Vegyük komolyan magunkat, és nézzük meg, milyen formában és tartalommal alkalmazzák másutt a kettős állampolgárságot. Milyen jogokat kapnak a nem az adott államban élő polgárok. Talán kiderül. hogy nem lehetetlen és végtelenségig terhes intézményről van szó, és megspórolhatunk egy csomó felesleges belpolitikai vitát.
Mivel valszeg amerikai/izraeli kettos allampolgarrol van szo, ezert amerikaban amerikai allampolgar es eccerubb volt neki amerikaikent elhagyni az orszagot.
Szép dolog ilyen páthosszal emlegetni az éthoszt és a nomoszt (tényleg, a thoposzt miért nem?), de azért ha már alkotmány, illenék annak a szövegénél maradni.
Aszongya:
5) Nem lehet országos népszavazást tartani:
a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról,
b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról,
c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről,
d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről,
e) az Országgyűlés feloszlásáról,
f) a Kormány programjáról,
g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről,
h) a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról,
i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról,
j) a közkegyelem gyakorlásáról.
Hol látsz itt olyat, hogy az Alkotmány bármely más részéről ne lehetne népszavazást tartani?
Arról az ominózis AB döntésről is adhatnál valami linket, mert..., no mindegy.
Továbbá arról sem ártana valami forrás, hol foglalkoznak Burke, Arisztotelész és tsai. a Magyar Köztársaság Alkotmányával.
Meg kellene nézni az érvényes törvényben, arra emlékszem, hogy határidők vannak rá. Sőt el is lehet veszteni az állampolgárságot, ha egy bizonyos korig nem teszi meg az illető a szükséges lépéseket a megtartására.
"This multidisciplinary cross-country comparative study focuses on the prevailing rules and practices, as well as experiences and attitudinal orientation related to the acquisition and attribution of dual citizenship. The question of dual (or more) citizenship and the right of the state to "remove" citizenship status is giving rise to an increasing political debate throughout Europe. As a result, in many European states, the recent tendency involves an increasing tolerance towards dual citizenship."
Ez az Európai Bizottság kettős állampolgárságról indukt kutatási projektjének a bevezetője. Az "increasing tolerance" szerintem elég egyértelmű kifejezés, holott a köztársasági éthosz nem kifejezetten megbélyegzett ügy az EU-ban, akkor sem, ha nem minden tagállam köztársaság. :-)
Ami a vajdasági magyarok ügyét illeti, arról már én i megjegyeztem, hogy tényleg érdekes kérdés. Meggyőződésem, hogy stabilizáló tényező volna a délszláv régióban, ha Szerbiában élne háromszázezer EU-állampolgár. Őket mindenképpen meg kell védenünk, az EU polgársággal megtámogatva pedig még könnyebb lenne ehhez politikai szövetségeseket találni. Egyáltalában, a kettős állampolgárság integrációs jelenség Európa integrálódó részében.
A köztársaság éthoszával az egyeztethetõ össze nehezen, hogy alapvetõ kérdésekben amelyek a nomoszt érintik, népszavazással döntsenek. Portugáliát példaként emlegetni, well.... Irország megváltoztatta a honositási politikáját.
Igen kiterjesztjük, ugyanis a magyar állampolgároknak vannak bizonyos kötelességei. Például a haza védelme. Én ismertem olyan zsidó diákot, aki az indianai prérirõl amerikai útlevéllel a zsebében rohant haza amikor Scudokkal támadták a hazáját. Izrael és az Egyesült Államok érdekei akkor egybeestek. De mondjuk Jonathan Pollard esetében nem. Én úgy gondolom, hogy deklarálhatjuk, hogy szomszédainkkal megegyeznek az érdekeink (Jugoszláviának hitelezzük meg) és emiatt az extraterritorialitás nem okoz olyan nagyon komoly problémát. De azért errõl van szó. Ezért nem szeretik egyes államok a kettõs állampolgárságot, azok akik a kés hegyesebbik végénél szoktak lenni. Irország esetében ez mondjuk Londonderry magasságában lesz egy érdekes probléma, nem Chicagoban. A norvégok a hollandok és a németek is ezért ódzkodnak a dologtól . Ez persze nem egy borzasztóan komoly dolog. Mondjuk Szerbia viszonyainak rendezettsége miatt ez a Vajdaságban akár ügy is lehet. Alapvetõen idegen a dolog a republikánus felfogástól és attól az állameszménytõl amit Kis képvisel. Engem ez annyira nem érdekel.
Valóban érdeminek gondoltam a hozzászólást, ezért irtam ezt. De tényleg sértegettelek és minősitgettelek volna téged? :-) Sajnálom, ha lezártnak tekinted a vitát, még sok mindenről nem beszélgettünk.
Köszönöm. De én azt kérdeztem, miért ellentétes a köztársaság éthoszával az állampolgárság kiterjesztése? Különös tekintettel arra, hogy pl. 4.6 millió portugál állampolgár nem Portugáliában él. Vagy hárommillió ir állampolgár nem Irországban él.
