ECho TV-n, Pörzsölőben megint alakítanak... Jézus, a pártus herceg után kiderült, hogy Buddha is tulképpen Buda... már várom, hogy Mohamedre mikor mondják ki a magyar verdiktet...
A "bubos" (bucis)-ra fölfigyeltem. Ugyanis - mint talàn tudod - a Buddhàt egy "pùppal" a fején is szoktàk àbràzolni. Ez a dudor néha màr ùgy néz ki az àbràzolàsokon, mint valami konty (tehàt hajviselet lenne), de szerintem ez téves. Ugyanis a buddhàknak tulajdonitott 32 fizikai jellegzetesség közül a 31. igy van jellemezve: "Hùs-kidudorodàs a fejtetôn, amely egy turbàn csomòjàhoz hasonlit."
(Egyébként Magyar Adorjànnak is van erre egy "hajmeresztô" magyaràzata: a koponyalékelés; mire is szolgàlhatott?)
Ja, a wikipedia-ra még a francia fòrumokon is azt mondjàk, hogy nem beszàmithatò forràs. Ugyanis a neten fellelhetô összes anyagnak csak egy vetülete, tehàt ahogy lehetnek benne valòsàgos dolgok, ugyanùgy tiszta hülyeségek is.
Tudjad, hogy nagyra becsülöm tudàsodat, mûveltségedet. En hozzàd képest sehol sem vagyok ebben. Viszont rendelkezem bizonyos "ösztönszerû" (tudatalatti) megérzésekkel, egyszerû paraszti ésszel, tapasztalattal; ezért nem fogadok el minden hivatalos véleményt. Itt az Alterban azért "talàlkozunk", hogy meghànyjuk, vessük azokat a hivatalos kijelentéseket, melyek sàntitanak valahol. En idônként földobok egy témàt, amely gyanus nekem, de ez nem jelenti azt, hogy mérget vennék rà, hogy nekem van igazam. Aztàn jönnek a nàlam "tudòsabbak", akik elôhozzàk az ilyen- olyan iràsokat elképzelésem mellett vagy ellen. Gondolom, Te sokat jàrtàl iskolàba, ezért Neked nehezebb elszakadni azoktòl a tézisektôl, amiket tanitottak az egyetemen...
A BUDDHA ugyanolyan megszemélyesített JELZŐ, mint akár a "Kékszakáll", az "Oroszlánszívű" , mint ahogy a "Jobbágy" , a "Jámbor" vagy a "Fekete" mint tulajdonság ( mi voltaképpen a tulajdonság ? egy ISMÉRV, tehát JELZŐ !) meg VEZETÉKnév lett......
De ugyanígy voltaképpen az összes biblikus személynév is egy TULAJDONSÁG tömörített kifejezése:
"JÁNOS" = "Isten kegyelme / Isten kegyelmes" ( hogy egy kicsit hazabeszéljek....)
body O.E. bodig "trunk, chest" (of a man or animal); related to O.H.G. botah, of unknown origin
O.E. = Old English O.H.G. = Old High German ( És emlékezzünk !!!: éppen ebben a magasföldi németben --- a magasföldi éppen a Közép-Európához közelebbi DÉL-német rész a hegyek miatt !! volt a HANGVÁLTOZÁS !!!!)
Mellékesen tenném hozzá, hogy az a hosszúmássalhangos 'dd' és utána a 'h' kombináció kiejtéskor valamiért, (na miért is?? - beszédmű mechanizmusok) kissé hajlamosítak a 't'-sedésre. ddh ->t
Azt nem állítom, hogy ez igaz, de bizony azt se lehet róla mondani, hogy semmiképpen sem az.
Azt is tudjuk, hogy Keleten azért eléggé dívik a közszóból létrejövő névadás. Japánoknál, kínaiaknál mind a mai napig nincs is személynévnaptár. Azaz az elnevezéseknél, születéskor kvázi szabad a gazda. Továbba azt is tudjuk, hogy a Buddha nevű illető garantáltan nem ilyen néven született. Ezért ez a becenév lehetőség, egyáltalán nem kizárható.
