Természetesen kötelességemnek tartom, hogy számodra fényképet készítsek az épületről. Még ma arra kerekezek, és lefényképezem. Ami hiányzik, az a tudás, hogy miként kell feltenni a fotót az internetre.
Volt, aki kérdezte, hogy hol van az egykori szegényház épülete. Nagyon egyszerű. Ha a kórház főbejáratával szembe fordulok, majd megyek a kálvária felé vagy 150 métert, ott nyílik egy utca a Diagnosztika épülete, illetve a víztorony felé. Ez a Pokorny János utca. Ennek a déli sarkán, - részben a Rókus utcára néz - van az egykori szegényház.
A Sugó Hangjában a főszerkesztő javasolt egy rovatot, melyben mindig valami jeles régi épületről vagy műalkotásról írok. Ha módom lesz, a szegényházra is sort kerítek. Azért is kötelességemnek érzem ezt, mert Ti voltatok, akik önzetlenül hozzásegítettek volna egy városvédő folyóirat indításához. A Bajai Honpolgár esetében - egyelőre hiányzik róla az alapító főszerkesztő neve, amely szerény személyem volt - szerintem előbb-utóbb szóba kerül az eredeti szándék, tehát a lap városvédő jellege.
A lapnak érdekes története van. Húsz év után érdemes lenne megírni, hiszen sok jót tehetett volna a városvédelem terén. Ezt hiányolom, miközben a történeti írásokat nagyra becsülöm.
Városvédő lapnál mindig felmerül, hogy ki ellen kell a várost megvédeni. A szembenállást elkerülendő keletkeztek hajdan a városépítő, -szépítő, tiszta városért stb. nevek.A jelenbe visszatérve: ha lett volna fórumom a "kultúrpalota" név megváltoztatására, senkinek sem ártott volna. Kodály emlékét viszont azzal tiszteltük volna, ha az a város, melyben felesége született, figyelembe veszi, hogy mi volt a "kultúr" összetételről a nagy zeneszerző, az MTA és ezzel együtt az MTA nyelvvédő bizottsága elnökének határozott véleménye.
Bizony meghatódtam, amikor egykori kedves kis tanítványunk, "Fatinka", egyik kislányomnak kedves osztálytársa úgy gondolta, hogy engem érdemes megkérdezni. Igyekszem megfelelni a bizalomnak.
A szegényház az volt, melyet ma a Cédrus Egyesített Szociális Intézmény részeként ismerünk, és amelynek az utóbbi években a Magyarországi Református Egyház vállalta a fenntartását. (Az épület a Pokorny u. 1-3. szám alatt található.)
Hogy rövidre fogjam: 1795-ben, megalakulásakor a bajai kórház Armenhaus-ként működött. (Később a gondozó részleget gyámosztálynak nevezték.) 1866. január 1-jén átadták az önálló Városi Szegényházat Drescher Ede polgármester (utca viseli nevét) kezdeményezésére a Pokorny u. 1-3. szám alatt. A korszerű intézmény száz gondozott befogadását tette lehetővé. További nagy előrelépés volt, amikor 1930-ban a ferences szegénygondozó nővérek vették át az akkor már Szeretetháznak nevezett intézményben a gondozást. (Az ún. Egri Norma szerint, azaz a különböző kariatív szervezetek együttműködésével.)
Azt hiszem, joggal elmondható, hogy Baján a kezdetektől fogva volt szív és lélek a szegényügy kezelésére, az elesett emberek és öregek gondozására.
Talán van fotótok a bajai szegényházról. Ma a veszprémi könyvtárban keresgéltem régi laktanyai hírek után, amikor olvasom.
[i]A veszprémi szegényház ügyében Dr. Bezerédj Viktor képviselő lerándult Bajára, hogy az ott a helyszínen megtekintse és tanulmányozza a szegényházat.[/i] A következő években meg is építik a bajai mintájára. Történt mindez 1886. április 11-én.
Én is úgy tudom, hogy az említett laktanya szerintem is a Honvéd utcában volt.
Viszont ez a kép (kóstolgatom már egyideje) mintha a vaskúti úti laktanya fő épületének keleti, udvar felöli oldala lenne, de itt még nem építették hozzá az étkezde/színházterem szárnyat.
Érdekes, eddig azt tudtam, hogy a Honvéd u 2 alatt lévő épület (Férfi Fehérneműgyár, Nett) volt a Folyamőr laktanya, főleg, hogy a kapun a pajzs, és a belső kovácsoltvas korlátokon a folyamőr jelvény ma is látható.
De ez az épület nem azonos a Honvéd utcaival. Lehet, hogy az orosz laktanya része volt, már nem tudom felidézni, milyen volt az az épület a Bakakútnál.
A "Filmhíradók Online" nevű oldalt ismét több száz filmmel bővítették. Van egy 1947-ben készült film, amelyben nem említik a települést, csak azt, hogy valahol a Bácskában forgatták, ami elég tág fogalom.
A címe: "A bácskai svábok kitelepítése Magyarországról" - 1947 augusztusi felvétel.
Nagy értéknek tartom a feltett képeket. Gyakorlati hasznát is veszem. Például a Sugó Hangja című hetilap 12. oldalán, a főszerkesztő javaslatára minden héten egy-egy bajai műemlék vagy értékes műalkotás szerepel. (Fotó és egy kis ismertető.)