Nézd, nekem elegem van a minősítésekből és sértésekből. Mindent elmondtam, sajnos sok dolgot többször is, úgyhogy asszem ezt a vitát lezártnak tekintem a magam részéről.
Tündérnek igaza van, az alkotmányban is szerepel az, amit én morális kényszernek is neveztem, sőt még te is azt mondtad, hogy kell erkölcsi felelősséget éreznünk a határon túli magyarok iránt.
Ha viszont az anyagi terhet sem érzed nagynak - én ennek a 100 milliárdnak se igazán látom az okát -, és azt mondod, hogy adjunk nekik ilyen-olyan segitséget, akkor továbbra se értem az okát, miért pont a magyar állampolgárságot tagadnád meg tőlük. Olvastam a Kis János cikket, de nem tudom, melyik passzusára gondolsz.
Arra, hogy a magyar állam egyoldalúan kiterjesztené jogi fennhatóságát? Akkor ezexerint Irország kiterjesztette jogi fennhatóságát az Egyesült Államokra? Vagy amikor a rendszerváltozáskor visszaadtuk a kivándoroltaktól elvett állampolgárságot, akkor kiterjesztettük a fennhatóságunkat egy csomó más országra? Vagy mi van pl. a dél-tiroli osztrákokkal? Vagy mi van azoknak az EU-polgároknak a millióival, akik más EU-országban élnek, mint ahol születtek?
Na jó, nem ők talkálták fel, de ugye nem azt akarod mondani, hogy nem velejükig konzervatív fickókról van szó? Kövér és Bayer már akkor is konzervatív volt, amikor még nem is tudta. Ösztönösen konzervatív emberek ők.
Arisztotelész Politika, Madison Federalist Papers, Tocqueville Az amerikai demokrácia. Burke Reflexiók a francia forradalomról (Burke persze nem a köztársaság hanem az alkotmányos monarchia hive volt, de arisztoteleszi értelemben Burke ideális állama köztársaságnak számit és nem monarchiának)
Remélem konzervativoknál nem tilos még Arisztotelészre, Madisonra, Tocquevillere és Burke-ra hivatkozni. Különös de a konzervativmust nem Kövér László vagy Bayer Zsolt találta ki, és nem lehet visszamenõlegesen kitalálni.
Engem mostmár nagyon érdekel, hogyan lehetséges, hogy tucatnyi nyilatkozatban támadta Martonyi, Kövér, Németh és Orbán a kettõs állampolgárságot, ha nem is jobbféle ember aki nem mond rá IGEN-t. Engem mostmár leginkább ez érdekel. Németh még az RMDSZ-t is megtámadta a kettõs állampolgárság miatt.
Szeretném tudni miért ellenezték ennyire vehemensen a dolgot. Nem tiz éve, hanem három-négy éve. Milyen koginitiv disszonancia kell ahhoz, hogy valaki ezt a kérdést elutasitsa, könyörgöm.
Nocsak, a köztársaság éthosza :-) Ez nekem tetszik, remélem, László sem fogja azt mondani rá, hogy tartalmatlan maflaság, mint a nemzet jogi újraegyesitésére mondta volt. De miért ellentétes a köztársaság éthoszával?
Csak részben kértél bocsánatot (és torzítottál megint, de hagyjuk), hiszen az alaptalan állításokért igen, a sértésekért nem.
Ami pedig azt illeti rengeteg mindent állítottam, és asszem mindent elmondtam a témáról. Az a véleményem, hogy az állampolgárság megadása komoly anyagi áldozat lenne az ország számára, melyet én elviselhetőnek tartok, hiszen a nagyaságrendje nem haladja meg a százmilliárdosat rosszabb esetben sem. Vagyis ez minden további nélkül vállalható lenne. Szerintem az anyagi teher megismerése mindenki számára fontos, és annak tudatában is kell dönteni. Én azt mondom, hogy ez nem lehet gond. Azt sem tartom elfogadhatatlan érvnek, hogy a külföldön élő magyarok számára nehézségeket okoz az anyaország EU-ba való belépése, ezért számukra segítséget adhatunk ahhoz, hogy Magyarországra könnyebben bejussanak. Ez meg is történt, bár kétségtelen, hogy a schengeni egyezmény életbelépése után kevés kedvezmény marad meg. Az EU a helyes irány, és reméljük, hogy nem csak Románia fog bejutni hamarosan.
Teljes mértékben ellenzem azonban, hogy az állampolgárság megszerzésének szabályait megváltoztassuk, mert arra nincs egyetlen elfogadható indok sem. A magyar állam az ország területén élő polgárokért felelős, azon kívül nincs joga semmiféle jogot osztani. Azokért a polgárokért felelős, akik fenntartják az államot és nem azokért, akik csak a jogokból kérnek. Ez elvi szempont, ha részletesen érdekel a dolog, Kis János okfejtése tökéletesen megyegyezik azzal, amit helyesnek gondolok, sőt, az az okfejtés, ami végleg eldöntötte számomra a dolgot: nemmel fogok szavazni. (Azelőtt a részvétel számától függően dönmtöttem volna el, hogy elmegyek-e.)