A megfejtés lehet sokkal gyermekiebben egyszerűbb (népietimolyológiás) a keleti """"magyaroktól""""". Olyan búbos, bucka, bubi bucis ""buta"" bold figura. ;-)))) (Nem magyar volt, csak az igei megigéző leigázó gondolkodása...)
az alapszókincs egyezésének tényleg semmi köze a későbbi szétváláshoz, leágazáshoz.
Gyanítom, itt két dolgot összevontál, ráadásul ok-okozati részt föl is cseréltél.
Egy későbbi hasonlóság nagy valószínűséggel azért van, mert az időbeli múltban vagy rokonság, vagy AZONOSság állt fönn. A rokonság párhuzamosságot és kölcsönhatást (oda-vissza), az azonosság pedig egyenesági folytonosságot, leszármazást (kölcsönhatása csak ODA ) jelent.
Az URÁLI és a FINNUGOR megkülönböztetés azért lényeges, mert a finnugor iskola szerint is kb. Kr.e. 4000 környékén bomlott föl az URÁLI nyelv, kivált belőle a FINNUGOR, majd a Kr.e. 1500 tájékán a FINNUGOR szétvált és mentek a finnségiek a Baltikumba, az UGOR nyelvűek pedig DÉL felé, közülük a MAGYAROK az UGOR nyelvből kb. Kr.e. 500 körül váltak ki, a többiek OBI-UGOR nyelvűekként azonosítottak. Hangsúlyozom: a finnugor iskola szerint.
Tehát még ezen időskálán belül is kellő lehetőség nyílott a SUMÉR és a FINNUGOR kulturális és nyelvi kapcsolatokra, amikre egyáltalán nem csak a jelzett finn nyelvész utalt, hanem számosan mások is.
Szerintem elbeszélünk egymás mellett. Én egy konkrét kérdést szerettem volna megvitatni (Buda-Buddha) nem általánosságban a nyelvrokonság kérdését feszegetni.
Nem beszéltünk el egymás mellett.
Persze, Te egy konkrét kérdésre szeretnél választ úgy, hogy KAPJUNK ELŐ RÖGTÖN egyet, mert ha nem, akkor voltaképpen mit is akarunk ....
Nem így megy.
Először is: Bárki is a világban TÜZETESEN MEGVIZSGÁLTA e két szó lehetséges kapcsolatrendszerét ?
NEM !
Miért nem ?
Mert azt mondták: FÖLÖSLEGES, hiszen abból az alaptézisből (premisszából) indultak ki, hogy a történelemben nem volt kapcsolat. Egzakt módon igazolták a rendelkezésre álló történelmi adatok alapján, hogy VALÓBAN nem volt kapcsolat ? NEM IGAZOLTÁK ! Azért nem igazolták, mert NEM AKARTÁK igazolni, hiszen az ELŐFELTEVÉST TÉNYként kezelték.
Újra csak azt tudom mondani: a RÉSZek kutatásaiból levont következtetések összegzése NEM EGYENLŐ a komplex egész összefüggéseinek szintézisével.
Ma legalább a történelemkutatás eljutott ahhoz a felismeréshez, hogy a paradigmaváltásban ez az egyik sarkalatos pont.
Visszatérve a BUDA-BUDDHA kiejtésazonosságának kérdésére, még az is lehet, hogy valami BUD / BOD alapú azonosság felé kell elmenni az eredetkutatásnak.
A magyar BUDA etimológiájában még a FU-I (Finnugor-Iskola) is azt állítja, hogy föltehetően szláv eredetű és ősi "VÍZ" jelentésű. ( B > V , V > B ) / Gyanítom : a CIRILL képzésben és annak visszaolvasásában voltak a zavarok, ugyanis a cirillben a "B" "V"-hang, az INDOEURÓPAI etimológiában pedig a PIE !! (proto-indoeurópai) nyelvben ugyanúgy "v" esetleg "W" a VÍZ ősi kezdőhangja, mint ahogy az URÁLIban is !!!!!
