Vajon miért nincs a kajszinak külön topikja? Hisz' se nem szilva, se nem őszibarack. Ellenben a kedvenc gyümölcsöm gyerekkorom óta, amikor először magyar kajszit kóstoltam... no meg a lekvár, pálinka, ki mit szeret.
A levéltetűt bármelyik piretroid remekül irtja, azzal nincs gond. Én ragacsos övvel megakadályozom, hogy a hangyák őrjáratozzanak a fán, így az ellen egyáltalán nem kell permeteznem.
Amikor a mostani kertemet megvettem, ahol "gazdálkodok", akkor ezen volt összesen négy csonthéjas fa, kajszi, meggy és mandula fajták. Becslésem szerint legalább 20 évesek voltak. Ez úgy 15 évvel ezelőtt volt. Vagyis 80-as-90-es években lettek ültetve. Mindegyik teljesen elhanyagolva a sok éves moníliafertőzés nyomaival.
Akkor kezdtem növényvédelemmel foglalkozni, tehát tapasztalatlan voltam, de szerintem ma sem tudnám őket megmenteni. Szóval azt gondolom, hogy a monília volt-van-lesz. Az erre ellenállóbb régi fajtákat meg a plum pox vírus fogja letarolni, ami ellen nincs védelem, csak rezisztens fajta. Most ezzel küzdök, a fáim fertőzöttek. Ehhez képest a monília semmi még akkor is, ha a vírus által legyengített fa bármilyen más gombás betegségre érzékenyebb lehet.
"Felszívódó szer, csak azt pusztítja, ami megeszi a kezelt növényt. Ezeket kártevőnek szoktuk nevezni."
Ez alaptézisként talán igaz, talán leginkább a Mospilan-ra, de azért ott is vannak gondok (+ Folicur Solo). Ha viszont a többi, már betiltott, vagy I. kategóriába átrakott neonikotinoid hatóanyagot nézed, akkor a leírásukban is ott van, hogy méhveszélyesek. Abban gondolom egyetértesz velem, hogy ők nem céljai a permetezésnek. Az, hogy be kell tartani a technológiát, na az inkább csak a gyártó önbiztosítása, valójában nem mindig, nem korlátlanul tartható be nagyüzemekben sem. Időjárási tényezők, kiszóródás stb-stb... A kiskertekben meg még annyira sem ellenőrzik.
Az "egy kezeléssel mindent letudni" a rezisztencia melegágya. Ha egy laikus bement mondjuk két éve egy gazdaboltba és a tetves fáira kért "valamit", akkor 80-90% valószínűséggel a Mospilant adták neki. Ugyanezt adták a kukacosodás (molyfélék) stb ellen... Szükségtelenül... Ennyit a csodaszerekről...
"Egyrészt ismerni és felismerni kell a növény betegségeit és kártevőit, másrészt tudni kell, mit kell rá venni a gazdaboltban (ha van) és itt a baj!"
Hiába tudom, hogy mivel kellene cseresznyelégy vagy szilvadarázs ellen védekezni, ha nem lesz semmim hozzá (OK most még van, mert költséghatékonyság miatt többet vettem belőle, de ez nem tart sokáig). Most is van nekem is Teppeki, de az erre nem jó.
A szél is sokszor betesz (tegnap is, meg ma is; most a meggy monilia az aktuális), ez volt amikor a kajszit kellett monilia ellen fújjam, annyira besötétedett, hogy alig láttam (de ekkor csökkent annyira a szél, hogy kezelhetővé vált).
Sokkal jobban örülnék ha nem lenne ennyire kritikus, hogy minden kezelést időben megkapjon, nem számítana, ha pl. 1 kezelés kimarad. Ez lenne a könnyű ellenfél, nem az, hogy lemosó mellett még 2x kell virágzásban permetezni (jó esetben mint az idei év; a meggyre tavaly ez sem volt elég kb. 1.5 hónapig virágzott...).
Sokkal többről van itt szó, minthogy megszépülnek az emlékek.
Régen (évtizedekkel ezelőtt) is volt kajszink (OK, nem ott ahol most lakunk), nem volt ennyire zűrös.
