Ha egy kívülálló (pl. Magyarországról semmit sem tudó külföldi.) csak ez alapján ítél, akkor valóban nagy hibát követ el. Mi viszont jól ismerjük ennek az egy mutatószámnak a kontextusát. Egyetlen rossz szót sem szólnék, ha a kölcsönökből az oktatásba, kutatásba, eladható termékeket termelő munkahelyek teremtésébe (Tág értelemben: részben az oktatás is benne van.) ruháztak volna be.
Ez a kuzdelem regota zajlik: par orszagban, pl Lengyelorszagban es Magyarorszagon olyan konstrukcioban vezettek be a magannyugdijpenztarakat, hogy az allami nyugdijpenztarban jokora hiany keletkezik. Ezt a hianyt potolnia kell a koltsegvetesnek. Ezen orszagok azert lobbiznak az EU-nal, hogy az ESA szerinti allamhaztartasi hianyba ne kelljen beleszamitani ezeket a hianypotlo atutalasokat, illetve hogy az allamadossagot mersekelhessek a magannyugdijpenztarak felhalmozasaival.
Az indoklas logikaja (miszerint a manyup allami feladatot vallal at) sajatos, az EU sokaig nem nagyon hajlott arra, hogy elfogadja. Nem tudom, hogy a mostani modositas az EU puhulasanak jele, vagy a kormany akarja ily modon is puhitani az EU-t, vagy csupan belpolitikai fegyver, valasz az ellenzek tematizalasi probalkozasara (allamadossag / hiany stb).
Szerintem szammisztika, akarcsak az autopalyak megfinansziroztatasa koltsegvetesen kivuli eszkozokkel (legyen az MFB vagy M6DA).
Gazdaság
Bűvészmutatvány: kétféleképpen is kiszámítható a hiány
2004. október 15., péntek 16:10
A szeptemberi államháztartási hiány megfelelt a várakozásoknak, és a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, Katona Tamás úgy látja, hogy teljesül a tárca prognózisa: annyi lesz a hiány, amennyit várnak.
Egy kicsit bűvészmutatvány-jellege volt a pénteki sajtótájékoztatónak a Pénzügyminisztériumban, ahol kiderült, hogy az egész évre várható 5,3 százalékos államháztartási hiány, ha jobban meggondoljuk, mégiscsak 4 és fél százalék.
...
Hááát, ez az...ki így, ki úgy...aztán lehet hajbakapni....
Magasabb áht-hiányt vár a PM októberre 2004. október 15.
FigyelőNet, MTI-Eco
A Pénzügyminisztérium (PM) októberre - önkormányzatok nélkül - 50,7 milliárd forintos államháztartási hiányt vár, amivel a tíz havi összes deficit 1334,8 milliárd forintra nő.
A PM pénteken tette közzé az államháztartás októberi hiányára vonatkozó prognózisát. A prognosztizált 50,7 milliárd forintos deficit azt jelenti, hogy a korábbi 6,3 százalékos GDP-arányos pénzforgalmi hiány 0,2 százalékponttal, 6,5 százalékra növekszik.
Miután a PM szeptember 15-én közzétett módosított, egész évre szóló államháztartási deficit prognózisa 1335,1 milliárd forint, 10 hónap után az összesített hiány összege 1334,8 milliárd forint, a hátralévő két hónapban gyakorlatilag egyensúlyban kell lennie az államháztartásnak, hogy tartani lehessen a 2004-re prognosztizált hiányt.
A dánból lesz a 652 forintos sertéscomb. meg a csődbemenő magyar paraszt és vállalkozó.
(Vegyen a f..om olyan húst, amit ~-22 fokosan indítanak, s mire ideér, addigra kienged! Mert így a raktárkészlet friss husiként eladható. Ld: a hipermarkecokban mostanság megvásárolható csülök. Megsütöd és megeszed a párolgás után megmaradó ~26 dekagrammot!)
Talán. Az azért elgondolkodtató, hogy a lengyeleknél és a cseheknél sokkal több piacszerzési marketing-támogatást adtak a csatlakozás elött, mint itthon.
(Igen, igazad van, a multik esetleg ugyanolyan szinten dolgoztatnak mindenhol. De: lehetséges és szinte biztos, hogy ha Magyarországon több adót kell fizetnie, mint Szlovákiában, akkor az adóelkerülés miatt az ottani marketingköltségének egy részét az itteni cég fizeti...)
A Magyar Nemzet olvasói a cikkből többek között azt is megtudhatják, hogy "A jegybanki kamat csökkentésének következménye a forint árfolyamának csökkenése".
Hogy aztán a forint árfolyamának csökkentése mit is jelent , az nem derül a cikkből. Az árfolyamok általában gyengülni vagy erősödni szoktak, csökkenni vagy nőni nem igazán. Az sem derül ki a cikkből, hogy az árfolyamcsökkenés, bármi is az, sokkal inkább átmeneti jellegű, mint végleges és állandó és nem csak a jegybanki kamat hat rá.
