Idemásolok pár receptet szintén az alakformálás topicból. (Nem mindegyik felel meg 1000%-ig az eddig vázolt elvárásoknak.)
-Kisdarab márványsajtot összetörök, összekeverem 1 pohár joghurttal (avonmore 1.6% zsír), majd paradicsomot, paprikát, uborkát, retket, újhagyma szárat darabolok bele, összekeverem, aztán be a hűtőbe, 1 órára. Pirított barna kenyérrel nagyon finom.
-Sárgarépát, hámozott almát gusztusos méretűre reszelek, nagyjából egyenlő arányban, citromlét rá, összekeverem, aztán hűtőbe teszem olyan 1 órára. Ezt (crispelt, nem olajban sütött) sült krumplival, vagy főt rizzsel szoktam enni, de passzol sok minden máshoz is.
Robin receptjei, és tanácsai: Kukoricát két féle képpen lehet zsiradék nélkül pattogtatni. A kuki amit venni szoktam, elvileg zsirtalan. A pattogtató gépembe tilos bármilyen zsiradékot tenni - tehát ez az egyik mód. A másik, hogy veszel egy magas falú serpenyőt, meg (ha van hozzá üveg) egy fedőt és a kukit tűzre téve kipattogtatod. Az üveg a tetején azért jobb, mert látod hol tart.
Beja kérte a sült krumplit zsiradék nélkül. Akkor álljon itt elsőre az.
Az egyik megoldás, hogy a mirelitte hasábburgonyát tepsiben sütőpapiron sütöm meg. A végén szilviára szedem át, hogy ami zsiradék kisült belőle, az ne maradjon rajta és utánna sózom.
Nyers krumplival is lehet hasonlóképpen elbánni, de akkor inkább új krumpli kell, olyan fél ping-pong labda nagyságú darabok, lehet kicsit nagyobb is.
Megint tepsi és sütőpapir, meg egy bögrében kevés fokhagyma, kömény, só és viz keveréke (jól összekutyulva) no meg egy kenőtoll. (nekem van külön sültes, meg sütis) Akkora legyen a tepsi (vagy annyi krumpli kerüljön bele), hogy szorosan, de 1 sorban elférjenek. A gázsütőben 5-ösön szoktam sütni, középen, vagy inkább alul és 5-6 percenként (először 10 perc után) kenegetem a kotyvalékkal. Attól függ mennyire vagyok éhes hogy milyen pirosra sütöm, de kb 20 perc után már meg lehet enni.
Gyümölcsjoghurtot remekül lehet fagyasztani a mélyhűtőrekesszel bíró hűtőszekrényben, a fagyasztó nem jó, mert sokkal jobban hűt - de persze néhány óra múlva ki is lehet venni (0 %-os joghurt meg sok helyen van).
Lehet hogy sokan nem esztek olyan szörnyűséget, mint sajttal töltött pulyka, vagy hasonló előre elkészített falat. A benne levő zsiradékból egy rész kisül, ha mini(vagy party) grillben a rácson sütöd, és mikor kész szilviára teszed ki és a tetejét is leitatod. Meglátod mi jott ki belőle (nálam a rács alatti tepsiben is szokott olaj lenni tőle)
A csirkecombokat, lebőrözöm és azokat a vékony hájcsíkokat is levágom éles késsel ami látszik. Ha kettő egész comb több mint 40 dkg, akkor kettőbe vágom és besózom (finoman meghintem), igy állni hagyom, legalább egy órát, de lehet egy éjszakát is. Egy húsütőlábos alufóliával kibélelek (nem kell súrolni ami lesül utánna), belerakom a combokat és füszerezek.
a. borsika, majoranna (két tenyeremmel összedörzsölöm és utánna szórom a húsra), fokhagyma, vöröshagyma (egy közepes fej négybe vágva)
b. fokhagyma, kakukkfú
c. borsika és bazsalikom
Az edényt a.fóliával befedem és közepes tűzön (gázsütő 5,5) kb 20 percig párolom - előmelegített sütő - utánna leveszem a fedőfóliát és 5-8 percenként megkenem a levével.
nagyon szeretem a spenótot, de igen jó nem főzeléknek. (pucolni utálom, tehát mirelitte) Kiolvasztom, és a levét egy bögrébe leöntöm - ha később kell egy kicsi a lazításhoz, ez jó - tört fokhagymát, sót egy kis tejet (1,5-öst szoktam használni) keverek hozzá, úgy hogy közben melegítem. Akkor jó, ha rottyant egy-kettőt, de nem szabad folyósnak lennie (olyan sűrű, mint a rosszul sikerült tejbegriz).
jégsaláta túróval és kefirrel
ez rém egyszerű és egy kis hússal nagyon kiadós is lehet. A salátát feltépdesem, személyenként egy kefirt, és két pupos evőkanál túrót kevés sóval összekeverem és ezt ráöntöm a salátára. Finomabb, ha legalább 20 percig áll igy együtt.
