Persze lehet a LE-LÉ-LA-LÁ nyelvi alapelemeket tovább boncolgatni. Az ősi vízmérték (vízszintmérő) a LÉ mindig lefolyik. LEjt, LEnn, LEnt, messzire LAnka a-LAnt a-LÁ. LÉ-T-ÉR. LI-TER(jedelem - merővel mert, mért mérték).
Na nézzük ők (az ""idegenek"" ide-gén-ek :-))) mit tanáltak?!
liter
1797, from Fr. litre (1793), from litron, obsolete Fr. measure of capacity for grain, from M.L. litra, from Gk. litra "pound," apparently from the same Sicilian Italic source as L. libra.
Azt hiszem érteni vélem (folyóssá, apróra dirib-darabolt, finomporhanyított grain alapján???) a liszt szó ""PIE"" (régebbi az biz!!) eredetét.
Mellesleg tudja valaki a LITÉR nevű helységnevünk eredetét?
Ki mi(n)t vet (lál), úgy arat (lél,lel) .... Ne csak né....(zz), láss! Lá-l(-t,-m) a messze, a lél (lel) a közel párja. (lelet, lélek, lelkem, lelő, lél-egez, kilehelli a lelkét, lehet, lesz, lenne, lelkendez, le a lé(t), s lesz a lét, létra, fokról fokra lassan, biztonságban a magasba???? (nyelvi alapjai, amolyan csírájai lennének ezek akár még a Buddhizmusnak is????. :-))))
Asszem mai tudomámos szempontok kritériumai szerint kicsit megint messzie mentem. (A fenébe is!! sicc!!) :-((((
cube
1551, from L. cubus, from Gk. kybos "a cube, a die, vertebra," from PIE base *keu(b)- "to bend, turn." The verb is 1588 in the mathematical sense; 1947 with meaning "cut in cubes." Cubism first recorded 1911, from Fr. cubisme (1908).
Kiemelt rész (az nem világos, hogy az eredeti jelentés mitől lesz PIEiában hajlit, forgat, fordul):
KÖB(öz,öl- köbtérfogatot mér) - ÖB(öl) - KÚP(a - kupatúrájú) alakú mérő KÜBLI??..... vagy csak kő-kocka?
Aki sokat mér és KÖBöz, az (el)KOBOZ???? :-))))))
cub-(kocka) - cuba - köb - köböl Kinek mi jut eszébe róla.??
az Értemező szótár ez ügyben használhatatlan, mert saját magával magyarázza, holott a köböl az köb-öl, melyböl mindkettő értelmes, s összefüggő. a CUB-szintén - a latinban, és a görögben. Honnan került beléjük, mikor at öl magyar mértékegység?
parasztetimológia - szem-LÉL : a lélek (ÉN-LIL,Én-lélek) a szemen át néz ki !, egyébként pedig a lélek "ráér" mert halhatatlan lévén neki mindig "MOST" van, a szemlélődés pedig időt enged/kíván, - egy ilyen cselekvés - s így minden a helyén van
...ki rötyög, és ki sír ezt olvasván? (és ki veszi komolyan ?)
"szemlélődök..."
Hopp a szem-LÉL újabb példa a LEL, LÉL, LAL, LÁL (szerintem szóalapú ragra (legyen képző- egye fene....))
Hopp és a szám-LÁL.....??? Egy szónak is száz a vége? Száz szónak.......meg egy.
:-)))
Már megint félreérthető voltam. (Úgylátszik igaza volt egyszer Soknevűnek, hogy külön szótár kellene hozzz-ám)
Én éppenhogy Melletted írtam, s iróniája a "tudó(kos)ok" irányába lőtt vó'na. Meg egyébként is Voltaire-ral indult ez az egész miskulancia - "szigorúan szerintem"(idézet bezárva)
Egyébként a feltett költői kérdések teljesen jogosak, ráadásul párban vannak az ugyanezeket a kérdéseket felvető evolucióelmélettel is.(mármint nem az elmélet elméi, hanem az "el(nem)mélők" által felvetett kérdésekkel).
Én meg soha nem ítélek el, mert az nem jogom,meg nem is kategóriám.Mint annak idején beírtam: csak nézelődök, szemlélődök...
