"Rémisztő helyzetben vannak a magyar idősek, és az évek múlásával csak egyre romlik a helyzet – derült ki egy világszintű kutatásból. Hiú ábrándnak tűnik, hogy valaha is utolérjük Ausztriát, Csehországot vagy akár a régió más országait.
A tanulmányból kiderül, hogy idősként mely nyugat-európai országokban a legjobb élni, de Magyarország kilátástalan helyzete is lelepleződött: miközben az országok java fel tudott emelkedni 2020-hoz képest, aközben hazánk az évek múlásával csak egyre rosszabb teljesítményt produkál.
Látható, hogy Magyarország a régió országai közül csaknem mindegyik vizsgált mutató alapján a legutolsó helyet foglalja el.
Különösen leszakadtunk az egészségindex és az életminőség-index szerint, de sereghajtó helyen állunk az időskori pénzügyekben is. Az ország jövedelmi viszonyait, például a jövedelemegyenlőtlenségeket mérő „anyagi jólét-index” az egyetlen, amelyben sikerült megelőznünk egy szomszédunkat, Szlovákiát.
Ezek következtében Magyarország a globális nyugdíj-indexben (GRI) mindössze 58 pontot ért el idén, amivel a régió legrosszabb teljesítménye.
A kutatásban részt vevő 44 ország közül ez most a 33. helyezésre volt elegendő: mögöttünk olyan országok vannak, mint India, Chile vagy Brazília.
Az utóbbi 7 évben egyre drasztikusabban leszakadtunk."
Nagy örömmel olvasom az írásod, te aktív vagy én már nyugdíjas.
Véleményünk azonban nem tér el, mert amiket leírtál azok szerintem a valóságot tükrözik és azonosuk azokkal.
A jelenlegi törvények szerint a mindenkori kormány azt csinálhat a nyugdíjakkal, amit csak akar.
Szerintem is, amikor az ember eléri az öregségi nyugdíjat, onnantól az államtól függ.
Régebben - 2010 előtt - a munkáltató a munkavállaló után nyugdíjjárulékot (is) fizetett.
Ez valóban így történt, hiszen a havi elszámolási íven ott volt, hogy mennyi járulékot vonnak le a munkavállalótól.
Korábbi befizetései alapján járulékra, ha már nyugdíjas lesz.
Úgy gondoltam akkor, mivel járulékot fizetek éveken keresztül, jogosult leszek nyugdíjra.
Ebből nem csinált senki problémát, hogy ki tart el kit!
Amikor aktív voltam akkor az állami nyugdíjasok táborába tartoztam, viszont akik jöttek fiatalok kollégák ők mind a magán nyugdíjpénztárba mentek.
Mi is volt a mostani rendszer egyik első lépése?
Valóban így volt, államosította a magánnyugdíjakat, és lehetőséget adott arra, ki lép át és ki marad.
Ez akkor egy nagy dilemma volt.
Mindenki féltette a jövőjét és sokan kiléptek.
Nem tudom mit csináltam volna ha engem érint a dolog?
Na kik lettek ennek vesztesei?
Ezt akkor tudja meg az ember amikor a saját bőrén érzi, amikori kiszolgáltatottá válik, mikor kivonul a munka világából.
Aki fiatal ezzel nem foglakozik én sem tettem, csak amikor oda kerültem, hogy hamarosan nyugdíjba megyek és akkor hogyan tovább?
legyen öngondoskodó
Nekem és a kollégáimnak szerencsénk volt a cafetéria rendszer bevezetést követően, mert éveken keresztül raktuk be a juttatás bizonyos részét, amit később felvettünk.
önkéntes nyugdíjpénztárban
Mivel megszüntették, így az emberektől elvették a lehetőséget, hogy önmagukról gondoskodjanak, ezzel megteremtették a függőségi viszonyt.
Meg jött a szülőtartási törvény
Ez a törvény nem vonatkozik ránk mivel szüleink nem élnek, viszont gyermekeink felnevelése és taníttatása jelenetős dolog volt és még jön a neheze.