Ha van még régi krumplitok, nagyon jó körözöttet lehet vele csinálni. Negyed kiló sovány, ha nincs, félzsiros túróhoz két nagyobb héjjában főtt krumplit keverek (előtte összetöröm krumplinyomóval). Kevés pirospaprika, kicsi fej vöröshagyma, nagyon apróra vágva, kevés só - ha van snidling, és (nekem sok) kömény, ami lehet örölt kömény is. Jól összekutyulom és hagyom néhány órát állni, hideg helyen. Nagyon jó rozskenyérrel, de magában paradicsommal, uborkával is.
Ja és az elmaradhatatlan tadziki :
két salátauborka (amelyik sötét zöld héjjú), 1 pohár kefir vagy joghurt, fokhagyma az uborkát meghámozás után káposztagyalun, vagy hasonlón vékony csikokra kell vágni. Tört fokhagymával a kefirt összekeverni és az uborkához keverni. Melegben a legjobb lehűtve.
A héten spenót csináltam főzeléknek: kiengedem a spenótot, amennyi viz kijött belőle, legalább annyi sovány tejet öntök hozzá (olyan fél litert szoktam összesen), sózom és 3-4 gerezd fokhagymát belenyomok. Figyelek, hogy lassan forrjon fel, közben két púpos teáskanál (1 liszt, 1 keményítő) keverékéhez hideg tejet keverek, teljesen csomómentesre. Ha felforrt a spenót lassan csurgatva (vagy szűrőn) hozzákeverem és egyet rottyantok rajta. Tojást szoktam beleütni (3-at). Ha a kutyának akarok kedvezni, egyet szétválasztok és csak a fehérjét teszem bele, a sárgáját a kutyu kapja.
Hideg meggyleves
1 l sovány tej, 1 csomag vanilia, vagy tejszin főzős pudingpor, legalább fél kg kimagozott meggy, kevés cukor, fahéj (jobb az egész), izlés szerint szegfüszeg
A pudingport elkeverem a hideg tejjel, melegítem, ha felforrt, beleteszem a meggyet, cukrot és egyet rottyantok rajta és lehűtöm. Rá lehet járni egész nap.
Ugyanez főzés nélkül is elkészíthető, de akkor a cukrot jól el kell keverni egy kevés tejben, hogy feloldódjon. És persze a hidegen készíthető pudingpor kell hozzá. Nem lesz annyira aktiv a füszerek ize, de a meggy igy is nagyon fincsi benne.
A husit igyekszem egyforma nagy és vastag szeletekre vágni - figyelemmel a serpenyő méretére - 1 evőkanál olajat és 2-3 gerezd fokhagymát teszek a serpenyőbe. A husit lisztbe megforgatom és a forró, de nem égő olajba teszem. Nagyon gyorsan sül, 1-2 perc az egyik oldal és a másik is.
Fejenként lehet két paradicsomot és egy salátaubit számolni, ha nem lenne elég leve, egy kis salátafüszer, és némi citromlé segít. Ha van igazi citrom, az még jobb.
1 nagy csirkemell 2-3 adagra elég. A mellet lebőrözöm, félbevágom és a vastag részt megfelezem - kicsit besózom (a pulykánál fokhagymás sós tejbe egy jó órát érdemes lazítani). Egy tepsibe lerakom a húst. A besamelhez hasonló valamit csinálok: kb dl tejbe egy-egy púpos teáskanál keményítőt és lisztet elkeverek, hozzáütül egy tojást és kb 5 dkg reszelt sajtot (a tolnai sovány jó, de lehet fokhagymás is). Ezzel a massával leöntöm/beborítom a húst, lefedem és sütőbe teszem. Ha jénaiban készül, akkor látszik a piruláson mikor van készen, úgy 15 perc után le lehet venni a tetejét, mert gyorsan készen van, igy jobban pirul. Jó salátával, rizzsel de a legjobb krumplipürével és kovászos uborkával.
Barackos túrókrém (édesség gyanánt) 2 személyre
30 deka túró (ezt a recept írja, de nagyon jó ez 25 dekával is)
fél deci tej (nálam az 1.5-ös megy, de biztos lehet a zsirmentesből is)
1 citrom héjja, és pár csepp citromlé (a fél citrom levét bele szoktam csavarni, ízlés dolga)
20 deka hámozott mag nélküli őszi vagy kajszi barack (ha jó érett, de nem poshadt még, az a legjobb)
ha kell cukor, vagy édesítő - de feltétlenül javasolt kóstolni mielőtt belekerül.
