Nem tudjuk, hogy milyen lehetett, de az biztos, hogy más.
További következmények, hogy a 63-os szárosz nagyon rossz lehet, 76-os rossz, a 89-es kevésbé rossz, a 102-es sem lehet teljesen tökéletes, de annál már a visszaszámolás a meghatározobb, mint az áthúzodó hiba. Az utolsó fogyatkozás 1958 Ápr. 4-én volt...
Semmiféle képmást nem kell keresni, hiszen az a hipotézis lényege, hogy az akadémikusok ezerkétszáz évvel később rossz helyen illesztették be az időtengelyre.
Tehát 321 mar 30-án úgy kellett kinéznie a Holdfogyatkozásnak mint ahogy ma tanítják 125 Apr 05-re.
A két fogyatkozás közötti időtávolság 71582.43 nap a holdhónap átlagos hossza 29.530705
Látom még mindig nem tudtál megbarátkozni a Szeleukid kóddal, ezért egy mai példán mutatom meg, hogy nem kell +/- 1 napokkal, vagy kummuláltan 2 nap hibával számolni két fogyatkozás között.
A 123-as száros sorozat 2007 márc 3-i holdfogyatkozása és a 13 ciklussal lejjebb élt 1811 március 10-e közötti időt nézzük meg.
Julián date-ban az első 2454163.47 a második 2382581.78
A különbség tehát 71581.69 nap amely kevesebb mint a 2424 hónapra számított 71582.15 nap (29.53059-el számolva)
Tehát 13 ciklus múlva rendszeresen jönnek a fogyatkozások 2424 hónap távolságra.
Ezzel a 13 ciklussal és a 2424 hónappal fogok számolni, amelynek kummulált hibája nem fogja meghaladni szerintem a fél napot, vagyis 12 órát.
Kezdjük az első Holdfogyatkozással amelyet Ptolemy mért hagyományosan;
Saját szemeddel láttad, hogy az égbolt a Nap és a Hold vonatkozásában kisértetiesen azonos (Te írtad) 196 év azaz 2424 holdhónap távolságban.
Ez ugye önmagában még nem jelent semmit, 19 évenként igaz ez, s ha megengedünk 1 nap megfigyelési hibát, akkor még ennél is gyakrabban, ....nem is beszélve arról, ha az összehasonlítás mindkét végén megengedjük ezt az 1 napot, ami már 2 nap kummulatív hibát jelent, így kis korrekcióval majdnem minden negyedik évre ráfoghatjuk ugyanezt...
A 365-ös vándornaptárral semmi gond, hiszen ha -720/03/19 és +125/05/06 között hiba nélkül számolta az időt, akkor 196 év -7 nap esetében sem lehet gond.
ez talán bővebb magyarázatot igényelne :)
Bárki tud táblázatot, sőt összehasonlítást készíteni
akkor uccu neki
leírod a hivatalos dátumot, mellé az általad javasoltat
15 vagz 19 sor, nem lehet olyan nagy munka
utána közösen vagy én egyedül egyenként átnézzük, lehet-e az általad javasolt a leírás szerint 196 évvel korábbi holdfogyatkozás képmása
Saját szemeddel láttad, hogy az égbolt a Nap és a Hold vonatkozásában kisértetiesen azonos (Te írtad) 196 év azaz 2424 holdhónap távolságban. (Nem mínusz néhány nap, hanem amennyit a 2424 hónap kijelöl a 196 napévből. Ez leginkább 7 nap, de előfordulhat hat, a Julián naptár szökőévei miatt.)
Akkor ez igaz a Nap- és Holdfogyatkozásokra is. Erről szól a Szeleukida Kód. Ott csak datált táblák kerültek ellenőrzésre azzal a szűkítő feltétellel, hogy legyen fogyatkozás is.
Négy holdfogyatkozást egyébként megfigyelt, a többit elődeitől vett át.
