A londoni City aggódik az MNB-törvénytervezet miatt 2004-10-22 07:49
Kertész Róbert, az MTI tudósítója jelenti:
London (MTI) - Igen kedvezőtlen fejleménynek nevezte az egyik vezető londoni befektetési bank csütörtöki kommentárjában, hogy a kormány felsorakozott a Monetáris Tanács átalakítását célzó kormánypárti képviselői indítvány mögött.
A Dresdner Bank londoni befektetési részlegének (DrKW) napieurópai feltörekvő piac kommentárja csütörtökön azt írta, hogy előző nap a kormány "nemhogy nem határolódott el a tervezettől, de szóvivője révén hivatalosan áldását adta rá", és a költségvetési bizottsági támogatás után a javaslatot az országgyűlés most már tárgysorozatba veheti.
A Dresdner elemzői szerint a bizottsági tagok egyenes utalásokat tettek arra, hogy a tervezetet a parlament valószínűleg jóvá is fogja hagyni. A cég, amely negatív, semleges vagy pozitív minősítéssel látja el a térségi gazdaságpolitikai és makrofejleményeket befektetőknek kiadott napi jelentéseiben, közölte: a képviselői módosító indítvány parlamenti elfogadását "erősen negatívnak" minősítené, mivel a monetáris tanács tervezett új kinevezési gyakorlata növelné a kormány befolyását a jegybanki testület felett.
A DrKW szerint azonban Mádl Ferenc köztársasági elnök még visszautasíthatja a törvény aláírását, és a módosítás megtámadható az Alkotmánybíróságon is. A Dresdner londoni irodájának elemzői elismerték ugyanakkor, hogy egyelőre nem világos, ténylegesen milyen erős befolyása lenne a kormánynak a kamattestület napi működésébe, mivel az új tagok "maguk is függetlennek akarnak majd látszani, és kinevezésük hosszú időre szól".
Nem ez az első olyan londoni befektetési banki vélemény, amely kedvezőtlennek tartja a jegybanki törvénymódosítási javaslatot. A JP Morgan minapi kommentárja szerint a javaslat révén a Monetáris Tanács összetételével kapcsolatos hatalmi jogkörök az MNB elnökéről a miniszterelnök felé tolódnának el, az indítvány elfogadása így a magyar jegybank függetlenségének csorbításával érne fel.
Minden belföldi adózó köteles legalább egy pénzforgalmi bankszámlát nyitni, amelynek a számát a jelenlegi szabályok szerint az adóhatóságnak a megfelelő nyomtatvány kitöltésével be kell jelenteni (Origo)
Bankadó?????
Hogyan lehetséges az, hogy az állam kötelezô jelleggel elvárja egy szabadáras piaci szolgáltatás használatát, amikor az alap szolgáltatást nem garantálja elérhetô áron?!
Ez csak egy példa volt, említhettem volna pl. államilag támogatott lakáshiteleket: még akkor is, ha sokan spekulációs célból vennének lakást, azért a többség talán nem. Fellendülne az ingatlanpiac, építőipar stb., az ebből származó ÁFA-bevétel simán fedezné a büdzsé hiányát a lakáshitel miatt.
Egyébként már régebben volt róla szó, hogy röhej, hogy ha valaki 20-30 milliós kölcsönt vesz fel, az a kormány álláspontja szerint a villáját építi belőle, miközben egy jobb környéken egy lakás (!) ára (társasházban) lazán eléri a 22 millió forintot.
De hogy a kérdéseiden is átmenjünk:
- valóban itt tankolnának?
Jelenleg a magas üzemanyagárak miatt a kamionok feltankolnak pl. Ausztriában, és egy tankkal átmennek Magyarországon, hogy ne kelljen itt tankolni. Ha olcsóbb az üzemanyag, mint Ausztriában, akkor átjön a határon és itt fog tankolni, nem?
- a szar útjaink miatt nem kerülnek el minket akkor is, ha olcsó a gázolaj?
Azért központi helyen vagyunk, sokszor nem tudnak kikerülni minket, át kell jönniük Mo-n.
- a kúthálózt ki tudná szolgálni a nagyobb forgalmat?
- a finomítók bírnák a termelést?
Nem vagyok szakember, úgyhogy könnyelműen kijelentem, hogy simán. :) De tényleg, szvsz ez lenne a legkisebb gond, max. 2 hónap alatt megoldanák, ha tényleg annyira megugrana a fogyasztás.
- a teherforgalmat nem vasútra szeretnénk átterelni?
