Ioannis Lucii "De regno Dalmatiae et Croatiae libri sex"-ben idéz a Fuldai évkönyvekből
(65. oldal, [más érdekességek is vannak benne])
884.
Postea veniente Brazlanuorum Duce, qui in id tempus Regnum inter Dravum et Sava flumina tenuit, suisque militia subdidus adiungitur.
(Ezt eddig is tudtuk, de nem árt idézni időnként…)
-----------------
892.
Arnolfus contra Zuentibald
Hunnos, Bulgares movet. Missos enim suos inde ad Bulgaros Regem corum Landomir ad renovandam pristinam pacem cum muneribus men. sept. transmissit ne coemptio salis inde Maravanis daretur, exposuit, missi autem propter insidias Zuentibaldus Ducis, terrestre iter non volentes habere, De regno Brazlavonis per fluvium Odgora* usque ad Gulpam** per fluentes
-----------
* Odgora, (vagy Odagra): az Oder folyó
** Kulpa, a Száva jobboldali mellékfolyója, Sziszeknél torkollik a Szávába.
Szvatopluk országának északi lokalizálásának ötlete valójában a 14. századbanalakult ki Csehországban, amely végsősoron Prágai Kozma elbeszélésére megyvissza, elterjesztése pedig a 15. századi humanistákhoz köthető, elsősorban Aventinushoz és Aeneas Sylvius Piccolominihez. Püspöki Nagy már húsz éve jelezte: a „translatio regni” tana, azaz a morva „korona” uralkodói joghatóságánakátruházása a Cseh Királyságra a Luxemburgi-ház terjeszkedő politikájának azérdekeit szolgálta, amely dinasztia 1310–1437 között a cseh uralkodókat adta.Így lett egykorú források adatainak későbbi félreértéséből tudatos ideológiai eszköz,majd pedig politikai-diplomáciai fegyver a 19–20. századra, és vált axiómává atudományosságban és a közgondolkodásban, kivált az egykori Csehszlovákiaterületén. Legutóbb Petrovics István utalt rá, hogy Boba teljes joggal mutatott rá arraa tényre, hogy az így rögzült nézet miatt Magna Moravianak a Dunától északra valófekvését a kutatók magától értetődőnek tekintették, és ezért a felfogásuknak ellentmondó kútfők adatait egyszerüen figyelmen kívül hagyták, más forrásokértesítéseit pedig nézetüknek megfelelően „javítgatták”
alsó Pelissa tó persze csak a neve miatt lehetne Palicsi tó, de sokkal inkább lehet a Mohácsi sziget valamelyik tava, és leginkább ez utóbbihoz képest szembe a túlparton egy Dunától nyugatra fekvő kis tó Mohács alatt.
De utána kártyavárként omlott össze az álom, a Salzburgi uralom a Dráva torkolatig.
Lehet, ámbár a huzavona és a frank befolyás hol többé, hol kevésbé, de tovább folytatódott ezek felett a területek felett egészen addig, amíg a század vége felé Árpád türk "magyarjai" elfoglalták.
Viszont a leírásból több minden is kiderül:
1. kiderül, legfeljebb mely területről lettek "kiirtva" a hunok (avarok), hiszen csak ezekre a terükre terjedt ki a frank befolyás. A 9.sz-i határ tehát alul nagyjából követte a mai déli magyar határt és oldalt meg valahol Burgenlandig ha terjedt.
2. kiderül, hogy Pannonia Inferior-t a Conversio szövegében egészen pontosan úgy kell érteni, mint a római korban, sőt még mielőtt a rómaiak kiterjesztették volna hatalmukat a Duna-kanyarig. Mondjuk utána az északabbra fekvő területeket utána sem hívták a rómaiak Pannonia Inferior-nak, hanem már csupán Pannoniá-nak
3. kiderül, hogy a Conversio szövegében levő alsó Pelissa tó az semmiképpen nem a Balaton, talán nem is a Fertő-tó, hanem inkább a Szabadka melletti Palicsi-tó
(A Fuldai évkönyv nem tud Pribináról, meg a fiáról Kocelről.)