Ha úgy gondolod, hogy számította a régieket, ám legyen, de akkor az Ő számítási hibáival került örökre az időtengelyünkre (ráadásul rossz időpontban) az a 15 fogyatkozás és fázis
"Namármost ebből következik, hogy ő nem is ugyanazokra a holdfogyatkozásokra gondolt mint Oppolzer vagy a NASA, hanem 196 évvel későbbiekre"
Pontosan!
A 365-ös vándornaptárral semmi gond, hiszen ha -720/03/19 és +125/05/06 között hiba nélkül számolta az időt, akkor 196 év -7 nap esetében sem lehet gond. Mivel nincs az Almagesztnek sem előzménye, sem folytatása, azaz magában áll, vagy esetünkben úszik az időben.
Bárki tud táblázatot, sőt összehasonlítást készíteni, lásd a német szöveget. A szárosz sorszáma mindig 13-al növekszik. Ptolinál 18 alapszárosz van, mert az 53-as kétszer fordul elő;
31, 33, 37, 38, 40,43, 48, 50, 53, 54, 55, 58, 62, 63, 67, 70, 77... Ennyi helyen fertőzték meg rossz adatokkal az időtengelyünket...
Tehát Ptolemaiosz adatai szerinted autentikusak. Ő számította ezeket valamikor a második században, illetve ennél 2424 holdhónappal, azaz 196 évvel (mínusz néhány nap) később. Számítania pedig muszáj volt, mert aligha álltak rendelkezésére ilyen pontos feljegyzések, és nem élhetett olyan hosszú ideig, hogy mindezeket személyesen megfigyelje.
Ha mást nem is, de az egyiptomi kalendárium szerinti dátumot feltétlenül neki kellet hozzá kiszámítania.
Namármost ebből következik, hogy ő nem is ugyanazokra a holdfogyatkozásokra gondolt mint Oppolzer vagy a NASA, hanem 196 évvel későbbiekre
kapásból két kérdés merül fel:
1. Hogy egyezhetnek ezeknek a dátumai is az egyiptomi kalendárium szerint (már amennyiben)
ugye tudjuk, hogy itt most a 365 napos vándornaptárról beszélünk
2. Melyek szerinted azok a holdfogyatkozások, amelyekre Ptolemaiosz gondolt?
...tudunk egy rövid táblázatot készíteni ezekből a holdfogyatkozásokból?
Három konkrét Ptoli megfigyelésre németül lebontva;
• Das Jahr 321 u.Z. [Trad. 125 n. Chr.]
Das neunte Jahr von Kaiser Hadrian. Am Abend das 29. März hat Ptolemaios eine Mondfinsternis in Alexandria beobachtet. (Mondfinsternis gehört zu 66 Saroszyklen.)
Die Mitte der Finsternis (Mondphase) lag 3 3/5 Stunde vor Mitternacht. Am Höhepunkt der Finsternis war der Mond zu 1/6 bedeckt. Leider haben die Wissenschaftler seit dem 17. Jahrhundert diese Daten auf eine andere Mondfinsternis adaptiert, die 196 Jahre zuvor (5. April 125) stattgefunden hat. (Mondfinsternis gehört zu 53 Saros.) Dadurch geriet eine falsche Mondphase (~ 19 Uhr UT Greenwich) auf unsere Zeitachse. So ist die heutige zurückgerechnete Zeit der Mondphase 30. März 321, ~5:30, für Greenwich ist falsch. (Richtig ist 29. März ~19 Uhr UT.)
• Das Jahr 329 u.Z. [Trad. 133 n. Chr.]
Das siebzehnte Jahr von Kaiser Hadrian. Am Abend 29. April hat Ptolemaios eine totale Mondfinsternis in Alexandria beobachtet. (Mondfinsternis gehört zu 75 Saroszyklen.) Die Mitte der Finsternis (Mondphase) lag ¾ Stunde vor Mitternacht. Leider haben die Wissenschaftler seit dem 17. Jahrhundert diese Daten auf eine andere Mondfinsternis und Saroszyklen adaptiert, die 196 Jahre (2424 synodische Monat) zuvor (6. Mai 133) stattgefunden hat. (Mondfinsternis gehört zu 60 Saroszyklen.) Dadurch geriet eine falsche Mondphase (~21 Uhr UT Greenwich) auf unsere Zeitachse. So ist die heutige zurückgerechnete Zeit der Mondphase 30. April 329. ~1:00, für Greenwich ist falsch. (Richtig ist 29. April ~21 Uhr UT.)
