A Pevek – korábban Hírtelevízió, majd Kavkaz – nevű, történelem iránt érdeklődő júzernek nyitom ezt a szaktopicot, azzal a céllal, hogy kellő teret kaphasson az 50. szélességi körtől északra vegetáló kis népecskék (nyenyecek, manysik, hantik stb.) elmélyült tanulmányozására.
Az a baj ezzel a manysi literációval, hogy egyrészt ahány utazó, annyiféleképpen jegyezte le a szavaikat, főképpen pedig vidékenként erősen elüthet egymástól egy-egy manysi nyelvjárás. Időben pedig olyannyira csekély az állandóság, hogy némely kutató már egyáltalán nem tudott boldogulni elődje 20 vagy 30 évvel azelőtt készített szószedetével. Így tehát a hul és a quul egyaránt lehet helyesen lejegyzett formája a hal szónak.
---
Üdv.
Tudom.
Nemcsak ez a probléma.
Hogy néhány szóra rá lehet fogni, hogy hasonló, de a nyelvtani adatok semmiképen nem egyeznek.
Pl. a magyar nem is meri a fokváltakozást.
Vagy másik
Erről általában hallgatnak. A létige használata segédigeként vagy a birtokviszony kifejezése a "finnugor nyelvekben.
Aztán megnézhetjük a teremtés legendákat. A magyaroknak nincs.
És miért szvsz? Nem egyértelmű a szabályzat, vagy mérlegelhetsz: 575 még nem sok, 576 már igen?
Aventinus!
Nem érted, hogy egy védhetetlen fazonnak falazol? Tudod, bárki, aki egész nap ráér, tonnaszám nyomathatná az idézeteket bármilyen tárgyban. Csak az a probléma, hogy az emberek a munkahelyülön vannak, és nem érnek rá agyba-főbe idézni. Ez a faszi valamiért egész nap ráér.
Emiatt felteszem:
1 a te alkalmazottad
2 szegény értelmiségi munkanélküli
3 valakinek a megrendelésére nyomul
4 alternatívba kényszerített szkítabuzi, aki egyúttal masszív finnugrista is.
Ez utóbbi emberállat nem létezik, de a jelek szerint te a legjobb úton vagy a kitenyésztéséhez. Bár ami a nemi életét illeti, abből nehezen lesz gyerek.
Szóval akkor: mikor érvényes a szabályzat?
"Szvsz az MM 5/b.-be ütközik az összes királynév, de töltött fegyvert csak akkor szoktam elsütni, ha feltétlenül muszáj. :)"
Az a baj ezzel a manysi literációval, hogy egyrészt ahány utazó, annyiféleképpen jegyezte le a szavaikat, főképpen pedig vidékenként erősen elüthet egymástól egy-egy manysi nyelvjárás. Időben pedig olyannyira csekély az állandóság, hogy némely kutató már egyáltalán nem tudott boldogulni elődje 20 vagy 30 évvel azelőtt készített szószedetével. Így tehát a hul és a quul egyaránt lehet helyesen lejegyzett formája a hal szónak.
Mindenesetre a magyar uralisztika ilyen és ehhez hasonló bűvészmutatványokra képes:
Hurem né vituel huligel husz hul pugi = Három nő a vízből hálóval húsz halat fog
szem – szam, szív – szim, nyelv – nyelum, és jó néhány állatot is hasonlóan neveznek, mint mi: ló – luv, hal – hul, holló – holah, lúd – lunt, kutya – kutyu, eb – emp.
-----------
Ezek között is van hba.
ló-lüv, a szam- szem erőltetett, ilyen szó nincs, hogy nyelu, sem kutyu.
Közös szavainknál is szembeötlőbbek a nyelvtani hasonlóságok: a vogulban is toldalékok és ragok fejezik ki a mondatbeli nyelvtani viszonyokat (pl. lóval – luvel, a férfi/hím szánja – hum szune). Érdekes egyezések találhatók énekeinkben is: pl a „Szamem vitel ouml”" (szó szerint: szemem vízzel ömlik) sor párhuzama köszön ránk az Ómagyar Mária-siralomból: Szemem könnyel árad.
----
Ajánlanám a manysi nyelvtan megismerését.
Kálmán Béla:Manysi nyelvtan
Sokkal több a különbség mint az egyezés.
„Szamem vitel ouml
És megkérdezném, hogy ebben a mondatban melyik szó a 'víz'? Mert tudomásom szerint a víz a manysiban 'üt'
Nyelvrokonságunk bizonyítékai hasonló szavaink, melyekből kb. száz van. Nagyon hasonlóan számolnak: a kettő vogulul kitig, a három – hurem, az öt – at, a hat – hot, a húsz – husz, az ötven – atpan, a hatvan – hotpan. Sok testrészünk neve közös eredetű: szem – szam, szív – szim, nyelv – nyelum, és jó néhány állatot is hasonlóan neveznek, mint mi: ló – luv, hal – hul, holló – holah, lúd – lunt, kutya – kutyu, eb – emp.