Lehet, hogy nem vagyok képben, de: attól még lenne közúti fuvarozás, nem lehet mindent vasúton szállítani, sőt!
Kicsit offnak tűnhet ez a hozzászólás, bár szerintem nem az. Bocs mindenkitől, aki úgy érzi.
Százmilliárd forint áfától eshetnek el a vállalkozások
Nem jutnak már hozzá idén általános forgalmi adójukhoz (áfa) az uniós országokkal kereskedő vállalkozások. A pénzügyminiszter arra utasította az adóhivatalt, hogy valamennyi uniós adószámmal rendelkező, áfa-visszaigénylő vállalkozás bevallását ellenőrizze a forgalmi adó kiutalása előtt. A közölt adatokat össze kell vetni a más EU-államok adóhivatalaitól kapott kontrollinformációkkal, amelyek azonban várhatóan csak az év végén érkeznek meg a társhatóságoktól. Az intézkedés miatt megközelítőleg százmilliárd forinttól eshetnek el ebben az évben az érintett vállalkozások.
Hurráoptimista tervek
Már év elején látszott, hogy tarthatatlan az erre az évre eredetileg tervezett 1904,9 milliárd forintos áfabevételi elôirányzat, ráadásul akkor még semmit sem lehetett közvetlenül érzékelni az uniós csatlakozás hátrányaiból. Ennek ellenére csak áprilisban módosította a kormány az elôrejelzéseit. Az akkori 1782,9 milliárd forintos terv is túlzottan optimista volt, szeptemberben ugyanis már 1695 milliárdra csökkentette a PM. Elemzôk – a fokozott ellenôrzés közlése elôtt – még ennél is megközelítôen ötvenmilliárd forinttal kevesebb bevételt vártak. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Szövetségének elnöke szerint az intézkedés kizárólag költségvetési érdekeket szolgál. Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy legfeljebb egy negyedév áfabevételeit szépítheti meg a pénzügyi tárca az intézkedéssel.
A PM közleményében az október 20-ai áfabevallások fokozott ellenőrzését rendelte el. Lapunk azonban úgy tudja, hogy már november elsején életbe lépne a változtatás. Ez azt jelentené, hogy a szeptember 20-ai havi áfabevallók között is akadnának olyan vállalkozások, amelyek nem kapnák meg időben az áfát, mivel ötszázezer forintnál nagyobb összeget igényelnek viszsza, így a 45 napos kiutalási határidő vonatkozik rájuk. Az pedig november 5-én jár le, a kiutalás előtt viszont az APEH-nak ellenőriznie kell a bevallásaikat.
A második negyedévben több mint nyolcezren igényeltek viszsza áfát a hetvenezer EU-számos adóalany közül. A harmadik negyedévi, illetve a novemberben és decemberben is számot adó havi bevallókkal együtt nagyjából 10-15 ezer vállalkozót érinthet a szigorított ellenőrzés.
A PM feltételezése szerint a vámhatárok lebontása olyan adóügyletekre is lehetőséget adhat, amelyek kedvezőtlenül befolyásolják az áfabevételeket. Ezt próbálja meg alátámasztani azzal, hogy az áfa-visszaigénylők fele más adatokat közölt bevallásában a második negyedévben, mint amelyekről a tagállamok adóhatóságai szeptemberben tájékoztatták az adóhivatalt. Lapunk úgy tudja, hogy az eltérések nagy része nem jelentős, s elsősorban az eltérő átváltási árfolyam alkalmazásából adódik.
A tárca elismeri, hogy a szigorított ellenőrzés időigényes, s az APEH "nem mindig tudja tartani a bevallások ellenőrzésére és a visszautalásra előírt határidőt". Ilyenkor késedelmi kamatot fog fizetni. Ennek összege előzetes becslések szerint két-három milliárd forint is lehet. A fokozottabb ellenőrzés célja, hogy feltárja az adóelkerülőket, illetve más vállalkozásokat visszatartson ettől – mondta kérdésünkre Pichler Ferenc, a PM sajtófőnöke. Hozzátette: természetes, ha az érintettek tiltakoznak, mivel sok becsületes adózót is érint az átfogó vizsgálat. A tételes ellenőrzés azonban a jogkövető adózók érdekét szolgálja.
