" A volt pénzügyminiszter állítását nem igazolja a Kopint-Datorg Rt. most megjelent konjunktúra jelentése, amelyben összehasonlító adatokat közöl a régióról, illetve az EU újonnan belépett 10 tagjáról.
Magyarország GDP-je 2000-2004 átlagában (az ezévi előrejelzéseket is beszámítva) 3,8 százalékban nő, miközben a nálunk fejlettebb Szlovéniában az átlagos ütem 3,2 százalék, a hasonló fejlettségű Csehországban 3,0 százalék, a kissé fejletlenebb Lengyelországban 3,2 százalék, s csak Szlovákia mutatója jobb egy hajszállal: 3,9 százalék. "
Na szóval úgy gondolom, ez megint a belföldi közönség számára leadott parasztvakítás. Mint azt már korábban mondtam, nekünk, hogy felzárkózzuk a fejlettebb államokhoz nem század, vagy tized százalékos különbségeket kell felmutatni, hanem jóval nagyobbat. Ugyanis ha elenyésző tört százalékban vagyunk jobbak a nagyobb GDP-vel rendelkező országok hasonló adatai mellett a szakadék abszolút értékben nyílik.
(források: Worldbank.org, CIA factbook)
2003.
Szlovén GDP $26284 millió USD
Magyar GDP $82805 millió USD
Per capita SLO: $13070/fő
Per capita HU: $8254/fő
Különbség: 4816 USD
Növekedés átlagban (jó ez most nem pontos, de demo célra jó)
SLO: 3,2%
HU: 3.8%
Módosított adat a következő évre.
SLO: $13070*103.2%~=$13488
HU: $8254*103.8%~=$8567
Különbség: $4921
Azaz a Szlovénok ha kis ütemben is, de elhúznak.
Ha a versenytárs GDP-je jóval nagyobb,mint a mienk (F,D,L,NL stb.), akkor még nagyobb a leszakadás, még akkor is ha százalékosan mi jobban fejlődünk.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy a GDP-nk egy része erősen manipulatív adatokon alapul (kvázi offshore - nem vagy alig adózó hatalmas értéket előállító domináns cégek belföldinek való elszámolása) akkor nem tudom mire itt az optimizmus.
Öt év átlagában Magyarország gyorsabban fejlődik, mint a régió 2004. október 17. 08:13
Magyarország gazdasági növekedése 2000-2004 átlagában 3,8 százalék, amelynél szűkebb környezetünkben csak Szlovákia fejlődik gyorsabban (3,9 százalék), s az Európai Unióba bekerült tízes csoport átlaga (3,6 százalék) is alacsonyabb az ötéves magyar ütem átlagánál. "Magyarország leszakadóban van" - jelentette ki Bokros Lajos, a Közép-európai Egyetem (CEU) tanára egy szakmai konferencián a napokban. A volt pénzügyminiszter állítását nem igazolja a Kopint-Datorg Rt. most megjelent konjunktúra jelentése, amelyben összehasonlító adatokat közöl a régióról, illetve az EU újonnan belépett 10 tagjáról.
Magyarország GDP-je 2000-2004 átlagában (az ezévi előrejelzéseket is beszámítva) 3,8 százalékban nő, miközben a nálunk fejlettebb Szlovéniában az átlagos ütem 3,2 százalék, a hasonló fejlettségű Csehországban 3,0 százalék, a kissé fejletlenebb Lengyelországban 3,2 százalék, s csak Szlovákia mutatója jobb egy hajszállal: 3,9 százalék.
Ugyanakkor a Baltikum kis népességű, s jóval alacsonyabb fejlettségi szintről induló államai (Észtország, Lettország, Litvánia) Magyarországnál gyorsabb növekedést produkálnak.
Ha az EU-ba belépett 10 új ország közé helyezzük el a 2000-2004 közötti 3,9 százalékos magyar növekedést, akkor az pontosan 0,3 százalékkal haladja meg az átlagot, amely 3,6 százalék.
A régió munkanélküliségi adatait összehasonlítva kiderül, hogy a 2000-2004 közötti 5,9 százalékos magyar ráta a legkedvezőbb. Szlovéniában 6,4 százalékos, Csehországban 8,4 százalékos az átlagos munkanélküliségi ráta, a lengyel és a szlovák adat ugyanakkor meghaladja a 18 százalékot, s a Baltikum országaiban is kétszámjegyű a munkanélküliség. Az EU 10 új tagjának 2000-2004 közötti átlagos munkanélküliségi rátája 13,5 százalék.
