Írjátok ide tapasztalaitokat a Steviával kapcsolatban! Ha valaki már elkezdte termeszteni, ide írhatná a tanácsait, az esetleges felmerülő problémáit stb.
Steviás recepteiteket is megoszthatnátok velünk!
Kedves Bene László!Elnézést hogy ide irok de itt ismertem fel a nevét.Jó pár évvel ezelőtt vettem öntől egy kumquatot.Sajnos tönkre ment de az a citrus amibe bele volt oltva megmaradt és mostmár másfél méter és virágzik.Nem emlékszik vissza hogy ez citrom???Kb.másfél centi tüskék is vannak rajta.A mi citromfáinkon nincs tüske.Vagy ez vad citrom ???Köszönöm válaszát!!Gudman ERika!
legyetek udvözölve Stiviások. Angliából hozatott mag , harmadszori vetésre kikelt Lassan, de biztosan. de szaporodik. A zöld leveleit is lehet használni, édes, de van egy érdekes utóize. A csésze teához legalább három levél szükséges. A cukornál 300- szor édesebb, de jócskán kell csipegetni egy kilóba. Cukorbetegeknek kitünő mert nincs szénhidrát benne. Paragvájból származik, de állitólag a fagyokig nálunk is termeszthető szabadba.
Egy német fűszernövény-folyóirat cikkéből fordítottam az alábbiakat:
Felhasználás:
A szárított levelek évekig tárolhatók. Használható nyersen, szárítva, porítva, főzve, forrázva, alkoholos kivonatként. Hatóanyagai 200 C-fokig hőállóak, ízesítő/ízjavító hatásúak, és koncentrált édesítő hatásuknál fogva nagyon keveset kell belőle használni.
Stevia-kivonat: 200 ml vizet forraljunk fel, adjunk hozzá egy csészényi stevia-levelet, 2 percig kis lángon főzzük, majd szűrjük le. Egy jól zárható, kis üveget forró vízben előmelegítünk, beletöltjük a forró stevia-kivonatot és lezárjuk. Hűőben 6 hónapig eltartható.
Egyébként ma kaptam meg első Stevia-növényemet, végigolvastam egy csomó német szakirodalmat, remélem, nem hiába.
Most tervezem, hogy veszek Stevia növényt, lenne egy kérdésem: csak szárítva lehet a leveleit használni? Már lelki szemeim előtt láttam, hogy a teámhoz csak lecsípek a növényről egy levelet, és zsupsz a csészébe és már kész is.
Ez a Rumex Lapathom amaz hegyes lapu. Négyféle ez lapu, egyik amaz igen széles lapu, arról ide alá szólok, az másik a sóska. Erdei lapunak hijják. Mint egy östör, olyan ez lapu, Oxilapathum, azaz hegyes lapu, vizes helyen terem. Az egyik lapu mint egy kerti sóska, mint egy östör, mint egy sóska, olyan, magva és virága veres, mint egy östörnek, amaz széles lapu, ki a ló farkában, serényében ragad.
Természeti
Savanyú természetűek e sóskák, hegyes lapuk, azért szárasztók és hidegitők.
Belső hasznai
A lapuknak a levele, gyökere lágyitó, a magvai szoritók. Az lapuknak gyökerit, leveleit ha megtöröd s megfőzöd mézes vizben, azt iszod, sárgaságot gyógyit, hideglelés ellen igen jó.
A sóska vize jó hideglelés ellen innya és a vizben ruhát mártani, az embernek a veséjére és a homlokára tenni.
Syrupot a sóskából igy csinálj:
Ez igen jó a hideglelőknek. Vedd a sóskának a succussát, azaz megtörvén a levelét, gyökerét, szárát mozsárban, facsard ki igen szépen vagy három messzelt lében, ezt tedd egy mázos fazékba, vess két font vadmézet belé, forrald meg ezt, add innya az hideglelőknek, és igen használ.
Külső hasznai
E sóskának, lapuknak vedd vizét, főfájás, fogfájás ellen jó.
Az hegyes lapunak succussával az varat mosni igen használ.
Az hegyes lapunak succussát, vizét ecetben timporálod öszve, a varat azzal kend, elvészi az apró viszketegöt."
