A „hivatalos” nyelvcsaládfák elméletét számos vezető tudós súlyos bírálatokban részesítette az utóbbi időben. Elég, ha csak Ny. Sz. Trubeckoj herceget (1890–1938) vagy a magyar Götz Lászlót (1934–92) említjük. Az összehasonlító nyelvtörténet kritikus pontja, mondhatni, sarokköve a világ legrégibb dokumentált nyelvének, a šumérnak a megítélése, illetve elhelyezése a világ idiómáinak palettáján. Hazai akadémiai szakkönyveink egyöntetűen rokontalan sziget-formációként, kultúrtörténeti érdekességként igyekeznek bemutatni ennek az ősi mezopotámiai népnek a szókészletét és nyelvtanát, anélkül, hogy a régészeti-humánbiológiai kutatásokra bármily csekély figyelmet is szentelnének. Ennél tragikusabb hibát nehezen követhetnének el. Minden jel arra mutat ugyanis, hogy a szumír nép, a szumír kommunikációs bázis, valamint az ahhoz igen közel álló más elő-ázsiai idiómák alapjaiban határozták meg Földünk számos térségének műveltségét, s befolyásuk nemcsak huzamosabban érvényesült, mint például a Római Birodalomé a környező, elmaradottabb népek viszonylatában, de a nagyobb kulturális szintkülönbségek miatt amazénál erőteljesebb is volt. Arra szeretném kérni az érdeklődőket és a köpködni vágyókat is, tanúsítsanak önmérsékletet az elkövetkező viták során, s igyekezzenek lehetőségeikhez mérten a tárgyra koncentrálni.
"HOL VAN (a világon, bárhol) a SUMÉR nyelv összehasonlítása, amelynek "megfejtése"(?) a héberelődön, tehát az akkádon alapul?"
Nem lenne jó és szerencsés, ha az akkád vagy a héber nyelvet összemosnád a sumer nyelvvel! A sumer és az akkád nyelvben csak az a közös, amit egymástól átvettek, és az, amit az előttük ott élt (ma ismeretlennek tekintett nép(ek) nyelvéből átvettek. Hasonlóság csak ezeknél a szavaknál van!
Sokat én sem tudok, de megpróbálom a rendelkezésekre álló forrásokat logikusan összekapcsolni. (az én logikám szerint)
Mert a mai élő, de 2000 éve szinte semmit nem változott héber az ókor kulcsa.
(Bizonyítás: az ókori könyvtárnyi héber iratok ma is ugyanolyan könnyedén olvashatók, mint a "modern" héber.)
-------------------------------------
Ez is nagyon jó gondolat. Miért is?
Mert amennyiben a "magyar" egy ősi nyelv volt, és miért ne lenne az? akkor fenn kellett, hogy maradjon a későbbi nyelvekben, (gyökökben) erre utaló nyelvi szó megfelelések, mint pl. a Biblia. és ebből valóban visszalehetne fejteni, hogy mely időben alakulhatott az a nyelv, melyet ma "magyarnak mondunk. A héber, szerintem is egy jó távpont lehet, mert sokáig megőrizte egyediségét. Kedves Katalin, ameddig csak tudod, folytasd kutatásaidat, még ha nem is lenne mindenben igazad, de azt amit 150-éve a finnugrizmussal csináltak, azt már magasan túlteljesítetted.
Nagyon-nagyon jók a linkjeid, abani! Főleg a magyar-mansi "szakaszok" tetszettek:-).
Azért Te mégis nagyon sokat tudsz:-))). Habár a gyöknyelvészetet még valóban nem ismerheted. Mert az, kísérleti kiadásban csak 2011-ben, a kidolgozottabb, első kiadásban pedig csak "tegnap" - 2012 decemberében látott napvilágot. A saját: Túlélés Kiadómban.
***
HOL VAN (a világon, bárhol) a SUMÉR nyelv összehasonlítása, amelynek "megfejtése"(?) a héberelődön, tehát az akkádon alapul?
A HÉBER gyöknyelvnek a magyar nyelv teljes szótáranyaggával és nyelvtani rendszereiket is átvizsgáló) összehasonlítása
1. a magyar gyöknyelvvel (az 7300 magyar szóra és a két nyevtanra) - énnálam van.