Közös szavainknál is szembeötlőbbek a nyelvtani hasonlóságok: a vogulban is toldalékok és ragok fejezik ki a mondatbeli nyelvtani viszonyokat (pl. lóval – luvel, a férfi/hím szánja – hum szune). Érdekes egyezések találhatók énekeinkben is: pl a „Szamem vitel ouml”" (szó szerint: szemem vízzel ömlik) sor párhuzama köszön ránk az Ómagyar Mária-siralomból: Szemem könnyel árad.
Mindez arra utal, hogy a két nép valamikor huzamosabb ideig egymás közelében élt, és hogy a manysik nagyon sok mindent eltanultak a magyarság eleitől.
A vogulok, saját elnevezésükön manysik, Észak-nyugat Szibériában, az Ural hegység és az Ob-folyó közötti hatalmas területen élnek. Önálló köztársasággal nem rendelkeznek, tágabb hazájuk egy több mint öt-magyarországnyi terület, a Hanti-Manysi Autonóm Körzet, melynek őslakosai a manysik és a hantik (osztjákok.) A terület a tajga övezetébe esik, kb. egyharmadát erdő borítja, a többi részen lápok, mocsarak terülnek el, és rendkívül sok folyó kanyarog az erdőkön, mocsarakon át. A terület fővárosa Hanti-Manszijszk, egy mindössze hetven éve alapított, de az utóbbi évtizedben lendületesen fejlődő városka.
A manysik lélekszáma mindössze 6-8 ezerre tehető, de ennek is mindössze 30-40 százaléka, tehát csak 2-3 ezer fő beszéli saját anyanyelvét. A körzetben az elmúlt ötven év alatt az olajkitermelésnek köszönhetően megtízszereződött a lakosság, elsősorban orosz munkások települtek ide. Mára az őslakosok aránya saját szülőföldjükön alig éri el a két százalékot. A manysik több mint négyszáz éve állnak kapcsolatban az oroszokkal, de azok kultúrája csak kicsiny hatással volt rájuk. Egészen a közelmúltig – a kommunista üldözések ellenére – megtartották sámánisztikus vallásukat, átvéve persze néhány elemet a pravoszláv vallásból is. Az utóbbi évtizedek iparosítása, elsősorban az olajkitermelés hatására azonban olyan nagymértékű természetpusztulás következett be, oly sok erdő, legelő és folyó pusztult el, hogy a terület nagy részén a manysik mára képtelenek hagyományos életmódjuk folytatására. Ez a kicsi nép, amely évezredek óta halászatból és rénszarvastartásból él, napjainkra elvesztette területének legnagyobb részét, így hagyományos életformájuk ma már csak a fővárostól több száz kilométerre északra, az apró falvakban él tovább.
"Szvsz az MM 5/b.-be ütközik az összes királynév..."
----------
Celsus: "Incivile est nisi tota lege perspecta una aliqua particula eius proposita iudicare vel respondere" (Digesta Iustiniani 1, 3, 24)
Paulus: "Contra legem facit, qui id facit, quod lex prohibet, in fraudem vero, qui salvis verbis legis sententiam eius circumvenit" (uo. 1, 3, 29)
Celsus: "In ambigue voce legis ea potius accipienda est significatio, quae vitio caret, praesertim cum etiam voluntas legis ex hoc colligi possit" (uo. 1, 3, 19)
A kasszita királyok itteni munkálkodása tehát nem ütközik a MM 5. § b)-be :)
Ha hiszed, ha nem, éppen most akartam egy újabb kaššu nevet regisztrálni, csak beleütköztem közben néhány letölthető szakkönyvbe és elérhető frissítésbe. Ez a késedelemnek az oka :)
Az még hagyján, de a manysik állítólagos korábbi lótartására sincs semmiféle bizonyíték. Sőt, a kútfők egyöntetűen mind ellene szólnak ennek a feltevésnek.
Rédei Károly, a jelenkori finnugrisztika egyik élharcosa, a magyarság egyik befeketítője
(Nagykanizsa, 1932. IV. 11.)
Tagságai:
- MTA (külső tag)
- Magyar Nyelvtudományi Társaság
- Finnish Academy of Sciences and Letters (külföldi tag) - Finnugor Társaság (Helsinki) (tiszteleti tag) - Societas Uralo-Altaica (Göttingen) - Díszdoktor (Debreceni Egyetem)
Kitüntetései:
- Akadémiai Díj (1983, megosztva: 1993) - Finn Oroszlánrend (1985, parancsnoki fokozat) - Pais Dezső-díj - Munkacsi Bernát-díj (2004)
Kapcsolat:
Universität Wien, Institut für Europäische und Vergleichende Sprach- und Literaturwissenschaft, Abteilung Finno-Ugristik Spitalgasse 2-4, Hof 7. 1090 Bécs, Ausztria Tel.: (43) 1 427 743 012 Fax: (43) 1 427 794 30 E-mail: finno-ugristik@univie.ac.at
A HA logogram kialakulása
Rédei Károly, a jelenkori finnugrisztika egyik élharcosa, a magyarság egyik befeketítője