Megnéztem a kinai videót. Nagyon megdöbbentem a látottakon. Szerencsétlen állatok. A kinaiaktól ennyi tellik a 21 században de ez szerintem nem meglepő. Utána körülnéztem egy kicsit a témában pl a peta honlapján, valami magyar zöld oldalon ahol egy rakás cikk van az állatokról való bánásmódról. Hát mit mondjak volt ám döbbenet rendesen. Csak kis hányadát láttam még a dolgoknak de folyamatosan olvasom a cikkeket és nézem a videókat. A hús gyárak látványa óta nem is ettem még húst. A legmegdöbbentőek szerintem az állatkisérletek. Viszont találtam egy oldalt ami tetszett az animal liberation front oldala.
Milyen állatot javasolnál? (Ha nem akarsz össznépi hisztériát és szerdaiebéddel teli teflonlábasok földhöz csapkodását, válaszolhatsz a vadonélős topikodban is.)
Juj, ez dedó, ne haragudj. Mennyivel rosszabb ez, mint a százegyedik hatásvadász Peta-film a lefizetett állatkínzókkal? Vagy a hisztizés azért, mert életünkben először valódi érvekkel találjuk szemben magunkat?
Bocsánat, hogy beleszólok, tényleg nem akarom megakasztani a briliáns ötletek fonalát, meg érdekes is, amit írtok, csak érzésem szerint nem sok köze van a topik címéhez.
Game over... :))) Hörr, ne röhögtess, azt mondtam a kintieknek, hogy rettentően dolgozom és ne zavarjanak. :))))
Egyébként Thick ötlete nem rossz, én "reklámoztam" anno egy suliban a vércsekamerát, aztán a gyerekekkel közösen izgultuk végig a sztorit. Főleg mivel nem volt túl jó minőségű a dolog, ellenben a végén már azon ment a verseny, ki tudja őket megfigyelni és mit látott.
Hogy ne hazudtoljam meg eddigi haszonleső énemet, szerintem a technikát és a médiát is lehet eszköznek tekinteni és nem ellenségnek. Közhelyveszély, futás! Ha például a Té-Mobil (környezetvédő leányvállalata teljes nevén: tonlájn) támogatott egy kamerát, jó szokását óvni illék.
Zászlóshajók: csak halkan mondom, mert nem vagyok szakértő és egyébként is "kicsi vagyok, éhes vagyok, álmos vagyok" (a la Vuk), de bennem a túzok meg a pannon gyík előbb kelt logóérzetet, mint zászlóshajósat. Őszintén szólva a siketfajdot se egészen tudom, mit keres az Őrségi Nemzeti Park logójában. Tudom, hogy van siketfajd programjuk, de szerintem emblémaként jobb volna egy kézzelfoghatóbb, hazánkból nem kihalt állatot választani. Tudom-tudom, részletkérdés, egyébként is van program, el is hallgattam.
"...Webcam minden egyes sasfészek fölé, aztán lessen a jónép..."
Szinte látom, ahogy kirajzik a nagybörzsönyi etnikum, és nekiáll keresni a parlagi-fészkeket. A nép pedig élesben végignézheti, ahogy egy barna kéz nyúl a kamera felé, a képernyő elsötétül, és game over. :))
Zászlóshajó-faj pl. a túzok, az'szem, hüllővédelemben meg a pannon gyík, de a természetvédelem zászlóshajóstul sem kap túl nagy propagandát itthon. Igaz, a butanevű internetes fehérgólyákra mindenki emlékszik. Lehet, hogy azt kéne. Webcam minden egyes sasfészek fölé, aztán lessen a jónép. Érdekesebb, mint a kordonpakolós bohóckodás és a sörétes puskával lövöldöző olasz focihuligánok együttvéve.
Nem ismertem a történetet, de tényleg tanulságos. (Mondjuk Durrelltől nem meglepő :-). Nem szeretem az ilyen divatszavakat, de állatok és növények is hozzátartozhatnak az emberek identitásához, s ezt is ki lehet használni. Ezért jók a természetvédelemben a "zászlóshajó fajok" (ládd panda), bár szerintem (sajnos) nem kapnak túl nagy szerepet; mintha az lenne az alap, hogy amiben nincsen tíz grafikon és negyvenoldalas irodalomjegyzék, az már nem lehet elég hatásos, mert nem elég komoly. (Félreértés ne essék, kifejezetten kedvelem a negyvendoldalas irodalomjegyzékeket, csak mindent a maga helyén.) Szóval szerintem a zászlóshajó fajok témáját Magyarországon is lehetne pedzegetni (jó fej állat a pandamaci, de ahogy nem a kínai vágóhidak, úgy nem is a kínai bambuszmezők állnak a hazai fókuszpontban).