• Das Jahr 330 u.Z. [Trad. 134 n. Chr.]
Das neunzehnte Jahr von Kaiser Hadrian. Am Abend das 13. Oktober hat Ptolemaios eine Mondfinsternis in Alexandria beobachtet. (Mondfinsternis gehört zu 90 Saroszyklen.) Die Mitte der Finsternis (Mondphase) lag 1 Stunde vor Mitternacht. Am Höhepunkt der Finsternis war der Mond 5/6 bedeckt. Leider haben die Wissenschaftler seit dem 17. Jahrhundert diese Daten auf eine andere Mondfinsternis und Saroszyklen adaptiert, die 196 Jahre (2424 synodische Monat) zuvor (20. Oktober 134.) stattgefunden hat. (Diese Mondfinsternis gehört zu 77 Saroszyklen.) Dadurch geriet eine falsche Mondphase (~21 Uhr UT Greenwich) auf unsere Zeitachse. So ist die heutige zurückrechnete Zeit der Mondphase 13 Oktober ~15:00 für Greenwich ist falsch. (Richtig ist 13. Oktober ~ 21 Uhr UT)
Ptolemaiosz szerintem nem fabrikálta holdfogyatkozásait, hiszen a 19-ből egy előfordul agyagtáblán is.
Az arabok tényleg megmenthették/lefordították munkáját, és Európa is megismerkedhet a latin fordítással a 15. században.
Gondolkodó, értő emberek fordíthatták minden időben, mert nem csúszott bele hiba, pedig az egyiptomi naptár nem piskóta.
Tehát máshol kell keresni az okot, mégpedig a visszaszámolás tudományának a kezdeteinél, igazából a 19 században, amikor már a holdegyenleteket számolták és a három égitest mozgását igyekeztek minél pontosabban visszaszámolni.
Ekkor kellett elővenni Ptolit, mert égető szükség volt nagyon régi múltbeli efemeriszekre.
Így épült be Ptoli 19 holdfogyatkozása, illetve holdfázisa. Ezek a számítások egyre jobbak lettek, és a 19 század végén Oppolzer ezért számolta pontosan vissza azt, amit az elődök föltettek az időtengelyre.
De mégis honnan a delta T hiba?
Annak meg az az oka, hogy mind a 19 holdfázis téves helyre került 2424 holdhónappal korábbra (196 év minusz 6 nap) és a téves holdpoziciók miatt van a visszafelé növekvő hiba...
ha jól értelek, akkor szerinted két lehetőség jön számításba:
1. Ptolemaiosz egy középkori csaló, aki már egy áttekert időkoordináta rendszerből visszatekintve számolta az áttekerés előtti történelmi fogyatkozásokat
2. Ptolemaiosz lehet ugyan középkori csaló, de mivel nem lassul a Föld forgása, ezért mégis ugyanarra az eredményre jutott mint Oppoltzer
KISZÁMÍTHATÓ-E EGY HÁROMEZER ÉVVEL EZELÖTTI HOLDFOGYATKOZÁS PERCNYI PONTOSSÁGGAL?
A kérdést természetesen azzal is ki kell egészíteni, hogy egy adott földrajzi pontra, mondjuk konkrétan Babylonra, vagy az egyiptomi Alexandriára. Az akadémiai tudományok válasza ma erre a kérdésre határozottan igenlő, hiszen a NASA honlapján 4000 év távolságban percre pontos holdfázis adatok ingerlik a kétkedők szerény táborát.
Ebben a táblázatban a holdfázison túlmenően a nap- és holdfogyatkozások is jelezve vannak, Julián/Gergely naptár rendszerben UT (Universal Time) időre számítva.