A Buda szó a Kiss Lajos féle Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint valóban személynév lehetett valamikor, ugyanakkor az ETELBURG, vagy az ETELKÖZ ETEL szava meg a török VÍZ jelentéssel bír, így a BUDA az ősi VÍZ jelentésének CIRILLesített (elszlávosított) formájára utalhat.
Buddha 1680s, from Pali, lit. "awakened, enlightened," pp. of budh "to awake, know, perceive," related to Skt. bodhati "is awake, observes, understands" (see bid). Title given by his adherents to the man who taught this path, Siddhartha Gautama, also known to them as Sakyamuni "Sage of the Sakyas" (his family clan), who lived in northern India 5c. B.C.E.
PIE base *bh(e)udh- "to be aware, make aware" (cf. Skt. bodhati "is awake, is watchful, observes," buddhah "awakened, enlightened;" O.C.S. bljudo "to observe;" Lith. budeti "to be awake;" O.Ir. buide "contentment, thanks").
Éppen ez a BUDDHA alatti indoeurópai etimológia ad egy meglepő fordulatot:
az ősi ÉBER-ség éppen a MEGFIGYELŐ, a KÉMLELŐ : az ÉBERlő tulajdonsága !!!
ő az, aki "TISZTÁN LÁT"....... megkockáztatom: az ősegyházi-szláv BLJUDO szava a BLÉDA hangsorát őrzi.....( "mozigásan" szólva: BE-LÁTÓ !!........és mit ad isten, már megint itt van az "L" hang, ami a szláv etimológiában már egyértelműen a legnagyobb gondokat okozza az "R" mellett.....)
Számomra sok "forrás" nem forrás, ami neked az -- és ez így van fordítva is, úgy tűnik. Azt hiszem, részemről nincs értelme tovább ennek a beszélgetésnek.
Igazad van, tévedtem, az alapszókincs egyezésének tényleg semmi köze a későbbi szétváláshoz, leágazáshoz.
Szerintem elbeszélünk egymás mellett. Én egy konkrét kérdést szerettem volna megvitatni (Buda-Buddha) nem általánosságban a nyelvrokonság kérdését feszegetni.
En is csak azt tudnàm vàlaszolni, amit Najahuha màr megtett. Bizony amit "hivatalos"-nak neveznek, az nem biztos, hogy jobban megfelel a valosàgnak. Nekünk vannak kételyeink ezzel. Az pedig nem igaz, hogy a sumer nyelvnek nincs rokona...(bele lehet nézni a sumérral foglalkozo topikba, hogy magad is meggyôzôdhess rola)
A szöveg szerint ő éppen a finn ágra koncentrál(t), és nem az urálira, ahová a magyar tartozik.
Csak a rend kedvéért jegyzem meg, hogy a FINNUGOR nyelvészetben a FINN és ÉSZT a FINNUGOR FINNSÉGI része , a MAGYAR és az OBI-UGOR pedig az UGOR része.... Az uráli jóval korábbi, ahol még a FINNUGOR nem vált ki !!!!
Ha a besorolásod még a finnugor szemlélet szerint is hibás, akkor egyértelmű, hogy a belőle levont következtetés is az lesz.
Mindennek azonban nem sok köze van ahhoz a kiinduló kérdéshez, hogy a Buddha szanszkrit (indo-európai) nevének van-e köze a magyar Buda személy- vagy helységnévhez. Egyrészt mert itt a szanszkrit és magyar rokonsága a kérdés, nem pedig a sumer és X nyelvé, másrészt mert egy konkrét szópárról van szó, nem egy általános elméletről, valamilyen kritériumok szerint kiválasztott alapszókincsbeli összehasonlításról.
A történelemben, a népek történelmében a dolgok NEM LÓLÉPÉSben működnek, kivált nem úgy, hogy emitt felkapunk kisebb-nagyobb embercsoportokat,és aztán a történelmi előfeltevéseinknek megfelelően valahol ledobjuk őket. A népek ÉLNEK és MINDENNAPJAIK vannak. Ehhez kell tartanunk magunkat.