A barackot összevágom, de egy felet félreteszek, az jó a tetejére, gusztusosabb lesz ettől a díszttől. A túrót, a tejet, a citrom héjját és levét, és a barackot összekeverem, könnyű fokozaton turmixolom (szeretem ha a barack felismerhető marad). Kóstolom és belekeverem az édesítő mixet, ha kell (nálam ez fele cukor, fele édesítő, de kevés, mert a nagyon édeset nem szeretem).
utánna hűtőbe vele, a fél barackkal meg díszíteni lehet.
Alex99 receptje: Végy tetszés és gusztusod szerint (karalábét,sárgarépa, zoldbab, borsó) zoldségfélét tedd be egy jénaiba, tehetsz hozzá kockára, vagy csikokra vágott ujkrumplit (a töldségfélét is össze kell vágni). Sózd meg adj hozzá egy kávéskanálnyi oliva vagy napraforgó olajat és tedd be (lefedve) a mikróba kb 8 percre. Közben vágj össze finomra jó sok petrezselymet (ha utálod, akkor ne) és szórd meg vele a félig elkészült cuccot. Kóstolás után még alakíthatsz rajta, majd a puhaságnak megfelelöen tedd vissza lefedve annyi idöre, hogy teljesen megpuhuljon (tapasztalatom kb. +8 perc).
Pipimellet is lehet vele együtt készíteni, ha csak két személyre való adagot készítesz, egyébként pedig vagy roston vagy mikroba elkészíthetö a cucc. Füszerezés: tetszés szerint de ajánlatos bors helyett borsikafüvet használni (egészségesebb állítólag)
(Robin kiegészítése: ezt a receptet inkább télen szoktam csinálni, mivel ilyenkor van elég olyan zöldféle, amit nyersen is lehet enni - igy több a vitamin, meg a stb ami szintén fontos - bár én nem borsikázom, hanem vegetázni szoktam, mert úgy szeretem, de nem teszek rá olajat, vagy csak ritkán. Komolyabb étek lesz, ha az egyik zöldség gomba benne, és egy kis csészényi rizs is kerül bele. Ebből aztán már adódik a rizottó, máj és kevés reszelt sajt hozzáadásával. A petrust én is javaslom, az okosok azt mondják az egyik legtöbb c vitamint tartalmazó növény.)
Alexa30 receptje: Két kis krumplit felszeletelek vékonyra, meg vagy 3 fej vöröshagymát jó nagy cikkekre szedek, meg vagy két cikk fokhagyma is belekerül, meg ha van itthon, egy kis csiperke gomba, az egészet behajitom egy kis üvegtálba, megfűszerezem, és belököm lefedve a mikróba. A saját levében, amit kiereszt, 10 perc alatt puhára párolódik - és ISTENI!!!!
FELHÍVÁS !!! Gyüjtsünk a topicba recepteket, amik az egészséges(egészségesebb) táplálkozás követelményinek megfelelnek… Hű de jó lesz.
Mutterfly!
Először a „kalóriáról”:
„18000 cal? sok itt a nulla. A torna,amit egyébként szeretek mellett is hamar összejön a 2-3 kiló.,ezt nem
szokták elhinni.Nem baj.”
Nem 18 000 cal, hanem 18 600 000 cal (tizennyolcmillió-hatszázezer kalória) azaz 18 600 kcal (tizennyolcezer-hatszáz kilokalória). A semmiből nem lesz valami, ez ugye világos. És ilyen bazi sok - a szükségleteiden felül bevitt - táplálékból is csak a maximálisan rossz körülmények között lehet kettő kilogramm zsírpárna. Tehát nem 18 600 kcal-t kell megenned, hanem legkevesebb ennyivel kell többet enned az elégnél. Ha te ennél kevesebből vagy képes 2 kiló zsírpárnát előállítani akkor az azt jelenti, hogy energiát termelsz, tehát egyrészt totál felesleges enned (mármint egyáltalában, hiszen ha te termeled, akkor nincs szükséged külső energiára), másrészt jelentkezz Egely Györgynél kivizsgálásra, mert ez egyértelműen parajelenség, tudod n-edik dimenziók, esetleg térenergia kicsatolás, vagy hogy stílszerű legyek ;) lehet, hogy gyakorló gömbvillám vagy. Szóval részemről ez nem hit kérdése, egyszerű biokémia. (Ennyit még én is fogok belőle.)