Durrell ír erről. Egy egyedi, kihalás szélén álló papagájfajt pusztítottak az emberek egy szigeten. A madár már csak egyetlen erdőben élt. Durrellék nagyon helyesen úgy gondolták, hogy a helyieket kell felvilágosítani. Kitaláltak egy papagájfigurát, Jaquot-ot, és képregényeket adtak ki a kalandjairól, gyufásdoboz hátuljára nyomtatták a képét, a kormánnyal kineveztették Nemzeti Madárnak. Nem sokkal később jött egy nagy hurrikán, és letarolta az egész papagájerdőt. A természetvédők a legrosszabtól tartottak, de kiderült, hogy az emberek összefogdosták a sérült, kimerült papagájokat, és gondozták őket. Paul Butler, aki a helyi megbízott volt, úgy nyilatkozott, hogy ha a hurrikán a papagájkampány előtt érkezett volna, az emberek ugyanúgy összegyűjtik a papagájokat, csak éppen megfőzték és megették volna őket.
Nem hiszem, hogy én volnék az, aki tanítani tudna, lévén a magam tudása is elég kicsi még. De azt halkan megjegyzem, hogy ha az ember becsöppen egy puskaporhangulatú helyre, elejti a maga kis hozzászólásait, olyan tökéletesen súlytalan lesz, mint Armstrong az űrben. Itt is felsorakozott a két csoport és püföli egymást, a korábban feltett kérdések pedig mintha el se hangzottak volna (pl. nextdoor kérdései és felvetései).
Persze, nyilván állattól függ, én se arra gondoltam, hogy vigyen mindenki haza egy jegesmedvét. :) Hazai viszonylatban viszont elég sok állat könnyen "hazavihető". Rokonságom felmenő tagjai között volt pár IQ-fighter, tudnék mit mesélni, mi minden fordult meg náluk, s kétlem, hogy ez egyedi példa volna. Amúgy terepgyakorlaton "döbbenten" láttam, hogy vannak tanoncok, akik arra használják fel az alkalmat, hogy úgymond "különleges" állatokat (pl. ritkább pókokat, rovarokat) fogjanak és vigyenek haza. Császárpingin valóban nem volt köztük. :) A tanulási folyamattal amúgy nem lenne gond, ha valóban tanulásról szólna, de igen sok mindent el is felejtünk mellette.
Uldozesi mania, amire nagyivben teszek. Mar oda is elerkeztunk amikor a te feltetelezesed alapban igazsag is. HUH, nagyon abnormalis es belterjes iranyban deformalodtak itt a dolgok ugy latom. Kar a szoert :o(
Alapismeretek hianya nalam fenn all, mert nem vagyok tokeletes viszont azt sem mondom, hogy nem vagyok nyitott tanulni. Ettol fuggetlenul ugy gondoltam en is szolni szeretnek. Ha nem kioktatas menne itt , hanem informaciocsere, akkor talan meg talalnank ujat a nap alatt (pluralis egyes azok kedveert, akik laikusnak lettek titulalva). Mindig az jut eszembe, amikor hasonlo jelenseggel tallakozom, hogy az az ember, aki valoban intelligens es bir nemi tudassal (mindegy milyen iranyban) hallgat ha tanitani nem bir. Nem pedig ironizal, esetleg imperativusban fogalmaz meg minositeseket masokrol. Ennyi.
"...arról se vagyok meggyőződve, hogy jó volna, ha az emberek hirtelen vonzalmat kezdenének érezni állatokon lévő színfoltok iránt..."
Attól függ, milyen állatról van szó. Egy tarka papagájt nyilván mindenki haza akarna vinni, de a császárpingvin nem forog veszélyben ilyen szempontból. Nem lenne praktikus háziállat... :)))
Ilyesmi zajlott le pár éve a beóval kapcsolatban. A VV kapcsán sokan megvették, aztán ráébredtek az árnyoldalakra. Az ember tanulási folyamatát nyilván megsínylette pár állat... :(((
Nem rossz ötlet! :) De utána az őshonos ragadozókat is valami hasonlóra (az esélyegyenlőség jegyében).
De én nem konkrétan és kizárólag a színekre gondoltam, hanem általában a "reprezentáció" felhasználására. Az volna az ideális állapot, ha az emberek érzékenyek volnának a természet és a természet tagjai iránt, bla-bla, de nem ez a helyzet. Két út van ezután: tanítani (jövő nemzedék, újra bla-bla) és kihasználni a lehetőségeket, színektől formákig, egyéb beidegződésekig (Vuk, a róka stb.). Tudom, röhejesen hangzik.