Mint az eurázsiai régészeti hagyaték is bizonyítja, alig van olyan etnikum, amely ne lett volna kölcsönhatásban valamely szomszédos etnikummal, így óhatatlanul minden etnikum KULTURÁLISAN és NYELVÉBEN, anyagi (ásványok, növények, állatok, kész áruk stb. ) vonatkozásban is hatott egymásra. Mindezek pedig nem csupán egy kiragadott időszakban működtek, hanem az eurázsiai földrajzi adottságok révén időben több évezreden keresztül. / Épp a napokban jelentették be például, hogy a maják birodalma TÉRBEN jóval kiterjedtebb volt, mint azt eddig hitték..../ Visszatérve a fenti kérdéskörhöz: az etnikumok kölcsönhatásainak folyamatában nagyon is fontosak a KÖZBÜLSŐ állomások is, hiszen ha nem így lenne, akkor a finnugristák is levegőben lógóként értelmezhetnék a szláv vagy éppen török jövevényszavakat a magyar nyelvben.
Éppen amiatt kell megkutatni a különböző irányokat, mert föl kell fejteni azokat a RÉTEGEKET, amelyek alapnyelvi szinten elvihetnek a két szó azonos gyökeréhez. Soha nem szabad elfeledni: Nem a MÁban azonosak, hanem a valamikori múltban voltak azok....
"To date, I have systematically gone through about 75 per cent of the Sumerian vocabulary and identified over 1700 words and morphemes that can be reasonably associated with Uralic and/or Altaic etyma, allowing for regular sound changes and semantic shifts. "
Olvastam egy kis Parpolát (http://users.cwnet.com/millenia/Sumerian-Parpola.htm), szerinte rokonítható egymással a sumer és a finn-ugor nyelvcsalád alapmorféma-készlete. A szöveg szerint ő éppen a finn ágra koncentrál(t), és nem az urálira, ahová a magyar tartozik.
Mindennek azonban nem sok köze van ahhoz a kiinduló kérdéshez, hogy a Buddha szanszkrit (indo-európai) nevének van-e köze a magyar Buda személy- vagy helységnévhez. Egyrészt mert itt a szanszkrit és magyar rokonsága a kérdés, nem pedig a sumer és X nyelvé, másrészt mert egy konkrét szópárról van szó, nem egy általános elméletről, valamilyen kritériumok szerint kiválasztott alapszókincsbeli összehasonlításról.
"In the nineteenth century, Sumerian was long believed to be related to Ural-Altaic languages, but the idea was eventually discarded mainly because of negative criticism received from specialists in comparative Finno-Ugric studies. Since then, the matter has been considered closed and has become a taboo in Assyriology. However, systematic scrutiny of Sumerian vocabulary reveals that its entire central core - more than 1700 basic words and morphemes - can be successfully matched with Uralic etyma. The regularity of the phonological changes observable in the compared items and the overall parallelism of the Sumerian and Uralic grammatical systems definitively establish Sumerian as a Uralic language. Recognition of this fact opens up important new perspectives, which will be briefly outlined and discussed. "
"I do believe that the Sumerian language is tied to all the agglutinative languages, and in particular to the Finno-Ugric languages. Simo Parpola of the University of Helsinki, Finland, stated in July 2007, at the 53rd congress of Assyriology in Moscow, that “the entire central core of the Sumerian vocabulary – more than 1700 basic words and morphemes - can be successfully matched with Uralic etyma”."
Igy targyalhato a sumer-magyar" kerdes", Parpola szerint nagy valoszinuse'ggel.
Tekintve, hogy 1700 szo't es morfemat hasonlit ossze a sumer megfeleloivel.
A mai velemeny modosithato a tovabbi kutatasokra szamitva.
Csak ugye, kell, hogy valaki konyitson a FU nyelvekhez is, ami a mai tudosok koreben, akik a sumerrel foglalkoznak, hianyzik.
Sem a sumér, sem a magyar nem rokona a szanszkrit nyelvnek.
EGZAKT tudományos érvekkel NINCS bizonyítva.