Tavaly a környéken lévő legtöbb meggy nagyon megsínylette az időt, sok teljesen tönkrement. A kajszinak is nagyon neki mentem az ollóval, mert termés úgysem volt, idén is kellett kicsit faragni, úgy hogy elég gyorsan elvirágzott és többször volt permetezve.
A gazdaboltos ahova járok valamiért azt hitte, hogy van zöldkönyvem (nincs) és elkezdte magyarázni, hogy a sok extra adminisztráció miatt nem is fog a Mospilannal foglalkozni (persze lehet csak szimplán nem éri meg neki anyagilag ha kicsi a forgalom, mert akik nagyban vásárolnak eddig sem oda mentek).
Igen, váltogatni kellene, csak nincs mivel, a többit már elvették.
A széles spektrum azt jelenti, hogy mindent pusztítanak ha kell, ha nem.
Felszívódó szer, csak azt pusztítja, ami megeszi a kezelt növényt. Ezeket kártevőnek szoktuk nevezni.
persze több félét kell venni
Talán, majd, ha lesz egyszer. De nincs. Mennyivel jobb egy kezeléssel letudni a védekezést több kártevő ellen, mint többfélével permetezni, sokkal drágábban...
Senki nem állította, hogy garantált 100% monília mentes lehet bármi, vagy van ilyen védekezési módszer, leszámítva a láncfűrészt.
Azt írtam, hogy könnyű ellenfél és ezt fenntartom. Ha az időjárási körülmények nem teszik lehetetlenné a hatékony védekezést, kezelhető a kockázata. Az, hogy egy-egy vesszőn megjelenik a monília tünete, az simán belefér. Nem esik nehezemre visszametszeni őket sem időben, sem fáradtságban, ettől még termés lesz bőven. Szóval amit csináltál és csak néhány metszésre volt szükség, akkor az alapján jól védekeztél.
Hogy romlott volna a helyzet? Szerintem nem. Az emlékeket megszépíti az idő, vagy a mostani új fajták lehetnek érzékenyebbek, de ezt Te is írtad.
A fagy elleni vízpermetes védekezést szerintem használd bátran! A jég leolvadása után esetleg iktass be egy extra permetezést, ha bizonytalan vagy abban, hogy az előtte végzett kezelés még hatásos!
A széles spektrumú rovarölőket siratni lehet, de ettől nem lesz jobb a helyzet. Konkrétan a Mospilan II. kategóriába helyezése sajnos indokoltnak tűnik, mivel már most látható a rezisztencia kialakulása a hatóanyagára. A nagyüzemi gazdák nyomása állhat a háttérben. Rengeteg szántóföldi haszonnövény kártevői elleni védekezés ellehetetlenülhet! Abban sem vagyok biztos, hogy ők betartják pl. a szezonon belüli kezelések számának korlátjait, de hogy a kiskertesek nem, na az biztos, csak a tematikus fórumokat kell olvasgatni!
A "növényvédelem" fórumban írtam erről korábban bővebben is. A széles spektrum azt jelenti, hogy mindent pusztítanak ha kell, ha nem. Ezeket szépen kiszorítják, a kutatási irány a kártevő specifikus szerek lesznek. Ez jó a környezetnek, de a kiskerteseknek biztos nem. Egyrészt ismerni és felismerni kell a növény betegségeit és kártevőit, másrészt tudni kell, mit kell rá venni a gazdaboltban (ha van) és itt a baj! Van-e? Merthogy hirtelen váltás miatt nagy lyuk van, nincs mindenre "gyógyszer" és persze az ár is sokkal több lesz. Az új szereknél a fejlesztés költségei sokkal erőteljesebben jelennek meg és persze több félét kell venni, kisebb kiszerelésekben.
Levéltetűre szerencsére több készítmény van már, az újabbak között pl a Teppeki. Nekem jó tapasztalatom van vele. De azt is évente maximum egyszer használom, amikor a nyári fő, elhúzódó rajzás van és a tavamon a vízinövényekre. Köztes időben, ha észlelek néhány fertőzött hajtást, akkor bőven megteszi egy esti kontakt rovarölő kezelés erős porlasztással, vagy ha pl. cseresznye-meggy esetében időszerű a cseresznyelégy elleni védekezés is, Mospilant fújok (van zöldkönvem). Itt esetleg már én sem tudok mást, mint a titkos készletemhez nyúlok a már forgalomból kivont rovarölőkkel. Természetesen saját kertemben, nem piacra termelve...
