Majd keresek jobbat is, de eszerint eléggé külön áll a kormányszeleptől, azaz maximum annyit lehet vele csinálni, hogy a fővezetéknyomást nem 1:1-ben továbbítjuk a kormányszelep felé, hanem módosítva.
Gyorsfékezés után az üzemi fékezési - oldási tartományban létrehozott fővezetéknyomásnak megfelelő mértékig oldani fog a kormányszelep.
Nyilvánvalóan az általa meghatározott vezérlő, fiktív fékhenger téri nyomás nagyságával arányos, a vonatnemváltó helyzetének megfelelő mértékű fékhengernyomás fog (0-2,5 bar TT, 0-3,8 bar T, Sz, N: v<70, 0-8 bar N: v>70) a beállítás szerinti nyomástartományban kialakulni.
Szakértő urak ,lenne egy kérdésem : NBV-2 beiktatva, a mozdony(Cirmos) nem fékez,csak fékezőszelep gyorsfék állásában .Eddig O.K.
Mi történik a mozdonnyal,ha a fékezőszelepet visszarakjuk gyf. állásból a sor bármelyik üzemi fék állásába? Felold ? Fokozatnak megfelelően fékez? Vagy a centrifugál szabályzó szerinti maxi fékhenger nyomás marad?
Először is kéne egy levegős kapcsolási rajz jelmagyarázattal, aztán lehet elmélkedni. A tömlőkapcsolatok közül mi volt összerakva, mert az nem derül ki?
Egy kérdésem lenne: egy kiüzemelt, hidegen vontatott 477-es sorozatú (ASEA) mozdony, véletlen menet állásban hagyott D2-es fékezőszelepe, hogyan tudta elzárt főlégtartály mellett mégis tölteni a fővezetéket?
Az utasítás ugye kimondja ,hogy 20 tengely (a mozdonyt nem számolva) felett a fékberendezést oldani kell ,ha műszakilag lehetséges. Így ez elvileg nem egyéni döntés kérdése. Ellvileg.. A gyakorlatban nem egy mozdonyvezető van aki ha tehetné még gépmenetben sem fékezne a mozdonnyal. A 2-3 kocsis üzem ebből a szempontból nem igazán optimális. A Füzesabony-Hidasnémeti viszonylaton számtalan probléma volt ebből nyaranta még a szilis időszakban. Ugye olyankor elvitték a kocsik egy részét a balatonhoz, 2 kocsival meg már csak fékezteni kellett a gépet is ha meg akar állni, és Hidasnémeti meg Füzesabony között van egy pár megálló... Így viszont két napivizsga között nem bírta ki fékállítás nélkül. Aztán jöttek a kísérletek egymás után, a féklöketmutatóval, a rövid és még annál is rövidebb fékhenger löketekkel, különféle műanyag féktuskókkal...
3 német kocsihoz (rapidban) nem nagyon kell a gép, legalábbis a zöldek fogtak, mint a fene. Nyilván ehhez érdemes volt átlépni a 80 km/h sebességet, mert addig nem nagyon álltak át a szabályzók. Vagy igen, vagy nem.
Ahol meg kell, ott eddig sem nagyon szívbajoskodtam a mozdony fékeztetésével, még ha sokan ezt eretnekségnek tartják/tartották is.
Most meg ugye csak villanyfékes lomokkal
48/60 óránként bement a lom vizsgálni, hát, legfeljebb állítottak a löketen.
Qrvasokat mentünk 1-2-3 kocsis bokorugrókkal, az NBV mindig ki volt iktatva.
Szerintem ebben a mindenáron oldjuk a mozdonyt dologban a legfőbb szempont a laposodás elkerülése volt, mert ha x meglaposította az aktuális szent tehenet, akkor y, z, és w megszólták, meg ilyesmi.
Pedig a körülmények figyelembevételével, ésszel kezelt fékkel elég minimális esély van a kör sokszögesítésére még a klasszik tuskós berendezések esetén is.
