Eddig észre se vettem, hogy se a Néprádió, se az én 228A-m nincs leválasztva a hálózatról, a sasszi lehet fázison is. Kétszer át kell gondolnom, hogyan köthetek hozzá műszereket. Különösen, ha az élők sorában szeretnék maradni... :-)
Ha jól is dugom a konnektorba, lehetnek zavaró föld áramok a védőföldes műszerek felé.
Maradjunk a katód ellenállások és rezgőkörök, az AVC birodalmában......
De a háború után minden cég gyártott olcsó tömegrádiót a nagy ínség kielégítésére. Ahogy olcsó robogót, népautót is. Sőt, a háború előtt is volt néprádió itthon.
Természetesen nem erről van szó, az akkori szabad hirközlés, áramlás és az eszközei cimszó, ha nem igy lenne , nem zavarták volna az állandóan ,,hazudó,, rádióállomásokat , azok számára akik nemcsak néprádióval rendelkeztek, még közvetlenül összeomlásuk előtt is.
Sajnos az a hullámváltó aminek az érintkezőiről lekopott, lerohadt az ezüstözés, az fokozottan oxidálódik. Azt pótolni nem lehet. Legfeljebb gyakran pucolni.
Az olyan fajta konstrukciók, mint a Pacsirtáé, sok koszt, port gyűjtenek be a nyitott kivitel miatt. Azokat is kell takarítgatni időnként az oxidáción felül.
Az információ szűkitésről szólt, mint a vezetékes rádió, féltek a műholdas adástól később mint ördög a tömjénfüsttől, belügyekbe való beavatkozás cimszó alatt....
Annak idején én is sokat tisztogattam hullámváltókat, de igazán jól ill. tartósan sosem sikerült. Ezek végül is öntisztítóak, szóval a spray ideig-óráig használ, aztán minden a régi.
Megoldás volt a "perselyezés", de ma már csak hobbiból csinálnék ilyet.
Igen. A Néprádió tényleg a minimális árról szólt. Minél több ember tudja megvenni. Nem a gazdagságról szóltak azok az idők. Se.
Az egyszerűség a megbízhatóságban is fontos. De valódi szuper rendszer. Elegendő hangerő. Még csúnyának vagy primitívnek sem mondható. Minden országnak voltak hasonló kategóriájú termékei. A Tungi csövek igazán jók voltak. Az egyetlen szórakozás volt sokáig.
A csövek rácsa csak elméletben ideális "szakadás". A valóságban van néhány mikroamper "szivárgás". Ezt szokták 1 Mohm körüli rácslevezetővel lehúzni. A nagyobb rácslevezető már képes annyi feszültséget megengedni, hogy eltolja a munkapontot.
Ez olcsóbb volt mint a plusz katód ellenállás+hidegítő kondi. Viszont jobban függött a cső öregedésétől.
Viszont a rácslevezető 4,7 Mohm. Az ezen folyó minimális rácsáram hoz létre egy kis előfeszítést. Volt ilyen fajta munkapont beállítás is. Azt tolja el a keletkező negatív a dióda anódján. A dióda katódjának magasabb szinten lévő feszültsége azt jelenti, hogy csak 8 V-os rákerülő rádiófreki felett kezd az AGC élni. Ezt hívták AGC késleltetésnek. Így csak egy adott szintű adás után kezdett szabályozni, a gyengébbekre nem.
(Valamikor az AM jelek AGC-jét AVC-nek hívták. Automatic Volume Control néven)
Szerintem csak az UBL21 katódja van +8V-on. Az UCH 21 és az UF21 katódja földre van kötve.
Az AGC dióda (a jobb oldali az UBL21-ben) katódja +8V, anódja az AGC jel, vagyis a két másik cső rács előfeszültsége. Ha zár, nincs áram, és az AGC 0V (tévedtem a nyolccal), de ez is sok, az adatlap alapján negatí rács előfeszültséggel lenne jó a munkapontja. És erre gondolom, hogy a dióda elektron árama hozza létre jel nélkül is.
Nem. Jel nélkül a rácsok föld potenciálon vannak. A katódok +8-on, így van 8 V negatív előfesz. A katódokhoz képest! Mint a klasszikus rácslevezetős esetben. Van ugye a fix 8 a katódok feljebbi helyéből adódóan, ehhez jön még pár volt negatív a diódáról. Így a katódokhoz képest még ennyivel is negatívabb lesz, leszabályoznak.
Biztos? A két RF cső jel nélkül +8V rácsfeszültséggel működne?
Azt gyanítom, hogy a diódában a katódból származó szabad elektronok becsapódva az anódba negatív feszültséget hoznak létre, jel nélkül is áram folyik a munkaellenálláson.
A gombokat levéve, alul 4 csavar kivétele után hátrafelé ki tudod húzni az egészet. Akkor tényleg oda is tudod juttatni a tisztítószert ahová kell. Utána amíg nem párolgott el, megjáratod párszor oszt jónapot!
Köszi! Komplett csőkészletet rendeltem. Valami kontakt sprayt veszek holnap. A hullámváltóhoz csak hozzá fogok férni valahogy és befújok oda. :-). Tuti nem szedem szét a rádiót. Lesz ami lesz.
Az AGC&rácsfeszültség megoldást nem teljesen értem. Addig értem, hogy a két nagyfrekvenciás cső rács előfeszültsége közös, és ez az AGC. Ha nagyobb a jel, negatívabbá teszi az AGC-t és kezdi lezárni a csöveket. Viszont az AGC-t előállító dióda katódja +8V-on van. Hogy lesz ebből negatív rács előfeszültség? Esetleg az a helyzet, hogy a vákuum dióda nagyon más mint a félvezető, az elektronáram alapból negatív feszültséget hoz létre a munkaellenálláson?