Ja.: erről jut eszembe - a visszaható igékről!!! Mikor valahol valamikor avval érveltem az evolúcionalista (figyeled a ragozást?) elvűekel szemben, hogy mondataikban minden visszaható igével van kifejezve a "történhetések" leírásakor, s ez öntudatot kell feltételezzen, a következő - roppant találó - "visszavágást" kaptam: Na nehogy már a magyar nyelvtannal cáfoljam meg az ELMÉLETET. Nagyon a fején találta az illető a szöget!! A "nyelvelmészeket" nem zavarja, hogy minden "alakult" "változott" "fejlődött" kihagyott, meg bevett etc. - pedig zavarhatná. Hogy tudna egy "élettelen" valami cselekedni ? Sehogy. Akkor pedig nem élettelen. Ha meg nem élettelen, akkor ők szabhatják varrhatják, ahogy akarják, akkorsem járnak másként, mint mikor egy sejtből kettőt varrnak. Csinos, csinos, de nem működik.
Kedves Kisharsány nyilvánvalóan túloztam többek közt a semmitsemmel....
Sajnálom.... :-((
Valahogy úgy kellett volna fogalmaznom, hogy ahhoz képest, hogy mennyit tud, kissé eléggé axiomatikusnak vetsznek bizonyos dolgokat. Dogmatikusan. (pl. hangátalakulási -változási szabályok).
A kritika irányomban különben jogos. De nézz körül, az a bizonyos tudomámos világ (FU elmélet magyar részről) biz kezd így, eképpen működni.
A lényegre visszatérve:
Lehet elkezdeni a magyarázatokat arra, hogy P->PH->F szóelején, mély magányhangzó előtt miegymást (betéve tudom az egész FUralisztikát :-)))) miért történt meg? Erre is van válasz. pl. Bizonyos korban, bizonyos hatásokra bekövetkezett. Mikor? Milyen hatások? Miért? Hogyan? Nem tudhatjuk....? Mert csak...
Különösképp legyünk tekintettel az ősi hangutánzó szó a finn-ugor esetleg uráli korból eredetdefiniált szavakra. (Csak azért mert egybevágnak a fentebb említett hangszabályokkal (sőt ezek törvény becenevet is kaptak :-))). Az egy másik kérdés, hogy akkor hová lesz, vagy hol volt a hangutánzás???)
De....
Ui: Megint nem a lényeggel foglalkozunk, hanem egymás ergó egó émjével.....
Amit meg a rag-, képző-, jelrendszerrel elkövetek, az valóban tudományellenes. :-((( A grammatika olyan dologból, indíttatásból fejlődött ki, mi hasznos volt, és ma is hasznos a maga nemében. Lehetővé teszi az embereknek, a könnyebb nyelvelsajátítást. Még akkor is, ha nincsenek ott az adott élőnyelvi szitúációs jelenetözönben. Kat-egó-rizálva a nyelvi elemeket (morfémák szintjén) közös funkcióalapú plattformot létrehozva a nyelvek közt.
Ez azonban pont a magyar nyelv elsajátítása esetében, nem hogy előny.... de sok esetben hátrány is. Talán egy mélyebb grammatika kellene a hangok világán alapulva.... (Szigorúan szerintem) Én is csak kísérletezem ezzel...... Nem TUdom a TUtit.
Íg emiatt ne bántsuk egymást!!!
Hogy vidàmabbra tereljem a szot... Tudjàtok-e honnan jön a "smafu" kifejezés a magyarba?
Nem tudm, hogy màs ràjött-e màr erre, de szerintem ez a francia "je m'en fous" -bol jön. Ugyanis a franciàk köztudottan szeretik elharapni a hangokat, tehàt ezt is ha gyorsan akarjàk mondani, igy hangzik: smanfu - smafu. (jelentése ilyesmi: "nem érdekel a dolog, nem törödöm vele") :-)
De hogy a magyar igeregozásból készülsz bohócot készíteni, eléggé aggályos. Szemmel láthatóan fogalmad nem sok van belőle.
Bebújhatsz persze egy vélt alternatív álarcba, de hogy mások is tudhassák, ez részedről egy lehetetlen vállalkozás. Te a magyar nyelv kiforgatásával szeretnél valamit elérni - na de miért is nyitották meg ezt a vitát? Vélhetően nem a hülyeségeid táplálására...
S mivel még semmit sem tud az egészről, nem is képes mást s pláne máshogy tenni.
...inkább hajtogatja Pangloss doktorral együtt: "...mivel ez az egyetlen létező világ van, ezért ez a létező világok legjobbika..." ...szegény(legény)ek.
a "Bábu vagy..." Kft NA, az egy Z S E N I A L I T Á S !!! (genialitás-geniális-genetikus-génadott ????)
(nem is adhat... generitikusan es komplexen semmikeppen, mert soha nem ugy vizsgal....)