Jó lenne, ha észrevennéd, hogy én épp a rém káros koplalás, a fóliával betekerés, a seggfej hülye fogyókúrák ellen tépem itt a számat. Itt szó nincs éhezésről, hanem napi 6-10 alkalmi étkezésről beszélünk (na igen zabálás nincs 1 se). Vitaminhiány? Pont azt fejtegetem, hogy a bevitt energiát ne értéktelen mocsokból vigyünk be (amiben nincs vitamin se), hanem biológiailag értékes ennivalókból. Pont arról beszélek, hogy ha a hülye tinilányok esetleg ahelyett hogy qrva nagy önsajnálatukban, szeretethiányukban, bazi látványos öngyilkosságot követnek el éhezéssel, inkább lassú-fokozatos átvezetéssel okosan átszerveznék az étkezésüket, esetleg napi nyamvadt 30 percig megmozgatnák a seggüket, akkor még le is fogynának. Ja persze, de sajnáltatni magukat jobban esik nekik. Erre csak azt tudom mondani: hulljon a férgese. Tudod az ÉLET az elmúlt pármilliárd évben ennek az elvnek köszönhette, hogy fennmaradt idáig. Tudom, hogy ez kicsit mocskul hangzik, de vannak emberek akiknek tök mindegy mit csinálsz, nem nagyon tudsz segíteni, vagy drogfüggő(incl. alkoholista, dohányos), vagy túlsúlyos, vagy szektás, vagy valamilyen más nyomoroncá válik. Az ilyeneket nem tünetileg kell kezelni, hanem a bajok forrását kéne megkeresni, de ennek megszüntetése általában túl mutat a lehetőségeken.
„Az egész dologgal kacsolatbancsak az váltja ki belőlem a sikítógörcsöt,amikor tudatos kaja és sport mellett sem leszek soha olyan vékony,mint a bűnlusta,reggeltőlestigzabáló, csontsovány. Hát, szóval ő ne ké rdezze meg a 10. sütivel a szájában,hogy híztam-e”
Először is, ha a jó alak eléréséhez csak annyi kell neked, hogy a zsírpárnákat eltüntesd, illetve az izomtömeged növeld, vagy formáld, akkor bizony ez elérhető cél, hogy neked nem sikerül az azt jelenti, hogy valamit rosszul csinálsz. Ez számomra teljesen egyértelmű, és Te is csak akkor érhetnéd el amit szeretnél, ha előbb ezt sikerülne felfognod. Nehéz, elhiszem, mert ez azt jelenti, hogy vége a habzsi-dőzsinek, és ideje végre tényleg megmozdulni. És az rém kevés, hogy sikerült meggyőzni magad arról, hogy milyen hatalmas áldozatokat hozol, ha a segged ellenben mást mutat. Ez van. A másik: mi a fene közöd van hozzá, hogy a másik mennyit eszik? Te a te tányéroddal foglalkozz, ne a másikéval, nem hozzá képest kell jól kajálnod, hanem magadhoz képest. Te vagy a saját viszonyítási alapod. Nekem eszembe se jut máshoz szabnom az étkezéseimet {Ilyen hülyeség is csak 1 nőnek… Ehhh…} hanem magamhoz képest állítom be, és ugyanígy, nem máshoz mérem a fejlődésemet, hanem magamhoz képest. De hát ez annyira nyilvánvaló kellene hogy legyen, nem is értem minek magyarázom. Nekem is volt olyan 43 kilós barátnőm aki ugyanannyit kajált mint én, 80 valahány kilóval, napi két intenzív edzéssel, amelyikből az egyiken tonnákat mozgatok meg, mégse hízott. (Igaz Ő is sportolt.) Most visítsak milyen igazságtalan a sors, és ezen felbuzdulva kezdjek zabálni?
Ja a másik. Az se megoldás, hogy jó pénzért, begyakoroltan jó fej pszichológus segít elfogadni önmagad, addig magyaráz, amíg fel nem ment az önkritikád végső maradékának ciccegése alól is. Inkább olyan lélekbúvár kellene aki megerősítené a gyengék egóját, aki ráébresztené őket, hogy igen ők a felelősek a bajukért, de ez jó, mert ez egyben azt is jelenti, hogy a megoldás is az ő kezükben van.
Ötlet,nem túl nagy!.
Vedd elő főiskolás pszichológiai jegyzeteidet. Keresd meg a táplálkozászavar címszót,
keress az anorexiás önvallomások között néhány tipikus mondatot. Rakd össze kerek
történetté,/ez a hatalmas szakirodalom miatt nem is nehéz/ , hegyezd ki a dolgot,
bár a "hullámokbanöntelazönutálat" tipikus anorexiás mondata már önmagában sem
szorul dramatizálásra, aztán próbáld a nagyobb sokkhatás miatt saját problémaként
elsütni..