Bocsánat, hogy outsider-ként beledumálok, csak véletlenül ide kattintottam, és látom, hogy miről folyik a szó.
A jelenlegi törvények szerint a mindenkori kormány azt csinálhat a nyugdíjakkal, amit csak akar.
Húha, már látom is a nagy felhördüléseket, de, ha megengeditek leírom, hogy mire gondoltam!
Régebben - 2010 előtt - a munkáltató a munkavállaló után nyugdíj járulékot (is) fizetett. A járulék az létrehoz a egyfajta jogviszonyt a járulékot fizető, és a járulékot beszedő között. A beszedett járulékból az éppen aktuális nyugdíjakat fizeti a beszedő. Viszont a járulékot fizető meg jogosulttá válik a korábbi befizetései alapján járulékra, ha már nyugdíjas lesz.
Na emlékezzünk csak! Mi is volt a mostani rendszer egyik első lépése? Nem nagy csinn-bumm közepette lenyúlt magánnyugdíjakra gondolok! Megszüntették a járulékokat, és bevezették helyette a "Szociális hozzájárulási adót". Ezt azzal magyarázták, hogy így egyszerűsödik majd a munkaadók adminisztrációja. Hurrá! Jól is hangzik. Csak egy a bökkenő! Ugye a járulékot befizető, ha már nem lesz keresőképes, akkor a járulékot beszedőtől, a keletkezett jogviszony értelmében járulékra lesz jogosult. Csakhogy ez már nincs, nem járulékot vonnak le tőlünk, hanem adót szednek be, az meg semmilyen jogkövetkezménnyel nem jár! Ugyanis az adót beszedő, és az adót befizető között nem jön létre olyan jogviszony, ami a járulék esetében meg igen!
És ez a nagy, hagos(sá tett) cirkusz közepette nem tűnt fel senkinek! A regnáló kormány oldalnak persze, hogy nem, nekik pont az volt az érdekük, hogy dumával, meg egy balhéval eltereljék róla a figyelmet.
Az "nagybecsű" ellenzék (legszívesebben az ellenzék szót is idézőjelbe tenném) meg annyira ostoba volt, hogy nem vette észre, mi történik. Akkor sem, meg most sem veszik észre, úgy táncolnak, ahogy a regnáló hatalom fütyül.
Na kik lettek ennek vesztesei? A mostani nyugdíjasok, meg mi, leendő nyugdíjasok. Amíg nem volt
- migráns válság,
- sorosozás - brüsszelezés
- COVID
addig mi ment a Kossuth rádióban folyamatosan? Arra buzdítottak mindenkit, hogy legyen öngondoskodó, vagyis tegyen félre magának valahol egy önkéntes nyugdíjpénztárban, mert állami az nem lesz, vagy nem annyi, amennyi. Meg jött a szülőtartási törvény. Kérdem én, két nagykamasz fiút nevelve/iskoláztatva, egészségügyben dolgozó, meg a saját kétkezi munkás fizetésemből mennyit tegyünk félre a feleségemmel? Miből? Mondjuk a folyószámla hitelkeretünk terhére menjen? Kifizetik a kamatait vajon?
A kormánynak jóval többet kellene fizetnie a nyugdíjasoknak annál, amit mostanában ígért, mert pótolnia kellene az elmúlt években elmaradt összegeket is - véli egy nyugdíjas civil szervet vezetője - írja a napi.hu.
A központi költségvetésből egyre kevesebbet költ a magyar kormány nyugdíjra, amik egyre jobban szakadnak le a bérektől – mondta Hegyesiné Orsós Éva, az Életet az Éveknek Klubszövetség elnöke az ATV Start című műsorában.
Míg 2010-ben még a GDP 9,7 százalékát tették ki a nyugdíjkiadások, 2020-ra ez az arány 7,2 százalékra csökkent.