"A vállalkozók megértik, hogy vannak problémák az államigazgatásban, s elfogadják a fokozottabb ellenőrzést, de nem hajlandók tudomásul venni, ha az áfa-visszafizetések időbeli elcsúsztatásával kívánja stabilizálni az államháztartást a kormány – mondta Antallfy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdek-képviseleti Szövetségének főtitkára. – A pénzügyi tárcát nem érhette meglepetés az uniós csatlakozással kieső áfabevételek miatt, erre számítani lehetett." Antallfy rossz üzenetnek tartja az új kormánytól, hogy valamennyi, az unióban kereskedő vállalkozást lehetséges áfacsalóként állít be.
Szűcs György, az Ipartestületek Országos Szövetségének elnöke a piacgazdasági folyamatokba való legdurvább adminisztratív beavatkozásnak tartja az intézkedést. A kieső áfabevételek jelentős likviditási gondokat okozhatnak az érintett cégeknél. A hiányzó források pótlása a magas kamatok mellett két-három százalékos tehernövekedést okoz nekik. Úgy véli, a visszautalási határidők átlépése miatt perekre is fel kell készülnie az adóhivatalnak. Az európai uniós kontrolladatok késlekedése ugyanis nem szolgáltathat jogalapot az áfa visszatartására.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége szerint lesújtó az idei két tized százalékos reálkereset növekedés.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke szerint a minimálbérből élőknek a kétkulcsos SZJA nem jelent akkora előnyt mint ahogy azt a kormány kommunikálja. Borsik János szerint a kétkulcsos SZJA határát nem másfél, hanem két és fél millió forintnál kellett volna meghúzni.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége szerint lesújtó az idei két tized százalékos reálkereset növekedés. Borsik János elnök szerint csak a reálbér-megállapodás garantálná azt, hogy az emberek megkapják pénzüket és az nem inflálódik el a nemzetközi gazdasági hatások és a kormányzati szándékok miatt. Az autonómok a minimálbér 60.000 forintra emelését javasolja.
Borsik János elmondta: "Mi azt mondjuk, hogy a minimálbérnek nagyobb ütemben kell emelkednie mint az átlagos béreknek ezért azt javasoljuk, hogy 60.000 forint legyen 2005-ben január elsejétől minden területen a kötelező minimálbér. Olyan mértékű minimálbér emelést nem szabad végrehajtani ami megzavarja a munkaerő piacot és úgy látjuk, hogy ez egy jó javaslat és kezelhető javaslat a 60.000 forint."
Egy képviselői műhelymunkából napvilágot látott információ szerint a minimálbért 80-90 ezer forintra kellene emelni és azt meg is kellene adóztatni. Az autonóm szakszervezetek szövetsége nem támogatja ezt az elképzelést, hiszen pont az ő javaslatukra lett adómentes a minimálbér, a kormány és a többi szakszervezet szándéka ellenére. Borsik szerint az idő az autonómokat igazolta, hiszen ennyivel is több pénzt vihetnek haza az emberek.
"A kormány nem tartja azt a korábbi ígéretét, mely szerint az átlagkeresetek nem esnek a legnagyobb adókulcs alá. Ma Magyarországon 141-142.000 forint bruttó forint a havi átlagos kereset, ami azt jelenti, hogy éves szinten garantáltan már 200.000 forint bekerül a 38%-os sáv alá illetve jövőre, ha emelkednek a bérek akkor mégnagyobb arányban. Mi ezt nem tartjuk jónak, hogy a 1.5 milliós határt 2.5 millióra kellett volna kitolni, hogy be tudja fogadni az átlagkereseteket anélkül, hogy bármilyen kis részben átestek volna a 38% alá." - nyilatkozta Borsik János.
Az elnök hozzátette: a kormány jelenlegi bérajánlási javaslatát az Autonóm Szakszervezetek nem fogadja el, a minimálbér ügyében pedig kemény tárgyalások várhatóak a munkáltatókkal. Borsik hozzátette: a munkáltatók 55.400 forintos első javaslata még kiindulópontnak is elfogadhatatlan.
Nyugi, nyugi:-)))
Jön a nemzethalál, a végitélet és a többi:-)))
Legalábbis Viki még nem vonta vissza:-))))
Addog meg bizos jön, neeeeeeeeeeeeeeem???:-)))
Gyógyszerpiac – hatástalan reformok
2004. október 21.
Katasztrofális képet fest az Állami Számvevőszék csütörtökön napvilágot látott jelentése a gyógyszerfinanszírozásról. Az elmúlt időszakot a háttértanulmányok nélküli, eredménytelen reformok jellemezték.