1. hol van a finn gyöknyelv összehasonlítása a héberrel?
3. a mansynak a héberrel?,
4. a töröknek a héberrel (bár az arab sokkal fiatalabb, de azzal is lehet),
5. a kinai (tonális) nyelveknek a héberrel - öhö: és a sumérral?
6. a szanszkrit, dravida gyöknyelveknek a héberrel
7. a keltának a héberrel
8. a szláv nyelveknek a héberrel (ebből az orosz nyelvet most dolgozom fel),
9. a görögnek a héberrel (itt már az arab is jó),
10 a latinnak a héberrel (itt már az arab is jó)?
11-111. stb.
HOL VAN MINDEZ? Mert a mai élő, de 2000 éve szinte semmit nem változott héber az ókor kulcsa.
(Bizonyítás: az ókori könyvtárnyi héber iratok ma is úgyanolyan könnyedén olvashatók, mint a "modern" héber.)
Hol van mindez? Sehol. Mert az indoeurópai nyelvészet következetesen, s ma már a kultúrgyarmatosító, vagyis hatalmi poziciójuk érvényesítésével tagad meg mindenféle összehasonlítást a sémi nyelvekkel. MINDEGYIKKEL.
Miért? Mert tudja, hogy a héber (elődje az akkád) már az afro-sémi nyelvek (több) tízezer éves folyamatos felérkezése által csiszolt,
az előragozást "felhozó",
a nyelvtani nemeket hozzáadó, majd hím-nő-semleges nemre felosztó stb.,
tehát a nyelvtani szerkezetet alaposan befolyásoló ágens volt.
Mire? Az európai szubsztrátnyelv "déli" szekciójára.
Az az indoeurópai dogma pedig, hogy a nyelvek többezer év alatt már "biztosan" teljesen elváltoztak - gyermekmese, altatódal.
Lásd az állítólagosan indoeurópai - az elhíresült hettita nyelvemléket.Az miért nem változott meg "teljesen"?
A nyelvek 1 és 2 mássalhangzós gyökei az afro-sémi felvándorlók nyelvében is kvázi-azonosak voltak (és maradtak), ŐSI jelentéseikkel egyetemben. A gyökvázak, őősidők óta nem (csak a hangváltozások keretein belül) változtak meg. Bizonyítván azt, hogy az emberiség valóban egy faj.
S a nyelvtani szerkezetek mai sokszínűségét az eurázsiai nyelvekben szintén az afro-sémi nyelvek generálták.
Milyen "kincsre" leltem az egyik bolgár utazási topikban :)
"megálltunk Velka községben, ahol Szerafim Szerafimov szép angol előadást tartott az 1600 kaktuszáról és egyéb növényeiről. Mondjuk nem vártam tőle, hogy a bolgár és magyar nyelv egyaránt a sumér nyelvből származnak" (Bulgária light, 24974.)
Nem lehet "átrakatni", de bárki átmásolhatja a saját szövegét új hozzászólásként az új helyre (persze az arra érkezett kommentek nem mennek vele) - és a nem odavalóság jelzése egyszerű tisztasági kérdés, nem mószer. Ahogy az se mószer, ha az ablakmosónak szólsz, hogy ott fönn, a sarokban még van egy nem odaillő folt.
Én utálok mószerolgatni, és mások hsz.-ainak törlését sem szívesen kérem (azt nem mondom, hogy nem kritizálni "a maas munkaaját"). Ezért inkább arra biztatom az offolókat, rakassák át érintett hsz.-aikat a megfelelő topikba, majd az eredeti helyről töröltessék őket.
Ha topikgazda alatt a topikindítót érted, az én lennék. Nem kértem törlést, az én hsz.-aimet is törölték, véleményem szerint jogosan. Sőt, a hunokkal foglalkozó marhaságok is mehetnének innen a kukába. Nincs értelme topikot nyitni, ha úgyis összevissza állandóan eltérnek az adott témától.
Egyrészt nem törölheti ki, másrészt immár közel hét éve nincs jelen az indexen (legalábbis nem szólt hozzá azon a néven), harmadrészt meg nem tanácsos moderációs kérdéseket a nem arra szánt topikban kitárgyalni.
