"Természetes az igény olyan hangtan kidolgozására, mely összhangban van a magyar nyelv szervességével, azaz páratlan képességével a világegyetem szerkezetének és működésének képletezésére" Végvári 2004:48
Az általános nyelvészet tanúság tétele.
"Nyelvünk hangfejlődésének megítélésében a fonetikai törvényszerűségeket nagyon jól fel lehet használni;a más nyelvtörténeti forrásokból leszűrhető konkrét tanulságokat.
Ezek alapján állíthatók bizonyos hangtörténeti rendszerbe.
Általános nyelvi törvényszerűség pl. a hasadás jelensége.
Tovább nem folytatom, ez vita tárgya.
A hangtörténeti jelenségek arra indítanak, hogy feltételezzem, az uralisztika, az altaisztika, és az indeurópaisztika alapvető módszertani tévedései közé tarozik, hogy a nyelvek, köztük a magyar nyelv szókincsének és grammatikai jelenségeinek vizsgálatakor figyelmen kívül hagyták az általános nyelvészet tanúság tételét.
Ez azt jelenti, hogy a finnugorisztika elmélete tévedésen alapul.
Czeglédi Katalin: Nyelvészeti őstörténeti füzetek
Tisztelettel Sáfár István Safi
A Barcelonai Autonóm Egyetem (Universitat Autonoma de Barcelona, UAB) munkatársai először tudták tudományosan igazolni, hogy a több mint kétezer éve élt szkíta harcosok genetikai állományában az európai és az ázsiai népek genetikai öröksége keveredett egymással. Ez az Altáj-hegység keleti vidékén történhetett, Mongóliában.
Az UAB kutatói, azon belül is a Miquel Crusafont nevét viselő Katalán Paleontológiai Intézet és az Evolúcióbiológiai Intézet munkatársai (UPF-CSIC) fényt derítettek arra, hogyan alakult az európai és az ázsiai népesség keveredése.
Az UAB paleogenetikai laboratóriumában a kutatók a mitokondriális DNS-t elemezték az Altáj vidékéről származó leletekben. A mitokondriális DNS anyai ágon öröklődik, és képes kimutatni őseink láncolatát ezen a vonalon. A DNS-t 19 bronzkori (i. e. 10-7. századi) és vaskori (i. e. 7-2. századi) csontvázból nyerték ki. Ezek az Altáj mongóliai vidékéről származó leletek voltak, amelyeket hét évvel ezelőtt fedeztek fel. Ekkor szkíta harcosok sírjaira bukkantak a környéken, méghozzá az elsőkre Kelet-Ázsiában.
A katalán kutatók a genetikai elemzésekkel most azt mutatták ki, hogy a vaskorban a szkíták "tökéletes ötvözetét" alkották az európai és az ázsiai népességnek: a szkíta kultúra Altáj-hegységbeli képviselőinek a genetikai állományában ugyanis pontosan 50-50 százalékos arányban találtak európai és ázsiai leszármazási ágakat. Ez a mitokondriális DNS leszármazási vonalainak és szekvenciáinak elemzéséből derült ki. Azonban a keveredés keletebbre történt, mint eddig hitték. A kutatók most azt feltételezik, hogy a keveredés éppen itt, az Altájban történhetett meg több mint kétezer évvel ezelőtt. Az Altáj két végén élő, egyaránt helyinek minősülő lakosság keveredett össze a hipotézisük szerinA tanulmány azt is sejteti, hogy az ázsiai népesség vette át a nyugatról jövő szkíta kultúrát, amely mind technológiájában, mind társadalmi berendezkedésében fejlettebb volt az övékénél. Mindez egybeesett a szkíta kultúra kiterjedésével, amely nyugatról érkezett - vélekedik Assumpció Malgosa, aki a biológiai antropológia professzora az UAB-on, és a kutatás koordinátora. Ez demográfiailag rendkívül kedvezőnek bizonyult, mongol népességrobbanást generált és ez vezetett terjeszkedésükhöz és az európai népekkel való kapcsolatuk kialakulásához.
