádi ország következik: 8-án Lengyelország, 15–16-án Csehország. (Érvényesülnek a bevett szavazási szokások a cseheknél és a szlovákoknál is: aki már pénteken leszavaz, mehet a hétvégi házába, aki pedig a munkanapon nem ér rá, szombaton voksolhat.) Észtországban szeptember 14-én szavaznak, de a másnapi hírekben osztozniuk kell a svédekkel, akik az euró bevezetéséről döntenek ugyanakkor. A lettek hat nappal később döntenek. Litvániában még nincs időpont, de minden bizonnyal egy májusi napra esik a választás.
Magyarország csak hatodik a lengyel listán
A lengyel társadalom az elmúlt évtizedben toleránsabbá vált a külföldiekkel szemben – derül ki a CBOS közvélemény-kutató intézet legutóbbi felméréséből. A Gazeta Wyborcza lengyel lap által ismertetett felmérés szerint a legkedveltebb nemzetek listáját változatlanul az amerikaiak vezetik, őket követik az olaszok, a franciák és a britek. Mi, magyarok a tíz évvel ezelőtti listán elfoglalt harmadik helyhez képest visszacsúsztunk a hatodikra, mivel immár – ha minimális különbséggel is – de megelőznek minket a csehek. Ez egyébként némiképp meglepte a kutatókat, hiszen az eddigi sztereotípiák szerint a csehekről inkább negatív képe van az átlaglengyelnek. A csehekhez hasonlóan javult egyébként valamennyi szomszédos ország megítélése. Miközben 1993-ban a németekről és a litvánokról még kétszer annyian nyilatkoztak negatívan, mint pozitívan, manapság a tendencia megfordult. Jelenleg a lengyelek 38 százaléka vélekedik pozitívan a németekről, és csak 31 százalék utasítja el őket.
Bár általában elmondható, hogy a lengyelek szívéhez is közelebb állnak a gazdag nyugat-európai nemzetek, mint a szegény keletiek, csökkent az oroszok, az ukránok és a fehéroroszok elutasítottsága. A nemzetek szimpátialistáját egyébként az arabok, a románok és a romák zárják, őket még mindig a lengyelek több mint fele gondolja antipatikusnak.
...a másik topicban leírtam: bocs, de ugrattalak, te meg ugrottál...
Mit szólok hozzá? Itt élek, tudok róla. Azt gondolom, hogy szomorú következményei lesznek, s nem lesz visszakoz. Feladjuk a szuverenitásunkat, jobban, minta z volt a szicialista időkben... nehezen megtermelt adónk egy részéről nem mi fogunk dönteni - ami még akár jó is lehetne, tekintettel az itteni 'hozzáértő' politikurvákra -, s nagságrenddel könnyebb dolga lesz, több profitja a multiknak, a magyar kisvállalkozások nehezebb helyzetbe kerülnek egy tőlünk idegen gazdasági szabályozás és kényszer révén...
...azt gondolom, amit sokan és többször leírtak már: nem látni a következményeket, s van bőven rossz előjel...
Megkérem IZABELLA nevű felhasználónkat, hogy a polmoderátori levlistára (polmoderator@mail.index.hu) küldjön egy levelet, amelyben egy ellenőrízhető telefonszámon utólérhető és igazolhatja, hogy azonos a bemutatkozásában szereplő személlyel.
Az Országgyűlés tegnap elfogadta a Magyarország uniós csatlakozásához szükséges alkotmánymódosítást. Ennek során a szocialisták messzemenő kompromisszumkészséget tanúsítottak. Az ellenzék kétszer is kivonult a parlamenti ülésről, a Fidesz és az MDF sérelmezte, hogy Bárándy Péter rájuk nézve „személyeskedő, sértő” megjegyzéseket tett. Az igazságügy miniszter szerint viszont az ellenzék volt fegyelmezetlen.
Hosszú politikai és „jogi” viták után az Országgyűlés tegnap elfogadta az ország EU-csatlakozásához szükséges alkotmánymódosítást. A módosított alaptörvény azt is kimondja, hogy a csatlakozásról 2003. április 12-én népszavazást kell tartani, mégpedig azzal a kérdéssel: „Egyetért-e azzal, hogy a Magyar Köztársaság az Európai Unió tagjává váljon?”