Most a Tóth Kálmán szobrot választottam témául, többek javaslatára. Olyan szobrot, melyet mindenki ismer Baján. De nem az én fotómmal szerepel majd. Ugyanis lefényképeztem a szobor egy részletét, mely mellett egy, a húszas években megjelent képeslap fotója jelenik meg. Ami a két fotó összehasonlításából kitűnik, az minden bizonnyal meglepetés lesz azok számára, akik szeretik Baját. (Talán kedvezőbb időkben, ha lesz a városnak erre pénze, bizonyos változtatásokra is.)
Köszönhetem annak, hogy annak idején, majd 100 évvel ezelőtt elkészítették ezt a képeslapot.
Ezért is azt mondom, illessen megbecsülés minden gyűjtőt, aki idejét, pénzét áldozza, hogy megmaradjanak ezek az értékes emlékek! Külön köszönet eR levelezőtársamnak, hogy a képekre felhívta a figyelmet!
Örülök,hogy választ kaptam a kérdésemre,Meződy Karcsi bácsi engem is kezelt anno,feleségét is személyesen ismertem,Fáth Erika volt a neve,és a régi gyermek-ideggondozóban dolgozott,M.Jakabról nem tudok semmit.A régi szeretetkórház a mai szociális otthon lenne?A pék történetét kíváncsian várom!!!
Minden jót,és áldott Karácsonyt kívánok a kedves családnak!!!!!
Örülök, hogy érdeklődik a régi dolgok iránt. Csak két dologról teszek említést, hiszen Meződy doktor bácsi még édesanyját is kezelhette. (Nem tévesztendő össze dr. Meződy Jakab és dr. Meződy Károly.) Az én gyermekeimet, akikkel együtt járt iskolába, a gyermekkórházban (Róna szanatórium, a Sugó Hangjában nemrég írtam róla) Meződy Károly doktor bácsi és felesége kezelte.
Korányi (Katarinka) Lajos bácsi, a cipóboltos gyermeke a Liszt Ferenc Kör utolsó pénztárnoka volt. Eredeti nevük Gattaringer volt, fűrészesek voltak az elődeik, ebből a név.
Aztán lett Cattarinka - régi újságokban még így látni a hirdetést. A gyerekek Katalinka bácsinak mondták. A Petőfi és a Batthyány utca sarkon állt a házuk, Miskolczy Ferenccel és feleségével jó barátságban voltak. Feri bácsiék templom után minden vasárnap náluk ebédeltek. A néni szépen zongorázott, többször felhangoltam a zongoráját. Fiuk neves orvosprofesszor volt. Korányi Lajostól származik a mondás, hogy a Liszt Ferenc Kör nem halat meg, csak Csipkerózsika-álmát alusssza. Egyszer majd feltámad. (Érdekes kérdés: a Kör jogilag a mai napig nem szűnt meg.)
A Sütő utca a mai Móra Ferenc utca, a Spárral szemben. Kestler Balthasar (Boldizsár) pékmester üzeme volt itt hajdan, azt hiszem 1789-ben. Majd a múlt század elejétől a zsidó kórház. Itt volt először főorvos dr. Róna Dezső, a későbbi kórházigazgató. (Emléktáblája a gyermekkórházon van, Harmath István szobrászművész alkotása.)
A pékmesterrel van egy aranyos történet. Adott egy ötletet. Rövidesen előállok vele.
Ez nagyon jó,találtam benne ismerős neveket,mint pl.Grauaug Ármin,dr.Pataki Kálmán,dr.Meződy Jakab,Pump Károly...stb.Nem is olyan túl rég még megvolt a Katarinka cipőbolt,(Katarinka József volt a névadója),és még ma is megvan az Erzsébet királyné utcában a vaskereskedés,a Madách utcában a sütöde,Krammer mérlegüzeme,és Perger Károly cukrászata!Ezek a nevek mind már ott voltak ebben a nagyon régi telefonkönyvben!!!!Csak egyvalamit nem tudok:hol volt szeretetkórház a Sütő utcában?Annak is volt telefonszáma,és nem tudtam betájolni.De erre a házra nagyon is jól emlékszem,hiszen a Deszkás utcában születtem,6 éves koromig ott laktunk:
Anno 1972,ma ez a ház a Művészetek Gödre
Ez a ház pedig a 3.szomszédunk volt,Kereskedő Zoltán plébános lakott benne.Régi szép emlékek...
A vidéki hálózatok betűrendes távbeszélő névsora - 1943. Szkennelve, egy kicsit furcsán, összekeverve tették fel. Aki a bajai névsort olvasná el, az a "Read online" sorok közül felülről a 2. és 11. sort nézze meg.
Szóval, erre a cikkre úgy bukkantam rá, hogy kerestem egy másikat.
A Vaterán láttam egy eladó metszetet: "Sokovicza. Bajai kikötő."
A leírás szerint 1864-ben készült, Greguss János rajzolta és a Vasárnapi Újságban jelent meg. A lap tartalomjegyzékét átnéztem 1862-től 1867-ig, de ezt a metszetet nem találtam benne. A metszet itt található:
