" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Igen, virgi alany kell legyen alatta. Nekem volt egy Jiro fajtám, pont mikor termett volna először, akkor repedt szét a törzse. A virgi törzsben később indul a nedvkeringés. A Nikitám azon van, magasan oltva, de a Rosseyankám nem. Mégis bírja. Én is szerettem volna egy keményen is édeset, de már nem ültetek ide semmit.
Beraktam alma mellé. 3 nap, nem lett (szerencsére) szotyósan puha, bár az általam kedvelt "harapható, de lédús" állagnál puhább lett. A héj közelében még picit csersavas, szóval valószínűleg, mire ott is lebomlik, szottyadt lesz. Úgy látszik, szereznem kell keményen édes fajtát, ha olyat akarok enni, amivel nem kell szórakozni. :D (Eddig visszatartott, hogy a legtöbb fagyérzékenyebb, mint a csersavasak. De talán virgi alanyon azok is bírnák nálunk).
Sok mindent írnak róla. Van ahol azt írják, hogy -31 fokiog télálló, máshol azt, hogy dugvánnyal szaporítható. De ahogy nézem a hülyeség határtalan. . Sem a kaki, sem a lótuszszilva nem örökzöld.
Próbálgatással szerezzük a tapasztalatokat. Én aszalok ezerrel mert már kezd magától is érni, pár ilyet már ettem is. Almával érlelek keveset. Hamarosan rendszeresen lesz magától érett is. de már eszem az aszaltat is. Szevasz fogyókúra!
Nos... Vegyesek az érzéseim. 3 nap volt az alkoholos kezelés. A csersav lebomlott. Az állaga kőkemény maradt (ennél azért lédúsabban szeretem). Viszont: a párolgó alkohol lecsapódott a gyümölcsön, így az átvette az ízét. Illetve nem csak átvette, annyira dominált, hogy nem éreztem a saját ízét...
Szóval azt hiszem, ha ezzel a módszerrel érlelek, akkor egyrészt valahogy meg kell oldani, hogy az alkoholpára ne csapódjon a gyümölcsre, másrészt így sem ehető hamarabb, mert ugyan a csersav lebomlik, de ezzel még csak "bolti" keménységű lesz a gyümi, amit még utána napokig hagyni kell puhulni és levesesedni...
Vagy kell valami kombinált módszer az almás meg az alkoholos érlelésre, hogy olyan legyen, mint amire gondolok (alapvetően a bolti, csersavmentes kissé érett, nem túl puha lenne a cél).
Legyen szerencséd! Mint írtam, én is 1 napra rá tettem még 1 kis pohárral is a gyümölcs közé.
De nem baj hogy nem segített, úgyis csak fél liternyi pálinkám van (17 év alatt a fele fogyott el😀 ),úgyse vennék ez után. nekem az almás érlelés megfelel. Az aszalástól várom a teljes csersavmentességet és a hosszú eltarthatóságot.
Most olvastam vissza és nekem is az jutott eszembe, hogy esetleg nem lehet a fajta is befolyásoló? Mindenesetre én most indítottam egyet, mert almával érlelés után (puha még nem volt, csak két napot volt almával) félbevágva még csersavas volt (nem nagyon erősen, de nem volt élvezhető). Úgyhogy a két felet egy kupica pálinkával (én nem öntöttem alá, mellé tettem stampedlis pohárban) betettem egy kis zárható dobozba. Majd naponta rákóstolok, hogy mi a helyzet, mivel ez már elvileg kissé érett volt.
Jól lezárt üvegben hűvös helyen van. Az illata kiváló, aki kb. 1 éve ivott belőle, azt mondta erősebb mint a lórúgás. Ízlett is neki. Mindegy mi volt, kívánom hogy mások járjanak sikerrel!
Igen, lehet, hogy a fajta miatt nem működött a dolog, de az is lehet, hogy a 17 éves pálinkában mentek végbe a hosszú idő alatt olyan kémiai folyamatok ami miatt nem tette a dolgát :)
Azt írja a net, hogy ha nem megfelelően van tárolva a pálesz akkor átalakulhat.
Köszönöm, nem kísérletezek tovább. De más profitálhat az írásodból.
Nekem pár szem elég ha néha beérik almával, más gyümölcsöt is eszek. Remélem az aszalt szeletek hónapokig elállnak, mert egyedül fogyasztom. Már 6kg aszalvány van dobozolva, kb. 1kg-ot már elosztogattam és megettem. és még sok van a fán. Sajnos sok szem beteg, fekete kis foltok vannak bennük.