Húsz évvel ezelőtt a fizetés és a fizetéspótlék aránya 72,4 százalék volt, 2020-ban viszont már csak 54,7 százalék.
A kormány ugyanis eltörölte a svájci indexálást, ami figyelembe vette a keresetnövekedést is a nyugdíjak emelésénél, és csak az inflációkövetés maradt.
Ennek nyomán miközben 2015 és 2020 között a nettó átlagkereset-növekedés 69,3 százalék volt, addig az átlagnyugdíjé mindössze 15,2 százalék.
A nyugdíjprémium egy 2009-es, még a Bajnai-kormány idején bevezetett intézkedés, amihez hozzá sem nyúlt a jelenlegi kormány, pedig a szakértő szerint 80-ról fel lehetett volna emelni 100, 120 ezer forintra.
A 13. havi nyugdíj kapcsán megjegyezte, hogy a 2002 és 2010 között 22 heti nyugdíjat fizettek ki.
Ha jövőre átutalják négyhetit, akkor az idei egyhetivel együtt a 22 hetivel az ötheti áll szemben.
Jön a pénz novemberben, hamarosan választás lesz Magyarországon.
"Orbán Viktor: 80 ezer forintos nyugdíjprémiumot fizetünk ki novemberben
Idén novemberben 80 ezer forintos prémiumot fizetünk a nyugdíjasoknak.
Lett volna 435 ezer olyan ember, akik egyéb okokból kevesebbet kaptak volna, de idén számukra is képesek vagyunk kifizetni ezt.
Lesznek olyanok, akik az infláció korrekciójával együtt százezer forintos kiegészítést is kaphatnak – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Magyarországon sok nyugdíjas van, ami azt jelenti, hogy élnek a szüleink és nagyszüleink. Mindennek van egy pénzügyi része is, tehát a nyugdíjakat ki kell fizetni.
Magyarországon olyan nyugdíjrendszer van, ahol a beszedett adókból fizetik a nyugdíjat - rögzítette Orbán Viktor a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország című műsorában.
A miniszterelnök hozzátette: másol, ahol nem volt kommunizmus, ott a felhalmozott tőkéből fizetik ki a nyugdíjakat.
Magyarországot azonban többször és többen kifosztották; először a németek, aztán a kommunisták, ezért nálunk a ma dolgozó emberek adójából fizetjük a nyugdíjakat.
Teljes félreértés azonban az a nézet, hogy mi tartjuk el a nyugdíjasokat, hiszen ők iskoláztattak, neveltek és tettek munkaképessé minket – fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor rámutatott: van egy törvény Magyarországon, amely kimondja, hogy amikor a gazdaság egy bizonyos szint fölött teljesít, akkor nyugdíjprémiumot fizetnek a nyugdíjasoknak"
Orbán már azt sem tudja kínjában, mit csináljon, hogyan tartsa meg a szavazóit.
Már látszik, erre vette fel az 1500 milliárd Ft-nak megfelelő devizahitelt.
A nyugdíjas azonban bár már idős, de nem hülye.
Jól emlékszik, hogy államosította Orbán a magánnyugdíjpénztárat és 2010-től csak inflációkövető (biztosan?) nyugdíjemelést rendszeresített, így "védett" meg bennünket, mondá Selmeczi kiflicsücsök Gabriella.
Ráadásul az utóbbi 4-5 év jó konjunkturális lehetőségei miatt az aktív korosztály béremelései 13-14 %-kal nőttek, ezért a nyugdíjasok juttatása kb 40%-kal leértékelődött az aktív korosztályhoz képest.
Szóval nem csak a 13. havi járna, hanem összesen 5 havi járandóságtól fosztotta meg a kormány a nyugdíjasokat.
Ezért nyugdíjas barátom, tedd el amit adnak és szavazz az ellenzékre , akik visszaállítják a svájci (béremelést és inflációt figyelembe vevő) nyugdíjemelést!
