Egyetlen feltételét sem teljesíti pillanatnyilag Magyarország az euró bevezetésének. Az Európai Bizottság jelentése szerint még a jegybanktörvénnyel és az alkotmánnyal is bajok vannak. A pénzügyminiszter ennek ellenére bízik a közös pénz 2010-es bevezetésében.
Index (ugyelet@mail.index.NOSPA-M.hu) 2004. október 20., szerda 7:48
Kapcsolódó anyagaink:
• Gyászszalagot kap a tőzsdétől Gyurcsány
http://index.hu/gazdasag/magyar/tozsde041019/
• Volt tőzsdeelnökök az árfolyamnyereség-adó ellen
http://index.hu/gazdasag/magyar/adotil041013/
Nem teljesíti az euróövezeti csatlakozás egyetlen kritériumát sem Magyarország és Lengyelország, írja az Európai Bizottság 2004. évi konvergenciajelentése. Az EU öt kritérium alapján vizsgálja, hogy a tagállamok alkalmasak-e a közös valuta bevezetésére, írja a Magyar Hírlap.
Magyarországon az előírt 2.4 százalékos inflációnál jóval nagyobb, 6.5 százalékos volt a pénzromlás. Az államháztartás GDP-arányos hiánya is több mint kétszerese a megengedett háromszázalékosnak, 2003-ban 6.2 százalék volt. A hosszútávú kamatkritérium 6.4 százalék, Magyarországon azonban jelenleg 8.1 százalék a kamatszint.
A jelentés szerint a magyar jegybanktörvény és az alkotmány sem egyeztethető össze teljesen az Európai Központi Bank előírásaival. A forint árfolyamának elmúlt egyéves ingadozásai sem felelnek meg az euróövezeti előríásoknak.
Bár Magyarország pillanatnyilag egyetlen követelménynek sem felel meg, Draskovics Tibor biztos benne, hogy 2010-re az ország teljesíti az euró bevezetésének kritériumait, idézi a Magyar Hírlap a pénzügyminiszter a német Handelsblattnak adott nyilatkozatát.
Átlagosan bruttó 141 100 forintot keresünk 2004. október 19.
Az év első nyolc hónapjában a nettó átlagereset 7 százalékkal nőtt. Az infláció 7,1 százalékos növekedése mellett ez azt jelenti, hogy a reálkereset 0,1 százalékkal mérséklődött.
A Központi Statisztikai Hivatal honlapján olvasható gyorsjelentés szerint az év első nyolc hónapjában a bruttó nominális átlagkereset 8,0 százalékkal, a nettó átlagkereset 7,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a fogyasztóiár-index 7,1 százalékos növekedése mellett.
Az első hét havi adatok még a reálbér növekedéséről számoltak be: a bruttó átlagkereset az első hét hónapban 8,6 százalékkal, a nettó átlagkereset 7,3 százalékkal, a reálkereset (7,1 százalékos infláció mellett) 0,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete már a 2004 január–augusztusi időszakban 141 400 forint volt, a versenyszférában dolgozók átlagosan 134 500 forintot, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állók 158 200 forintot kerestek.
A bruttó nominális keresetek a nemzetgazdaságban 8,0 százalékkal, ezen belül a versenyszférában 9,7 százalékkal, a költségvetési területen 5,3 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest.
A legmagasabb átlagkeresetű gazdasági ág, ágazat továbbra is a pénzügyi tevékenység volt (309 200 forint). Ezt követte a vegyipar (188 600 forint), a villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás (183 900 forint) és a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (177 200 forint).
A legalacsonyabb átlagkeresetűek a textília-, textiláru-, illetve a bőrtermék-, lábbeligyártásban, a máshova nem sorolt feldolgozóiparban, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban, továbbá a mezőgazdaságban és az építőiparban foglalkoztatottak voltak.
A nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 91 500 forintnak felelt meg január–augusztusban (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 68 800 forint, a szellemi foglalkozásúaké 118 200 forint), ez 7,0 százalékos növekedés a tavaly január–augusztushoz képest.
A nemzetgazdasági szintű havi átlagos munkajövedelem 148 500 forint (január–augusztusi középárfolyamon számítva 583 euró) volt, 8,9 százalékkal több az előző év azonos időszakinál. A munkajövedelem kereseten felüli része 2004. január–augusztusban munkavállalónként átlagosan 4,8 százaléknak felelt meg.