nem, viszont a Conversio amely tud róluk, nagyon pontosan leírja, melyik területen kell keresni őket:
"Erre a császár parancsára Theoderichet Arn salzburgi érsek püspökké szentelte.Theoderichet maga Arn és Gerold gróf vezették aszlávokföldjére,ésátadtákafejedelmekkezébe,rábízvánmintpüspökreakarantánok területét és a szomszédos területeket a Dráva folyótól nyugatra egészen addig, ahol a Dráva a Dunába ömlik, hogy a népet hatalommal és igehirdetésével irányítsa, és tanítsa meg az evangéliumi tanítással az Istennek szolgálni, s hogy a felépített templomokat felszentelje, felavatással rendeljen papokat, s az egész egyházi hivatalt alakítsa ki e területen úgy, ahogy a kánoni rend megköveteli;elismervén a salzburgi irányítók uralmát és a nekik való alárendeltséget. Õ így is járt el, amíg élt."
Arról viszont a Fuldai évkönyv tudósított, hogy a magyarok miatt egy "Mocsárvárat" Braszláv gondjaira bíztak. (A Fuldai évkönyv nem tud Pribináról, meg a fiáról Kocelről.)
A délvidéket elfoglalták a magyarok, a rugalmas visszavonulás határa AD 896-ban már a Táj folyónk.
mert ugye van Braszláv mocsara Brezlauspurc, van csak úgy általában Mosapurc, meg van Pribina Mocsárvára Mohács alatt, meg az általad javasolt Moosburg..
Bosszút állt a királyi korona?2003. július 7., hétfő 06:00 | Szerkesztőség
Nemcsak az embereknek, hanem a koronázási ékszereknek is megvan a maguk sorsa. Míg, mondjuk, a magyar koronázási ékszerek még Amerikát is megjárták, addig a cseh koronaékszerek sosem hagyták el azt a földet, amelyet a csehországi királyok az adott korban a magukénak mondhattak.
Másrészt a magyarok szinte bármikor megtekinthetik legbecsesebb ékszereiket, államiságuk jelképét, míg a cseheknek ugyanerre bizony igen ritkán van alkalmuk. Ezért nincs is mit csodálkozni azon, hogy hatalmas érdeklődést váltott ki a cseh koronaékszerek legújabb közszemlére tétele. Az ereklyék július 13-áig láthatók a prágai Hradzsin régi királyi palotájának dísztermében. A 20. században csak kilenc alkalommal állították ki a cseh koronázási ékszereket, legutóbb 1998-ban. A mostani kiállítás tehát századunkban az első. Egyébként a legendás IV. Károly cseh király és német-római császár a ludas abban, hogy az értékes koronázási ékszereket csak rendkívüli alkalmakkor lehet megtekinteni. A kiállítás legértékesebb darabja – a Szent Vencel-korona – először éppen Károly fejét illette, amikor 1347. szeptember 2-án cseh királlyá koronázták. A mintegy 2,5 kilós, drágakövekkel díszített (néhány közülük a legnagyobb a maga nemében a világon), 21 karátos aranyból készült koronát első ízben Kelemen pápa 1346-ban kiadott bullája említi. IV. Károly döntése volt, hogy a cseh koronázási ékszerek – a Szent Vencel-korona, az országalma és a jogar – az ország patrónusának, Szent Vencelnek a sírja közelében legyenek elhelyezve a Szent Vitus-székesegyházban, s csak különleges alkalmakkor tekinthetők meg. Ennek ellenére fia, Zsigmond, aki magyar király is volt, a maga idejében Magyarországra is magával vitte a koronát. Később évszázadokon keresztül a Prágához közeli királyi székhelyen, Karlštejnben őrizték őket, majd ismét a Szent Vitus-székesegyházba kerültek. Karlštejnbe egyébként a huszita felkelések idejében kerültek az ékszerek, mert az akkori uralkodó tartott attól, hogy Prágában esetleg a lázadók kezébe kerülhetnek. A hagyomány szerint a Szent Vitus-székesegyházban Szent Vencel koponyáján kellene őrizni a koronát, de mivel az igen súlyos, valójában egy bársonypárnán fekszik, mert a csont idővel bizony összeroppanna. A koronázási ékszerek egy speciális, klimatizált üvegvitrinben vannak elhelyezve, amelyet 1929-ben készítettek. A vitrin pedig a székesegyház koronakamrájában, lényegében pincéjében van elhelyezve, amely hét kulcsra nyílik. A kulcsok az ország hét állami és egyházi méltóságánál vannak, s azok csak közösen tudják kinyitni a széf ajtaját. Egyetlen kulcsról sincs másolat. Mi látható Prágában? Elsősorban a már említett Szent Vencel-korona, amelynek legrégibb részei a 11–13. századból származnak. Mai formáját a 14. században, IV. Károly idején nyerte el. A cseh államiság másik két jelképe – ezek együttesen alkotják a koronázási ékszereket – a 18 karátos aranyból készített, drágakövekkel díszített jogar és országalma a 16. század elejéről valók.