HIPOTÉZISEK vannak, amelyek PREMISSZAként hatalmasodnak el, majd ezek HÍVEI a csakis ezen nézeteket alátámasztó érveket próbálják fölsorakoztatni.
A tudományos álláspont szerint a sumér nyelvnek nincs rokona (lásd http://hu.wikipedia.org/wiki/Sumer_nyelv) , a magyar az uráli nyelvcsalád tagja, a szanszkrit pedig az indo-európaié.
A tudományos elmélet már próbálkozott a sumér nyelv és nép letagadásával is.....
Az, hogy NINCS rokona, vagy NEM ISMERJÜK a rokonsági fokot LÉNYEGES különbség.
Persze hogyan is mondhatna olyat a NYELV"tudomány", hogy nem ismerjük- nem is vagyunk képesek földeríteni --- , hiszen akkor MI IS LENNE BENNE A TUDOMÁNYOS ??
Voltaképpen NAGYON KEVÉS.
A történeti NYELVTUDOMÁNY még mindig inkább HIT kérdése, mintsem egzakt dolgoké.
"..A finnugor nyelvrokonság bizony HIT kérdése. Alapjait esetleg jóhiszemű, jórészt tudálékos szimpátia elképzelések rakták le, melyeket aztán politikai (németesítő /pángermán/, majd pánszlávosító) rendszerek érdekei egyedurasítottak, kizárólagosítottak. Nethem/Keresztes-X68. ."
"...A nyelvészeti kronológia tudományosan az egyik legmegbízhatatlanabb. (Lásd akár a hurri nyelv körüli anomáliákat, - mit számít ezer év ide vagy kétezer év oda - Nethem/Rédei-X06.) Argumentumaiban egyedül magának a kutatás tárgyának a megléte egzakt, minden egyéb ismérv olyan föltételezés, aminek nyilvánvaló hipotézissége tagadásra és elfedésre került, éppen amiatt, mert tárgyi bizonyíték és kontroll híján csakis a belévetett hit élteti, az a hamis érzet, hogy ennek a természettudományokból átemelt és átformált módszerei kellően egzaktak képesek maradni. E folyamatos belső bizonytalanság vezette el oda, hogy végül dogmásodott. ..."
„...Az összehasonlító-történeti nyelvtudomány is hipotézisekkel dolgozik, csakhogy olyanokkal, amelyeket elvileg sem lehet soha ellenőrizni, vagy ha lehet is, csak kivételesen szerencsés esetekben. Egyszerű oka van ennek: ezek a történeti hipotézisek olyan időszakra vonatkoznak, ahonnan nincsenek adataink. Éppen ezért vagyunk feltételezésekre utalva: hiszen ha volnának történeti adatok, akkor nem lenne szükségünk feltevésekre. Ezért is tulajdonítunk itt olyan nagy jelentőséget a módszernek, ezzel ugyanis bizonyos korlátokat szabunk feltevéseinknek: egyesekről éppen a módszertani meggondolások alapján tudjuk kijelenteni, hogy valószínűbbek, mint mások. A nyelvész azonban az ilyen hipotézisekről már csak szégyenletében sem mert valószínűségi terminusokkal beszélni. Nem azt mondta tehát, hogy igen nagy annak a valószínűsége, hogy ez vagy az a szó finnugor vagy honfoglalás előtti török eredetű (hiszen ki fogja azt neki elhinni, hogy amit ő művel, az tudomány, ha semmiről sem tud bizonyosat mondani?), hanem azt, hogy be van bizonyítva, hogy az. Pedig nincs bebizonyítva. Bebizonyítva akkor lenne, ha volna rá lehetőségünk, hogy adatokkal igazoljuk először is magának a finnugor alapnyelvnek a hajdani meglétét, majd onnan kezdve folyamatosan adatolni tudnánk a szó vagy más nyelvi elem útját legalább a nyelvemlékes (ómagyar) korig. Csakhogy éppen ez az, ami lehetetlenség. Ha egy hipotézist nem lehet sem igazolni, sem cáfolni, akkor csak két dolgot lehet tenni vele: elvetni vagy hinni benne. Elvetni kár lenne, hiszen szép is, meg különben sem tudunk helyette jobbat, hinni kell hát benne. Ilyen módon az összehasonlító-történeti nyelvészet nem egészen olyan tudomány lett, mint a többi, hanem hovatovább amolyan hitbéli meggyőződés és elkötelezettség kérdésévé is vált, és ez eléggé meg is látszott rajta: akárcsak az egyházaknak, ennek is kialakultak a kánonalkotó (akadémiai) intézményei (a kánonokat sokszor dogmáknak is nevezhetnénk), a más felekezetűekhez pedig – vagy akár az ártatlan kételkedőkhöz is – sokszor úgy viszonyult, ahogy az egyház szokott a tévelygő és veszedelmes eretnekekhez. Az elhíresedett ugor–török háború stílusa nagyon is emlékeztet nemcsak a hitvitázó disputákéra, hanem a középkori boszorkányüldözésére is...”) (Nethem/Rédei-X61./
Ez a mai, tudományos álláspont. Lehet másban hinni, mást igazként elfogadni, de az hit és nem tudomány.