Ismét dorgálást kapott a kormányzat az Állami Számvevőszék (ÁSZ) illetékeseitől. A feddés a jelenleg egyik legkurrensebb területre, a sajtóban és politikai színtéren is sokat emlegetett gyógyszertámogatás és -finanszírozás helyzetére vonatkozik. Az ÁSZ munkatársai leginkább az átfogó, több évre előremutató stratégiát, a jól átgondolt, a kapkodás elkerülése végett időben meghirdetett intézkedéseket és az információs rendszer kiépítettségét hiányolták.
A számok
A költségvetési törvényekben a gyógyszer-támogatási előirányzat az 1998-as 102,6 milliárdról 2003-ra 217 milliárd forintra nőtt, miközben a teljesített gyógyszerkiadások 135,5 milliárd forintról 251,8 milliárd forintra növekedtek. A társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerek vényforgalma a vizsgált időszakban 129,6 milliárd forintról 251,6 milliárd forintra emelkedett. Az OECD 2004. évi statisztikája szerint Magyarország 1998-ban a GDP 7,3 százalékát, 2002-ben pedig 7,8 százalékát fordította egészségügyre. GDP arányos gyógyszerkiadásaink az 1998. évi 1,8 százalékról, 2,1 százalékra emelkedtek 2002-ben. Miközben a lakosság 2002-ben az összes egészségügyi kiadás 30,7 százalékát költötte gyógyszerekre. Az alacsonyabb GDP-jű OECD tagországokra jellemző, hogy az egészségügyi kiadásaikon belül magasabb a gyógyszerkiadások aránya. A 23 európai tagországból ez az arány Szlovákiában és Magyarországon a legmagasabb (34 százalék, illetve 30,7 százalék) és Dániában a legalacsonyabb (8,9 százalék).
Változtatni kell
A vizsgált 1998 és 2003 közötti időszak során a társadalombiztosítási kiadások, ezen belül a gyógyszerkiadások több mint kétszeresre bővültek, miközben a lakosság által fogyasztott gyógyszermennyiség természetes mértékegységben kifejezve nem nőtt. A kiadásnövekedést a drágább gyógyszerek megjelenése, az orvosok megrendelési szokásainak változása okozta.
Az ÁSZ felkéri a kormányt, intézkedjen az E. Alapnak okozott kár megállapítására kialakított eljárási rend egyértelmű jogi szabályozásáról, illetve teremtse meg annak intézményes hátterét, hogy megalapozott, rendszeres nemzetközi gyógyszerár- és gyógyszerpiaci elemzések segítsék az állam döntéshozatali tevékenységét. A tanulmány készítői felvetik a gyógyszergyártók és -forgalmazók promóciós és reklámtevékenységének korlátozását, mivel szerintük a jelenlegi rendszer eredménytelen, és további szigorításra szorul. De növelni kell az állami szerepvállalást az orvosok és a lakosság gyógyszerekkel kapcsolatos tájékoztatásában is – véli a jelentés.
Sikertelen félpróbálkozások
Annak ellenére, hogy a vizsgált időszakban megtett kormányzati intézkedések középpontjában az ár és támogatás szabályozása állt, a kiadások növekedési ütemét eddig nem sikerült megfékezni. Ez a tanulmány szerint arra utal, hogy a gyógyszerügyet csak komplex módon, minden befolyásoló tényező figyelembe vételével lehet kezelni. Pusztán az árak és támogatások szabályozása nem vezethet eredményre.
A kormányzatok az éves gyógyszerkeretek betartása érdekében, az elmúlt években folyamatosan „védekező mechanizmusokat" dolgoztak ki. A gyógyszerellátási rendszer egészét érintő hosszabb távú célokat
vázoltak fel, a gyakorlatban azonban a gyógyszerárakra, illetve a gyógyszerkassza aktuális kiadásaira koncentráltak. Így a gyógyszerügyi területen állandósult a költségvetési krízishelyzet. A kiadások megfékezésére irányuló törekvések nemegyszer a lakosság, a gyártók és forgalmazók számára kiszámíthatatlan lépésekhez vezettek.
Eközben az ár és támogatás megállapításában résztvevő központi szervezetek tevékenysége nem volt megfelelően összehangolva, a gyógyszerek befogadása a támogatott körbe nem volt átlátható folyamat. Emiatt sem az elvek, sem a szabályozás, sem a döntési folyamatok nem voltak kiszámíthatók az érdekeltek számára. Az elmúlt években a gyógyszerkiadások befolyásolásának azonnali – de kevéssé hatásos – eszközeit jelentették az árbefagyasztások, amelyek hosszabb távon nem fogták vissza a gyógyszer-támogatási kiadások növekedését. A prognosztizált megtakarítási intézkedések hatását mindig felül-, a kiadásnövelő lépések hatását mindig alábecsülték.