Nem tűnt el pálinka, csak az az 1 kanálnyi elterült a vödör alján és nem láttam. Ha elszáll a gáz, akkor is elszállna amikor almával érlelek. Az pedig működik.
A műanyag vödör teteje jól zár. Levételkor erős pálesz szag csapott meg. A szilvákat kiszedtem hogy kimossam a vödröt, és látom ám, hogy ahol a pálinkás vödör aljához ért a szilva alja, ott köralakban elvált a héja, és kissé mállott-puhult. Ott is borzasztó íze volt. Ha másnál működik ez a módszer gratulálok, lehet hogy a Rosseyankára hatástalan. Van 96%-os alkoholom is, még jó hogy nem azt pocsékoltam a kísérletre.
Hihetetlen. Akkor vagy a pálinkával van baj, vagy a vödörrel. Lehet, hogy nem zár tökéletesen és elpárolgott az alkohol? Mert azt írtad, hogy már másnap nem találtad benne. Szerintem próbáld ki légmentesen lezárt zacskóban.
Pár napja teszteltem különböző csersavmentesítési eljárásokat. Zacskóba hermetikusan lezárva raktam Tipo fajtájú gyümölcsöket és 48 órára 28 fokos melegkamrába raktam.Ez a fajta kezelés nélkül beérlelve még lekvár puhaságúra érve is tartalmaz némi csersavat a héj közelében..
1
Hagyományosan, nagyjából azonos mennyiségű almával együtt lezárva.Kicsit megpuhult, de szeletelhető állapotúra, nem löttyedtre.Teljesen csersavmentes lett..
2
Alkohollal együtt lezárva.6 db gyümölcs mellé kiskanálnyi 55%-os pálinkát raktam.Teljesen csersavmentes lett, a többség kemény maradt, de volt ami nagyon picit megpuhult.Az alul lévő gyümölcsök bőrét kikezte a nedvesség/alkohol, ahol tartósan érinthezett az alkohollal, nem lehet így már táorni pár napnál tovább.Korábban is próbálkoztam alkohollal, de akkor túl sok pálinkát raktam, a gyümi átvette a pálinka ízét, és túl hidegben tároltam, a csersav is megmaradt benne..
3
Szén-dioxiddal. 4 db gyümölcs zacskójából kinyomtam a levegőt és utána szódásszifonból keményre fújtam CO2-vel és legumiztam.Ezt a CO2-t a gyümölcsök felvették, a zacskó teljesen meglöttyedt.Még 2x fújtam rá gázt a 2 nap alatt.Kemény és csersavmentes lett.:
:Szóval mindhárom módszerrel sikeresen lehet csersavat mentesíteni..Ha mégsem csersavmentes a felvágott gyümölcs, akkor meg kell aszalni és úgy majd eltűnik a csersav..Valaki még régebben írta, hogy vékonyra szeletelve, levegőn hagyva száradás nélkül is csersavmentes lesz.Ezt még nem próbáltam...
Én nem is fogok. Ha nem sikerül, pálesz helyett a hagyományos módon alma kerül a kis vödörbe. Puha lesz, nem kemény, de én szeretem úgy is. Izgatottan várom a kóstolás idejét, nem tudom nem-e hagyni kéne még egy napot neki. De lehet hogy nem tudnám azt kivárni.
A bolti datolyaszilvát valószínűleg széndioxiddal kezelik. A leírásban 28 fokon tartottam a kísérletet (felgyorsítandó az érést), de működik szobahőmérsékleten is.
Várom a beszámolót a finomságról. Még annyit, hogy amelyik szelet kicsit vastagabbra sikerül azt tovább bent kell hagyni mert később aszalódik át mint a vékonyak, de zamatosabbak is lesznek. Én is pakolászok az aszalótálcákon, mert időközben már nem érnek össze a szeletek, összébb rakom, a maradék helyre teszek új szeleteket. A vékonyabbakat hamarabb ki lehet szedni mint a vastagabbakat, így mindig bepakolom azok helyét is. Sokáig megy az aszaló, nem szabad üres helyet hagyni benne.
Keményen, csersavasan meghámozom a szemeket, szeletelem, úgy megy az aszaótálcára. Pl. a Nikitát 3 szeletbe vágom, a Rosseyanka kisebb, azt csak felezem. Lassan kell aszalni, máskülönben csersavas marad. Ezért alacsony hőfokon kell, és közben pihentetni. Az első aszalás alkalmával is tudtam ezeket mert Zotya papa kioktatott, de kissé csersavas maradt mégis. De fogyasztható volt. Azóta még lassabban aszalom. Az instrukció után a saját tapasztalat teszi fel az i-re a pontot.