Nem ilyen kedvező a kép Magyarország számára, ha az inflációs mutatókat vetjük össze: a vizsgált öt évben a fogyasztói árak átlagosan Magyarországon 7,1 százalékkal nőnek, szemben a 6,8 százalékos szlovén, a 2,6 százalékos cseh, vagy a 4,4 százalékos lengyel mutatóval. Ebben az adatsorban Szlovákia Magyarország mögött van 7,7 százalékkal. Az EU 10 új tagjánál az infláció átlagosan 4,6 százalékkal emelkedik 2000-2004 között.
Hogy a történelem teljes legyen, az illetöktöl az utólagos értékelésüket is bemásolhatnád, amelyben elmondják, hogy ezek a "gátlástalan" igéretek aztán romba döntötték-e az országot, vagy éppenséggel a legjobb 4 évet irta. Vajon hol késnek az akkori nagymegmondók?
Aztán azt is bemásolhatnád, hogy ugyanezek az illetök mekkorát hisztériáztak, amikor meglátták Meggyes-Kuncze "gátlástalan" programját, ami a 98-as fidesz igéretek minimum 10-szeres túligérgetése volt. Éves szinten, nem összciklusra.
Na és mi a baj a fidesz-fkgp koalicióval? Demokratikus módon megválasztott, a szavazók többsége által támogatott kormány jött létre. Mi a hisztéria oka? A demokratikus ellenzék 2 pártja lépett koalicióra, nem pedig a volt állampárt a baloldali ellenzékével.
Teljesen mind1, hogy a fityisz megszavazta-e a 100 napos programot, hiszen a kormánytöbbség nélkül nem ment át, és a kormány felelőssége, hogy végre tudja-e hajtani-e a programját, vagy sem. De szerinted ez hülyeség, és (gondolom) a fidesz és a maszop min. egyformán felelős a költekezésért, de azért főként a fidesz (ahogy szdsz-közeli értelmiségiéknél szokás értékelni).
Bocs, de azzal csak a hozzád hasonló legelvakultabb, leghívőbb ballibesek szoktak jönni, hogy a Fidesz hajszolta bele Megyóékat a 100 napos programokba, ergo (mint mindennek) a Medgyessy-kormány felelőtlen költekezésének is a fityesz az oka (meg Járai, mert nem engedte olcsítani a forintot, amivel a kormány helyrebillenthette volna a költekezést, ugye)
Mi nem igaz? Mi a fenét csinált az ovi kormány 4 év alatt? A zászlólobogtatáshoz hozzácsaphatjuk a Korona a Parlamentbe hurcolását, meg a Korona másolatának viziparádéját Esztergomig meg vissza.
Nem a Gyula volt. Érdemes elolvasnod, mert valahogyan elfelejtetted a dolgokat
nol
A Spiegel a "gátlástalan" ígérgetésnek tulajdonítja a Fidesz sikerét, és attól tart, hogy a győztes párt saját stratégiájának túszává válhat. Tina Rosenberg a New York Timesban arról ír, hogy a Fidesz egykoron "a thatcherista cápák pártjaként" lépett fel, de ma már Orbán populista gazdaságpolitikát hirdet, és a valóságtól elrugaszkodott ígéreteket tesz. Kuncze Gábor szerint viszont (Népszabadság, június 6.) a győztesek fokozatosan visszavonulnak teljesíthetetlen választási ígéreteiktől. Tölgyessy Péter is úgy vélekedett, hogy "a vitatható választási kijelentések még gondot okozhatnak a jövendő kormánynak" (uo.). Gazdasági szakértők úgy számolták, hogy az összes ígéret betartása 7 százalékos hiányhoz vezetne, márpedig a Pénzügyminisztérium szerint a hiány nem lehet nagyobb 4 százaléknál. A hónap végére elkészül az Orbán-kormány programja. A Népszava kommentátora, Balázsi György emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor azt ígérte: a Fidesz választási programja végrehajtásának ütemterve lesz ez a program. Ehhez képest az ígéretek egy részének nyoma sincs, más részük "megszelídült", ütemtervet, határidőket pedig végképp hiába keresünk a dokumentumban. "Konkrét számokról érdekes módon szinte csak a rendőrségnek ígért többlettámogatás esetében van szó. (Népszava, június 30.)