Másszóval a szkíták nem vettek át a kínaiaktól semmit, éppen fordítva. Nem Kína leigázásával történt meg a keveredés, hanem több évezredes kultúrális, és anyagi tudás átadás után, egy mongoloid népességnövekedés révén.
nide magyar hatás a türk nyelvben, csakis türk hatás magyar nyelvre... nem lehet h kicsit elfogult ez a nézet?
Csodálom, hogy nem jöttél rá pl. Róna-Tas nyomán: a nyugati ótörök, melyből a legtöbb elemet átvettük, és amelyekkel a bensőséges kaőcsolat miatta magyar szavakat is átadtunk, idő közben KIHALT. Azaz NINCS olyan modern, elő török nyelc, melynek elődeivel szoros kölcsönhatásban voltak a FU nyelvi előfeink, és akinek adtak át magyar szavakat. Ilyen egyszerű. Hatalmas török entitások tűntek le a sztyeppéről már a KM-i időszakunk alatt. kimrkrk, uzok, besenyők, kunok.
a szakirodalomra lásd fentebb, náciféle egyoldalúság.
Pedig "nyelvész" kolléga értené, sőt, magától is rájött volna.
úgy kikopik egy szó, h nyoma is alig marad, akkor az a szó nagyon valószínű h nem eredeti türk szó, hanem átvétel.
Ez életforma függő na meg a nyelv öntörvényű: tudva tudjuk (mert írás van róluk), hogy koptak ki kun, oszmánli szavak az elmúlt évszázadok során, melyek tehát aktív tagjai voltak a magyar szókincsnek valamikor. Miért lenne ez másképpen sokkal korában átvett szavainknál, új életforma mellett,
Amennyiben Atlantisz = a vulkánkitörés előtti Thira, akkor még az írásukat is ismerjük, mert ugyanaz, mint a minószi Krétáé. Úgyhogy van esélye, hogy tudok, bár bizonysága nincs.
Mint ahogy a te "hun tudásodnak" se. Hited az persze lehet ...
Ferdeszeműek is voltak, meg minden egyéb félék is, lévén az ázsiai hunok egy konglomerátum voltak. Több nép, vélhetőleg több nyelvvel. Hogy te ezek közül kit tekintesz kizárólagosan hunnak, vagy épp jelzőket adva "darabolod" őket - "szkíta hun" -, az mindegy. Mongoloid nomádok meg már jóval azelőtt léteztek, hogy a kínai államok létrejöttek volna. S igen, voltak europid jellegű régi antropológiai leletek is arrafelé. De csak is.
tehát csak minket ért hatás, visszafelé ez nem működött, még szibériában is... mert én még nem hallottam olyat "nálad okosabb emberektől", h nide magyar hatás a türk nyelvben, csakis türk hatás magyar nyelvre... nem lehet h kicsit elfogult ez a nézet?
onogurokra nem mondok semmit, úgyis tudod h mit gondolok. de csak hajtogasd
a szakirodalomra lásd fentebb, náciféle egyoldalúság.
tényeket hoztam már százat, arra. maguk a türk nyelvek a bizonyság arra, h nem eredeti türk szavak.
(sokukra, egyrészt) az a bizonyság rá hogy vagy kikoptak onnan vagy torzultak azok a szavak.
ahogy a 200-300 évvel ezelőtti magyar nyelv is tele volt latin meg német szavakkal, és mégis kikoptak. ha a tucatnyi török nyelvből úgy kikopik egy szó, h nyoma is alig marad, akkor az a szó nagyon valószínű h nem eredeti türk szó, hanem átvétel.
(márészt az) ha egy szóra nincs értelmezhető alapértelem, akkor az a szó megintcsak nagyon valószínű, h átvétel.
ezért van a szlávban is az, a kol az egyrészt kör/kerék, és másrészt karó, mert átvétel. egymással homlokegyenes eltérő jelentésű szavak: kolo kerék, koul karó. na ezért.