Hiánylista
Sem az egészségügyi szaktárca, sem az OEP nem elemzi, hogy a fogyasztás szerkezetének pontosan milyen irányú változása milyen mértékben és hogyan befolyásolta gyógyszerkiadásaink növekedését – az ellenőrzés pedig nem pótolja az elemzést. Az egészségügyi intézmények gyógyszerfelhasználására és -beszerzéseire a döntéshozóknak nincs rálátásuk. Hiányzik az erre vonatkozó, megfelelő részletezettségű, döntéshozatalt támogató állami adatgyűjtés. Ennek tulajdonítható, hogy a gyógyszerügyet érintő rendeletmódosítások (ármegállapítások, áremelések és -befagyasztások) hatása az egészségügyi intézmények gyógyszergazdálkodására jelenleg nem értékelhető.
Az olcsóbb, generikus gyógyszerek fogyasztásának ösztönzésére eddig megtett intézkedések eredményességének értékelhetőségét nehezíti, hogy a támogatott generikus gyógyszerekről nem készül állami nyilvántartás. A generikumok ösztönzését célzó gyógyszertári helyettesítésről szóló rendelkezés hatása – a helyettesítések nyilvántartásának hiányában – szintén nem értékelhető, a szakmai szervezetek szerint a helyettesítés nem működik.
Hiányoznak azok az orvosi szakmai szabályozási elemek, amelyek ösztönöznék a generikumok alkalmazását. A hazai, illetve import gyógyszer egyértelmű fogalommeghatározásának hiánya miatt az OEP-nek nincs nyilvántartása arról, hogy pontosan hány támogatott hazai és import gyógyszerkészítmény van, és azok az E. Alap gyógyszerkasszájából milyen arányban részesülnek támogatásban.
Kérlek hidd el, hogy az itteni jobboldali beállítottságú emberek nem örülnek a rossz híreknek, csak az életszínvonalukon érzik, hogy valami nem stimmel. Örülök, ha te tényleg ugyanúgy élsz, mint két évvel ezelőtt, én nem. És úgy tűnik, sokan nem. Kormányunk meg alkalmatlannak tűnik, hogy áttételesen gondolkodjon. Mondok erre egy példát.
Baloldali emberek hatalmas betűkkel bekopiznak ide egy cikket, pl. hogy a kormány csökkenti az üzemanyag árát (1 Ft-tal), miközben a gázolaj kb. 50 Ft-tal drágább, mint 2002-ben (és persze sokkal drágábbak vagyunk, mint a környező országok, pl. Ausztria). A gázolaj azért érdekes, mert ha az emelkedik, akkor a szállítási költségek emelkednek, ergo minden termék ára emelkedik. A parlamentben valakinek már eszébe jutott felszólalni, hogy micsoda bevételtől esik el az állam, mert a kamionok tankolás nélkül átrobognak Magyarországon, hogy spóroljanak.
Természetesen az olaj világpiaci áráról nem a kormány tehet, de ilyen esetben ha az állam visszavenne a jövedéki adóból, vagy az ÁFA-ból, és így a gázolaj ára ugyanannyi v. olcsóbb lenne, mint a környező országokban, az ebből származó veszteséget bőségesen fedezné az, hogy itt tankolnának a nemzetközi fuvarozók. De idáig el sem jutnak.
Ez csak egy példa volt, de hidd el, elég sok ilyen van. Nem nemzethalál vízió van, pláne nem szeretnénk ilyet, de igenis, rosszabb a helyzet, és a jelenlegi politika nem azt mutatja, hogy gyökeresen meg tudná ezt változtatni. Már kérdezték tőled, de nem baj: mégis mivel magyarázod, hogy átlag 5 rossz hírre jut egy jó?
2004. szeptember 13., hétfő, 8:57|Utolsó módosítás: 2004. szeptember 13., hétfő, 8:57
A megengedett 3 helyett 5,3 százalékos lesz a GDP-arányos államháztartási hiány, míg az államadósság eléri a GDP 112 százalékát a 60 százalékos Uniós felső határ helyett idén Görögországban - közölte az ország miniszterelnöke.
A kormányfő szerint a korábbi kormányzati becsléseket jóval meghaladó számokért részben az előző kormány, részben az olimpia felelős, mert utóbbi számos kiadási tétele nem szerepel az idei büdzsében.