Azért én ismerek bio gazdaságot, működik, és nem kamu.
Ha gondolod megkérdezem milyen fajtákkal dolgoznak.
Nektarin: idén nem volt időm időben védekezni csak egy megkésett rezes lemosó volt és tegnap folicur, teljesen tafrinás, a többinél csak pár levél.
Viszont tavaly, tavalyelőtt simán tünetmentesen vagy 1-2 levéllel megúsztam.
Nincs titok, időben volt lemosó, utolsó pillanatban még egy cuproxat fw és ezzel együtt folicur, majd még egy folicur. Ebből az első nagyon korán, amire a fórumon azt mondják nincs értelme.
De van, nagytermelőtől az info, így csinálják évek óta.
"Azert ertetlenkedek, mert a monilia igazabol egy konnyen megelozheto betegseg, ahogy a tetvesedes is konnyen es gyorsan kezelheto."
A monilia részével azért vitatkoznék, mert annak ellenére, hogy volt rezes lemosó és virágzáskor is többször volt permetezve nem lett teljesen monilia mentes. Leszedtem a problémás ágakat és még így is nagyon jól néz ki a termés mennyisége, de elmúltak azok az idők amikor ez könnyen kezelhető volt.
Nem tudnám megindokolni miért.
Persze találgatni tudok. Egyrészt a hideg tavaszok megnövelték a fertőzés mennyiségét. Hiába kezelem, ha a környéken vannak akik fel sem ismerik a betegséget (ezek közül a legdurvább az volt amikor az elég idős szomszéd nem hitte el, hogy nem megmérgezték a meggyfáit, hanem a monilia végzett velük) vagy nem foglalkoznak vele.
Amit csak gyanítok, hogy az elfagyás elleni vízpermettel én is sokat rontottam rajta. Ma már nem tenném. Az elfagyást nem sikerült megakadályozni, de a monilián vsz. rontottam.
Sajnos azok a fajták terjesztése amik igénylik a növényvédelmet is sokat rontott ezen a történeten (cserébe tényleg szebb, finomabb a termés) ill. a globális felmelegedés okozta anomáliák is (tavaly ilyenkor még virág volt csak és fagyott idén meg teljesen jól látszik a termés mennyisége a kajszinál, ringló elvirágzott, egyszerre virágzik most, legalábbis nálunk, a cseresznye/körte/alma/meggy stb... a cseresznyét konkrétan leégette a tegnapi kb. 26 fok).
A teljesen bio termesztés egyébként vsz. illúzió (ilyet a többségnél elsősorban a tudatlanság szül). Ha már a permetszeres növényvédelemmel valaki nagyon a toppon van (hogy tudja mikor nem fog működni a bio) és úgy választott fajtákat (nem most, hanem 5-30 éve) akkor esetleg működhet bizonyos esetekben. A levéltetű ilyen. A molyok esetleg (barack, alma, szilva, körte). Ami nem ilyen (teljesség igénye nélkül, majd mindegyik saját tapasztalat is):
Monilia (a meggyet nagyon el tudja intézni, de a kajszinál is fontos a megelőzés, permetezés miatt kezelhető volt, egyébként balta)
Tafrina (őszibarack, minden igyekezetem ellenére lehet ősszel véget ér a nektarinnal való kalandom)
Lisztharmat (alma, még két hete sem volt, hogy permeteztem, már csomókban ott van)
Szilvadarázs (a fát szerencsére nem bántja, de 100%-os terméskiesés lehet, volt benne részem)
Cseresznyelégy (100% fertőzés, sárga lapokkal való kockázatos játék 80-99%, sajnos már a korai fajták sem mindig működnek).
Atka (ezen gondolkodtam, hogy ide írjam-e, nem mindig van, de akkor fiatal fákat képes elég jól lerontani, körtén és cseresznyén találkoztam vele)
Nem minden új. A szüleim akik hosszú évtizedekig piaci almát termesztettek is küzdöttek a lisztharmattal vagy a nem korai cseresznyén anno is megjelent a cseresznyelégy kártétele. A kajszi problémái viszont eléggé halmozottan jelentek meg mostanában.