Sajnálkozz,hogy nem tudsz képeket küldeni az üres tekintetű,csontsovány lányokról.
A bemutatott nő nem én vagyok,-na nem mintha ennek lenne jelentősége,-mert lehetnék.
És vannak is, sokan. Lányok,akik addig koplalnak,amíg elmarad a menszeszük.
Fiatal terhes anyuka, aki az elhízástól való félelmében addig ugrál a lépcsőn,amíg elvetél.
Csajok ,akik kokaint szívnak,vagy asztma-elleni sprayt /ebből halál is volt, egy manöken/,
hogy elverjék az éhségüket.Tudod-e,hogy a kamaszlányok marékszámra szedik a has-
hajtót és a hánytatókat.lehetőleg keserűvízzel beszedve.
Egyszer egy táborban volt szerencsém látni, hogy miként fetrengett ronda
kínok között egy idegen lány, öklendezve, a hasára tapasztva a kezét. 2 db melegítője
alól / 40 fok volt!!/ még kilógtak a combjára-hasára tekert fóliacsíkok.abban futott órákig.
Na az ő szájából hagzott el a Miért csinálod ezt kérdésemre a
mert Utálom a világot,de legfőképpen benne önmagamat válasz.
Amíg élek,nem felejtem el.
A pszicho ,aki előadást tartott ebben a témában , elmesélte, hogy az esetek nagy részében
fellelhető az okok mögött a sok felelőtlen,durva beszólás. Nagy eséllyel bejön az izmos
testnevelőtanár lányok hátsójára tett megjegyzése,a strandon csapatokban csellengő
fiúk bunkóskodása,stb....
Ezek a szerencsétlen csajok állandóan éhesek,mindíg a konyha körül ténferegnek.
Soha nem esznek,mer" éppen most nem éhesek.,v,mert éppen most ettek."
Ez is tipikus reakció.Mint ahogy a vitaminhány miatti hajhullás,köröm-és bőrproblémák
a fogzománcuk tönkremegy a sok savas hányadéktól.
A kezelésükben a legnehezebb ,hogy a büntudat - sóvárgás mókuskerekéből
v.hogy kimozdítsák. Erről még sokat lehetne,írni,de biztosan érted.
Valaki elhitette velük,hogy csak akkor lesznek szépek,szeretnivalók ,ha tökéletes a testük.
ha szikrányi zsír nincs rajtuk, combjuk vékony,hasuk lapos.
Ez dől rájuk minden újságból, minden filmből.
.Na,csak ezért veszélyes a kritika .Nem tudhatod,hogy hová csap.,és milyen ,zsigerekig
ható reakciót vált ki.
Magamról,egyszermárvégrenormálisan
Tényleg baromira hízékony vagyok, nagyon oda kell figyelnem az evésre.
18000 cal? sok itt a nulla.
A torna,amit egyébként szeretek mellett is hamar összejön a 2-3 kiló.,ezt nem
szokták elhinni.Nem baj.
A családomat ezzel naná,hogy nem terhelem,magamnak külön főzök és passz.
Az egész dologgal kacsolatbancsak az váltja ki belőlem a sikítógörcsöt,amikor tudatos kaja
és sport mellett sem leszek soha olyan vékony,mint a bűnlusta,reggeltőlestigzabáló,
csontsovány.
Hát, szóval ő ne ké rdezze meg a 10. sütivel a szájában,hogy híztam-e.
Ja,kimerítő anyagom van az alkoholistákról is.Érdekel valakit?
Robzon,nem muszáj válaszolnod,de télleg
Csak légyszi gondolkodjál el ezeken a dolgokon.
Jóéjt
Ahogy legelőszörláttalak itt Titekett, egymás nyakának esve:-) nem sok jót néztem ki az egészből....ahoz képest ez a mostani szinte baráti hangnem..hmmmm.....elgondolkodtató..
Ti tudtok ám , az biztos;-)!
Hirtelen egy vers-részlet jutott eszembe (bocsi érte..de vers-buzi vagyok:) :
"Az lehetett ám a nagy perc,
Mikor tüzes szemébe nézett,
Toldi Miklós János vitéznek"
(Arany (földi:)) és Petőfi találkozása című versből)
Szóval örülök, hogy mostmár lecsillapodtak a kedélyek....mindenki tiszteletben tartja a másik véleményét ......ez dícséretes és szép dolog!