Magyarországon az év első felében több beruházási projektet jelentettek be, mint Németországban - derül ki az Ernst & Young adataiból. A szakértők szerint teljesen átalakulhat Európa FDI-térképe.
Közép- és Kelet-Európa országaiban növekedtek ez év első felében a külföldi működőtőke befektetések, mutatta ki az Ernst and Young csütörtökön nyilvánosságra hozott felmérésében.
Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban és Oroszországban 283 projekt valósult meg az első hat hónapban, szemben a múlt év azonos időszakának 156 projektjével, áll az Ernst and Young jelentésében. Összehasonlításul: Angliában 313 projekt valósult meg a múlt év azonos időszakának 271 fejlesztésével szemben, ami arra utal az Ernst and Young szerint, hogy a működőtőke befektetések alapvető regionális változáson mennek keresztül, amennyiben Közép- és Kelet-Európa növekedési trendje tartós marad.
A brit ügynökség vezető tanácsadója úgy véli, természetes folyamat a közép-kelet-európai régió előretörése, mivel az országok nyitnak, továbbá költségelőnnyel rendelkeznek.
Az Egyesült Államok változatlanul a legnagyobb befektető: az első fél évben az amerikai cégek 396 projektet valósítottak meg Európában a tavalyi hat havi 332 fejlesztéssel szemben. Az USA-t Japán, Nagy Britannia és Németország követi. A projektek 12 százaléka a járműiparban valósult meg, majd az elektronika, a számítástechnika és a távközlés következik a népszerűségi listán.
Rendkívüli nehézségektől tart a kamara 2005-ben Durva hiány az agrárbüdzsében? 2004-10-21
Rendkívüli nehézségekre számít a Magyar Agrárkamara a szűkösnek ítélt nemzeti támogatási kassza miatt 2005-ben. Míg a kormány az agráriumot a költségvetés egyik nyertesének tekinti, az agrárkamara szerint az agrárbüdzséből százmilliárd forint hiányzik, és a tervek nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak sem.
Legalább százmilliárd forint agrártámogatás hiányzik a jövő évi költségvetési törvényjavaslatból – állítja a Magyar Agrárkamara. Csikai Miklós elnök lapunknak elmondta: számításaik szerint a hazai büdzsében 262 milliárd forintnyi nemzeti agrárdotációnak kellene szerepelnie 2005-re, miközben a kormány csak 158 milliárdot tervez. A javaslat nem felel meg az évenkénti növekedés minimális mértékét meghatározó agrártörvénynek és az év eleji agrárkerekasztal-tárgyalásokon alapuló középtávú nemzeti stratégiának sem, hangsúlyozta.
Ismert, hogy a hivatalos számítások szerint az agrárium az idei 290-293 milliárd helyett 327-328 milliárd forintnyi összes támogatást használhat fel jövőre, ami 10-13 százalékos bővülésnek felel meg. Erre alapozva a pénzügyminiszter az agráriumot a 2005-ös költségvetés egyik nyertesének tekinti (VG, 2004. október 18.). Ám a pluszpénzek – közölte Csikai – csak a növekvő EU-forrásoknak köszönhetők, a hazai támogatások stagnálnak vagy csökkennek. Így nem lesznek többletpénzek a versenyhátrány mérsékléséhez szükséges nemzeti fejlesztésekre és egyes piaci intézkedésekre. Utóbbiakra az uniós támogatásbővülés ellenére az EU-forrásokból is kevés (az idei 18 milliárd forint helyett 20 milliárd) juthat, ezért a gazdáknak több ágazatban is rendkívüli nehézségekre kell számítaniuk 2005-ben, mutatott rá.
Számításaik szerint a tisztán nemzeti célokat szolgáló támogatásokat a törvényi előírások értelmében legalább a négyszázalékos várható GDP-bővüléssel és a hétszázalékos inflációval kellene növelni 2005-ben a 132 milliárd forintos idei bázishoz képest. Ez 147 milliárd forintnak felelne meg, miközben a kormány – állítja a kamara – 16 milliárddal kevesebbet, 131 milliárdot tervez. Utóbbi keret ráadásul tartalmazza az uniós terület alapú támogatások 30 százalékos (mintegy 90 milliárd forintos) ez évi magyar kiegészítését is, amelyet forráshiány miatt az idén nem tudott kifizetni a kabinet. Az agrárkamara szerint a 90 milliárdos összeget – amelyről országgyűlési határozat is rendelkezik – külön költségvetési soron kellene szerepeltetni. Így – figyelembe véve az uniós vidékfejlesztési programokhoz tervezett, 20 milliárd forint körüli hazai kiegészítést is – a magyar agrárbüdzsének el kellene érnie a 262 milliárd forintot.