"....Versenyhátrányban vannak a magyarországi cégek azonban a marketing tevékenység, az ügyfélközpontúság területén, de az egyetemek és iparágak közötti kutatási együttműködés, a hitelhez jutás egyszerűsége és a klaszterfejlődés terén ..."
Ezek eléggé szubjektíven megitélhető és a valódi versenyképességet nem is feltétlenül befolyásoló tényezők.
Mi az hogy Mo-i cégek marketing tevékenysége?
Az IBM Magyarországnak rosszabb a marketingje, mint az IBM Szlovákiának?
9,2 százalékkal nőtt az ipari termelés idén 2004-10-15
Az ipari termelés 2004 augusztusában 6,2%-kal, munkanaphatástól megtisztítva 3,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva - olvasható a KSH gyorsjelentésében. A termelés volumene az év első nyolc hónapjában 9,2%-kal magasabb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel is kiigazított ipari termelési index augusztusban 1,7%-kal csökkent. (KSH)
Két hét alatt 300 milliárd forint megtakarítás 2004-10-15
Két hét alatt háromszáz milliárd forint el nem költéséről döntött a kormány - írja a Népszabadság. A legnagyobb tételt az autópálya-finanszírozás módosítása jelenti: koncesszióval 200 milliárd forint helyett mindössze 30 milliárd forinttal meg lehet úszni a jövő évet. A védelmi kormányzat büdzséjének megkurtítása 80 milliárd forint megtakarítást jelent, az ápolói hűségjutalmak ki nem fizetése pedig két év alatt mintegy százmilliárd forintot. Az irányított betegellátási reform elhalasztása 4-5 milliárd forint pluszpénzt hoz, a pártfogói felügyelet, illetve a nép ügyvédje program pénzügyi szikkasztása pedig egymilliárd forintot tarthat benn a központi költségvetésben. Hasonló nagyságrendű megtakarítást jelent a versenysport támogatásának visszafogása. (nol)
Az olaj drágíthatja a kenyeret 2004. október 15., péntek, 8:27
Ha a hazai sütőipar nem kap állami támogatást, és az olaj világpiaci ára meghaladja a hordónkénti 60 dollárt, elkerülhetetlen lesz az újabb, ezúttal 10-15 százalékos kenyéráremelés - mondta a Napi Gazdaságnak Ilonka Boldizsár, a Magyar Pékszövetség elnöke.
A jelenlegi 110-120 forintos átadási ár helyett 140 forint lenne az indokolt egy kilogramm fehér kenyérérét - véli Ilonka. A pékek eddig azért nem próbáltak emelni áraikon, mert a liszt ára augusztusban 22-25 forinttal csökkent kilogrammonként, de kérdéses hogyan alakítja az alapanyagárat a novembertől induló intervenció - írja a Napi Gazdaság.
Romlott hazánk versenyképessége 2004. október 14.
F. E.
A végeredmény szempontjából tulajdonképpen mindegy, hogy Magyarország rontott, vagy a többiek javítottak, mindenesetre a World Economic Forum versenyképességi listáján hat hellyel hátrébb csúsztunk.
A World Economic Forum (WEF) ismét közzétette az évente elkészített versenyképességi rangsort. Az összetett mutató (Growth Competitive Index - GCI) szerint a 104 vizsgált ország közül a legversenyképesebb gazdaságnak 2004-2005-ben a tavaly is listavezető Finnország örülhet, Magyarország viszont hat hellyel hátrébb csúszott, a 39. helyre.
Rosszabb helyezésünkért a tanulmány az index egyik elemét jelentő makrogazdasági részindexet okolja. Hazai elemzők ugyanakkor rámutatnak: a lista még a 2003-as makroadatokra alapozva készült, a helyzet az utóbbi egy évben nem romolhatott ilyen látványosan.
Skandinávia az élen
Az összesített versenyképességi lista dobogós helyein nem történt változás az előző évhez képest: Finnország (amely zsinórban már harmadszorra lett világelső), az Egyesült Államok és Svédország került az élre, de az első tízben a többi skandináv állam is rendre helyet kapott. A jelentés külön hangsúlyozza: az észak-európai országok mindegyike kiváló makrogazdasági irányítás alatt áll, mindegyikük költségvetése szufficites, gyakorlatilag nem létezik náluk korrupció, és cégeik a technológiai innováció tekintetében is élen járnak.
Magyarországnak ugyanakkor a tavalyinál kedvezőtlenebb a besorolása: az összetett rangsorban hat helyet visszacsúszva a 39. helyen áll. Nagy Ágnes, a Kopint-Datorg Rt. kutatója a jelentést bemutató sajtótájékoztatón kiemelte: ezzel Magyarország a negyedik az új európai uniós tagországok között - Észtország, Szlovénia és Litvánia mögött. Tavaly Litvánia volt a negyedik, míg Magyarország a harmadik helyen végzett. Magyarország lejjebb csúszását a növekedési versenyképesség szerinti rangsorban kizárólag a makrogazdasági index romlása okozta - közölte a kutató.