A kiegészítő megjegyzés szerint az adatok a történeti kutatást hivatottak támogatni. A szinodikus hónap (újholdtól újholdig) hossza 29.53059 nap. Ugyanakkor egy szerény kiegészítés is olvasható már, miszerint a szinodikus hónap hossza tág határok között – 29.26 és 29.80 – mozog. Tehát az óramű szerinti járást (egyenletes) el kell felejtenünk, mert a Hold égitestre ez nem igaz.
Lehet, hogy arra épül ez a percre pontos visszaszámolás, hogy úgysem tudja senki leellenőrizni? Én itt most teszek egy kísérletet a leellenőrzésre…
Válasszunk véletlenszerűen egy múltbeli telihold fázist, amikor a NASA táblázata holdfogyatkozást is jelöl;
-719 Március 9-án 20:49-kor (UT) volt telihold és részleges holdfogyatkozás amely az 50-es szárosz szériához tartozott.
A szakemberek előtt ismert, hogy a 19. század végén (1887) Theodor Ritter von Oppolzer munkatársaival kiszámolta -1206-tól a holdfogyatkozásokat, és -1207-től a napfogyatkozásokat, ráadásul kézzel, hiszen számítógép nem állt még rendelkezésükre. Számításaikhoz P. A. Hansen holdpálya elemeit használták, amelyet ma már elavultnak tekintenek E. W. Brown holdelmélete óta. Ennek ellenére eredményük félelmetes; 21:30-kor volt a telihold és a részleges holdfogyatkozás. Hogy nem véletlenről van szó azt a teljes 50-es szárosz széria bizonyítja;
Az első részleges holdfogyatkozás -737 február 26-án következett be a NASA szerint 13:43-kor, Oppolzernél 14:19-kor!
Az első teljes holdfogyatkozás -593 május 24-én 19:04-kor, míg Oppolzernél 19:43-kor!
Az utolsó teljes holdfogyatkozás -214 január 5-én 8:13-kor, míg Oppolzernél 8:53-kor!
Az utolsó részleges holdfogyatkozás a NASA táblázata szerint i.sz. 2 május 15-én 4:07-kor következett be, míg Oppolzer megfelelő adata 4:38!
Mégis hogy lehetséges, hogy elavult adatok, rossz Hold/Föld átmérő arány mellett is ugyanarra az eredményre jutottak a 19. század tudósai és lelkes amatőrjei, mint az atomórával, szuperkomputerrel és relativitáselmélettel bíró 21 századi tudósok.
Térjünk vissza az általam kiválasztott holdfogyatkozás elemzéséhez. A NASA jóvoltából rendelkezünk a holdfogyatkozás Földre vetített térképével is:
Szakembereknek ismerősnek tűnhet ez a holdfogyatkozás amelyet Claudius Ptolemy Almagest művéből ismerhetünk. Az ábrán szereplő 02:32 TD időt úgy kapjuk meg, hogy az ismert UT időhöz (20:49) hozzáadjuk a delta T értéket (5:43). Egyébként a holdfogyatkozás Almagest-ben megőrzött leírása tökéletesen ráillik a holdfogyatkozás ábrájára. Babilonban a maximális fázis éjfélkor volt, az árnyék takarása részleges volt, amelynek maximuma 3 digit volt.
Ilyen pontosan ki tudták számolni?
Egy olyan korban amikor még nem is tudtak a Föld forgásának a lassulásáról? (Persze szigorúan csak CE 1600 előtt lassult a Föld forgása, amikor még nem tudták távcsövekkel az égitesteket pontosan bemérni.)
Mint tudjuk a távcsöves időszak beköszöntével elhanyagolható mértékű ez a lassulás, vagy nevezzük inkább ingadozásnak.
Tovább forszírozva a kérdéseket, honnan tudhatta P. A. Hansen, hogy -719 március 9-én 21:30-kor következett be a telihold fázis?
