Két éve vaterán láttam egy barna Scottot, de hát nem ma volt, lehet tévedek...
Lefotóztam az én példányom, itt a hátoldalon egész jól látszik az eredeti szín. Az első kötet hátulja féloldalasan és aránytalanul barnult, én ezért zárom ki a szándékosságot.
A Scott lehet fakulós, nekem abból nem is rémlik barna. A Sárkányok országából egészvászon verzió a barna, a Ruvenzori félvászon mégsem barna. Tehát ez a félvásznas elmélet a barnára biztosan nem stimmel. A fakuló festéket el tudom fogadni, szerintem nem tudjuk eldönteni, hogy ez szándékolt volt-e vagy sem. Az biztos, hogy szépek tudnak lenni, ahogy az aranyozás megmaradt csillogni, a többi rész pedig barna. Amiről én biztosan tudok, hogy létezik ilyen verzióban Mélytengerek világa, Észak-Csillaga, Emberevők között, Sárkányok országából (Ezutóbbinak a félvászon verziója létezik piros gerinccel is), de mivel a kötetek 99%-a barna, én nem tartom valószínűnek a gyatra minőségű festéket, inkább a szándékosság mellett teszem le a voksom. Mondjuk a többinél már nem vagyok ennyire biztos a dologban.
Balatonból van hibaigazítás nélküli (piros előzéklapos), hibaigazítással ellátott változat, illetve a javított verzió. A félvászon nagyon ritka lehet, olyat eddig csak képen láttam.
Szia! Köszi az érdekes infót, erről a fakulós festékről még nem hallottam, bár a képek alapján azért gyanakodtam erre, korábban évekik vernéztem, a franklinos vernéknél is ismert ez a dolog. Azért ha az említett címeket sikerülne így kifakultan összerakni, az szépen mutatna a polcon. Egyébként a borítón a szín mindenhol egységesen van kifakulva, csak a fotón árnyék van ott, ahol írtad. Kézben tartva meglepően meggyőző, sárgásbarna egységes a szín. És mellette a "rende" bordóval is szépen mutat.
Szia! A Scott és a Sárkányok országából félvászon, szerintem az azért barna. Ez a Chun kötet, az Emberevők között és az Észak csillaga tudtommal viszont eredetileg bordó volt, csak megfakult a szériához használt gyenge festék miatt. A képeden is úgy látni, hogy a borító jobb oldalán a Szilády felirat magasságában bordós színű még.
Szia! Én minden neten futó aukciót követek, mert nagyon ráérek, manapság 15 alatt nem nagyon lehet venni Balatont, de azok legalább szépek :) Persze antikváriumban 5-ért is lehet találni szépet. És ha már Balaton... nemrég bizonyosodtunk meg Aviator kollégával, hogy létezett még egy későbbi kiadás is. Van egy példányom, amiben a 24-25. oldalnál a 22. ábra alatt helyesen szerepel a szöveg és nincs "hibaigazítás".
Ez a szeder000 (Sz. Márk) arról hírhedt, hogy a Vaterán csillagászati magasságokban hirdet bizonyos, antikváriumok weboldalain, Bookline-on stb. épp nem annyira kapható köteteket, ami rendkívül kártékony, mert mások is hozzá igyekeznek idomítani az áraikat. Többen mesélték, hogy tőlük is felvásárolja ezeket a köteteket - olykor nem is olcsón - egyfajta netes monopolhelyzet biztosítására. Rendkívül profi a "ritka", "ritkán fellelhető" és "igen ritkán fellelhető" jelzők osztogatásában. Természetesen kis utánajárással és némi szerencsével reális összegekért is be lehet szerezni ugyanezeket a könyveket, pl. amit most 20 ezerért hirdet Penavin Olgától (Jugoszláviai magyar népmesék I-II) nemrég vettem meg 600 Ft-ért tökéletes állapotban könyvszekéren, és itt még nem is szállt el annyira az "árképzéssel".
De úgy általában véve azt látom, hogy antikváriumok aukcióin sokkal kedvezőbben lehet hozzájutni a jó dolgokhoz, mint ezeknél a vaterás és más hasonszőrű figuráknál.
Üdv! Azt szeretném megkérdezni, hogy a barna/drapp gerincű kötésből melyik címek ismertek? Én eddig az észak csillagából, az emberevők között-ből és talán a Scott utolsó útjából találtam ilyet a neten, bár a Scottnál nem tudtam eldönteni egyértelműen a kép alapján. Előre is köszi a segítséget!
Nem, nyilván kitalálhatod pusztán tudás, vagy árulkodó jelek alapján is, az persze egyszerűbb, ha jártál már ott. Googlizni viszont mindenki tud (remélem), így nincs benne semmi kihívás.