Bár a cikket olvasva az is felmerült bennem, hogy mit várnak mondjuk egy floridai embertől a császárpingvin megmentése érdekében. Tudom, fogjuk vissza a fogyasztást, állítsuk meg a globális felmelegedést, -- csak ez meg már nem szín kérdése lesz. De legyen közeli: van egy szép sárga rigónk, védett. Tetszik az embereknek. No és...? Igazából arról se vagyok meggyőződve, hogy jó volna, ha az emberek hirtelen vonzalmat kezdenének érezni állatokon lévő színfoltok iránt. Kétlem, hogy a féltés és óvás ösztöne kerekedne felül.
(Bocs a krillért, a rák szinonimájaként használtam, mint "rák vagyok". És tényleg. :))
Nem neveztél meg, de teljesen világos, hogy rám gondoltál.
Szerintem az embereket nem lehetetlen meggyőzni valamiről. Pláne, ha tévednek, mert járatlanok egy bizonyos témában, ilyenkor némi alapismeret és helyes szemlélet elsajátítása sokat javít a helyzeten.
Miert Thick a pelda a hozzaszolasodban? Nem szemelyesitettem meg senkit a hozzaszolasomban, amire ot hozhatnad peldanak. Amikor az o nevet emlitettem csupan egyetertesem fejeztem ki abban, hogy ha valaki videozik akkor ne csak azt tegye, hanem tegye meg a szukseges lepeseket. Masrol nem esett szo vele kapcsolatban megis rogton te ra gondoltal ezek szerint, mintha ot bombaznam (meg o is "magara vette az inget"). Nah mindegy. Hosszu vita mehetne errol, de ez nem az a topic. Baromsag fecserelni az idot ilyesmire.
Akinek nem inge, ne vegye magara. Nem neveztelek meg, mint ugyeletes laikus-kikialltot ha jol emlekszem. :o)
A hasonlat lenyege annyi, hogy a Duna keptelen visszafele csordogalni, ahogy masok keptelenek az en szememmel es fejemmel latni a vilagot. Erre barkit is kerni felesleges lenne. Legalabb olyan felesleges mint a Dunanak magyarazni miert kell visszafele csordogalnia. Remelem sikerult megmagyaraznom. A hangsuly a ket hasonlat kozott nem masrol szol, mint a haszontalansagrol, ertelmetlensegrol es lehetetlensegrol.
Én erre is azt mondom, hogy fel lehet használni eszköznek. Ha már színre mennek az emberek. Persze mellette az sem ártana, ha okosabb koponyákat tudna kinevelni az oktatás, de hm, egy kissé nehéz ügy ez. Addig pedig ha az emberek színre mennek, azt kell kihasználni. Azzal a hőzöngéssel, hogy "te hülye krill, színre mész, mert buta vagy" semmire se megyünk, emberünk megsértődik, a természetvédelem meg kimerül az egyházi átok modern fenntartásában.
Egyébként én kevésbé a színt látom hunyónak, mint a reprezentációt. (Pontosabban: nem zárom ki a szín fontosságát, csak egy logikai sorban ezt egy szinttel lejjebbi elemnek vélem.) A rondaságot pedig sok esetben inkább előnynek vélem, míg hátránynak az átlagember szemében való semlegességet. Pl. egy laikus számára jellegtelenül kinéző rovarnak reprezentációt csinálni, no, az már kezdi a kihívás fogalmát pedzegetni.
Carl Sagan ír egy könyvében (Az emberi intelligencia evolúciója vagy valami hasonló), egy patkányról, amelyen az emberek fontos kísérleteket végeztek. Majd lábjegyzetben: Kedves olvasóm, most a patkány szó helyébe helyettesítsen mindenhová egeret. Ugye mennyivel meghatóbb a történet? Gondolom, emlékszik még a mesebeli egérfigurákra.
Más. Szerintem a császárpingvin reprezentációjának egyébként nagyon jót tett a Pingvinek vándorlása c. film (nemzetközi szinten is), sárga folt ide vagy oda.
"...Sokkal szinvonalasabb lenne, ha valodi gondolatcsere menne itt ahelyett..."
Igaz. Szerintem többen is várjuk a gondolatokat. De pl. Thick véleménye is gondolat, és amikor leírja, garantáltan beindul a nyavalygás. Engem persze ez sem zavar, túl régi nick vagyok az asztalon ahhoz, hogy ezen fennakadjak.
És az sem muszáj, hogy valakinek megfelelő ismeretei legyenek. Ez itt a net. Bárki bármilyen hülyeséget leírhat, amit aztán persze ugyanígy a fejére is lehet olvasni. És aztán nyugodtan meg lehet sértődni, csak éppen felesleges. Sokkal okosabb dolog lenne tanulni. Én pl. gyakran és sokat tanulok a neten tapasztalt dolgokból.