Urbán László pénzügyminiszter-jelölt a HVG-ben el is magyarázta, hogy van ez a dolog. Ő már addig is mondogatta (mint láttuk, sokadmagával), hogy a Fidesz választási ígéreteinek maradéktalan végrehajtása romba döntené az államháztartást, annak idején pedig általában indokoltnak tartotta a Bokros-csomagot, ha részleteiben kritizálta is: "nem mindenben osztom azt, ahogy a Fidesz-program értékeli az eddigi kormány gazdasági teljesítményét, de a Fidesz jövőbeli gazdaságpolitikáját nem is abból kell levezetni, hogy ez a program miként elemzi az előző nyolc évet. Egyébként is külön műfaj a választási és a kormányprogram." A választásit Matolcsy koordinálta, ahhoz neki semmi köze, ő egy másik vágányon robogott, és a kormányzati munkát készítette elő. Meglepő volt ez a nyilatkozat, hiszen egy párt nem azért szokott hazudni a népnek, hogy azután őszintén bevallja. De Urbán nem is volt szokványos pártkáder. 1994 novemberében lemondott a képviselőségről, amit a Népszabadságban akkor azzal indokolt, hogy vállalhatatlannak tart mindenféle szövetséget a jobboldali populistákkal, de most már csak azt tartaná vállalhatatlannak, ha a minisztériumában is a nyakára ülnének: "A parlamenti aritmetika miatt most el kell fogadnom a koalíciós kényszert a kisgazdákkal, de ezt csak akkor teszem, ha tisztán Fidesz-irányítású pénzügyi tárcát vezethetek." Az interjú végén Kocsis Györgyi megkérdezte áldozatát, nem tart-e attól, hogy úgy jár majd, mint a hozzá közel álló Békesi László, akivel rövid idő alatt szakított a populista ígéretekkel dobálózó miniszterelnöke. Urbán válasza: "Viktor racionális politikus, aki fel tudja mérni cselekvésének korlátait. Az új kormány összetétele is biztató. Úgyhogy a válaszom: nem."
..............
Legyen ez az SZDSZ lelkiismerteti gondja. Mi közöm hozzá?
..........................
Egyébként ki és mikor jelentette ki, hogy Torgyánnal soha? Idézz plíííííííz!
Talán szó szerint nem is , de itt egy kis csemege, csak neked:
MH online
A Fidesz és a Független Kisgazdapárt
Az 1998-as választások előtt
Sok-sok nappal - 1992. szept. 26. Deutsch Tamás a Magyar Hírlapnak: "A Torgyán József által képviselt politikai irányzatot körön kívülinek érezzük, s a politikában ennek megfelelően viselkedünk. A továbbiakban ugyanilyennek tekintjük Csurka Istvánt és összes követőjét."
181 nappal - 1997. okt. 31. Orbán Viktor a Magyar Hírlapnak: Nem törjük a fejünket a különböző koalíciós lehetőségeken, hiszen a magyar választók döntik el, hogy mely pártokra bízzák a kormányzást. A Fidesz és az FKGP békés egymás mellett élése immár valósággá vált, ennél többről azonban nincs szó.
150 nappal - 1997. dec. Áder János: az FKGP-vel a békés egymás mellett élés jellemzi viszonyukat. Ezzel a két párt viszonyában elértük a lehető legtöbbet: egymással békés viszonyt kialakítva mindkét párt járja a saját külön útját. Ettől különböző viszony kialakítására sem most, sem az előttünk álló időszakban nem törekszünk.
89 nappal - 1998. febr. 20. Orbán Viktor: a Fidesz rossz kompromisszumra nem kapható sem a választások előtt, sem azt követően. (É) Az FKGP nem ellenfele a Fidesznek." (interjúrészlet a Népszabadságban)
40 nappal - 1998. ápr. 1. Az ellenzéki gazdaságpolitikusok randevúján Deutsch Tamás kifejtette: sokak szerint a gyengeség jele, hogy a Független Kisgazdapárt politikusai rendszeresen felvetik a második fordulós együttműködés lehetőségét, különösképp azután, hogy éveken keresztül hangoztatták, senki másra nincs szükségük. Deutsch úgy fogalmazott: a tendenciák azt mutatják, a Fidesz-MPP önmagában, illetve a Magyar Demokrata Fórummal együtt képes megszerezni a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többséget. Ha mégsem, akkor a Fidesz-Magyar Polgári Párt akár ellenzéki pártként is programjának megvalósításán fog dolgozni.