"Oda jutott, ahová nagyon szerettek volna eljutni, függetlenül attól, mennyire igaz. Találtak három ismerős szót, abból állapították meg azt, hogy a hettita nyelv az indoeurópai nyelvekkel rokon ősnyelv. Ezt csinálná egy „alter”, hogy három hasonló szóból hangmegfelelések nélkül megállapítja két nyelv rokonságát. Mert a rokonságot ennek a mondatnak a megfejtése után világgá kürtölték, ez a tisztességtelen szemétség."
Rosszul vagy informálva. Létezik egy viszonylag terjedelmes hettita nyelvű corpus - törvények, eseményleirások, mitológia, katonai eskü stb. -, amit Hrozny ötletéből kiindulva meg lehetett fejteni, el lehetett olvasni. Ezt a munkát kezdetben Hrozny végezte, és amikor "világgá kürtölte" megfejtését, akkor már messze nem egyetlen mondatot fordított le, hanem viszonylag terjedelmes szövegeket.
Az az aljas ideológiai indok, amit neki és a hettita nyelv többi kutatójának tulajdonítasz, csak téged minősít. Az "ősnyelv" egy buta alternatív fantazmagória. Minden nyelv egyformán ősi, ezért nem lehet ősiségi versenyt rendezni közöttük. Ezért aztán épeszű kutatók nem szoktak érveket fabrikálni nyelvek "ősnyelvsége" mellett.
"A világ első ismert kultúrnépei az egyiptomiak mellett a sumerok, mindkettő ragozós nyelvű nép volt."
Speciel az egyiptomi nyelv nem "ragozós" (=agglutináló) nyelv volt, de a nyelvtipológiának egyébként sincs sok köze a nyelvrokonsághoz. Ráadásul az agglutinálás és a flektálás szembeállítása meglehetősen túlhaladott szempont. A magyar, a finn és török főnevek ragjait nyugisan lehet eseteknek tekinteni.
"A sumerok megtalálása sokkoló volt az „árja” indogermánok számára, ezért mindent elkövettek, hogy a hettita nyelvet besorolják az indoeurópai nyelvcsaládba, mivel rajtuk kívül nem igen tudtak kultúrnépet felmutatni az első évezred előtti időkből."
Indoeurópai - indogermán - nacionalizmus nem létezik és nem létezett. A pakik sohasem fogtak össze az izlandiakkal, hogy lenyomják a nem indoeurópai nyelveket beszélő népeket, maguknak tulajdonítsák az utóbbiak dicső kulturális teljesítményét. Hihetetlen korlátoltság a náci ideológia ezoterikus baromságait a nyelvtudományra fogni. Egyébként Himmler Ahnenerbe intézetében nem az ie. nyelveket beszélőket tekintették árjáknak, hanem a Skandináviából hullámokban kirajzó nordikus fajt.
„Egy ismeretlen nyelv megfejtésének nincs módszertana, a megfejtő által alkalmazott ad hoc módszernek meg egyáltalán nem kell megfelelnie a történelmi összehasonlítás módszereinek. A megfejtés találgatás, kirakós játék, keresztrejtvény, és a kiinduló találgatásnak egyáltalán nem kell megalapozottnak lennie, a legvadabb ötlet sem tilos. Ha a megfejtés sikeres, a megfejtő beletrafált a közepébe, a kiinduló találgatás helyesnek bizonyult. Ha a megfejtés nem sikeres, a találgatás mellétrafált.” Ezzel egyet értek én is, de nem a megfejtés módjával van bajom.
Hrozny kiindulhatott volna abból, hogy a hettita e-iz-za-at-te-ni a magyar esztek rokonszava, a e-ku-ut-te-ni meg a magyar kúté, de akkor nem jutott volna sehova. Igy meg jutott.
Senki nem azért reklamált, miért nem a magyar nyelvből indult ki.