A nyugdíjasoknak még tartozik a kormány, azért harcol Orbán – így fogalmazott – , hogy a jövő évi választáson már úgy álljon előttük, hogy nem csak a kétheti pluszt (idén egyheti pluszt adtak, jövőre februárban ehhez még egy heti jön az eddig ismertek szerint) kapják meg a nyugdíjasok, hanem akár a 3. és 4. pluszhetit is, így a teljes 13. havi nyugdíjra számíthatnának – pedzegette Orbán.
De hitelből nem lehet osztogatni, olyan pénzt lehet szétosztani, amit az ország megtermelt, szögezte le a kormányfő.
A KSH adatai szerint idén júniusban a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók bruttó átlagkeresete 436 300 forint volt, ez körülbelül 1250 euro.
A Blikk riportere felment a Budai Várba és megkérdezte a járókelőket, köztük turistákat is, hogy vajon mit szólnak ahhoz, hogy az átlag dolgozó magyar havi 1250 eurónak megfelelő összegből él.
Ezt lépi a nyugdíjhatóság, ha nem jött össze elegendő keresete a korhatár idejére
A nyugdíjtörvény szerint az öregségi nyugdíj alapját képező számított havi nettó átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől szerzett keresetek alapján kell meghatározni.
Szükség lehet azonban korábbi keresetek figyelembe vételére is - hívja fel a figyelmet Farkas András nyugdíjszakértő.
Mikor kell figyelembe venni 1988, vagyis a személyi jövedelemadó bevezetése előtti kereseteket is a nyugdíjszámítás során?
A nyugdíjtörvény szerint az öregségi nyugdíj alapját képező számított havi nettó átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig - az átlagszámítási időszakban - elért, nyugdíjjárulék alapjául szolgáló keresetek havi átlaga alapján kell meghatározni - olvasható a nyugdíjguru.hu portálon.
attól a pillanattól elkezdődik az elszegényedése. Minél idősebb valaki, annál szegényebb.
Sajnos igaz, a bérek jelentősen nőttek a nyugdíjak alig. És aki azt hitte milyen jó nyugdíja van mikor kilépett a munka világából, napjainkban az elszegényedés felé tart.
Voltak olyan évek, hogy szinte alamizsna szinten kaptunk emelést.
"De a dinamikus emelkedés ma azonnal megáll, amikor valaki nyugdíjba vonul. Így van, attól a pillanattól elkezdődik az elszegényedése. Minél idősebb valaki, annál szegényebb. Az elmúlt tíz évben a nyugdíjuk negyedét elveszítették az idősek, mert a bérek emelkedését nem veszik figyelembe az éves nyugdíjemeléseknél. Ez egy 150 ezer forintos átlagos nyugdíjnál 37 500 forint kiesést jelent havonta, éves szinten majdnem 450 ezer forint veszteséget.
Tudják ezt az idősek, amikor hálásak a novemberi ajándékokért: a prémiumért és az újabb nyugdíjkiegészítésért? Nem tudják, nehezen megy át a köztudatba, pedig ez pótolhatatlan és végleg elveszett pénz a nyugdíjasoknak. Azt kellene elérni, hogy az Erzsébet utalványokban, prémiumban és a 13. havi nyugdíjban kifizetett pénzek nélkül is tisztességes megélhetése legyen minden magyar nyugdíjasnak az év egészében. Ezek az ajándékok esetlegesek, időnként részei a választási kampányoknak, bizonytalanságban tartják a nyugdíjasokat. Az év első tíz hónapjában nem tudnak számolni ezekkel az összegekkel, novemberben pedig, amikor megkapják őket, nem tudják maguk elfogyasztani, ezért többnyire a gyerekekre, unokákra költik. Ez persze segítség, a módszer mégsem tisztességes.