Komolyan megleptél leveleddel! És még most is mosolygok, no nem rajta, henem mert végre egy laza írást olvastam Tőled. Tényleg öröm volt számomra. És természetesen örülök amit teszel azokért akik meg akarnak külsőleg változni. Ez sokkal több mint gondolnád, mert nem a módszer a fontos hanem hogy minél több ember megtalálja önmagát, elérje céljait és éljen egészségesen. A szememben legalábbis. Természetesen nem vagyok újságíró, amit nem bánok különösebben, már csak ezért sem, mert csúsztatásban érzel hasonlatosságot felfedezni nagyrabecsült szakma képviselői és köztem. Ennek ellenére, ha leveleim mégis megnyerték megtisztelő tetszésed, annak csak egy oka lehet mégpedig az, hogy Neked szóltak és válaszaid ezt hozták ki belőlem. Szerintem nem csúsztattam, de erről úgy sem tudlak meggyőzni. Viszont öröm volt számomra a Veled való véleménycsere. Köszönöm! Én most egy kicsit kiszállok, de elveszni nem fogok. Ne feledd, az akupunktúra márpedig működik és amint írtad nem mérgező csak segít-Ő!
Mata!
„Nem kell átmenet, meg blöff, önámítás stb.”
Figyu, itt az átvezetés, nem időhúzásnak van beiktatva, szerves része a módszernek, pont azért kell, hogy megóvd a szervezetedet a fogyókúrák okozta „sokk”-tól.
„hogy 4 órakor kell kelni (6-ra járok dolgozni) és csak este 10-kor kerülök ágyba,”
Tudod ez baj, az elégséges pihenés is része a módszernek, anélkül előbb utóbb baj lesz. (Húhú húhú, Robzon gyakorolja vészbagolyi szerepét.) Persze nem biztos, hogy neked nem elég 6 órai alvás. 22-től 04-ig hat óra szunya mindenesetre pihentetőbb, mint 02-től 12-ig tíz.
„gondolom az mindegy, hogy az ember a szobában teker vagy mellékutakon esetleg az erdőben”
A reggeli aerobedzés a szabadban utolérhetetlen: a friss oxigén szinte átmossa belülről a testedet, fantasztikusan feldob. De a pulzuskontroll erdei bringázásnál nehezen megvalósítható, meg tengelyig érő sárban, hóviharban, zuhogó esőben azért elég ciki.
Hajrá Mata! :)
Mitrohogsz!
Belepasszolsz a képbe, köszi. :)
Mutterfly!
Neked az összes létfunkciód ilyen mély érzelmi vihart kavar, vagy csak a kajci kapott ilyen kiemelt szerepet? Mert akkor bele se merek gondolni, mit élhetsz át egy szorulásnál…
Tegyük fel, hogy maximálisan „hátrányos helyzetű” vagy: a felszívódásod 100%-os, és a raktározási hajlamod is 100%. (Ilyen – persze – nincsen, de mondjuk téged ennyire ver a sors.) De akármennyire is hízásra hajlamosítóak az adottságaid, az anyag és energia megmaradás törvényei akkor is érvényesek rád, ezt gondolom nem vitatod. 2 kiló zsír lerakódásához (az előbb leírt maximálisan rossz körülmények között) minimum 18600 kcal-t kell elfogyasztanod a szükségleteiden felül. Azaz nagyjából ha egy hétig a saját szükségleteiden felül megeszed egy uránbányász fejadagját is pluszban, akkor hízhatsz kettő kilót. Mondom, maximálisan rossz adottságokkal számolva. 160 centi vagy, a száraz testtömegedet becsüljük 40kg-nak (valószínűleg inkább kevesebb lenne). Ha egész nap mozdulatlanul fekszel, és csak eszel akkor az energia igényed kb. 960 kcal, az edzésekkel együtt számoljunk napi 2000kcal-os energiaigénnyel, ha így nézzük akkor közel tíz napig kell kétszeresét megenned a szükségesnek ahhoz, hogy két kilót hízhassál. Erre mondhatsz akármit, ezek tények, utána számolhatsz, csodák nincsenek. Ráadásul teljesen biztos, hogy nem 100%-szívódik fel a kajából, és az is biztos, hogy az energiatöbbletednek nem fog 100%-a zsírként lerakódni. Valószínűleg sokkal kevésbé tudod kontrollálni azt, hogy mit, mennyit és mikor eszel, mint képzeled. És ez sokkal veszélyesebb – hidd el – mint dagadt emberekben bűntudatot kelteni.
Kedves Mutterfly!
