Sziasztok! Valaki évekkel korábban írt és képekkel is bemutatott kajszi oltást júniusban félfás vesszővel. Sajnos a keresőmotorban nem tudtam újra felkutatni, viszont idén szívesen kipróbálnám! Van köztetek e témában jártas? Illetve esetleg a régi tapasztalt látogatja még az oldalt? Úgy emlékszem, héj alá oltás volt... Működik másképp is? Köszönöm a válaszokat!
elég nagy dilemma, hogy vadalany legyen vagy törpésítő. igazából egyértelmű, hogy nagy fának nem lesz helyem, szóval innentől kár lenne erőltetni a vadalanyt, de egyelőre abban gondolkodom, hogy mivel ezen a sóderes-köves talajon nagyon lassan fejlődnek a fák, lehet, hogy a vadalanyban is lenne egy 20 év. illetve ali bá szerint metszés kérdése. fene tudja. lehet elengedem, és marad a 109-es alany. pogácsaalmát akarok egyébként, itt a környéken sorfának ültették az 50-es években, és amelyiket nem vágtak ki, az még mindig él és virul. való igaz, hogy bazi vastagok, hogy nagyok lennének, azt nem mondhatom, mert párszor le lettek már csonkolva. de a legtöbb így is van 5-6 méter magas. iszonyatosan életerős fák. persze ha törpésítő alanyon is hasonlóan edzett lenne a fa, akkor nem gondolkodnék egy percig sem, de vannak kétségeim. kertészetben egyébként nemrég láttam konténeres pogácsaalmát 109-es alanyon.
Szebb időkben sokat jártam erdőbe, de kevés vadalmafával találkoztam. Mondjuk ott kiszedni se egyszerű, mert susnyásban szokott előfordulni.
Olyan áruldát nem tudok, ahol vad alanyt láttam volna. Lehetséges kerülőút, hogy veszel egy bármilyen almacsemetét ott, ahol olcsóbban adják, és átoltod. De ha nagy fára vágysz - ebben az esetben előnyös a vadalma - akkor azt is meg kell nézni, milyen alanyon adják. Manapság nagyon divatosak a törpésítő alanyok. Vagy kiköpsz néhány almamagot és elveted.
köszi az infót. az öreg szilvafa bár ápolatlan, rendszeresen és bőven terem. rengeteg szilvamag van alatta. ahhoz képest, hogy egyáltalán nem foglalkoznak vele, jó kondiban van, de ráférne egy fiatalítás. kb. 6 méter magas lehet, talán valami besztercei változat, nem tudom, de eszméletlen zamatos gyümölcse van.
az alanyt, amire ráoltottam, egy mirabolán alól szedtem ki. magonc lehetett, mert volt egy szép főgyökere. azóta találtam egy még jobb mirabolán lelőhelyet, rengeteg magonc van a fa alatt (rosszabb esetben gyökérsarj, még nem ástam ki egyet sem), ősszel mentek majd el belőle, aztán oltogatok rájuk szilvát meg talán kajszit, ha látok valami jobb, de ismeretlen fajtát. inkább szilvából van választék errefelé. ismerek abban a faluban, ahol az említett öreg szilvafa van, egy másik fajtát is, szerintem penyigei nemtudom lehet. szintén öreg, nagyon nagy túlélő. ízre nem annyira csúcs, mint a másik, kicsit savas nekem, de vonz benne, hogy igénytelen, illetve szeretném elmenteni ezeket a régi fajtákat. mondjuk helyem nincs, ahova ültethetném őket (már csak egy almafát tudok besuvasztani), de majd találok nekik gazdát.
apropó alma. ha tudnék vadalanyt szerezni, azt is oltanék, de sokkal keményebb dió, mint a mirabolán. tavaly nyáron belefutottam valahol, valamelyik erdőben egy vadalmába, de nem tudom már, hogy hol. almának hol lehetne alanyt szerezni szerinted?
A mirabolán ahány, annyiféle, mert magról szaporítják. Van, amelyik sarjadósabb, van, amelyik kevésbé. Ha a ráoltott ősöreg, a gyökér meg még bírná, az szerintem sarjadzásra ösztönzi.
A faiskoláknál léteznek klónok is mirabolánból; lehet, hogy kevésbé sarjadósat válogatnak.
ebben a videóban azt mondja, hogy fajtától függően 3-4 hét után, fokozatosan kell levenni a borítékot. hogy a fokozatosan mit takar, azt nem részletezi. szerintem vagy leveszed, vagy nem. :)) én úgy döntöttem, hogy először leszedem a papírt a bélelt borítékról, erre holnap sort is kerítek. így egy fokkal több fényt kap. aztán időjárástól függően, kb. egy hét múlva útjára bocsátom, hogy a saját eszközeivel küzdjön meg az elemekkel.
ma leszedtem az alanyról 3 levélkezdeményt. jó kis mirabolán...remélem, hogy nem fog nagyon sarjadzani. a faiskolák hogy csinálják, hogy nem sarjadzik a mirabolán alany? amiről hoztam az oltóágat, annak az alanya iszonyatosan sarjadzott. egy ősöreg szilvafa, nem tudom, hogy faiskolai-e vagy annak idején a tulaja oltotta.
Szerintem közvetlenül oltás után tette rá a hajtás kezdetéig, hogy a kiszáradástól védje.
Ilyenkor már benn van az alany nedvkeringésében, nem fog kiszáradni. (Egyébként védelem nélkül sem.)