Az uniós pénzek alapvetően a vidékfejlesztési források révén nőhetnek, amelyek közül a Nemzeti vidékfejlesztési terv (NVT) hozhatja a legtöbbet: az ez évi 21 milliárd helyett várhatóan 44 milliárd forintra lehet pályázni. Ám a kamara kérdésesnek tartja, mennyi juthat ebből valódi agrárcélokra. Megítélése szerint ezért az FVM-nek el kellene érnie, hogy a tisztán nemzeti támogatásoknál hiányzó 16 milliárdos összeget az NVT-ből a Nemzeti fejlesztési terv agrár- és vidékfejlesztési operatív programjára (avop) lehessen átcsoportosítani, ha a hazai költségvetési pénzek bővítésére más lehetőség nincs. Az avop ugyanis jobban szolgálná az agrárfejlesztéseket, de a jövő évi tervekben itt mégis több mint egymilliárd forinttal kevesebb forrás szerepel az ideinél. Mintegy 1,5 milliárddal, 18,7 milliárdról 20,2 milliárdra nőhetnek viszont az „előcsatlakozási” SAPARD-pénzek, de ezek nem új, hanem már korábban (elsősorban az idén) lekötött fejlesztési támogatásokat jelentenek – mondta Csikai.
Lehet, hogy eredménytelennek nyilvánítják a pályázatot, s inkább koncessziót írnak ki
Hogyan tovább, M7-es sztráda?
[2004-10-21]
Elképzelhető, hogy az M7-es Nagykanizsa és Becsehely közötti szakaszára tavaly kiírt közbeszerzést eredménytelennek minősítik, és koncessziót írnak ki a szakaszra. Szakértők úgy vélik, ez a beruházás egyéves késését is okozhatja.
A napokban dől el, hogy az M7-es Nagykanizsa és Becsehely közötti mintegy 18 kilométeres szakaszára kiírt közbeszerzésen hirdetnek-e eredményt, vagy eredménytelennek nyilvánítják a pályázatot, tudtuk meg. Információink szerint ez utóbbi esetben koncessziós pályázatot írnának ki. Ha így történik, várhatóan ezt a szakaszt összevonnák a balatoni sztráda még hiányzó, Nagykanizsa–Balatonkeresztúr szakaszával, s így tennék vonzóbbá a projektet a koncesszornak. Az ötlet szépséghibája, hogy az utóbbinak még nincs építési engedélye.
Úgy tudjuk, hogy a pályázat beadásakor kitűzött szeptember közepi eredményhirdetést is a koncessziós elképzelések miatt napolták el. November közepéig azonban mindenképpen dönteni kell: nyertest hirdetnek, vagy eredménytelennek minősítik a pályázatot. Addigra ugyanis lejár a törvény által engedélyezett kétszer harmincnapos hosszabbítási lehetőség. Az eredménytelenséget – értesüléseink szerint – a kiíró Nemzeti Autópálya (NA) Rt. azzal indokolná, hogy a szerződés teljesítésre alkalmatlan.
Ezt azonban szakmai körökben aggályosnak és törvénysértőnek tartják. Ezért a pályázók joggal számíthatnak kártérítésre – fogalmaznak. Szerintük forráshiányra nem hivatkozhatnak, hiszen a tavaly elfogadott sztrádatörvény értelmében erre a – mintegy 36 milliárd forint értékű – beruházásra is biztosított a fedezet, függetlenül az éves költségvetésektől. A beruházás 2006. december végi határideje is kitolódna, akár egy évvel – vélik a szakértők. Információink szerint az NA Rt. is a mostani pályázat lezárása, azaz az eredményhirdetés mellett van. Úgy tudjuk, hogy a sztrádatársaság igazgatósága pénteken dönt a kérdésről. A végső szót azonban a szaktárca mondja ki.
[origo] - Üzleti Negyed - 4,3 milliárdos autóipari beruházás Móron
4,3 milliárdos autóipari beruházás Móron
2004. október 20., szerda, 17:33|Utolsó módosítás: 2004. október 20., szerda, 17:33
A spanyol Gestamp préselt fémgyártó csoport magyarországi cége, a móri Gestamp Hungária Kft. az idén 17 millió euró - 4,3 milliárd forint kapacitásbővítő beruházást valósít meg. A társaság jövőre még további 5 millió eurós beruházást tervez. A móri cég a beszállítója a pozsonyi és a poznani Volkswagennek, az esztergomi Suzukinak és a Renault szlovéniai és törökországi gyárainak is.