Ha csak azt akarta írni a krónikás, hogy Braszláv herceg területe az Odra folyócska és a kanyargós Kulpa vidékén volt és a Száván hajóztak le, az más helyzet. Közben látom, hogy az Odra patak Sziszeknél folyik a Kulpába, majd szinrte azonnal a Kulpa a Szávába.)
és kell szerinted lenni a csehek mellett egy morva fejedelemségnak is (szerintem északon Alamóc központtal
ne már, te is kezded? de egyébként igen,
de akkor halahjunk időrendben:
1. 894 meghal Szvatopluk, aki anno egyesítette a Délvidéki fantom Cseh és fantom Morvaországot. Talán volt fantom morva koronája, talán nem, mindenesetre később ezt a fantom morva koronát újítják meg és ruházzák majd át a valódi csehekre. Dalmát (azaz fantom lengyel) koronája mindenesetre volt.
2. 900 táján a magyarok berendezkednek Megale Morabia-területén (gy.k. Szlavónia, Vajdaság)
.
.
.
3. Megalakul a Horvát Királyság, pontosan nem tudni mikor, talán I. Tomiszláv uralkodása alatt
(kezd alakulni a magyar államszervezet is).
4. 980-990 táján, feltehetőleg a horvátok miatt a fantom cseh fejedelem Prágába költözik, viszi magával Visegrádot, ezekután valódi csehországi fejedelemmé válik, etnikailag viszont csak a jóég tudja micsoda. Ekkor viszont már van ott egy prágai vár is a 976-ban korábban alakult prágai püspökséggel, így eltart egy ideig, míg rendeződnek az újonnan jött konkurenciából adódó viszonyok, és majd később Visegrád jogán továbbterjeszkednek a csehek.
5. 1000 körül megalakul a Magyar Királyság, a fantom morvák ez elől szintén kezdenek költözködni, de ők a mai Morvaországba. Az ő központjuk lesz Olmütz
6. A magyar állam is költözteti az egyházszervezeteket a régi fantom morva területekről (főként Nyitra s pl. újfent a csehek által már egyszer átköltöztetett, de meg nem szüntetett Visegrád, stb.. stb)
7. Könyves Kálmán megszünteti a nyitrai, bihari és a somogyi fejedelmségeket a déli határ mentén. A püspökségek java amúgy is elköltözött már.
Ezzel gazdátlanná válik Szvatopluk néhai hűbérjoga.
8. Jön a nagy ötlet, a "translatio regni", a csehek Szvatopluk néhai hűbérjogát kikiáltják "morva koronának", magukra ruházzák,
továbbá a fantom Morvaországból a mai Morvaországba költöztetett jogokat koronájuk részévé nyilvánítják a mai Morva területtel együtt.