és ez világosan látható a többi körülményből is: az azeri kalak szóalakból stb stb
ez így áll össze logikusan, csak persze ahhoz logikus gondolkodás kell (és nem előítéletességet igazolni akarás)
Már a tőled említettekből is "erős a gyanú" hogy a nyelvekben nem lehet magyar átvétel a karalábé. Ha lesz időm, utána nézek a mezőgazdasági szakirodalomban, hogy pontosítsunk. Mindenesetre azt már most erősen vélelmezzük, hogy a szó a különböző nyelvekben nem lehet magyar átvétel, esetleg a szlovákban, a 18-19. sz.-ban, mint ahogy a "sargarepa" meg a szerbbe került magyar szó, szintén a 19. sz.-ban.
ami fölöttébb gyanussá teszi ezt a teóriát, az az, h Iránban is hasonlóan nevezik: kalam qomri.
ha valamennyire komolyan lehetne venni, akkor viszonylag egyszerűen ki lehetne mutatni, ha német nemesítés eredménye lenne, akkor mondjuk leghamarabb a 17.század közepén juthatott el a kashmirba, iránba és ennek valószínűleg írásos nyoma lenne
vagy mint vietnamban, francia neve lenne. de nem ez a helyzet.
se a kölcsönzés se a szubsztrátum nem ismert ebben a konkrét esetben,
Hogy a Sándor Klára hivatkozta nyelvészeti kutatások eredményeivel szembe helyezkedsz, az minimum az imidzsednek nem tesz jót. Különben meg sekéyes duma, ha magyarul akarunk fogalmazni.
és az miből jött ki nálad, h a nemesítés mikor történt, ill. a nemes saláta mikor lett karalábé?
A szakirodalomból. Amire ott is van utalás, de utána is nézhetsz.
nem volt idő nemesíteni... jaj de édi ez a burkolt felsőbbrendűségi tudat...
Tudod ilyesmi a köteles tudás része -- ahogy nől föl az ember, és tanulgat, elraktározódik benne. De persze konkrétan is utána lehet nézni, ha neked nem volna elég a hozott anyag, illetve eleve nem tűnne abszurdnak a felvetés, hogy a magyarok hozták be a sztyeppéből a karalábét, a kel-bimbót és társaikat. Nem volt része az ilyen tevékenység a sztyeppei létnek. Ezt "érezni" kell. De aki nem teszi, járjon utána.
egyrészt a törökkel rokon szavak/fogalmak több időszakra esnek, szóval nincs olyan h egy darab "török hatás". ez igaz lehet az oszmán szavakra,
Látom, nem olvastad el a cikket, HISZEN benne van, hogy a török hatás TÖBB etapban érte a magyar nyelvet -- amit amúgy kisiskolás korunk óta tudunk, és hogy porciókban jöttek át azok, az éppen oka lehetett, hogy csak részleges átvételekre került sor, a kultúrfölény ellenére nem lett eltörökösödés belőle.
Már nyugat Szibériában is érték török hatások a magyar nyelvet, hiszen akkor a magyarok elődei a nyugati türk birodalom nyugati előterében éltek. Ez lehet az oka, hogy az onnan nyugatra húzó FU nyelvű népet (= a magyarokat) a bizánciak éppen "türk"-nek nevezték, stb.
Ahogy az etelközi szláv szomszédok meg ungrinak, a korábban ott élt szintén török onogurok után, hiszen azonos életmód/uzus szerint éltek, a szlávnak meg darab-darab.
amit a törökök tőlünk vettek, átvételként szerepel...
nem azt jelenti amire gondolsz. se a kölcsönzés se a szubsztrátum nem ismert ebben a konkrét esetben, így a nyelvi lenyomatuk se ismert. amire a nyelvkontaktusok vizsgálata valójában más nyelvi kapcsolatok vizsgálatát jelenti, és erre vonatkozóan utaltam arra, h a pár oszmán megmaradt szóra igaz lehet az
másrészt mivel ugye te is kétnyelvű honfoglaló népességről beszélsz, így az egész kap még egy gellert (és tovább torzít bármiféle tévedhetetlennek hitt tudományos vizsgálatot...)
nem volt idő nemesíteni... jaj de édi ez a burkolt felsőbbrendűségi tudat...
szóval lehetetlenség, h eurázsiában máshol megnőjön, kinemesítsék v kinemesedjen, az csak németországban történhetett meg, sehol máshol nem alkalmas erre a vidék... (el ne hidd)
és az miből jött ki nálad, h a nemesítés mikor történt, ill. a nemes saláta mikor lett karalábé?