Az ajándékozást megalapozó jogszabályok nagyon súlyos pénzügyi válsághelyzetben születtek. Miért kell ezeket ma is fenntartani? Semmi nem indokolja. Ráadásul a nyugdíjprémium mára elértéktelenedett, mert az akkor 80 ezer forintos átlagnyugdíjra számolták ki, ami közben a duplájára nőtt. De nemcsak ezt kellene növelni.
Régóta követeljük, hogy ismét vegyes indexálással számolják ki az éves nyugdíjemeléseket, bár nem feltétlenül a felerészben az inflációval, felerészben pedig az előző évi nettó béremelkedés mértékével számoló svájci indexálás alapján. Pedig ennek a visszahozása sem lenne elviselhetetlenül sok pénz, a ma nagyjából négyezer milliárd forintos éves nyugdíjkiadást kétszáz milliárd forinttal emelné meg, ami az éves teljes költségvetés kevesebb mint egy százaléka."
"A szokásosnál sokkal fontosabb arra figyelni, hogy az előző negyedévhez viszonyítva milyen az adat: 2021 első negyedévéhez viszonyítva 2,7 százalékos lett a növekedés.
2021 első félévében összesítve 7,2 százalékos volt a növekedés 2020 első feléhez képest.
A KSH azt is közzétette, hogy ha 2019 azonos időszakához viszonyítanánk, akkor 2,2 százalékos volna a GDP-növekedés, vagyis nem rossz, de messze nem olyan gyors, mint a korábbi években.
A tavalyi második negyedévben, amihez most viszonyítunk, a másik irányban dőlt rekord, akkor 13,3 százalékos zuhanást mértek (az addigi legrosszabb a 2009. második negyedévi 7,7 százalékos volt)."
"A mostani adatok alapján a növekedés lehetővé teszi, hogy - a mint Gulyás fogalmazott: "eddig soha nem látott mértékű" nyugdíjprémiumot tudnak fizetni.
Ha a növekedés 4,5 százalék lesz, akkor 20 ezer forintot fizetnek, ha 5,5 százalék, akkor 40 ezret.
Most hat százalék feletti növekedéssel számolnak - mondta Gulyás Gergely."
Igen nagy diadalként beszél "nyugdíjasbarát" kormányunk a novemberi nyugdíjprémium összegéről (a Bajnai kormány döntése volt),
csak elfelejtik megemlíteni, hogy ez egyszeri juttatás, azaz nem épül be a következő évi nyugdíj összegébe, ellentétben az alulbecsült infláció miatti nyugdíjkiegészítéssel.
A nyugdíjas tapasztalja, hogy a bérből élők az elmúlt 4-5 évben összesen képest 30-40 %-kal több emelést kaptak, mint ő.
Ráadásul a megélhetési költségeik az infláció jóvoltából idén legalább 15-20 %-kal nőttek és a Fidesz "adományai" éves szinten 2-4 % emelést jelentenek összesen.
Ráadásul a régi nyugdíjak értékvesztése a valorizáció miatt gyorsul, egy tíz éve nyugdíjas igazgató nyugdíja megegyezhet az idén nyugdíjba menő titkárnőével.
Sajnos jól megtanultak számolni.
De azt is számoljuk, hogy a svájci indexálás mit jelentene.
Meg azt is, ha a Fidesz marad, 2022-ben irgalmatlan megszorítással lehet számolni, Matolcsy ezt zengi be.
Ezt pedig a kisnyugdíjas meg a kisjövedelműek fogják elszenvedni a Fidesz filozófiájának megfelelően.
Jó hír a nyugdíjasoknak: újabb pluszpénzek érkeznek hamarosan
A nyugdíjasok idén négyszer is kapnak pluszpénzt. Az első két kifizetés már meg is történt, a másik kettő ősszel érkezhet.
Tállai András, a pénzügyminisztérium államtitkára szerint a jó gazdasági teljesítmény, az infláció alakulása és még a pandémia is megtalálható az okok között, amelyek lehetővé teszik a nyugdíjasok számára a pluszpénz kiutalását - írja a Magyar Nemzet csütörtöki száma.