Kiszáradás elleni védelemre nekem szimpatikusabb vékonyan bekenni fagéllel. Megvéd a kiszáradástól, a rügy kihajt alóla és az elkészítés után nem kell vele foglalkozni. Szőlő hasonló oltásánál én ezt alkalmazom.
meglátjuk. lehet, hogy először csak a papírt szedem le a bélelt borítékról, így egy fokkal több fényt kap majd, aztán leveszem a teljes védelmet. amúgy ezt a bélelt borítékos dolgot nem én találtam ki, attól a portugál szakitól lestem, akit a múltkor is említettem. annyit "fejlesztettem" rajta, hogy flakonnal kombináltam.
Szerintem így a levelektől elveszed a fényt. A túlzott dédelgetés nem szerencsés, mert később visszaüt.
Oltás után nálam rá vannak bízva a természetre. Nem annyira elesettek. Van olyan oltásom, ami most harmadjára készül kihajtani. Elsőre nem is tudom mi, másodjára az esőtől ráhajló mogyoró bokor törte le a hajtást.
dehát látod, egyelőre bejött, pedig azt gondoltam, hogy esélytelen lesz, annyit bénáztam oltáskor.
szerintem azért jó, hogy nem ázott ebben a rengeteg esőben, mert nem biztos, hogy tökéletes a szigetelés. az sem baj, hogy nem szárította a nap és a szél. szóval nem tudom, hogy mi hátránya lehet azon kívül, hogy nehezebb lesz a nyári naphoz szoktatás. remélem a nyár eleje nem lesz még annyira durva meleg és uv szempontjából, úgyhogy nem fog lesokkolódni a levélke, amikor leveszem a takarást.
Szerintem rá sem kellett volna tenni. Ha ennyire kihajtott, akkor már elkezdett összenőni az alannyal. Arra kell csak vigyázni, hogy valami le ne törje.
de a magról kelt vajon mennyire fogja továbbvinni azokat a tulajdonságokat, amiket remélsz?
így néz ki 16 naposan a szilva oltásom. az alsó rügy is mocorog, de nagyon le van maradva. eddig nagyon kegyes volt hozzám az időjárás. lejjebb görgetve, a második képen látszik, hogy nem bírtam magammal, megcsináltam a saját fejlesztésű esővédő-párásító-árnyékolót. műanyag falkonra húzott bélelt boríték, a flakon oldalán, a föld közelében 4 db 10 ft-os nagyságú lyuk. viszont szombattól jön a jó idő, 20 fok, napsütés, később meg a gondolom, a "még jobbak". kérdés, hogy mikor vegyem le a "szerkezetet". sajnos nem árnyékolja le annyira a diófa, mint hittem, amikor legmagasabban jár a nap, pont kapja az ívet. egyelőre jó így, de félek, hogy ha túl későn veszem le a borítékot, akkor lesokkolás lesz a vége. de túl korán sem akarom, hadd erősödjön a levélke. asszem, muszáj lesz egy másik árnyékolás csinálnom majd, amit lehet, hogy egész nyáron fent hagynék.
Tavaly nyár közepé nekem is sikerült napra tennem és UV lesokkolnom vagy 30 magról kelt eperfa palántát... El is száradt mind.
Az ember követ el ilyesmit sajnos néha...
A maradék eperfa magokat januártban megtaláltam takarítás közben, beraktam a hűtőbe, 3-4 hétre nedves papírszalvétán. Sajnos a fele bepenészedett, de így is elültettem.
3 hete (már május van!!!) éppen néztem az "ültetvényt" hogy kidobom, mert egy sem kelt ki.
De lusta voltam, majd 1 hét múlva kidobom. És:
műlt héten nézem, kikelt a magok harmada-fele.
Már másfél-két csntis kis palánták vannak.
Rögtön ki is tettem őket, ne legyen szobában nevelt kirakáskor UV sokkolt elhaló palánta.
Tök jó, ha sokat nőnek, idén vagy jövő tavasszal befejezhetem az "eperfa-liget" projectemet.
Persze az csak 15 év múlva lesz olyan mint elterveztem, de az ültetés lrésze e van tudva.
A magokat egy Morus Nigra hihetetelen nagy és finom édes fekete eperfa terméseiből szedtem evés közben tavaly.
Nyáron gyorsabban kelt mint most, de az el is pusztult a gondatlanság miatt.
De nyáron sem 1 vagy 2 hét alatt kelt ki.
És akkor is kapott 1-2 hét hidegsokkot ültetés előtt nedves papírszalvétán a hűtőben.
Azt írják az eperfát könnyű szaporítani, hát azért annyira nem. Kicsi korban érzékeny.
Ezen állapotban áll az enyém is nem halad sehová sem ,várni kell véleményem szerint . Nem tudom miért csinálja ezt ! Az is lehet nem teljesen kompatibilisek egymással !
Az hajtó rügy, ezeken az éves vesszőkön ritka hogy van virágrügy ,a szilva inkább a termőbogokon van . Lehet épp a forradás azt a rügyet tápláló szövetnél még nem ért össze .
és az vajon mit jelent, hogy két rügyből csak a felső indult be? viszont gyanús, hogy végképp elcsesztem a dolgot, és virágrügy lesz az...:((
feltöltöttem egy képet, ez kb. 2 napos korában készült, nincs újabb képem. jobb gomb a képen, kép megnyitása új lapon, és teljes méretben látható lesz. hajtásrügy vagy termőrügy lehet? szilváról van szó.