és ha már megígértem, h bemutatom hol hibás a következtetés
kölcsönzés és a szubsztrátum (azaz a nyelvcsere után az egykori anyanyelvből megmaradt elemek összessége) nyelvi lenyomata különbözik egymástól, s ez alapján a török hatás egyértelműen kölcsönzésre utal.
hát ez nagyon kamu.
egyrészt a törökkel rokon szavak/fogalmak több időszakra esnek, szóval nincs olyan h egy darab "török hatás". ez igaz lehet az oszmán szavakra,
de a térd, kar, okos, ész, idő, tanu, sereg, tábor stb szavak azok nem azok.
az meg pofátlanság teteje, h a térd, okos, tanu, sereg, érdem(!) stb amit a törökök tőlünk vettek, átvételként szerepel...
Nem lehetünk mi az átadók: az időrend (= a növény kinemesítése) nem engedi meg:
miféle időrend?
ebben a szövegben annyi adat van csak , h "itáliába későn érkezett".
kitöltötted a többit fantáziával? (nincs semmi olyan h afrikából vagy amerikából jött, szóval nem értem mi a híres logika, ami tudod...)
egyébként a germán szóértelmezés szerint szó szerint a kohrabi azt jelenti saláta-répa.
Spanish cauliflower cultivars from the twelfth century were considered as Syrian introductions, and its cultivation described by sixteenth-century travellers in Turkey and Egypt. Cauliflowers (Cyprus coleworts ) were rare in sixteenth-century England, but by the early-seventeenth century they were common in London markets.
In contrast, kohlrabi and sprouts have been developed much more recently. The first description of kohlrabi was made by the Italian botanist Pier Andrea Mattioli in 1554
Sándor Klára: Beszéltek-e törökül is a honfoglalók?
"A nyelvkontaktusok vizsgálatából tudjuk: a kölcsönzés és a szubsztrátum (azaz a nyelvcsere után az egykori anyanyelvbŒl megmaradt elemek összessége) nyelvi lenyomata különbözik egymástól, s ez alapján a török hatás egyértelmıen kölcsönzésre utal."
és miért én nézzek utána? bemondtál egy ködös valamit mint egy próféciát, minden konkrétum nélkül
nem vagy képes idézni?
meddig vagy képes húzni ezt? már háromszor említed és nem vagy képes bemásolni? vagy röviden leírni?
nem vagy képes egyetlen érvet hozni az alátámasztására, de órákig képes vagy magasztalni magad mert te a "tudomány" meg a "náladnál okosabb emberek" kinyilatkoztatásait gondolkozás nélkül elfogadod.
KARALÁBÉ: németnek hazudják mert Kohlerrabi meg ilyesmikre torzították el az egyébként magyarul tökéletesen értelmezhető és magyarul elemeire bontható KARALÁBÉ szót. Szerintem ilyen zöldséget még képeskönyvekben sem igen tekintettek meg, különben egyből lehetne vágni a lényeget hogy miért ez a dolog neve. Hát csak nézzük meg már képen ! Karszerű, vagy karószerű lábai vannak a zöldségnek. Hát majdnem szó szerint pontosan ez van a szóban, magyarul építhető és értelmezhető a szó. Nem mi vagyunk az átvevők, hanem mi az átadók vagyunk !
Nem lehetünk mi az átadók: az időrend (= a növény kinemesítése) nem engedi meg:
The first European written record is by the botanist Mattioli in 1554 who wrote that it had “come lately into Italy”. By the end of the 16th century, kohlrabi spread to North Europe and was being grown in Austria, Germany, England, Italy, Spain, Tripoli and parts of the eastern Mediterranean.[9]
értelmes az az ember, aki tudja azt amikor nem mond semmit. te az vagy, aki nem tudja. (és még büszkén vagy itt a semmire... a beképzelt üres semmitmondásodra...)
Nem tudod, mert a metodikát sem ismered, képzettség hiányában. Így a kvantummechanikához sem tudsz érdemben hozzászólni -- nem is várja el azt sem senki.
A madár még nem ornitológus is egyben ...
hogy valami ködös valamire hivatkozva, "nálad okosabb emberek" megállapításait emlegetve, miközben nem mutatsz semmit, az nem játszik
Ott van a szakirodalomban, amire hivatkozom, és ami játszik. Mert más nem.