Az alkotmánymódosítás parlamenti elfogadására tegnap azért nyílhatott lehetőség, mert – információink szerint a miniszterelnök kérésére – a szocialisták messzemenően kompromisszum-késznek bizonyultak. Megszavazták, hogy a Fidesz követelésének megfelelően elhagyják az alkotmánymódosítás szövegéből azt a három szakaszt, mely az ellenzéki párt szerint nem szükséges az EU-csatlakozáshoz. Az SZDSZ a nap folyamán összehívott alkotmányügyi bizottsági ülésen hangoztatta, hogy a „Fidesz által kikényszerített kompromiszszumhoz” nem adják a nevüket. Az MSZP említése nélkül azt mondták, sajnálják, hogy a kormányoldalon vannak olyanok, akik asszisztálnak ahhoz, hogy a Fidesz győzelemről és a koalíció meghátrálásáról beszélhessen. Az SZDSZ a T. Házban a szocialistáktól és az ellenzéktől eltérően nemmel szavazott a vitatott pontok visszavonása ügyében, az alkotmánymódosítást ugyanakkor elfogadta. (A módosított alkotmányt az Országgyűlés 361 szavazattal 4 nem ellenében tartózkodás nélkül fogadta el. A szavazási lista szerint nemmel voksoló honatyák mindegyike – Juhász Ferenc [MSZP, honvédelmi miniszter], Hajdú László [MSZP], Kuncze Gábor [SZDSZ], és Kerényi János [Fidesz] – úgy nyilatkozott: véletlenül nyomtak más gombot.)
Medgyessy Péter miniszterelnök a szavazás követően úgy nyilatkozott: az alkotmány módosítása mindenképpen szükséges volt az uniós csatlakozáshoz. Kiemelte, hogy április 12-én a magyar társadalom elmondhatja, hogy akarja-e vagy sem Magyarország EU-csatlakozását.
Az alkotmánymódosítás elfogadása után botrányossá vált a parlamenti ülés, az ellenzék két alkalommal is kivonult, amikor a büntető törvénykönyv módosításáról szóló szavazások előtt Bárándy Péter igazságügy-miniszter zárszót mondott. A Fidesz és az MDF képviselői először akkor távoztak az ülésteremből, amikor Bárándy Péter azzal vádolta az ellenzék egyes képviselőit, hogy valótlanságokat terjesztenek az iskoláknak küldött levelükben a kormány által tervezett drogszabályokról. Ellenzéki képviselők elmondása szerint az igazságügy-miniszter számon kérte gyerekszobájukat, s a közbekiabálásokra válaszul felvetette: hol a polgári jó modor? Szerintük mindezzel a miniszter sértegette az ellenzéki képviselőet, s kioktatta, amikor úgy fogalmazott: voltak olyan módosító javaslatok is, amelyek nélkülöztek minden szakmai hitelt, felkészültséget és képviselői felelősséget. „Talán ha nem foglalkozunk az ilyen színvonalú hozzászólásokkal, akkor hozzásegítünk néhány képviselőt ahhoz, hogy az élet más, olyan területére visszataláljon, ahol ez a magatartás megengedhető” – hangoztatta a miniszter. Hetekkel ezelőtt a Btk.-módosítás tárgyalásakor a Fidesz egyik képviselője Bárándy Péterről azt mondta, hogy a bűnözők sztárügyvédje, s menjen oda vissza, ahonnan jött. A tegnapi első kivonulást követően a Fidesz frakcióvezetője arra kérte Bárándy Pétert, hogy kövesse meg az ellenzéki képviselőket, s miután az igazságügy-miniszter ezt nem tette meg, az ellenzék végleg elhagyta az üléstermet. A miniszter szerint az ellenzéki kivonulás „fegyelmezettlenség volt, nem más”.
Az ellenzék távollétében a koalíciós többség elfogadta a kormány által támogatott módosító indítványokat, illetve azokat a szocialista javaslatokat is, amelyek a kormány eredeti előterjesztéséhez képest némiképpen szigorúbb szabályokat rögzítenek a kábítószer-fogyasztókkal és -terjesztőkkel szemben. Az SZDSZ képviselői előzetes jelzésüknek megfelelően nemmel szavaztak a szocialisták által javasolt szigorításokról.
Az MSZP-frakció kezdeményezésére tegnap levette napirendjéről az Országgyűlés az átvilágítás kiterjesztéséről, illetve az egységes állambiztonsági levéltár létrehozásáról szóló törvényjavaslatok zárószavazását. Bárándy Péter az utolsó pillanatban ugyanis technikai jellegű módosító indítványokat nyújtott be a két előterjesztéshez, részben az alkotmányjogilag kifogásolható passzusok megváltoztatása céljából. A zárószavazás elhalasztásának több szabad demokrata politikus szerint az volt az oka, hogy az MSZP szembesült azzal: a kisebbik koalíciós párt nem támogatja az átvilágítási törvényt, és emiatt nyilván további tárgyalásokat tartanak szükségesnek. Ezzel kapcsolatban Medgyessy Péter miniszterelnök újságíróknak úgy nyilatkozott: változatlanul a széles körű átvilágítás mellett áll, és reméli, hogy sikerül megegyezniük a kormánypártoknak. Az igazságügy-miniszter, a két törvényjavaslat előterjesztője azonban lapunknak úgy nyilatkozott: szerinte nincs szükség további egyeztetésekre a szabad demokratákkal. Hasonlóan vélekedett Tóth András szocialista titkosszolgálati államtitkár is.