[color:004499] A történeti nyelvtudomány állításai és eredményei sem többek HITbéli meggyőződésnél.
NINCS HANGFELVÉTEL a múltból, mely BIZONYÍTANI lenne képes a történeti HANGVÁLTOZÁSOK meglétét. Nem bizonyítható a FOLYTONOSSÁG, amely akár lehet párhuzamos jelenlét is, csupán az azt LEJEGYZő írásforma nem volt képes az összes létező KIEJTÉST megőrízni.
Az eleinte törvényként , majd, tendenciaként, de mára egyértelműen bizonyítható ESETI és EGYSZERI mivoltú hangváltozások még mindig a BOPPI-GRIMMI törvények súlyával ítéltetnek meg, ez pedig elképesztően HAMIS eredményekhez, tudománytalan hozzáálláshoz vezet.
Ha mindazok a kutatások, amelyeket a FINNUGOR dogmaiskola elszabotált 150 éven át idejében elvégeztetnek, akkor bizony jóval előrébb tarthatnánk. No de ahogy ZAICZ Gábor is még mindig fölveti a kaukázusi nyelvek szükségességét 2006-os etimológiai szótárának bevezetőjében, amikor ezt már 0953-ban Molnár Erik is hiányolta, de ugyanúgy Vámbériék is a 19. század végén, akkor bizony nincs mit tenni: mint a finnugor kutatás felelősségét feszegetni, és joggal MEGKÉRDŐJELEZNI annak TUDOMÁNYOSSágát, illetve TISZTESSÉGES hozzáállását....
Sem a sumér, sem a magyar nem rokona a szanszkrit nyelvnek. A tudományos álláspont szerint a sumér nyelvnek nincs rokona (lásd http://hu.wikipedia.org/wiki/Sumer_nyelv), a magyar az uráli nyelvcsalád tagja, a szanszkrit pedig az indo-európaié.
Ez a mai, tudományos álláspont. Lehet másban hinni, mást igazként elfogadni, de az hit és nem tudomány.
Mainstream (fősodor) buddhista tudománynak azt nevezem, amit egyetemi tanárok és akadémikusok művelnek megfelelő nyelvtudás, kulturális- és történelmiképzettség ill. a tudományos kutatás módszertanának ismeretei birtokában.
A magyar nyelv dél-Indiában-Szentkatolnai Bálint Gábor ...
2250 Ft Kedv. ár Magyar Menedék Könyvesház, Fríg. További művek a szerzőtől,kiadótól,témakörben Akció kattintson ide a részletekért Kategória: Anthropológia ... www.magyarmenedek.com/.../A_magyar_nyelv_del-Indiaban_-_Szentkatolnai_Balint_Gabor.htm - Tárolt változat - Hasonló
En arra is gondolok, hogy a "buddha" jelzôt adhattàk névként az éles elméjû, bölcs embereknek a késôbbiek folyamàn is... Vagy ha a "Bud-da" szòt boncolgatom: ugye tudjuk, hogy a "da" az màr a sumerban is helyhatàrozò volt, tehàt ez lehetne a "felébredés helye" is... Kérdés: mennyi köze van a szanszkritnak a magyar nyelvhez? Vagy a sumernak a szanszkrithoz?