Ezzel végrehajtják a mai Cseh és mai Morvaország egyesítését északon, ugyanúgy mint valaha Szvatopluk egyesítette a déli fantom Cseh és fantom Morvaországot
9. 14.sz, a cseheknél kezd kialakulni az új területekhez kötődő Nagymorva Birodalom délibábja
10. 19-20 század: jönnek a szlovákok, és az egész délibábot a néhai Nyitra jogán (ami nem is ott volt) mindenestől ellopják
Ennek a jogán vették át később a "cseh" Premyslek a "morva" Premyslek a koronáját önmaguktól önmaguknak, illetve valahanyadik Henrik császárnak, természetesen császári áldással, aki alá a csehek akkor egyébként is tartoztak."
A gondolat nagyon jó, de még nem érkeztünk meg a Henrikekhez, III. Ottó, a Világ Csodája idejében vagyunk, és kell szerinted lenni a csehek mellett egy morva fejedelemségnak is (szerintem északon Alamóc központtal).
Ennek kiegészítéseként kell megemlíteni a prágao püspökség 976 körüli megalapítását. Ebbe a püspökségbe oltottát át a (ma boszniai) Visegrád jogállását. Ennek az áthurcolt püspökségnek a prágai várhegytől nem messze fekvő dombon új székhelyet is létesítettek, ezzel tulajdonképpen kettős fővárost hozva létre. Ez lett a mai Vysehrad. A hurcolkodás legkésőbb 992-re befejeződött, ekkor jelenik meg ugyanis II.Boleszló érméjén a Visegrád elnevezés.
Ennek a jogán vették át később a "cseh" Premyslek a "morva" Premyslek a koronáját önmaguktól önmaguknak, illetve valahanyadik Henrik császárnak, természetesen császári áldással, aki alá a csehek akkor egyébként is tartoztak.
viszont itt van Olmüc püspökeinek névsora sok kérdőjellel, ami kezdődik a "fantom morva" püspökökkel, 976-ban megszakad a sor, majd 1030-ban újraidul a "morvaországi" morva püspökökkel, vagy talán még mindig a "fantom morva" püspökökkel
ja, és a nagy "hurcolkodás" közben olyan kuriózumok is előfordultak, mint pl. Visegrád esete, amit legalább két helyre is áthurcoltak (Prágába és a Dunakanyarba), miközben az eredeti helyet, ahonnét elhurcolták, elfelejtették megszüntetni
azért el kell ismerni, nagyon ügyes volt ez a szláv vallási biznisz, meg a hűbérjogokkal való nemzetközi tőzsdei kereskedelem :)
1. Morva fejedelmek leszármazottai (esetleg nem is leszármazottak, csupán szemfüles csalók) alapítanak egy vadiúj céget külföldön új székhellyel megtévesztően hasonló néven mint a régi (látva, hogy a réginek nincs perspektívája, területileg ugyan feldarabolva hever, a hűbérjog viszont így is még egységben tartja)
2. Lassanként átmentik a régi Morva cég vagyonának, jogállásának jelentős részét az újonnan alakult cégbe.
3. Közben a Magyar Királyság is helyezi a régi cég egyes leányvállalatait új helyére, pontosabban csak az egyházmegyéket. (nyilván hűbérjogilag kevésbé macerás mint új egyházmegyét alapítani) Ez a nyitrai püspökséget biztosan érintette, de talán más püspökség is került ilyen formán magyar területről magyar területre.
4. Mikor már a régi cég vagyonának jelentős része az új székhelyen van a mai Morvaországban, jön a szomszédból az új befektető (a Csehek) és átveszik a céget. A biztonság kedvéért szentesíttetik mint "morva korona", ezzel oszthatatlan egységgé nyilvánítják
5. A csehek ezután a régi cég minden egyes eredeti részére jogot formálnak, nem csak arra a részére, amelynek a hűbérjogát Morva területekre mentették át valakik, hanem arra is, amit a Magyar Királyságon belül saját területen, saját szervezésben maguk a magyarok költöztettek.
6. Telnek az évszázadok, kijelentődik, hogy a morvák a régi cégben márpedig mind szlávok voltak, az elvont hűbérjogok a fejekben lassan konkrét területi jogokká formálódnak. Létrejön a sosemvolt Nagymorva Birodalom, (amelynek a hűbérjogait ugye az új területtel együtt vissza kell követelni).