De hová jutott? Oda jutott, ahová nagyon szerettek volna eljutni, függetlenül attól, mennyire igaz. Találtak három ismerős szót, abból állapították meg azt, hogy a hettita nyelv az indoeurópai nyelvekkel rokon ősnyelv. Ezt csinálná egy „alter”, hogy három hasonló szóból hangmegfelelések nélkül megállapítja két nyelv rokonságát. Mert a rokonságot ennek a mondatnak a megfejtése után világgá kürtölték, ez a tisztességtelen szemétség. A világ első ismert kultúrnépei az egyiptomiak mellett a sumerok, mindkettő ragozós nyelvű nép volt. A sumerok megtalálása sokkoló volt az „árja” indogermánok számára, ezért mindent elkövettek, hogy a hettita nyelvet besorolják az indoeurópai nyelvcsaládba, mivel rajtuk kívül nem igen tudtak kultúrnépet felmutatni az első évezred előtti időkből.
A megfejtett mondat: nu-NINDA-an-e-iz-za-at-te-ni-wa-a-tar-ma-e-ku-ut-te-ni e-iz-za-at-te-ni = enni (ezzan = ófeldnémet) wa-a-tar-ma = vizet (water = angol/német) e-ku-ut-te-ni = isztok (aqua = latin) Már ez sem egészen jó, mert a latin aqva vizet jelent, nem ivást (inni = bibo, isztok biberet)
Nézzünk körül az evés, ivás területén. Proto U. *sewe evés, enni, evő. (to eat, essen). EV, EVŐ? ESZ, ENNI. ( A proto-nyelvben meglévő „ s” (magyar „ sz”) gyakran eltűnik a magyar szó elejéről!) Finn: syö, Észt: söö, Mordvin: śeve = enni. Szanszkrit aç = étel (to eat), ad = étel (food), ánna = étel. food ( enni!) Sumer eša = liszt (flour), estin szőlő, bor (vine, wine). ešša = kielégit, jóllakat, teletöm (satiated). Hettita ed- = enni (to eat), edmi, ezzassi, ezzazzi a ragozása, et a felszólító mód. Dravida anna = enni, étel (eaten, food), A teluga a_nu = enni, inni (to eat, drink) Baszk ano = étel adag (portion). Latin edo= eszik. Török ye eszik (eat).
Ez az evés szó nagyon sántít, ahogy a víz szó is lehet finnugor: *WETE>VESI/VÍZ. Akkor mi is ebben az indoeurópai? „A hettita nép eredete gyakorlatilag minden szempontból kérdéses, sőt vitatott. Amikor a hettita nép a történész szakma látókörébe került, már az indoeurópai nyelvelmélet volt forgalomban. Ez a nyelvészeti alapokon álló történeti kronológia az egyik legfontosabb keleti nép, a hettita megismerése előtt került felállításra, és az indogermán kultúrprioritás elvén állva a véda-árják szanszkrit nyelvű emlékei alapján állt. Ekkor még úgy gondolták, hogy ezek az árják az i. e. 2. évezred közepe előtt hatoltak be az Indus völgyébe. Ennek alapján dolgozták ki a nyelvfejlődési és differenciálódási elméleteiket. Ezt a kronológiát súlyosan érintette két későbbi megállapítás: egyrészt a Védák nem keletkezhettek az i. e. 1. évezred kezdete előtt, de inkább az i. e. 10–9. század jöhet szóba. Másrészt feltűntek az újólag megismert hettiták, akiknek nyelvében jelentős indoeurópai elemeket véltek felfedezni, és mindenképpen az i. e. 2. évezred elejéről származnak. Ugyanakkor a hettita nyelvben hangsúlyos nem-indoeurópai elemek is vannak. Az indoeurópai nyelvelméletet egyetlen módon lehetett megmenteni: feltették, hogy a hettita nyelv két szubsztanciából állt össze, a benne lévő indoeurópai elemeket hordozó nép az indoeurópai őshaza területéről vándorolt be Anatóliába és telepedett rá egy nem-indoeurópai népre, akiket jobb híján hattiknak neveztek el. (Innen ered a keleti és nyugati származás elmélete, aszerint, hogy az indoeurópaiakat európai vagy iráni őshazában képzelik el.) A különböző hettita nyelveket (neszai, luvi, palai, stb) az indoeurópai nyelvcsalád kihalt mellékágaként az anatóliai nyelvek közé sorolják. Jelenleg ez a széles körben