Kösz Putti a kiegészitést de (mint sejthetted elôre) nekem ez nem sokat szàmit a hitelességben. Vagyis semmit nem haladtunk elôre ennek a kérdésnek a kinyomozàsàban. Mi az a "mainstream buddh. tudomàny" ?
Attila fivérének neve Priszkosznál Blédasz, a Chronicon paschaléban Blídasz, Marcellinus Comesnél és Jordanesnél Bleda.
Érdemes lenne vizsgálni, hogy a buddhizmusnak milyen lenyomatai maradtak fönn a belső-ázsiai "nomád" személynevekben. Pritsak szerint Bléda nevének az ótürk Bilgä kagánéhoz van köze, mely utóbbinak jelentése szerinte 'bölcs, szuverén'. (A -da utótaghoz vö. bük- 'hajlít', bük-dä, büg-dä 'hajlított', a tanulmány címe és elérhetősége: TheHunnic Language of the Attila Clan; in: Harvard Ukrainian Studies VI/4, 1982. dec., 443–4.)
According to Prof. A. Litvinskii, Buddhism had reached Merv and Parthia as early as Achaemenid times. The Mahavamsa, the Great Chronicle of Ceylon described that Parthian and Alexandrian delegates were in attendance at a Buddhist council held by King Duttha Gamani (108–77 BC). With the extension of Kushan influence, Buddhism further penetrated the realm of the Parthians and Sassanians. Parthian's Buddhist faith was also confirmed by the Chinese records of the missions of the Parthian Buddhist preachers, An-Shih-Kao and An Hsuan during the 2nd century.
Bactria was introduced to Buddhism by the 1st century AD as suggested by the Buddhist settlement discovered at Airtam, 18 kilometers northwest of Termez. For the next few centuries Kushan/Bactrian Buddhist centers were expanded to Hadda, Bamiyan and Kondukistan. Among them the most important one is Bamiyan, 240 kilometers northwest of Kabul, Afghanistan. It became one of the greatest Buddhist monastic communities in all Central Asia by the 4th century. At the west stands the 53 meter Buddha (Figure on the left), still the largest statue in the world. With its strategic location at the intersection of roads to Persia, India, Tarim basin, and China, it developed an art style with a fusion of Iranian, Indian, Gandharan and local style into an independent mode of its own. This style of Buddhist art traveled eastward and was quickly adopted at Kizil, Xinjiang and ultimately Dunhuang. Buddhism reached the height of its power in the 8th and 9th centuries in Afghanistan before it fell to the Arabs.
The Kushans dominated the areas of Hindu Kush into Kabul, Gandhara, northern Pakistan and north-western India. They controlled the trade between India, China, Parthia and the Roman Empire. This provided an ideal medium for the further spread of Buddhism. From the 2th century BC to the 2nd century AD, Buddhism gradually developed in northwestern India and the great Kushan ruler, Kanishak reigned from 144-172, was converted. Under his influence, Gandhara, a Buddhist settlement, flourished and created a distinctive Graeco-Buddhist art form, which affected the arts in Central Asia and eastward in the first four centuries of our era, which is to be discussed later.
Kis etimológia: http://www.etymonline.com/index.php?term=Buddha
A szanszkrit budh (felébredni, megszabadulni) gyökből nemcsak a Buddha (felébredett, megszabadult) főnevet képezték, hanem a felébredés, megszabadulás jelentésű bódhi (bodhi) főnevet is. Lásd bódhi-fa, Bodh Gaya.
Nem, nem a szobrokról volt itt szó, hanem arról, h a Buda helységnévnek (nem személynévnek!) Csoma feltételezése szerint köze volt-e Buddha nevéhez. Erről és más feltételezett szanszkrit/hindi-magyar helységnévbeli egyezésekről (pl. Bihar) szólt Duka Tivadar némileg kételkedő összefoglalása Csoma írásáról.