Év elején már megkapták a jogosultak a visszaállított 13. havi nyugdíj első részletét.
Nyáron az emelkedő infláció miatt kaptak pluszt a nyugdíjasok, mivel a járandóság emelkedik az infláció mértékével, januárban. tavaly még 3 százalékos inflációval számolt a kormány, az év eleji emelés ennyi volt, de a pandémia miatt a pénzromlás is magasabb lett a vártnál, így a szokott novemberi időpont előtt, már nyáron kifizettek 0,6 százalékot.
Novemberben biztosan folytatódik a plusz kifizetések sora: az infláció kissé elszállt, a 3,6-os, nyári számnál is magasabb lehet, 4,2 százalék, ami az árak emelkedését fogja okozni, így a 3,6 százalékhoz képest mért különbséget, azaz újabb 0,6 százalék nyugdíjkorrekciót kapnak az arra jogosultak várhatóan.
Szintén november a nyugdíjprémium kifizetésének ideje. Nyugdíjprémium akkor jár, ha a gazdasági növekedés 3,5 százalék feletti mértékű. Az eddigi adatok alapján ez is biztosra vehető, hisz a nyár elején is már 6,5 százalékos emelkedést jósoltak. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok ismét kapnak prémiumot, erre 50 milliárd forintot tett félre a kormány.
A nyugdíjrendszerek növelhetik az egyenlőtlenséget: a gazdagok ugyanis tovább is élnek, akik így a hosszabb életük miatt különösen magas kifizetésekben részesülnek.
Azok a nyugdíjrendszerek pedig, amelyek nincsenek erre tekintettel, alulról felfelé történő újraelosztást eredményezhetnek, azaz jelentősebb jövedelemátcsoportosítás történhet a szegényebb társadalmi csoportok felől a gazdagabbak felé - állítja a Bécsi Műszaki Egyetem (TU Wien) egyik tanulmánya.
A nyugdíjrendszereknek szociális kiegyenlítőként kellene szolgálnia: akinek van jövedelme, befizet a rendszerbe, azok pedig, akik nem tudnak tovább dolgozni, nyugdíjat kapnak.
Amikor viszont a demográfiai helyzetet is vizsgáljuk, valamivel komplikáltabb kép rajzolódik ki, a várható élettartam ugyanis a társadalmi státusszal összefüggésben van.
A tehetősebbek tovább élnek, ezért a nyugdíjat is tovább kapják.
Ebből fakadóan pedig előfordulhat, hogy a nyugdíjrendszerek regresszívvé válnak, például azzal, hogy a szegényektől a gazdagok felé történik újraelosztás.
A Bécsi Műszaki Egyetem tanulmánya arra mutatott rá, hogy ez a hatás nagyon erős, és a jövőbeli nyugdíjreformoknak ezt mindenképpen számításba kell venniük.
A jólét hosszabb életet is jelent
Az jól ismert, hogy a várható élettartam társadalmi-gazdasági státussal összefüggésben van.
Ez igaz akkor is, ha szegényebb országokat hasonlítunk gazdagabbakhoz, és akkor is, ha egy országon belül hasonlítunk össze különböző társadalmi csoportokat. A statisztikai adatok azt is mutatják, hogy a gazdagabb és a szegényebb rétegek között nőtt a várható élettartam közötti különbség az elmúlt években - mutatott rá a phys.org honlapon megjelent cikk szerint
Alexia Fürnkranz-Prskawetz, aki a Bécsi Műszaki Egyetem Statisztikai és Matematikai Közgazdasági Módszerek Intézetében a különböző nyugdíjrendszereket tanulmányozza.
Max Planck, a Demográfiai Kutatóintézet kutatója egy 2019-ben megjelent tanulmányában arra mutatott rá, hogy például Németországban a nagyon magas nyugdíjjal rendelkező 65 éves férfiak a nyugdíjba vonulásukkor még várhatóan 19 évet élnek, míg a legalacsonyabb öt jövedelmi csoportba tartozók esetében a várható élettartam 15 év.