elfogadott, konszenzusos hettita eredet-elmélet, amelyet a szakirodalom zöme használ. Az elmélet súlyos problémája azonban, hogy népességcsere és bevándorló népesség régészetileg nem igazolható. A laringális elmélet kiterjesztése a hettitákra erőltetett és a hettita–görög kapcsolat is felborítja az indoeurópai nyelvek differenciálódására és kialakulására kidolgozott modelleket. A legfőbb problémát a hangtörvények alkalmazhatatlansága jelentette, mivel a hettita nyelvben rendkívül sok a mai indoeurópai nyelvekben is meglévő szó, amelyek háromezer éven át nem változtak. Ez pedig ellentmond a hangtörvényes nyelvészet egyik alapvető megállapításának, miszerint a mássalhangzók szabályosan és törvényszerűen változnak, és kizárt dolog, hogy akár ezer éven át azonos maradjon egy hangzó egy szóban. Ennek az ellentmondásnak a feloldására nem a hangtörvények elméletét módosították, hanem a hettita nyelvet sorolták át egy oldalágba, mivel így azt lehet mondani, hogy a mai indoeurópai nyelvek és a hettita egy közös ősből alakult ki, és a mai nyelvekben nem származik egyetlen szó sem közvetlenül a hettitából. Ez jobban megfelel az indoeurópai nyelvelméletnek, mint az, hogy elfogadják, hogy a hettita wātar szó háromezer éven át gyakorlatilag nem változott. A wātar és a water szavak hasonlóságának mai elfogadott magyarázata az, hogy mindkettő az ősindoeurópai (PIE) *yôtor[5] származéka, és osztozik az ősön az ógörög hüdór szóval is. Ebből pedig az következik, hogy a két szó nem közvetlenül rokona egymásnak, csak őseik voltak közösek és konvergens evolúcióval jöttek létre.”
Feltéve, hogy a kiolvasás körülbelül is jó (persze nem biztos, de felteszem)
a mondat megfejtése nem az értelmetlen: Most kenyeret esztek vizet isztok- mert ennek semmi értelme nincs, hanem
NA! (miféle now?:-) - na, indulj!) feltűz-ön, vagyis feltarisznyázva (ne-enda, mint pl. Andok: feltűzött hegység), felbátorodva (a héber izuz = bátor, erős) - víz-ma (inni-félével) és étel-ni (ennivalóval).
Indulj, feltarisznyázva, felbátorodva - vizzel és étellel.
Mindebből csak a vete-water-Wasser-víz a biztosan beazonosítható, de az nemcsak az ind.európai nyelvekből, hanem a finnből és a magyarból egyaránt,
Az eku-teni pedig nem víz és nem is kút, hanem ez az ennivaló. Éspedig a magyar éh-eh-teni (éhség ellen való) és a héber ochel = étel -ből.
Szóval mégis megfordították az indohamiskodó "megfejtők" az italt és az ételt.
A -NI végződés a héber archaikus -ni (nekem, de általában akárkinek tenni, s ma ez a magyar főnévi igenév képzője. Bizonyíték: még ma is használatos néhány héber igénél ez az archaikus végződés, ami a magyarban a -ni képző. Van más elképzelés, hogy honnan származik a magyar főni igenév képző? Szerintem nincs - szóljál, ha van!
A hettita nyelvből pedig NINCS MÁS azonosítható írásos nyelvemlék. Szóljál, ha van!
A hettita népet mások már nem is ismerték, csak az Ószövetség, mert aszerint a héberek még találkoztak velük (a hattikkal).
Sajnos a magyar Wikipédián a hettita nyelvről szóló címszót egy marha irta. Egy ismeretlen nyelv megfejtésének nincs módszertana, a megfejtő által alkalmazott ad hoc módszernek meg egyáltalán nem kell megfelelnie a történelmi összehasonlítás módszereinek. A megfejtés találgatás, kirakós játék, keresztrejtvény, és a kiinduló találgatásnak egyáltalán nem kell megalapozottnak lennie, a legvadabb ötlet sem tilos. Ha a megfejtés sikeres, a megfejtő beletrafált a közepébe, a kiinduló találgatás helyesnek bizonyult. Ha a megfejtés nem sikeres, a találgatás mellétrafált.