Én azt gondolom, ott követed el a hibát - amit szerintem te is látsz - hogy nem fogadod el magadat olyannak, amilyen vagy. Ki mondta neked, hogy 52 kilós, 3 gyerekes szuperszexi nőnek kell lenned. Ébresztő!!! Legyél Te csak olyan, amilyen vagy, ebédeljetek közösen a család, jókedvűen, nevetgélve. Szerintem a környezeted is jobban örülne egy ilyen maminak, hátmég Te. Szerintem ne dramatizáld el, egyél nyugodtan mindenből csak mondjuk fél adagot és ne hagyd abba a mozgást, de találd meg, amit igazán élveznél. Azért van egypár sport, ami közül lehet válsztani...
Moóinden jót - egy másik mami
Sziasztok!
Már egy jó pár napja olvasgatom a topicot, és az "alakormálást" is. Én kb. 2 és fél éve kezdtem el hizni, az addig stabilan tartot 52-54 kilómra hirtelen jött vagy 6. Rá kb. 4 hónappal abbahagytam a dohányzást, de érdekes módon ekkor már nem hiztam tovább, valószinüleg azért mert rászoktam a napi egy óra tempós gyaloglásra (azelőtt nem mozogtam semmit). Ez ment egész nyáron és ősszel, majd mikor bejött a tél gyaloglás elmaradt eredmény +4-5 kiló. Ekkor elkezdtem aerobikozni, eredmény súlyom maradt. Tavasztól elkezdtem diétázni (nem koplalni) a torna mellett, és 3 hónap alatt lement 15 kiló. Az ősszel sajnos megint visszajött 5 kiló, néhány kilengésem következtében. De ezekből tanultam szerencsére. A Robzon által leirt reggeli aerob edzés teljesen új volt, erről még nem hallottam, de már 3 hete csinálom diéta mellett (kb. próbálom úgy ahogy Robzon irta, ez sokkal enyhébb mint a tavaszi 1300-1500 kcal-os volt) és eddig 1,5 kilót fogytam. A reggeli kb. 35 perc aerobik (ha jobb idő lesz átváltom futásra) mellett hetente 3x járok konditerembe, főleg a lépcsőzőgép miatt.
Egyébként gratulálok Robzonnak és a többieknek is, nagyon jó ez a topic és tényleg használható tanácsok vannak benne.
Mutterfly, csak azt nem értem ha ekkora szenvedés neked ez az egész akkor miért csinálod?
Sziasztok!
Végigolvastam a topicot és sok hasznos dolgot olvastam, sokat tudtam már eddig is, mégis jó volt felfrissíteni. Szeretném megosztani mindenkivel az én tapasztalataimat. Soha nem voltak súlyproblémáim. Szültem egy gyerkőcöt, már a szülés után 1 hónappal az eredeti súlyomnál voltam, pedig masszívan ettem a szoptatás miatt. Aztán telt-múlt az idő és szépen rámrakódott 6 kg felesleg, ez úgy 2 év alatt kúszott föl. Ennek kizárólag egy oka volt csak: az életmód. Nagy közös evések, kifejezetten szerettünk együtt enni a kedvesemmel éjfél körül, kenyér, desszert, ami belefér. Cigi, kávé, stb...no mozgás. Az egész úgy kezdődött, hogy elhatároztuk leszokunk a dohányzásról. Igen ám, de az én fejemben az volt, hogyha nem dohányozhatok, tuti mégtöbb nasi, tuti plusz kilók. Tudtam, hogy kell valamit helyette találnom. Gondoltam, ha már leszokom a cigiről, elkezdhetnék egészségesebben élni. Vettem gyorsan egy zsírégető tornakazettát. Mivel gyerek mellett nehéz eljárni tornázni, otthon kezdtem el csinálni. Minden reggel felkeltem 1 órával előbb és esténként is végigcsináltam 1x. Mellette diéta, napi 5x-i étkezés. Gyalog járok dolgozni és haza, ez napi 1 óra séta. Most 2 hónapja, hogy átalakítottam az életemet és csak pozitív változásokról számolhatok be. Azt mondanom sem kell, hogy a feles kilók eltüntek. Ami nekem nagyon meglepő volt és a másik legfontosabb változás, hogy világéletemben alacsony volt a vérnyomásom, ami azzal járt, ha kettőnél több megállót utaztam ülve a buszon, már tuti elaludtam. Moziban, színházban biztos szuszóka. Nahát ez most megszünt. Simán fenvagyok éjszakába menően, hajnalig és reggel magamtól ébredek 5.20-kor. A cigi eszembe sem jut, nincsenek elvonási tüneteim, nem vagyok ideges, nincs evési kényszerem. Rájöttem arra, hogy így 30 körül a szervezetemnek kevesebb kajára van szüksége. Mindent eszem, de kevesebbet, mint korábban. Ma már nem ülhetek le 4-5 szelet kenyeret megenni este, csak max 1-et. Át kellett értékelnem az adagokat. Ami persze nem volt/lesz könnyű, főleg ha egy nagy tál mákosgubára gondolok, de ez működik.