A legalább 5 fős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaságban átlagosan 2 millió 789 ezer volt a 2004 január–augusztusi időszakban, ez 0,9 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a versenyszféra létszáma 1,5 százalékkal nőtt, a költségvetésé 1,0 százalékkal csökkent.
Napi OnlineMég erősebb a forintA délelőtti szintekhez képest körülbelül egy forinttal lett olcsóbb az euró a bankközin, a dollár 197 alatt forgott. Kedden folyamatosan erősödött a forint a bankközi devizapiacon: délután az euró egysége 246,35/45-ön állt, a dollárra pedig 196,80/90-en jöttek létre üzletek - tájékoztatott Kolba Miklós. Az ING Bank üzletkötője szerint egyrészt az MNB hétfői vágása után is vonzó kamatkülönbözet, másrészt a lengyel fizetőeszköz erősödése hajtotta fel a forint árfolyamát, ugyanis akik ott zlotyt vettek, azok itt a magyar devizából is vásároltak.Ádám Viktor
Bástya elvtársat és az ő gyarmatországát meg csak simán lesz@rják az eszetlen befektetők.
Az SZDSZ és az MSZP képviselői választási ígéreteikre emlékeztetőül kapják meg a Részvények könyve idei kiadását, a kötet bemutatóján Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök úgy fogalmazott, egyetlen kormány sem mért akkora csapást a tőzsdére, mint a jelenlegi kabinet."
Öhöm, izé, hogyismondjam. Ez ugye egy fideszes? :)
Egyébként azért jó hír, hogy a ktgvetési szféra létszáma 1%-kal csökkent, a versenyszférában 1,5%-kal nött.
Geo,
kb. 1 hónapja téma volt a reálbér-változás... (szerintem decemberre -1 % körül várható az éves, nem csoda, hogy a nép nem örül a 4% körüli GDP bövülésnek)
érdekes meglátás. Ebben a szellemben lehet találni még okot: lehet, hogy a 'befektetôk' tudják, ki, mikor fog ráijeszteni az MNB-re és a nagy kamalábcsökkentési elvárások azért most jönnek ki, hogy még véletlenül se kelljen az ünnepek alatt ilyesmivel foglalkozni. Idôben kell ráijeszteni ;)
Valszeg titkos pártutasítás jött ki, hogy a forint nem gyengülhet 248 fölé.
Ok-okozat ott van, hogy ha nem bízom a cuclibekbe' és nem hiszek a következő kamatcsökkentésben mondjuk négy hét múlva, akkor nem adok el, nem realizálok nyereséget vagy esetleg veszteséget és nem fektetem be a pénzem rövid papírba egy újabb kamatvágásra (és árfolyamnyereség realizálására) számítva.
Értelemszerűen, ha bíznának bennük, akkor adogatnának.
Persze lehet, hogy olyan ravaszok, hogy inkább megvárják a következő vágást, és akkor adnak csak el.
"Hiába kényszerítette ultimátum jelleggel az új kormány a független jegybankot az alapkamat csökkentésére, a befektetők nem hisznek az újcuclibeknek. Ez látható abból is, hogy nem hajlandók árfolyamnyereséget realizálni és a forintot gyengíteni."
Csak én vagyok az egyetlen, aki nem látja a két mondat közötti ok-okozati összefüggést?
Hiába kényszerítette ultimátum jelleggel az új kormány a független jegybankot az alapkamat csökkentésére, a befektetők nem hisznek az újcuclibeknek. Ez látható abból is, hogy nem hajlandók árfolyamnyereséget realizálni és a forintot gyengíteni. Szegény forint ott toporog a 248-as szint alatt és nem tudja mit csináljon, pedig már rég 255-260 körül kéne pihegnie.
Eggen, kirúgdosták a népséget... nem védeni akarom őket, de van egy olyan spúrom, hogy politikai okoból nem merték bevállalni a valódi számokat, és most rajtuk verték el a port.
Ahh, igen ezt tudjak, a szamokkal büvészkedni, hogy a mutatók jól érezzék magukat, de azt hogy az emberek rendes európai szinvonalú fizetést kapjanak, legyen értelme dolgozni, arra már nem képesek.......
Adminisztratív hiánycsökkentéssel próbálkozik a pénzügyi tárca 2004. október 18. 12:20
MNO Új hiánycsökkentési eljárást alkalmaz a Pénzügyminisztérium: a magánnyugdíj-pénztárak miatti bevételkieséssel korrigálja az államháztartási hiányszámokat. Kérdés, hogy ez az adminisztratív megoldás uniókonform-e.