18 nappal - 1998. ápr. 23. A pártelnökök fórumán Pokorni Zoltán egy hasonló kérdésre elmondta, hogy a Fidesz választási programjában nem szerepel az FKGP-vel kötött koalíció. Torgyán József, a kisgazdapárt elnöke a fideszes politikus kijelentését megerősítette.
9 nappal - 1998. máj. 2.
Orbán Viktor: "Az FKGP-vel szemben nincsen érzelmi ellenállásunk. A kisgazdák múltjukat tekintve, szemben a szocialistákkal, igen tiszteletreméltó pártnak számítanak." Pokorni Zoltán: "Az FKGP-vel csakis a békés egymás mellett élésre törekszünk. Ez a maximum, amíg a kisgazdák vezetése olyan, mint most." Orbán Viktor néhány nappal később kijelentette, hogy a kisgazdákkal való koalícióval kapcsolatban nincs érzelmi ellenállás a Fideszben, de nem konkretizálta, milyen viszonyt tart lehetségesnek a választások után.
7 nappal - 1998. máj. 4. Orbán Viktor: a választópolgárok mindenféle megállapodás nélkül tudni fogják, hogy a második fordulóban kire kell majd szavazniuk.
Az 1998-as első forduló után
2 nappal - 1998. máj. 12. Áder János: a Fidesz nem tárgyal az FKGP-vel a két forduló között. Torgyán József: a Fidesz csak az FKGP-vel együtt tud kormányt alakítani.
17 nappal - 1998. máj. 27. Szabadi Béla: az FKGP és a Fidesz gazdasági programjának lényeges elemei könnyen összehangolhatók.
Epilógus
1998 jún. 8. A Fidesz koalíciós tárgyaló küldöttségét Kövér László ügyvezető alelnök vezeti, tagjai Áder János és Deutsch Tamás alelnökök.
1998. jún. 22. Orbán elmondta: a Fidesz-FKGP-koalíció minden nehézsége ellenére az egyetlen ésszerű és vállalható megoldás, a két párt együttműködését a kényszeren túl a kölcsönös bizalom, a bölcsesség, a mértéktartás és a helyes arányérzék alapjaira kell helyezni.
1998. jún. 25. Megköttetett a Fidesz-FKGP-koalíciós megállapodás. A Fidesz-kisgazda szövetség előző napi ünnepélyes szentesítésekor kiderült: már nem kényszer a koalíció. Orbán úgy nyilatkozott, hogy a megállapodás a kölcsönös bizalom alapján köttetett.
"a zászlólobogtatáson kívűl nem csinált semmit" eleve ostobaság, de ha ez a hited, nem szállok vitába vele.
"pofátlanul ki is jelentették, hogy egy a választási program, és más a (megnyert választás után) kormányprogram"
Többször előjött már a polfórumon, rosszul emlékezel. Ezt Horn sütötte el, a Fideszhez semmi köze.
"Torgyival soha, azután , hát még is... Mennyibe is került az ország gazdaságának ez? "
Ellentétben ugye az SZDSZ-szel, élükön Magyar Bálinttal, hogy Hornnal soha. "Mennyibe is került az ország gazdaságának ez?" És ellentétben a maszoppal, hogy az oktatási tárcát soha többé a szadesznek. Egyébként ki és mikor jelentette ki, hogy Torgyánnal soha? Idézz plíííííííz!
A kormányra került párt ötlete volt, az ő felelősségük megteremteni a teljesítés feltételeit. Vigyázz, kezdesz Petschnig Mária Zita szintjére süllyedni! Ő egyenesen azzal vádolta az ellenzéket, hogy teljesíthetetlen dolgokat követel, aztán a szegény kormánynak meg nincs más választása, mint teljesíteni az ellenzék követeléseit. :)
Ellentétben ugye a fidesszel, amely az igéreteivel megnyerte a választást 98-ban, és a zászlólobogtatáson kívűl nem csinált semmit. Sőt, pofátlanul ki is jelentették, hogy egy a választási program, és más a (megnyert választás után) kormányprogram.
Torgyival soha, azután , hát még is... Mennyibe is került az ország gazdaságának ez?
Hogy a bánatban jön ez az én hozzászólásomhoz??? Pontosabban nem értem, miért így fogalmazol?
A maszop kitalált egy ígéretet, amivel meg tudták nyerni a választásokat, viszont beleroppantották az ország gazdaságát. Tudták hogy a gazdaság nem tudja kitermelni a fedezetet. Felelőtlen politizálás.