Nagyon kellene azok a fajták amik amennyire lehet rezisztensek (különösen a gomba betegségek ijesztő mértékűek mostanában), hosszabb a nyugalmi időszakuk és jó lenne, ha megfelelő széles spektrumú rovarülőket nem tennék át II kategóriába (Mospilan).
Nem arról van szó, hogy azt hiszem, hogy elég elültetni a fát aztán majd csak a termést kell leszedni (ezt már gyerekkorban megtanultam, hogy nem így van), de ami most van az azért több a soknál.
Sajnos nem csak 2 év probléma volt a cseresznyével , hanem folyamatosan 6 egymást követő évben . Mivel korai májusi fajta volt , ezért hol elfagytak a virágok és nem volt vagy csak nagyon kevés termés ,a kővetkező évben a sok eső miatt rohadt el repedezett ki a gyümölcs rajta ... és ez így ment évről évre felváltva. Mellette meg egyre több lett a tetvesedés , nem tudtam úgy felmászni a fára hogy a ruhám ne legyen olyan. A gyümölcs is tele volt ragadós nedvekkel tetvekkel , ok megmosom és kész ha csak ennyi lett volna a gond vele. 33 éves hatalmas kb 7 méteres biztos volt már :)
Lehet a kora miatt volt már problémás , vagy a nagysága, nem tudom nem értek hozzá, de frusztráló volt hogy évről évre "haszontalan" a gyümölcsfa. Ezért döntöttem 22 ben hogy kivágom.
Úgy 2016 ig semmi baja nem volt , rengeteg gyönyörű termés hozam , a kiskereskedők felvásárolták rekesz számra. Állandóan a fán csücsültem és degeszre ettem magam napokig. Nagy szemű májusi édes ropogós , a rigók is imádták :)
Csak egy kajszifa van , 5 éve ültettem . A meggyből is csak 1 van, az 12 éve lett ültetve.
Most megvizsgáltam a meggyfát , találtam rajta pár érdekes elszáradt kis ágat virág csomóval.
Valószínű monília...
A meggyfát kivágom , a problémám nem fog megszűnni ettől sajnos! Ugyanis át néztem a kertszomszédhoz , és megdöbbenve látom, hogy van kb 5,6 meggyfa (talán cseresznye is van) egymás hegyén hátán amivel nekem nem is lenne gondom ,DE abból az egyik fa fele moníliás!! És még kitudja abban a nagy dzsungelben mennyi beteg rész van! Gondolom előbb utóbb mindegyik meggyfája elhal így.
A barackfámtól ez olyan 25 méterre van. :((((( Most akkor mit tudok tenni?! A nénike aki egyedül él magasról le fogja szarni ha szólni fogok neki , hogy vágassa már ki , vagy valamit csináljon már ez ügyben.
Monilia tételezzük fel hogy a kajszi hamarabb virágzik mint pl a meggyfa akkor fordítva lenne a fertőzés ,de nem egyszerűen a nyirkos hűvös csapadékos időjárás kedvező a gombák családjában tartozó moniliának az is kérdőjeles hogy házkerti ill ültetvény szinten termelünk pl feketicsi meggyet mert ha az ültetvényben növényvédelem nélkül mégis kialakulna a fertőzési nyomás azt mivel magyaráznánk vagy pl háznál a kertben megúszta a fertőzést akkor az tényleg ellenálló .Tegyük fel virágzáskor (mert ugye a monlia elsősorban a virágot fertőzi ) verő fényes napsütés ,légköri aszály stb jellemző akkor nincs fertőzés akkor valószínűleg minden fa monilia rezisztens.A beteg több éven keresztül elhanyagolt fa estében nem kérdés hogy hajlamosabb a moniliára mert állitólag a növény szöveteiben is beépül ezért mondják azt hogy a fertőzött vessző dupláját kell lemetszeni hogy nyugodtan tudjunk aludni.
A moniliat nem a meggyfak terjesztik. Ebbol annyi igaz, hogy a legtobb meggyfajta erzekenyebb ra.
A monilia mindenutt ott van, nem kell terjeszteni. Megfelelo korulmenyek es taptalaj kell neki. Persze ha elhanyagolunk egy moniliara hajlamos fat, akkor a monilia gombasporabol is tobb lesz a kertben es a kornyeken (ugy 2-3 km sugaru korben), de hogy terjeszti, az tulzas.