Bár 1997 és 2016 között a nyugdíjba vonuláskor várható élettartam minden jövedelemkategóriában nőtt, a legmagasabb nyugdíjban részesülők körében ez az ugrás sokkal jelentősebb volt, mint az alacsonyabb nyugdíjat kapók esetében.
Magasabb iskolai végzettség is hosszabb élettel jár
A bécsi egyetem kutatója ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy következtetések levonásához alapos elemzésekre van szükség, elvégre a korreláció még nem jelent oksági kapcsolatot.
Az anyagi jólét és az élettartam közötti összefüggésnél is erősebb korrelációt mutat ugyanis az iskolai végzettség és a várható élettartam közötti kapcsolat: vagyis a képzettebbek tovább élnek, és ez az a csoport, amelynek a jövedelme is magasabb.
Fürnkranz-Prskawetz szerint a rendszer olyan ösztönzőket határoz meg, amelyek megváltoztatják a viselkedést, a megváltozott viselkedés pedig meghatározza, hogy a választott rendszer mennyire progresszív vagy regresszív.
Példaként azt hozta fel a tudós, hogy azok számára, akik hosszabb életre számítanak, a magasabb jövedelem érdekében megéri egy évvel többet fektetni az oktatásba, így magasabb nyugdíjhoz is juthatnak. Ez mind hatással van egymásra - tette hozzá.
A gazdagabbaknak több jut
Emiatt a Bécsi Műszaki Egyetemen olyan modelleket fejlesztettek, amelyek ezeket az összefüggéseket is kezelni tudják, az eredmények pedig arra mutattak rá, hogy a nyugdíjrendszerek igenis vezethetnek olyan újraelosztási rendszerhez, ahol az alacsonyabb társadalmi szintektől a magasabbak felé történik az újraelosztás.
Ez konkrétan azt jelenti, hogy a tehetős rétegek azok, akik a hosszabb élettartamuk miatt különösen magas kifizetésekben részesülnek.
A kutatók szerint arra nincs még egyértelmű matematikai válasz, hogy ezt a problémát hogyan lehetne megoldani. Lehet változtatni a nyugdíjjárulékokat vagy a nyugdíjakat annak függvényében, hogy minden társadalmi csoport egyformán jól járjon, de az már más kérdés, hogy ez hatékony-e - mondja a bécsi egyetem másik nyugdíjrendszer-szakértője, Miguel Sanchez Romero. Mindig lesznek kompromisszumok az újraelosztásban, amelyek a nagyobb egyenlőséget hivatottak biztosítani, és olyan ösztönzők, amelyek az emberek viselkedését kellene, hogy befolyásolják (például a több befektetés az oktatásba).
Fürnkranz-Prskawetz és Romero ennek fényében arra hívja fel a döntéshozók figyelmét, hogy ha nem akarnak egyetlen társadalmi csoportot sem hátrányos helyzetbe hozni, akkor a szociális rendszer minden területét figyelembe kell venni, nem lehet a nyugdíjrendszert az egészségügyi vagy az oktatási rendszertől függetlenül kezelni.
Az köztudott, hogy a nyugdíjrendszereinket meg kell reformálni, de minden jövőbeli reformnak figyelembe kell vennie, hogy bizonyos társadalmi csoportok nagyon másképp részesülnek a nyugdíjrendszer előnyeiből. Ha ezt figyelmen kívül hagyják, akkor az eredeti szándékhoz képest nagyon más lehet az eredmény - figyelmeztetnek a kutatók.
A magyar rendszerrel is komoly gondok vannak
A nyugdíjrendszeri katasztrófa Magyarországot sem kerüli el, ha nem történik valami érdemi módosítás a rendszerben.
A magyar nyugdíjrendszer már jelen állapotában is a társadalmi egyenlőtlenség növekedése felé hat.
