fekete macseknak változo a grappaszintje, lés a nero'd avola meg a vecchio amaro ja és néha a limoncello is de az tul szirupos... aperitifnek sosem isszuk, ebéd után egy felessel... itt a munkahelyi szabályzat megengedi.
szerencse hogy nem voltak soha tanitványaid, mert az ilyen kritika nem javit semmit, esetleg ha valaki komolyan veszik ezt a fajta youtubeos ismeretterjesztést, szélsöséges esetben öngyilkosságba sodorja.
– Igaz-e hogy alacsonyabbak voltak a régiek? – Hogyan befolyásolta a táplálkozás és a genetika az átlagos testmagasságot? – Az 1973-ban avagy az 1788-ban sorozott magyar katonák voltak az egészségesebbek? – Hány centi volt a sorozás alsó határa az első világháborúban? – Milyen volt a középkori ember fogazata? ...mindez kiderül ebből a videómból.
A második nagy South Park film megvan? (nem az amelyikben Saddam Husszein összejön a Sátánnal a pokolban), hanem az amikor Randy Marsh (a geologus) és Miki egér egy közös üzleti uton megdugnak egy tobzoskát meg egy denevért is és kitör a covidjárvány?
Egyes kutatók véleménye szerint az Oroszországban 1889-ben kirobbant ún. orosznátha-járvány valójában egy korai koronavírus-járvány volt, míg mások szerint inkább az influenza egy fajtája lehetett:
Nem ez volt az első kolerajárvány Magyarországon, hanem az emlékezetes 1831. évi.
Ez elsősorban az ország amúgy is nagy szegénységben élő északkeleti vármegyéiben - Sáros, Zemplén, Szepes, Gömör, Kishont, Abaúj - pusztított.
A körülbelül 465 000 megbetegedést okozó járványban mintegy 250 000 ember veszett oda.
Több korabeli híresség is elhunyt a járványban, pl. az idős Kazinczy Ferenc.
A járvány megfékezését célzó kormányzati intézkedések miatt egyes északkeleti vármegyékben kirobbant az ún. kolerafelkelés.
"Az egyébként is elmaradott, túlnépesedett és szegény északkeleti megyék – Sáros, Zemplén és Szepes – lakóit különösen súlyosan érintették a kormányzati intézkedések, hiszen jelentős részük idénymunkából tartotta fenn magát, a kordon miatt azonban ezúttal nem juthattak el megszokott alföldi munkahelyeikre. Ez, a zárlat okozta élelmiszerhiány és a kormány látványos, ám teljesen hatástalan egészségügyi intézkedései (kútfertőtlenítés, bizmutpor gyógyszerként való felhasználása) annak az elképzelésnek az elterjedéséhez vezettek, hogy a kormányzat és a földesurak valójában nem védelmezni akarják őket, hanem nagyszabású mérgezési hadműveletet indítottak ellenük."
A kormányzat nagy szigorral verte le a kolerafelkelést, a hadsereg 52 századát mozgósították a felkelés leverésére.
A felkelő parasztok - a becslések szerint kb. 45 ezer fő - azonban megadták magukat, még mielőtt komoly harcokra került volna sor.
A megtorlás során 119 felkelőt végeztek ki és kb. négyezer főt börtönöztek be.
Az utolsó nagy kolera járvány 1872-73-ban söpört végig a kontinensen. Arányában a Magyar Királyság lakossága szenvedte el a legnagyobb veszteséget. Tanulságos megismerni, okulni a részletekből.
Becslések szerit a XIX. században egymillió magyar állampolgár halt meg a kórtól. Az ország emlékezetéből rég kikopott az utolsó nagy járvány. A családi legendáriumból ismertem a történetet, mivel dédszüleim a járvány után, a Jóisten nagylelkűségét megköszönendő, hogy túlélték, keresztet állítottak a falu temetőjében. A családi legendáriumban pedig generációról generációra öröklődött a történet. Jelentem a kereszt felújítva, most is áll a csereháti kis görögkatolikus faluban- mementóként a csodás túlélésnek, s emlékeztetve az áldozatokra.
Szóval az utolsó nagy kolerajárvány is kelet felől érkezett, mint annyi más járvány. Az Orosz birodalmat elérve biztosak lehettünk benne, hogy idő kérdése mikor söpör végig rajtunk. A Balkán volt az első csapásirány, Románia, Bulgária, Görögország, Boszia-Hercegovina 1870-71, Az utóbbi évben elérte a Baltikumot és a Porosz határt is. Ha hinni lehet a krónikásoknak Magyarországon 1872. szeptember 14-én, az ország északkeleti részén (Rahó, Máramaros) tört ki a Galíciából érkező járvány és végig söpört keletről nyugatra, majd 1873 tavaszán újabb, még pusztítóbb járvány kezdődött, amely egész évben tombolt. A helyzetet tovább rontotta az éhínség (nem volt kinek dolgoznia a földeken, a szegényeknek pedig pénze megvenni a dráguló élelmiszert) és malária is Magyarországon.
Elérte Nyugat- és Dél-Európát is. Le Havre és Liverpool kikötőjéből pedig áthajózott a fertőzés az USA-ba! A XIX. századi kolerajárványokat feldolgozó dr. Mádai Lajos szerint arányaiban egész Európában nálunk szedte a legtöbb áldozatot, jóval többet , mint a fejletlen, és lenézett Oroszországban vagy a Balkánon, s kétszer annyit, mint a Német Birodalomban, háromszor annyit, mint az angoloknál…
Néhány konkrét adat: Oroszországban 1872-ben tetőzött a járvány, amikor 1000 lakosra 41,2 halott jutott, a németeknél 72-ben 29, a következő évben 28,3. Angliában ez a szám 1873-ban 21,0, a franciáknál 23,3, a Magyar királyságban 1873-ban tetőzött 65,1-el és még 74-ben is 42 volt.(a mihez tartás végett ugyanekkor Románia: 34,9).. A számok magukért beszélnek.
De legalább nem maradt következmény nélkül, hanem 1876-ban megjelent a XIV. törvénycikk a közegészségügyről. Kötelezően intézkedtek többek közt a kórházi férőhelyekről, a gyógyszerkészletekről, az ápolószemélyzetről. A kolera hatására megreformálták a közegészségügyet és a későbbi járványokat sikerült korai szakaszban, kisebb áldozatok mellett felszámolni. A nálunk szerencsésebb/ okosabb országokban ez nem került olyan sok értékes emberéletbe, mint Magyarországon. Mert ne feledjük, minden pótolható, csak az egészség, az élet nem!
A nagy járvány után hat év telt el, mire az ország lakossága elérte a korábbi szintet, pedig akkoriban még nem egykéztek, hanem 3-4-5 gyerek volt egy átlag családban…"
From the dimensions of its jaw, the animal’s size was likely 7.5 to eight metres in length, weighing more than 1,000 kilograms, she said.
By comparison, the Tyrannosaurus rex of its time hadn’t fully evolved into the giant hunter it would eventually become, weighing less than 200 kilograms and extending three to four metres from tail tip to nose." (Calgary Herald)