Regen is volt monilia, de a fajtak nemesitese a termes minoseget reszesitette elonyben, az ellenallo kepesseg masodlagos lett, arra ott van-volt a novenyvedelem.
Azert ertetlenkedek, mert a monilia igazabol egy konnyen megelozheto betegseg, ahogy a tetvesedes is konnyen es gyorsan kezelheto.
Aztan meg jottek uj betegsegek is, amelyekre eppen a regi hagyomanyos fajtak erzekenyebbek. Kajszi es a szilva fajtakra pl ott van a PPV (masneven sharka, szilvahimlo) virus. Ez is mar mindenutt ott van, nem lehet vedekezni ellene. Viragporral is terjed, de eppen a leveltetvek az egyik leghatekonyabb terjesztoi! Egy elhanyagolt tetves fa es a kornyek osszes fogekony faja beteg lesz!
Ha valaki megkerdez, hogy milyen fajtat ultessen, akkor mar csak sharka rezisztens fajtat ( szoktam javasolni, mint pl az Anegat kajszit.
A meggyel ellentetben a kajsz fak altalaban kevesbe erzekenyebbek a moniliara, de nem azt jelenti, hogy nem! Az eghajlat valtozasa a monilianak kedvez. Hamarabb beindulnak a fak tavasszal, hamarabb viragoznak, ilyenkor meg gyakoribb a reggeli huvos paras, kodos ido, ami a monilia melegagya.
Ó, nem szeretnék én kísérletezni. Hallgatok a nàlam okosabbakra. Ezért kérdezek.😃
A 130 centis törzsmagassàggal akkor nincs -azon kívül, hogy nehézkesebb a szüret- semmi gond? Mert akkor hagyom a már elindított koronaformàt, ès azt folytatom.
A déli országrészben lehet hogy annyival több a fény,
ami már megközelíheti a barack származási helyén lévő fényviszonyokat.
Tehát nem lehetetlen, hogy ott a szórt állású sudaras formában sem fog felkopaszodni, még hosszú távon sem. De mégsem tudnám ajánlani, a saját tapasztalatok alapján.
Ma becsapósak ezek a kisfilmek, néhány alapötlet pld. Olaszországi termelőtől származik,
valaki látta a Youtubon, és elkészíti a magyar verzióját...
Sokan forgatnak ilyen kis filmeket, a like-okért, stb.
De majd mutassa meg azt is, hogy milyen lett 4-5 év múlva, akkor ok.
Ezzel csak az a baj, hogy ami Olaszország középső déli részén működhet egy kertésznek,
itt pld. É-M-on nem biztos hogy fog.
Szóval ez a baj az internetről gyűjtött "tudás"-sal....
Holnaptól már nem lesz utánpótlás a szomszédoknak. :)
Cseresznye ,őszibarack , meggy nincs, és akkor ezentúl kajszim se lesz többet .
Illetve van egy kb 8 éves meggyfám ,de azzal eddig semmi gondom nem volt. Viszont a meggyfa is igen hajlamos moníliára tetvesedésre . kivétel ez alól állítólag a feketicsi meggy , ha jól olvastam róla több helyen is .. nagyon ajánlott fajta , pont ezért is.
Levéltetvek ellen a prev gold narancsolajat találtam. Ezenkívül még hatásos lisztharmat, szürkepenész, takácsatkafajok, molytetvek ....
Sajnos annyira tele volt , hogy még a fára mászni is nehéz volt úgy hogy ne legyen a ruhánk is olyan. Állandóan csöpögött róla a nedv a tetvek által. Egy 33 éves nagy fát nehéz lett volna kezelni.
Meg annyit, mintegy felmenteskent, hogy a klimavaltozas ketsegtelenul hatassal van a novenyvedelemre. A kemeny fagyok korabban jelentosen ritkitottak az attelelo kartevoket. A fagyok elmaradasaval a sok attelelo kartevo hamarabb es erosebb rajzast eredmenyez, sot van olyan, ami az evi ketto helyett akar 3-szor is rajzik!
Azok akik korabban hagytak a termeszetre a dolgot, azok most meglepodnek es vagy megprobaljak vedeni a fat, vagy kivagjak.