Szakértők egyrészt arra figyelmeztetnek, hogy évek óta egyre jobban nyílik az olló a bérek és a nyugdíjak között. Jelenleg az átlagnyugdíj az átlagbérek körülbelül 61 százalékát teszik ki, ami 2023-ra várhatóan 52,6 százalékra fog csökkenni.
Vagyis 85 ezer forinttal kevesebből gazdálkodhat egy átlagos nyugdíjban részesülő személy, mint egy átlagbérrel foglalkoztatott.
Bár nyugdíjkorrekció szokott történni, de az nem tudja követni a bérnövekedés miatt kialakult különbséget, ami miatt a nyugdíjasok elszegényedése - különösképp a 70-80 év fölöttieké - is egyre komolyabb gondot jelent.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) az utóbbi években több Magyarországról szóló jelentésében is felhívta a figyelmet a nyugdíjasok elszegényedésére rámutatva, hogy Magyarországon a nyugdíjasoknak mintegy ötöde kap szegénységi küszöb alatti nyugdíjat.
Ezt akkora problémának látja az OECD, hogy az utóbbi években minden nyugdíjas számára egy megfelelő szintű állami alapnyugdíj bevezetését kezdte el szorgalmazni, aminek a fenntarthatóságát a nemzetközi szervezet szerint azzal lehetne javítani, hogy ha a törvényes nyugdíjkorhatást a várható élettartam növekedésével kapcsolnák össze.
"Nyugdíjkalkulátort készített az MSZP, hogy minden érinett kiszámolhassa, miképp változik, nő járandósága a kormányváltás után, jelentette be Tóth Bertalan.
Az MSZP társelnöke szerint egyértelmű, hogy aki ledolgozott egy életet, az idős korában nem nélkülözhet, így a párt – mintegy 150 szakértő bevonásával készített – programja kiemelten kezeli az idős emberekről való gondoskodást.
Alapvetése, hogy egyetlen nyugdíjas juttatásai sem lehetnek alacsonyabbak a megélhetési minimumnál.
Annak érdekében pedig, hogy mindenki tisztában legyen azzal, miképp alakul a nyugdíja a kormányváltás után, buzdított Tóth Bertalan, mindenki próbálja ki az MSZP nyugdíjkalkulátorát. (Ide klikkelve lehet számolgatni.) "
Vajon mekkora létszámot jelent ez Magyarországon? Mekkora összegről lehet szó? Mit adna ez azoknak, akik nem a végrehajtó apparátusban dolgoztak, hanem a "másik" oldalon álltak? Elmorzsolnának egy kövér könnycseppet, mert most jól megkapják a magukét a "rosszak"?
"Mikola István - Hazafias Népfront, elnök Fónagy János - MSZMP tag Vonza András - MSZMP tag Szabadi Béla - MSZMP tag, munkásőr Varga Mihály - KISZ titkár Deutsch Tamás - KISZ titkár Orbán Győző - párttitkár, Orbán anyuka pedagógusi pályát cserélte fel egy pártbizottsági állásért. Orbán Viktor; - Gimnáziumi, majd egyetemi KISZ titkár Kövér László - KISZ titkár, és Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és az alá tartozó Társadalompolitikai Intézet munkatársa Pozsgai Imre - MSZMP KB tag Szűrös Mátyás - MSZMP KB tag Stumpf István - MSZMP tag, Hazafias Népfront alelnök Járai Zsigmond - MSZMP tag, kormánytag, III/2 ügynök Matolcsy György - MSZMP tag, III/2 ügynök Martonyi János - MSZMP tag, kormánytag, III/2 ügynök Ligetvári Ferenc - MSZMP tag Chikán Attila - MSZMP tag Pintér Sándor - MSZMP titkár"
Lengyelországban 2017-ben viszont a szlovákhoz hasonló döntést hoztak: az átlagnyugdíj szintjére csökkentették az egykori kommunista biztonsági apparátus mintegy 32 ezer volt tisztviselőjének nyugdíját.