...
EKB-jelentés: 5.5% költségvetési hiány - csúszhat a konvergencia-programunk 2004.10.20 12:47
Az Európai Központi Bank által ma közzétett jelentés szerint Magyarország egyik kiemelkedő feladata a költségvetési hiánylefaragás kell legyen, csak ennek segítségével érhető el, hogy az ország ismét közeledjen a májusban benyújtott konvergencia-programban szereplő deficitpályához, illetve ahhoz, hogy ne emelkedjen GDP-arányosan 60% fölé a bruttó államadósság. A jelentés szerint hazánknak még a legújabb tervekben előre jelzett mértéknél (0.6%) is nagyobb lefaragási sebességet kell elérnie.
A frankfurti székhelyű intézmény jelentése szerint az idei magyar államháztartási deficit GDP-arányosan a kormány által jelzettnél magasabb, várhatósan 5.5% lesz. A kormány által tervezett évi 0.6%-os GDP-arányos államháztartási hiánylefaragási sebességnél gyorsabb tempót kell elérnünk, hogy visszatérhessünk a konvergencia-programban megfogalmazott pályához.
A jelentés szerint bár a kormány a konvergencia-programban megfogalmazott évi 0.5%-os deficitlefaragási sebességénél gyorsabb hiánylefaragást tervez, ugyanakkor még ez sem ellensúlyozza az idei évben bekövetkező csúszás mértékét (eredeti 4.6% helyett most 5.3% a legfrissebb cél idénre), aminek következtében az egyes további évekre vonatkozó deficit sarokszámok esetében is csúszás várható az EKB szerint.
A jelentés kiemeli, hogy Magyarország 2002-ben, 2003-ban és 2004-ben is meghaladta az arra az évre kitűzött államháztartási hiánycélt. A legújabb elképzelések szerint a deficit 2005-ben a GDP 4.7%-ára, 2006-ben 4.1%-ára, míg 2007-ben 3.4%-ára csökkenne, és ennek a feszítette tempójú hiánylefaragásnak az eredményeként 2008-ben a kritikus 3% alá csökkenhetne az államháztartási hiány.
Az EKB szerint az elsődleges egyenleg, hiányának, illetve a teljes deficit csökkentése nélkül hazánk azt kockáztatja, hogy a GDP-arányos bruttó államadósság a szinté kritikus 60%-os limit fölé emelkedhet.
A bank szerint a magas infláció (amelynek üteme bár csökkenő ütemű, de még továbbra is felette marad az euró-zóna külön kritériumként is rögzített referenciaértékének) és a folyó mérleg igen magas hiánya miatti megfontolásból is megfontolt költségvetési politikát kell folytatni. Az EKB jelentése megállapítja, hogy a forint/euró árfolyama a bank kétéves jelentésének (referencia időszakában: 2002 október - 2004 szeptember) magas volatilitást mutatott, ami a költségvetési folyamatokkal összefüggő bizonytalansággal is összefüggésbe hozható.
EKB-jelentés: 5.5% költségvetési hiány - csúszhat a konvergencia-programunk
Eh, azt hiszem félreérted. A tôzsdeelnök azért sikítozik, hogy hintse a port. Abból lesz késôbb (egy kis buksz után) az újabb bevétel legnagyobb klienseinek - és tulajdonosainak - a brókereknek ;)
Ugyanis a tôzsde olyan intézmény, ahol az áldozatot fényes nappal zsebelik ki. Ahhoz, hogy visszajöjjön valahogy el kell bódítani. Ezt míveli most szeretett tôzsdelnökünk.
Ezzel tisztában volnék, de ezért nem kellene az elnöknek sikítania. A tőzsde nem államkötvény - vagy ha valaki azt hiszi hogy az , akkor nagyon átverték - bukni is lehet. A bíró sem pánikol a focimeccs előtt, hogy ezek itt huszonketten RUGDOSNI fogják a szegény labdát.
A jelenlegieknél gyorsabb, és teljesen átjárható, automata irányította szerelvényekkel közlekedik majd a metró a 4-es vonalon. A vonatokra a tendert még idén, november-december környékén kiírják. (Index)
Nem kell keresgélni. Párizs, 14-es járat. Nehéz drágább megoldást találni ;)