A határon túl élő magyarokkal szemben nincs és nem is lehet jogi felelőssége a magyar államnak. Erkölcsi felelőssége pedig nem lehet több, mint amennyi erkölcsi felelősséget érez a saját országban élő elesettekért. Szerintem a határon túl élő magyarokért a következőket tehetjük:
Segítjük az EU-ba való csatlakozásuk során az oraszágot, melynek állampolgárai.
Segítséget adunk a nyelvi, kulturális, oktatási helyzetük javulásához, magyar identitásuk megőrzéséhez pénzzel és más javakkal.
Ha hozzánk látogatnak, vagy nálunk akarnak letelepedni abban is segítséget nyújtunk.
De a rájuk hivatkozó politikai szervezeteknek a zsaroilását nem szabad elfogadni. A magyar igazolvánnyal egyszer már beleestünk ebbe a hibába. Az eredménye az lett, hogy most állampolgárságot követelnek ezek a politikai szervezetek tőlünk azért, hogy a saját belpolitikai céljuk elérésében előnyre tegyenek szert. És ugyanez vonatkozik a magyar politikai szervezetekre is.
Kedves Tündér, ez érdekes gondolat, már nekem is eszembe jutott, de nem tartom túl jó ötletnek. Kezdjük ott, hogy nem hallottam még határon túli nem magyar szervezetről, ami ezt felvetette volna. És nem is lenne ez indokolt, hiszen nem valamiféle Monarchia-restaurációról van szó, hanem arról, hogy a magyar állam visszaadja a nem a területén élő magyaroknak azt állampolgárságot, mégpedig olyan elvek alapján, amelyeket a világ legtöbb állampolgárságot adományozó országában alkalmaznak. Általában feltétel szokott lenni a nyelvtudás, illetve az, hogy az illető az adott államhoz tartozónak vallja magát. Például franciának, németnek, portugálnak, irnek stb. Mondjuk ez a jelenlegi szabályokon nálunk sem okozna jelentős változtatást, csak annyi lenne a különbség, hogy az állampolgárság megszerzésért nem kell itt élni. Ezért is áll a népszavazási kérdésben az, hogy "a magát magyar nemzetiségûnek valló..."
Nézd Zlinszky jogtudós exalkotmánybiró a töredékszavazatok kiosztásának módját értelmezte hirtelen
grammatikailag, egy vidéki joghallgató halhatatlan ideáját átvéve. Itt bárki bármit mondhat.
Én a népszavazást alapvetõ kérdésekben nem támogatom. Mert ellentétes a köztársaság éthoszával.
ismersz olyan európai uniós tagországbeli törvényt, amelyik európai uniós polgárral szemben előnyt ad annak nemzetisége folytán ?
Pl. a déltiroliak kedvezményezéséröl szóló egyik törvény
Bundesgesetz vom 25. Jänner 1979 über die Gleichstellung von Südtirolern mit österreichischen Staatsbürgern auf bestimmten Verwaltungsgebieten BGBl.Nr. 57/1979
Egyéb kedvezmények mellett, ez engedi be az osztrák egyetemekre az osztrákokkal egyenrangúan a déltiroliakat - és a németek (NSZK) ezt persze diszkriminatívnak tartják.
Alapja: a születés helye vagy a szülö anyanyelve ÉS a népszámlálás folyamán megadott nyelvcsoport.
Nem arról szavazunk. Arról szavazunk, készüljön-e törvény, amiben állampolgárságot kapnak a külhoni magyarok. Az EU-ügyben arról szavaztunk, készüljön-e törvény az EU-csatlakozásról, illetve olyan további törvények, amelyek az EU-csatlakozás következményeit átvezetik a jogrendszerbe. Ilyen törvények azóta is készülnek, úgyhogy ne állitsuk azt, hogy a népszavazáskor már minden készen állt.
Ez jó ötlet, jellemző, hogy nem nekem jutott eszembe. Mert ugye a nemzet fogalmábva beletartoznak a különféle nemzetiségek, akik az ország területén élnek. (némelyek, pl. a szlávol régebben, mint a magyarok.) A trianoni döntésnél egyébkénmt Erdélyben a magyarok aránya meglehetősen alacsony volt az összeshez képest 30 százalék alatti számra emlékszem.
Teljesen értelmesnek látszik hogy minden volt magyar állampolgár leszármazottai visszakapják a felmenőiktől igazságtalanul elvett állampolgárságukat.
Na az EU ehhez mit szólna, ugyanis ez nem etnikai alapú döntés. Lehet, hogy ezt kellene követni?
Nézd, eszem ágában sincs visszakeresgélni, mondtad-e, hogy az állampolgárság kiterjesztése semmi tartalommal nem bir, vagy hogy anyagilag megront bennünket. Ha nem mondtad, akkor bocsánatot kérek. Egyébként ténylegv érdekelne a véleményed: nincs tartalma? Vagy nagy anyagi teher? Ezzel visszatérhetnénk a témánkhoz.