Magyarország kézzelfogható közelségbe került a maastrichti kritériumok teljesítéséhez – ehhez „csupán” az Eurostat toleranciájára van szükség. A Pénzügyminisztérium (PM) ugyanis úgy döntött, hogy a magánnyugdíj-pénztárak miatti bevételkieséssel korrigálja az államháztartási hiányszámokat. Az Eurostat felé Svédország, Hollandia és Lengyelország is így jelent.
Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat számítása szerint a magánnyugdíjalapba történő befizetéssel nem csökkenthető az államháztartás hiánya, és az EU brüsszeli bizottsága is ezt fogadja el. Az Eurostat jelenlegi állásfoglalása szerint a magánnyugdíjrendszer nem része az államháztartásnak, így az emiatti rés betömése hiánynövelő. A szervezet 2007 márciusáig adott határidőt a tagországoknak, hogy miként klasszifikálják rendszerüket: azaz olyanná alakítják-e, ami belefér az áht-ba – ám semmi nem utal arra, hogy a mostani – az unió szabályozása szerint magánnak tekintendő – rendszert az áht alá lehetne vonni.
Ezzel a megoldással látványosan, évente 0,8–1,0 százalékponttal javulnak a GDP-arányos áht-mutatók. Így a GDP-arányosan, eredményszemléletben számolt idei áht-deficit a korábban várt 5,3 százalék helyett csak 4,5 százalék lesz. A következő években pedig 0,7 százalékpontos lépésekkel már 2006-ban 3,1 százalékkal számol az új statisztikával a pénzügyi tárca. Ezzel pedig a következő évben a maastrichti 3 százalék alá süllyed a hiány, ami – csak ennek alapján – az euró 2009-es bevezetését sem zárja ki. A Concorde elemzője szerint az ezen való lamentálás egyik alapfeltétele, hogy valóban teljesüljön a jövő évi – új módszertan szerinti – 3,8 százalék, amire azért mérget nem lehet venni. Az eredeti szeptemberi prognózis 4,7 százalék volt, a piaci elemzők vészforgatókönyvei szerint ez akár 0,5 százalékkal is magasabb lehet. Azt sem célszerű figyelmen kívül hagyni, hogy 2006 választási év, ami semmiképpen sem biztosíték a feszes büdzsére. Egy sor, az EU-csatlakozáshoz kapcsolódó könnyítés eltűnik 2006–2007-ben, arra lehet számítani tehát, hogy a 2007–2008-as 3 százalék alatti hiány elérése nem lesz könnyű. Amennyiben az Eurostat akceptálná – mint ahogy erre semmi biztosíték nincs, sőt – a PM által feltalált új hiánycsökkentési eljárást, lenne mit szorgoskodni a deficit mérséklésén. (Napi Gazdaság)
Szakértők szerint tervezési hiba okozza az idei áfabevételek elmaradását. A költségvetési előirányzathoz képest már kétszer is módosította a PM bevételi várakozásait, ám ezzel sincs szinkronban az élet. A jövő évi tervek is irreálisnak tűnnek. Részletek a holnapi Világgazdaságban. Áfahiány: tervezési hiba?
Nem kell itt izzadságszagú, általad frappáns gondolt válaszokkal vesződnöd, légy jó inkább önnmagadhoz (mert én nem kérek a jóságodból), és tanuld meg értelmezni a politikusok dumáját. :-)
Szerintem is az vagy, de jó leszek hozzád, íme a lényeg kigyűjtve:
"az FKGP-vel a békés egymás mellett élés jellemzi viszonyukat. " "Ettől különböző viszony kialakítására sem most, sem az előttünk álló időszakban nem törekszünk. "
"a Fidesz választási programjában nem szerepel az FKGP-vel kötött koalíció"
"Az FKGP-vel szemben nincsen érzelmi ellenállásunk."
Köszönöm a részletes összeállítást! Tehát egyetlen Fidesz-politikus sem jelentette ki kategorikusan, hogy a Kisgazdapárttal sohasem lépnek koalícióra, hanem lebegtették az ügyet.
Tehát Urbán - akinek ezek szerint köze sem volt a Fidesz-kormányhoz - kijelentette. Horn viszont, miniszterelnökként, írásba adta. Mivel ez volt előbb, legalábbis a copyright az övé.