Az említett részindex tekintetében valóban látványos a visszalépés. A makrogazdasági index alapján ugyanis Magyarország 2003-ban a 38. helyen volt, 2004-ben pedig az 55. helyre csúszott vissza. A gyenge teljesítményt elsősorban az indexben figyelembe vett makrogazdasági statisztikai mutatók - államháztartási deficit, megtakarítási ráta, infláció, reál effektív árfolyamráta - magyarázzák, de negatív irányba mozdult az állami pazarlás értékelése is. A kutató hozzátette: ezek a mutatók azonban 2003-ra vonatkoznak.
Elemzési szempontok
A WEF által készített felmérés alapvető célja, hogy azonosítsa és értékelje azokat a tényezőket, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy egy ország hosszú távon gyorsan növekedjen, az életszínvonal javuljon. Az intézmény két rangsor alapján értékeli a világ országait. A növekedésre koncentráló mutató arra fókuszál, hogy melyek a gyors fenntartható növekedés feltételei közép- és hosszú távon. A növekedési mutató három részből áll össze: technológiai index, közintézményi index és makrogazdasági index. Az üzleti versenyképességi index egy kiegészítő mutató a növekedési indexhez, és elsősorban vállalatspecifikus tényezőket értékel. Figyelembe veszi a vállalkozások tevékenységének komplexitását és stratégiáját, valamint a mikrogazdasági környezetet. A rangsorok elsődleges forrása a WEF vezetői felmérése, amelyet 2004 tavaszán, még az EU-bővítés előtt, a világ 104 országában készítettek. Összesen mintegy 8700 vállalati vezető véleményét gyűjtötték össze, a magyarországi kitöltött kérdőívek száma 80 és 100 között volt.
Fáziskésés
A visszalépést tükröző végeredmény súlyát Barta Judit, a GKI Gazdaságkutató Rt. munkatársa szerint is tompítja, hogy az összeállítás jórészt 2003-as adatokra épít, az elmúlt évben pedig a korábbi béremelések áthúzódó hatásai miatt a termelékenységet jóval meghaladó bérkiáramlással kellett számolniuk a statisztikusoknak. Azóta valamelyest felgyorsult a GDP növekedési üteme – ez többé-kevésbé igaz a többi országra is –, és mérséklődött a bérek emelkedésének lendülete – hívta fel a figyelmet a kedvező irányú változásokra a kutató. A FigyelőNetnek válaszoló szakember ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a balti országok ezzel együtt is jobban állnak hazánknál a versenyképesség szempontjából.
A növekedési index tekintetében hazánkat a régióból több ország is megelőzi: Litvánia a 36., Szlovénia a 33., Észtország a 20. lett. Csehország már mögöttünk áll 40. helyével (tavaly 39.), Szlovákia a 43. (tavaly is), Lettország a 44. (tavaly 37.). Lengyelország igen hátul, csak a 60. helyen következik (tavaly 45.). A GCI-t kiegészítő üzleti versenyképességi rangsorban még hátrébb sorolódtunk: Szlovákia (39.), Litvánia (36.), Csehország (35.) Szlovénia (31.), Észtország (27.) is megelőz bennünket, mi ugyanis csak a 42. vagyunk. Lengyelország itt is jelentősen elmarad 57. helyezésével. A GCI technológiai részindexe szerint Magyarország javította relatív pozícióját, a tavalyi 32. helyről a 29.-re került, a közintézmények indexe alapján pedig a 37. helyen áll.
Bartha Attila, a Kopint Datorg kutatója szerint a térségbeli országokhoz képest nem elsősorban Magyarország rontott, hanem a többi ország javult jelentősen. A jelentés szerint Magyarországnak számos területen van versenyelőnye, ilyen például a 100 főre jutó mobiltelefonok száma, az induló cégeket sújtó adminisztratív terhek. Versenyhátrányban vannak a magyarországi cégek azonban a marketing tevékenység, az ügyfélközpontúság területén, de az egyetemek és iparágak közötti kutatási együttműködés, a hitelhez jutás egyszerűsége és a klaszterfejlődés terén sincs versenyelőnyünk.
A továbbiakban xarok a hülye demagóg orbáni polityikával átitatott gazdaságmagyarázatokra, mert féligazságokat tartalmaznak.
A politika befolyásolni tudja -legfőképen az adókon keresztül - a gazdaságot, de az majd mindíg megtalálja a neki legjobban tetsző irányokat és ott fejlődik ahol hagyják!
Orbánék alatt a benzin ára csökkent, defláció volt, az embereknek évi 12345% -al nőtt a reálkeresetük, a nyugdijasoknak azé emelkedett a nyugdíjuk mert az alapból elvettek 29 mrd-ot és emiatt évente átlag 5%-al nőtt a reálnyugdíj ami természetesen azóta görgetnek maguk előtt, .......... stb. és hasonló baromságok tömény Varag M féle orbániádák durrogtatása Matolcsy ájtatos Manó magyarázata: miért jobb, hogy a beigért 7%-os növekedés csak 4% amit azé dolgoztak le 2002-re 2,8%-ra mert a magyar pógároknak így jó, és így tovább!
A demagóg baromságokat az nyalja be akinek gusztusa van rá fagyi helyett!!!