Hrozny kiindulhatott volna abból, hogy a hettita e-iz-za-at-te-ni a magyar esztek rokonszava, a e-ku-ut-te-ni meg a magyar kúté, de akkor nem jutott volna sehova. Igy meg jutott.
Ha valaki nekilát egy keresztrejtvénynek és elsőként azt "fejti meg", hogy öt betűs európai folyó, alapos oka nincs arra, hogy a sok öt betűs folyó közül kiválasszon egyet, de ha Rajnát választotta a Tisza vagy a Volga helyett és megfejtette a rejtvényt, akkor jól tippelt, és súlyos butaság a megfejtését azzal kritizálni, hogy német elfogultságból tippelt a Rajnára. Ha meg rosszul tippelt, akkor radírozhat. Hrozny jól tippelt. Miként Champallion is jól tippelt, amikor abból indult ki, hogy az óegyiptomi nyelv a kopt régi nyelvállapota. Ha rosszul tippelt volna, nem fejtette volna meg a hieroglifákat.
Hát tudod, sajnos még ma is az indogermanizmus farvizében evezünk. Számomra az összehasonlító nyelvészek véleménye=0. Az én szememben körkörösen érvelő szófacsarók. Semmi tudományos, csak hipotetikus vélemények!
Gondolom, senkit sem érdekel, hogy egy jogász volt az indoeurópai nyelvek első kutatója, ilyenkor fel sem merül, hogy nem szakmabeli, ő persze nem volt "alter".
Eltaláltad senkit nem érdekel. :) Jones korában ugyanis még nemigen volt egyetemi nyelvészképzés.
A tisztesség megkívánná, hogy mindkét lehetőségnek ugyanakkora esélyt adjunk, ne az egyiket favorizáljuk, aztán a magyárázatokban mégis hivatkozzunk arra, hogy tulajdonképpen fogalmunk sincs sokmindenről, a sumer nyelv tulajdonképpen konszenzusokon alapul, DE MINDEN MÁS ESHETŐSÉG KIZÁRVA.
Idézet a Wikipédiából: "Az indoeurópai nyelvek kutatásának úttörője Sir Williams Jones jogász volt, aki fellelte a hasonlóságokat a latin, a görög, a szanszkrit és a perzsa nyelvek között. Később a szisztematikus összehasonlítást Franz Bopp kiterjesztette a németre és más nyelvekre is. A 19. század folyamán e kutatásokból alakult ki az „indogermán nyelvek” fogalma, amellyel akkoriban elsősorban a németnek a többi nyelvvel való rokonságát akarták kihangsúlyozni, és a német kultúrprioritást bizonyítani. További nyelvek vizsgálata során a nyelvcsalád elnevezése indoeurópaira változott."
Gondolom, senkit sem érdekel, hogy egy jogász volt az indoeurópai nyelvek első kutatója, ilyenkor fel sem merül, hogy nem szakmabeli, ő persze nem volt "alter". Sajnos az itt és utána felállított "törvényszerűségek" rányomják bélyegüket az egész nyelvcsaládkutatásra, az alapja a "Quod licet Iovi, non licet bovi", vagyis amit az indogermány nyelvészet megenged magának a maga igaza bizonyítására, azt megtiltja azoknak, akik más alternativával állnak elő. Rengeteg dolgot nem bizonyítottak be, csak "tekintély elven" (erősebb kutya ....) ráerőltették a világra. Így szerezték meg maguknak a hettita nyelvet is. A Wikipédia szerint: "a hettita az ókori hettiták – általános feltételezés szerint – utód nélkül kihalt nyelve, amelynek legkorábbi emlékei i. e. 1900 körülre tehetők. A hettita nyelvemlékeket az indoeurópai nyelvcsalád legkorábbi ismert képviselőjének tartják. Ugyan szóltak viták a helyes besorolásáról, a nyelvészek többsége úgy véli, hogy a nyelv az anatóliai nyelvek közé tartozik, és az alapnyelvtől való nagy eltéréseit a későbbi önálló fejlődés eredményezte. A hettita nyelvben fellelhető nem-indoeurópai elemeket a hipotetikus hattili nyelv, a szintén hipotetikus „protohatti” népesség nyelvének maradványaként értelmezik. A probléma megoldását jelentősen nehezíti az a körülmény, hogy valójában hettita nyelv nem létezett. Csak a hattuszaszi ásatások során nyolc nyelv feliratait találták meg. Ebből legalább négy a teljes területen elterjedt volt, de a többi négy is jelentős nyelvjárás." Néhány "nyelvemlék" miatt lenyúlták ezt a nyelvet, ahogy szokták, legyen bármirő is szó. Ugyanez a helyzet az örmény nyelvvel is, amelyik szintén ragozós nyelv, néhány vándorszó miatt sorolták be az indoeurópai nyelvcsaládba. (Lopni csak jó helyről szabad)
De nekik lehet hipotetikus nyelveket, szavakat összefüggésbe hozni más nyelvekkel (hipotetikus, kitalált alapon) és ez szerintük tudományos.