Ebben azért nincs teljesen igazad (-unk) mert a tudomám egyfajta adott helyzetbeli bizonyosságra törekszik. S mivel még semmit sem tud az egészről, nem is képes mást s pláne máshogy tenni. Mi sem igazán, de mi legalább szabadon játszhatunk, gyűjthetünk és tanulhatunk, akárhonnan (a nyelvészethez kapcsolódhatna az összes nem csak humán- de természettudomány is valamilyen szinten). Spec. a magyar FUralistákról és beszűkült helyzetéről beszéltem megint.... (nem vaddddalva, vádolva inkább védve őket....) :-(((((((()
Figyelmetekbe a "Bábu vagy..." Kft. nóta, hogy értsétek miről is van itten nagyba szó!!! :-)))
Na kikapcsolódásnak és kis nosztratikus noszogató neszegető nosztalgiázásnak sem rossz ám.
MEGKÖTÖZ-LEK .... azért ezt a példatárat még érleltem volna, hamég oly villámgyors is a felismerés - legföljebb lefogtam volna az író ujjam egy picinyt:)))
Egyébként baromi érdekes a -LAK, -LEK ragunk (rakunk ragasztunk egy frászt ez egy kép(e)ző (is). Ez valami elképesztő szimbiózisa a hangoknak, amolyan, ha nem is teljesen egyedülálló, de különlegessége a magyar nyelvnek.
SZERET-LEK (*téged) Alany állítmány tárgy egyetlen hangsorban egyetlen L hang beszúrásával plussz az A!! E!! kötőhangokhoz való szigorú ragozkodással.
MEGFOG-LAK ....
KOMÁL-LAK
FOGDOS-LAK
BASZ-LAK
BOSSZANT-LAK
ELÍTÉL-LEK
MEGLEP-LEK
MEGKÖTÖZ-LEK
De ha nem I/1 spéci rag akkor meg.
ÉR-LEL
FOG-LAL
FAGY-LAL(t)
KÉR-LEL
GYOM-LÁL
KOP-LAL
(elég ritka "összetett" avagy szóalapú képző, s hirtelen ennyi jutott csak eszembe, erre a spéci morfémára...)
LEL, LÁL, LÉL, LAL (LÁ-(m(pa, pe),t) - LAtolgat a LAtor - kis kiruccanás, kirándulás úgymond, monted ""idegenbe"" is!!! :-)))
Ami ÉL az LÉ s LEmegy, LEfolyik mindig, hogy LEgy(dj)en mégtöbb LÉ-t. LÉny, mi LÁgy is. (testében túl sok a massza gél, sok a víz, a LÉ) Ki szomjas az biz LEL LÉt, majd LEfetyeli de..... közben LÉLkend a LÉLek....... s ÉL!!!!
LIFE, LEBEN, LOVE, LIEBEN, LEAVES, levál a levél... él mi valami nagyot ketté vág élválaszt az elején. Kés elével élével vágunk.......
Na ezek olyan neomisztikus nyelvi messzi mesék, hogy inkább abba is hagyom :-((((
Hisz ki érti ezt!? A leg szakavatottabbak biztos nem. Szaglásuk szétszaggatón elválasztón sér(v)ült...............................
Nagyon jo tema, mar vagy 4 eve napirenden van, es a tudomany generitikusan soha nem adott ra valaszt..( nem is adhat... generitikusan es komplexen semmikeppen, mert soha nem ugy vizsgal....)
A LE'T-ezes kapcsan jutott eszembe az a LE'NY-egi dolog, ami a
LE'T es a E'--LET kozott fonnall:
nevezetesen, hogy a ( azon tul !!! hogy mindketto "T" vegu !!! )
a LE'T a VAN-sag fogalma, az E'---LET viszont az ISTENI hozzaadas,a plusz LE'LEK !!!! a MOZGAS !!!
Szerintem a múltifunkciós T hangban keresendő a rejtély megoldása (fonomorfológia??). A grammatikusok grammokra szétosztják a nyelvet, hogy az valamennyire tanulhatóvá váljék (morfémák és eltérő funkciók szintjén) De észre kéne venni, hogy a múltidő jele, a tárgyrag és az ilyen szóképzések közt milyen generikus összefüggés létezik ebben a nyelvben a T hangra alapozva.