Pedig valahonnan tudta, mert képtelenség a szabálytalan mozgású hold helyzetét 2800 évre visszamenőleg ilyen pontossággal meghatározni. Ha csak +/-2 óra hibát vét a 19. századi ciklus visszaszámoló, már nem stimmel Ptolemy leírása, és F. Richard Stephenson nem tudja elegánsan bizonyítani, hogy ebben az esetben a delta T éppen 19000 sec. (Historical eclipses and eart’s rotation, p.100)
Egyébként zseniális körkörös bizonyítás, hiszen Oppolzer adatait átszámolják delta T alkalmazásával TT (Terrestrial Time), TD, vagy ET (Ephemeris Time) időre, majd ugyanezen időkből delta T levonással megkapják a korabeli helyi időt…
Természetesen a számítógép sem csodaszer, hiszen csak azt tudja kiszámolni amit az emberek belétáplálnak. Tehát ha egy jó vagy téves holdfázist egy vélt időpontra rögzítik, akkor az eredmény lehet, hogy nagyon pontos lesz, csak téves. Téves kiindulási adatok alapján a következtetések is tévesek lesznek.
Esetünkben én a holdfázist (Ptolemy nyomán) el tudom fogadni, annak ellenére, hogy Robert R. Newton egy teljes könyvet szentelt annak a véleményének az igazolására, hogy Ptolemy egy szélhámos volt, nem mért, hanem csak fabrikált holdfogyatkozásokat, és egyéb csillagászati adatokat. (Robert R. Newton, Crime of Claudius Ptolemy)
azt ugye figyelembe vetted, hogy a holdfogyatkozás globális esemény, azaz tökmindegy épp melyik felével fordul a Föld, mindenhol szinte ugyanakkor van.
Az UT ugye egy bizonyos földrajzi helyhez kötött idő, potosabban a Greenwichi délkörhöz, még pontosabban annak egy konkrét múltbéli állapotához, amitől ma már pár másodperccel eltérünk.
Viszont ha az eseménynek csupán a láthatósága, mértéke függ a földrajzi helytől, az időpontja viszont nem, akkor ezzel csak a levegőbe durrogtatunk.
persze visszavezethetjük az UT-t akármeddig a múltba, az eltérés csupán attól fog függeni, hogyan kerekítünk, milyen approximációt használunk, vagy pontosabban hány tizedesjeggyel számolunk
Ptolemaiosz, biztos hogy másolt, de ettől függetlenül BC 721 Mar19/20 dátumú holdfogyatkozása része a nagy visszaszámolási rendszernek szakszerű hat órányi delta T-vel;
Egyébként mind a 19 Holdfogyatkozás szépen belesimul ebbe a rendszerbe.
Most megismétlem, hogy lehet, hogy 1880-ban is belesimult delta T nélkül, és most is belesimul mind a 19 Holdfogyatkozás, miközben a WZ és az UT között mind a 19 esetben max félorányi a különbség?
nézd, önmagában holdfogyatkozásból delta T-t számolni ilyen időtávolságra nem lehet.
a Hold mozgása ugyanúgy meghatározza a napfogyatkozásokat (hisz az takarja ki a Napot), ebből viszont már a napfogyatkozás sávjának szélességéhez mérhető pontossággal be lehet lőni a Hold helyzetét a Föld felszinének konkrét pontjának viszonylatában, (vagy másként a delta T-t)
Ehhez ugye kell néhány megfigyelésből adódó pontos leírás (helyszin, óraadat) na meg persze hibátlan történelmi kronológia.
kicsit zavaros nekem ez az okfejtésed, miszerint Oppoltzer számolta volna Ptolemaiosz adatait a maihoz képest félóra eltéréssel, bár sejtem mit akartál mondani
igen, tudok rá gombot varrni. Röviden ezt úgy hivják, lineáris approximáció.
Ami a Te számodra sokkal nagyobb gondot okoz, az a Te saját véleményed. Ha ugyanis nincs delaT, akkor például senki sem láthatott 603 augusztusában napfogyatkozást Rómában, mikor szerinted Alarik kifosztotta a várost.
És nézzük a párját 