A hun és a szkíta nyelv kapcsán - nyelvemlékek híján! - csak homályos hipotézisek vannak, egyesek mégis összefüggésbe hozzák, sőt azonosítják ezeket a magyar nyelvvel. Ez szerinted tudományos?
A véletlen szerepét pedig nem érdemes alábecsülni - igaz túlbecsülni sem. Az a feltevés, hogy semmi sem lehet véletlen, minden mindennel összefügg, és lehetőleg úgy, hogy az messzemenőkig belesimuljon egy számomra szimpatikus koncepcióba, szintén nem tudományos.
Csak mellékesen megjegyzem, hogy a legtöbb visszaélést a véletlenre való hivatkozással követik el az összehasonlító nyelvészek. Mikor már nem segít semmiféle csűrés-csavarás, akkor a véletlen az argumentum.:-)) De nekik lehet hipotetikus nyelveket, szavakat összefüggésbe hozni más nyelvekkel (hipotetikus, kitalált alapon) és ez szerintük tudományos. De ha ezt esetleg más teszi, az már tudománytalan. Ahol a véletlenre való hivatkozás az argumentum az nem tudomány hanem, tudománytalan gyerekes fecsegés.
Nagyjából igazad van, de pusztán arra alapozva, hogy valami még akár igaz is lehet, (pontosabban szólva, hogy a dolog 100 %-osan nem cáfolható) nem érdemes túl messzemenő következtetésekre jutni, túl ambíciózus elméleti konstrukciókat építeni.
Pláne akkor nem kell elragadtatni magunkat, ha eme hasonlóságokat (pl. sumer és mari relációban) nem szisztematikusan vizsgáljuk, hanem csak egy-egy esetüket véljük megtalálni.
Akkor másképpen fogalmazok, talán így érthetőbb, mit akarok mondani. Ha a mai tudásunk szerint nem tudjuk eldönteni egy sumer szóról a pontos kiejtését, de az írása és jelentése hasonló egy magyar (vagy más funnugor!) szóhoz, akkor nem tagadni kell az egyik opciót és kardoskodni a másik mellett, hanem bevallani tiszteségesen, hogy nem tudjuk, mi az igazság, vagyis bármelyik lehetőség igaz lehet. Csak ennyi, amit végre egyszer hallani szeretnék.
Ezt a videót felesleges volt kiraknod, semmi nincs benne, amit eddig ne tudtunk volna.
Nekem, meg neked valóban nincs benne új, másnak esetleg lehet.
De, ha úgy gondolod, akkor csináljunk rendszert belőle: ezentúl jelezni fogom a bejegyzéseid kapcsán, hogy fölöslegesen tetted be, mert nekem nem mondtál semmi újat. Például ebben a hsz-ben sem. :P
Most akkor kinek van igaza, mert Tanos Bálint szerint sem tudják eldönteni jónéhány esetben.
Pontosan azért nincs sok értelme szavakat hasonlítani a sumerrel, mert még a sumer š kiejtése is bizonytalan. Tehát ettől nem lesz igazolhatóbb a sumer-mari szó- vagy raghasonlításod.