Szeretlek, tisztellek, de nincs igazad, mivel a MAGYAR nyelv nagyon is tudja, mit miert es hogyan fejez ki, meg ha sok kivetelnek tuno dolog is van benne
a MOND a GONDOL intepretációja, míg a MONDOLAT a GONDOLATé, és ebből csak egy lóg ki, mégpedig a MONDAT. Ez pedig azért, mert ez már egy névszó, azt jelenti, azt az eredményt, mely a gondolat kimondása alapján állt elő. (Jó, persze az előbbi kettő is névszó, de ez utóbbi, a mondat már más állapot. Itt már befejeződött a mondás, mint cselekvés, s előállt egy eredmény, amit mondtál, az a mondat!!!) Jó, tudom, hogy egy nyelvtani alapegységnek van ma elkönyvelve, de az más kérdés.
az "uff beszéltem"-ben végülis igazad van, de annak eredménye is az: amit mondtam, azaz a MONDAT, mint befejezett tevékenység eredménye.Hogy ki tette/végezte végülis mindegy (magyarban vagyunk): az eredmény a MONDAT, ami más mint a MONDÁS.
Ezek azok a levezetések, melyek nem a szétcincálásra, szétválasztásra törekednek (főleg nem ráadásul pláne egy nyelven belül is), hanem a dolgok összekötésére. Csak mellékes hasznos szál lenne, hogy értenénk jobban egymás nyelvét azon az alapszinten, szintén, hogy mit és miért pont úgy mondunk, ahogy mondunk, mi európai emberek.....
Ez ma még vágyálomnak tűnik, mert a zsákutca nagyon sötét és mély. Nagyon messze jutottak mára már sajnos benne egyirányban kutakodva történeti nyelvészeink. De van kiút. (Talán(j))
Ki az a Berzsenyi Dániel!? Ja egy költő? Róluk asszem szóltam már, hogy kicsodák is ők valójában. Örök nyelvi generalisták!!! (Nekem József Attila a kedvencem, s majd ha a topik váza elbírja hozok példákat, és elemzésüket is)
Berzsenyi Dániel: "A magyar nyelv tán az egész óvilág nyelveinek gyökere és anyja."
MO
A mo jelentését legkönnyebben a mo-oz>moz: moz-og, moz-gat szavakból érthetjük meg. Moz z>c, c>t módosulattal: moc, mot (szanszkrit 'math'=mozgat) , ezekbõl: mocog, mocorog, moccan, illetve matat, motoz, motoszkál. E mat-ból a matar, vagy motor (nem nekünk idegen szó!): forgón mozgó eszköz (pl. motola), amivel felgombolyítják a motoringot>motringot.
A mo v-s párja: mov. Ez olyan õsi magyar kettõs, mint ló-lov, szõ-szöv. E páros a latinba, angolba is bekerült: 'mot-us'=mozgás, moto, motion, motive (hajtó erõ), illetve 'mov-eo'=mozdít, move, moving.
A száj mozgását fejezi ki: mohó, majszol. Angol mouth=száj.
Mozog az is, aki taglejtéssel, arc-, vagy szájmozgással ad valamit másnak tudtára. Ez az áttételes értelem jelenik meg a mutat, mutogat szóban. Aki beszél, a szája mozog, azaz mot> moty: moty-og, latin 'mut-io'=motyog. Francia 'mot'=szó, angol 'mot'=jelmondat, bemondás, 'mutter'=motyogás. Mot-ból a mottó is. A mo v-s párjából: lengyel 'muvi'=mond. Lásd még: mekeg, makog, mukkan. Hogy mennyire a szájmozgásról van szó, jól igazolja a német 'mucken', amelynek jelentése: mukkanni is, és moccanni is. De mot-ból, mint a száj mozgásából a t>d: mod, n vendéghanggal: mond, monda, mondat, mondóka, mende-monda is. Német 'mund'=száj, 'mundgerecht'=könnyen kiejthetõ, 'mundlaut'=szájhang, régi német: 'muntigan'= mondani. Mo magas hangon me, ebbõl a mese, csángó 'mesze'=mese, ez m>b módosulattal: besze, szanszkrit 'bhásza', mibõl a beszéd, beszél, õsgörög 'badzo'=beszélek. A mut, mot, moty(og) áll az õsgörög 'müthosz'=szó, beszéd, s a 'müthologia'=mesemondás szóban is. Tehát viccesnek hat ugyan, de hibátlan: mitológia motyológia, mítosz pedig motyosz, mert motosz(-kál a száj, ahogyan a gondolat is, egér is).
O.E. muþ, from P.Gmc. *munthaz (cf. O.Fris. muth, O.N. munnr, M.Du. mont, Ger. Mund, Goth. munþs "mouth"), with characteristic loss of nasal consonant in O.E. (cf. tooth, goose, etc.), from PIE *mnto-s (cf. L. mentum "chin"). In the sense of "outfall of a river" it is attested from c.1122; as the opening of anything with capacity (a bottle, cave, etc.) it is recorded from c.1200. The verb is c.1300, "to speak," from the noun.Mouthful "a lot to say" is from 1748.