Az ország belsejében fekvő Kütahyáig hosszú az út, bármelyik tenger felől érkezzen is az ember; magas sziklás hegyek között vezet, kő hátán kő mindenütt. Ebben, a helyenként máig történelmi levegőt árasztó városban kapott menedéket Abdul-Medzsid terebess.hu szultántól az 1848-ban kitört forradalom és szabadságharc bukását követően emigrációba menekülő Kossuth Lajos és kísérete. A Sumlából (Sumen) Isztambulon keresztül érkező Kossuth 1850. március 31-től másfél évet töltött az anatóliai városban. Itt dolgozta ki alkotmánytervét Magyarország demokratikus átszervezéséről. 1851. szeptember elsején Angliába indulva ezzel búcsúzott el tőle: “A hajnali kis fuvola dobpergés kísérettel költött fel bennünket kutahiai utolsó álmunkból. A kétéves foglyokat szabadság életére rázá fel, zsibbasztó álmukból... Még nap feljötte előtt elhagytuk Kutahiát. Elhagytuk, s édes fájdalommal emlékezünk vissza kényelmes fogságunkra s a jó törökökre.”
Megjelent A Kossuth-emigráció Sumenben - Adalék a bolgár polgárosulás történetéhez című könyv, Sztiliján Csilingriov munkája Arató György, a Szófiai Magyar Kulturális Intézet Igazgatójának fordításában - tájékoztatta Nagy Ibolya, a Balassi Intézet kommunikációs vezetője az MTI-t.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a külföldi magyar emlékhelyek közül talán az egyik legkülönlegesebb a sumeni. Kossuth Lajos annak idején csupán négy hónapot töltött a bolgár városban, mégis szobor őrzi emlékét a főutcán, egykori lakóháza pedig több mint ötven esztendeje emlékmúzeum.
Ez az egyetlen külföldi emlékhely, amely számottevő magyar közösség jelenléte nélkül jött létre, és ahol mind a mai napig őrzik és ápolják az emigránsok emlékét - olvasható az összegzésben.
A közlemény szerint sem a művelődéstörténet, sem a közvélemény nem tud sokat arról, hogy milyen szerepet játszottak a lengyelek és a magyarok a bolgár polgárosodásban, e hiátus leküzdésében segít Sztiliján Csilingirov írása.
A szerző tanárként, publicistaként, politikusként, könyvtárosként, költőként is ismert. A modern Bulgária kialakulásának kezdeteit keresve erős rokonszenvvel mutatja fel a magyar hatást. Kamaszként kezdett foglalkozni a témával, íróként előbb 1939-ben regényformában, majd 1943-ban történelmi esszéként publikálta anyagát. Műve számos érdekes részletet őrzött meg az utókornak a magyar-lengyel emigráció hétköznapjairól.
Mint a XIII Évszázados Bulgária Alapítvány által gondozott kötetben olvasható, a Kossuth-emigráció megjelenésével a bolgárok új, sosem sejtett dolgokat tapasztaltak; rácsodálkoztak a magyarok és lengyelek büszke önérzetére.
A megkérdezett öregek közül sokan vallják, hogy olyan új világ lakóinak kezdték érezni magukat, amelyet a szabadság szelleme s a dolgok más rendje vezérel - összegezte 1943-ban Sztiliján Csilingirov.
Leírása szerint Sumenben "a magyarok szabadossága" néha addig terjedt, hogy a törökök vallásos érzéseit sem tisztelték. Különösen sok történet járja a disznóhúsról, amelynek nyilvános kimérését a magyarok kezdték, bár azzal a megkötéssel, hogy az utcán csak letakarva szabad szállítaniuk. Csakhogy e feltételt hamar megsértették.
A kihágásoknak egyszer maga a legfőbb sumeni egyházi vezető esett áldozatul: találkozván az utcán egy magyarral, aki becsomagolatlan disznóhúst vitt, figyelmeztette, hogy efféle önkényeskedés tilos olyan országban, amelyre Mohamed szent árnyéka borul. A magyar azonban mentegetődzés helyett hadonászni kezdett a hússal.
"Más magyarok már a kaszárnyákba is be-behordták a disznóhúst, s egyikük még az őrjáratot is eltángálta vele. (...) Mondják, hogy maga Kossuth sem volt kivétel; udvara közepén éppen akkor lógott egy egész levágott és megpörzsölt koca, amikor Isztambulból kiküldött magas rangú tisztviselők látogatták meg, hogy tájékozódjanak az emigránsok életéről" - említett példákat a szerző.
Hozzátette, hogy e tények - bármily jelentéktelennek tűnjenek ma - fontos szerepet játszottak az akkori bolgárok öntudatosodásában.
Az ottani kutatásai közismertek, úttörő jellegűek :)
Ez lett volna az első tippem is, de miután megpróbáltam gyorsan utánanézni, láttam, hogy a fővárosban is van hasonló emléktáblája, Sumen meg ugye a körzeti múzeum székhelye, a Kossuth-emigrációról is ismert, Kossuthnak emlékháza van ott (van egy ilyen könyvem is, hogy "A Kossuth-emigráció Sumenben") .