>>Ugyanakkor arra a 100 naposra társadalmi igény volt - a baj az, hogy a következményeit nem mutatták be előre... <<
Ezt egyes igen rosszindulatú és szemérmetlen "jobboldali" nem átallja úgy megfogalmazni, hogy az MSZP mindenáron való hatalomba kerülésének (szociális demagógia) isszuk a levét. Társadalmi igény azért volt a "100 naposra", (meg a második "100 naposra"), mert felkeltették, elhitetve hogy az ország gazdasága elbírja. Pedig pontosan tudták hogy nem, vagy legalábbis az ő vezetésükkel biztosan nem. 1998 és 2002 között egész jól elviselte a társadalom azt az elvet, hogy a GDP-növekedés fele lehet a reáljövedelmek növekedése, a többit pedig adósságtörlesztésre fordítja az állam. Igaz, ez nem hangzik olyan szépen mint egy-két száznapos program.
Ha egy kívülálló (pl. Magyarországról semmit sem tudó külföldi.) csak ez alapján ítél, akkor valóban nagy hibát követ el. Mi viszont jól ismerjük ennek az egy mutatószámnak a kontextusát. Egyetlen rossz szót sem szólnék, ha a kölcsönökből az oktatásba, kutatásba, eladható termékeket termelő munkahelyek teremtésébe (Tág értelemben: részben az oktatás is benne van.) ruháztak volna be.
Ez a kuzdelem regota zajlik: par orszagban, pl Lengyelorszagban es Magyarorszagon olyan konstrukcioban vezettek be a magannyugdijpenztarakat, hogy az allami nyugdijpenztarban jokora hiany keletkezik. Ezt a hianyt potolnia kell a koltsegvetesnek. Ezen orszagok azert lobbiznak az EU-nal, hogy az ESA szerinti allamhaztartasi hianyba ne kelljen beleszamitani ezeket a hianypotlo atutalasokat, illetve hogy az allamadossagot mersekelhessek a magannyugdijpenztarak felhalmozasaival.
Az indoklas logikaja (miszerint a manyup allami feladatot vallal at) sajatos, az EU sokaig nem nagyon hajlott arra, hogy elfogadja. Nem tudom, hogy a mostani modositas az EU puhulasanak jele, vagy a kormany akarja ily modon is puhitani az EU-t, vagy csupan belpolitikai fegyver, valasz az ellenzek tematizalasi probalkozasara (allamadossag / hiany stb).
Szerintem szammisztika, akarcsak az autopalyak megfinansziroztatasa koltsegvetesen kivuli eszkozokkel (legyen az MFB vagy M6DA).
Gazdaság
Bűvészmutatvány: kétféleképpen is kiszámítható a hiány
2004. október 15., péntek 16:10
A szeptemberi államháztartási hiány megfelelt a várakozásoknak, és a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára, Katona Tamás úgy látja, hogy teljesül a tárca prognózisa: annyi lesz a hiány, amennyit várnak.
Egy kicsit bűvészmutatvány-jellege volt a pénteki sajtótájékoztatónak a Pénzügyminisztériumban, ahol kiderült, hogy az egész évre várható 5,3 százalékos államháztartási hiány, ha jobban meggondoljuk, mégiscsak 4 és fél százalék.
...
Hááát, ez az...ki így, ki úgy...aztán lehet hajbakapni....
Magasabb áht-hiányt vár a PM októberre 2004. október 15.
FigyelőNet, MTI-Eco
A Pénzügyminisztérium (PM) októberre - önkormányzatok nélkül - 50,7 milliárd forintos államháztartási hiányt vár, amivel a tíz havi összes deficit 1334,8 milliárd forintra nő.
A PM pénteken tette közzé az államháztartás októberi hiányára vonatkozó prognózisát. A prognosztizált 50,7 milliárd forintos deficit azt jelenti, hogy a korábbi 6,3 százalékos GDP-arányos pénzforgalmi hiány 0,2 százalékponttal, 6,5 százalékra növekszik.
Miután a PM szeptember 15-én közzétett módosított, egész évre szóló államháztartási deficit prognózisa 1335,1 milliárd forint, 10 hónap után az összesített hiány összege 1334,8 milliárd forint, a hátralévő két hónapban gyakorlatilag egyensúlyban kell lennie az államháztartásnak, hogy tartani lehessen a 2004-re prognosztizált hiányt.