Mond-a, mond-ás, mond-at, mutyizok, mutigok, motyogok de... ősi szent-enciákról van itt nagyba szó!! :-)))))
Akár be is foghatnám a moszerolós, majszolós mouth-omat. De az a pofa nálunk. És azért pofázok, hogy mundhassam mutathassam a közös alapmundért mozgató, díszítő, létrehozó motíváló motívumokat egy elképesztően gazdaggá (vagy káosz???) vált mozaikrendszerben!!! S ennek őshazája nem FURália, sem Indo-Európa, hanem maga az egész golyóbis, glóbus, golyó, goló, gömb globális. Valami Föld nevű bolondul de nem vakon bolyongó bolygó.
Hat persze, hogy amire megirtam, es elmenthettem volna, egy gomb felrenyomasaval az egesz eltunt hozzaszozlasom eltunt.... Pedig sajnos UGYANAZOKAT a GONDOLATOKAT mar nem tudom megeyszer ugyanugy, erzesem szerint frappansan megFOGalmazni......
De megprobalom rovidebben osszefoglalni.
Logikailag igazad van..
De ha komplexen vizsgalom, akkor a MAGYAR nyelv nagyon is tudja, mit miert es hogyan fejez ki, meg ha sok kivetelnek tuno dolog is van benne.
Mint irtam, a MOND a GONDOLAT interpretacioja. Ezert nem lehet idoben egyenerteku a ketto, masreszrol ugye a GONDOLAT egy KEPileg megRAGadhato FOG-almak sorozata, amelyet - mint jeleztem --- a MOND mint CSELEKVES ! kozvetit a kulvilag fele. ( Ujmagyar szoval elve ezt nevezik VERBALIS szintu KOMMUNIKACIOnak...- merthogy kommunikacio szamos van, es ezek kozul a HSS - Homo Sapiens Sapiens-- csak egy apro toredeke.....)
( Informacioelmeleti szempontbol peldaul megkulonboztetnek HIR-t es INFORMACIO-t. Valami akkor HIR, ha meg uton van, UJ-donsag van benne, es akkor INFORMACIO, ha valaki olyanhoz jut el a HIR, akinek az altala hordozott ismeretanyag valamilyen hasznara van....)
MONDOLAT azert nem letezik, mert egy GONDOLAT kifejezo eszkoz nem onalloan letezo, hanem mindig valamihez kotodik, megpedig magahoz a GONDOLAThoz.... FOG-almakhoz......
Ezert ALAPnyelv a magyar, mert ezeket a FOG-almakat a legalapvetobb szavainkkal AB-razoljuk, es azokkal is azonositjuk.
...a MONDAT - szerintem - értelmileg olyasmi értelmű fogalmi kör, mint az indián "UFF-BESZÉLTEM", más kérdés, hogy nyelvtanilag hová van sorolva a fogalom, ill. mit értetnek alatta.
reszemrol inkabb "MONDOTTAM VOLT" vagy "MONDTAM VALA". ( Ertelme szerint: "kimondtam a magamet, es egyelore / joidore nem kivanok ehhez hozzaszolni" )
ugyanis a MONDAT ( talan ezert is nevezik az irott egysegnyi gondolati reszt is MONDATnak !!) nem mutatja meg onalloan a SZEMELYT !! Mint Te is irod, az UFF - mellett ott a BESZEL-TEM, vagyis a szemelyrag !
...az angollal sajnos nem tudok mit kezdeni, viszont:
MOND --- a GONdolat folyamatos interpretalasa ( a gondolati frekvencia atultetese hangfrekvenciava...)
a GONdolat párja a MONdolat - márcsak logikusan is, hisz egy gondolatot nem tudsz egy mondattal kifejezni /Bár van aki gondolatának egy mondat is sok:))) /
...bár így logikailag, meg nyelvérzékileg a MOND párja a GOND lenne... ezen érdemes GOND-olkodni...
...a MONDAT - szerintem - értelmileg olyasmi értelmű fogalmi kör, mint az indián "UFF-BESZÉLTEM", más kérdés, hogy nyelvtanilag hová van sorolva a fogalom, ill. mit értetnek alatta.
a BUREAU , ami meg a "SOTETBARNA" szinbol ered.....
ami meg teljesen normális, ha arra gondolunk, hogy az eredeti/normális iroda berendezése faburkolat, leginkább sötétbarna megjelenéssel - mondhatni beszélő név a francia nyelvben