Sok sikert mindenkinek!
Főúr fizetek!
Miután átrágtam magam újra a teljes topicon és az életmód váltásom lassan egy hete tart, itt az ideje, hogy az ígéretemet teljesítsem Robzon felé.
Eddig még csak közbe-közbe szóltam, de most indul a kisregény :-))
Először is némi előzmény: világéletemben elégedetlen voltam a testemmel és a testsúlyommal. Kisgyerekként nem ettem eleget, zongorázni lehetett a bordáimon, aztán ált.suli végére magamhoz tértem, meg jó néhány plusz kilóhoz, ez igy is ment 18 éves koromig (183 cm, 85 kg, jókora úszógumi), amikor is 3 hónap alatt 20 kg-t fogytam. Mindez annak volt köszönhető, hogy leszoktam a húsról, meg részben az evésről is. De aztán az egyetem alatt szépen visszamászott a már elfeledett.... (ugye a rendszertelen élet, alkoholizálás, stb. A húsmentesség maradt, mindenféle praktikák-testkontroll, esti torna, koplalás, gyümölcsnap kipróbálva-nem sok eredménnyel :-() ). Kb 3 hete láttam meg ezt a topicot és rögtön éreztem, hogy ez kell nekem. Először elkezdtem összeírni, hogy miket is ettem, de ezt abbahagytam 3 nap után, mert nálam úgy működnek a dolgok, hogy belevágok lesz, ami lesz. Nem kell átmenet, meg blöff, önámítás stb. Tehát vacsora elmarad illetve gyümölcs, reggeli belép az életembe (8 éve nem reggeliztem :-)), ebéd maradt.(persze adagok visszafogva-fele,harmada). Plusz heti 3 nap hasizom meg egyéb izomgyakorlatok, minden reggel 30 perc kocogás, kerékpár.
Eredmények: egyre több energiám van, nem érdekel, hogy 4 órakor kell kelni (6-ra járok dolgozni) és csak este 10-kor kerülök ágyba, de csodák csodája nem vagyok álmos, mint eddig szinte minden nap. Szobabicikli beszerzése közeljövőben aktuális.
Na elsőre ennyit, kicsit talán kapkodtam, meg szétszórt voltam, de remélem, hogy más is kap egy is biztatást soraimból, ahogy én is innen kaptam a legtöbbet.
Köszönöm és folytatom (az életmódváltást mindenképp, a közreadást nem feltétlenül).
Néhány kérdés Robzonhoz:
A reggeli zsírégető tornához van esetleg valami jó kis gyakorlatsorod, nem igazán szeretek kocogni, a szobabicaj csak később lesz meg :-((. De amint nem fog annyira csúszni az út, indul az intenzívebb kerékpáros edzés (most heti egy-kettő van), gondolom az mindegy, hogy az ember a szobában teker vagy mellékutakon esetleg az erdőben (vidéken élek :-))), vagy rosszul gondolom?
Köszönöm a türelmet és mindenkinek kitartást kívánok (beleértve magamat is).
Mata
Miamanó!
A két hét alatt 3 kiló nem túl kevés, hanem túl sok. Igaz, nagyon nehéz úgy elkapni a változtatások helyes ütemezését, hogy az elején ez a nagyobb súlyleszakadás ne következzen be. De most már mindegy, visszafelé nem szabad lépegetni, amit megváltoztattál annak már maradnia kell. De tudod a jelszó lassan, fokozatosan, de visszaesés nélkül. Nem kell sietni, úgyis eléred amit akarsz, az időfaktor harmadlagos. Ami viszont fontos, hogy amikor az optimális ütem alá csökken a súlycsökkenés (tudod a testsúly 1%-a hetente), akkor ne mulaszd el fokozni a fokoznivalókat.
Kumran!
Komolyan mondom, hogy nagyon bírom az írásaidat. Nagyon jók. Kiváló bármilyenpárti újságíró lehetnél (ha nem az vagy). A kis színezések, a mögöttes tartaloméreztetések, finom csúsztatások, szabályosan mesteri. Nem vagyok rá méltó, hogy megítéljem de: khirály! :)
Ennek a topicnak Shika a gazdája (Szegény Shika... Amikor rá gondolok mindig egy másodperces néma gyászt tartok a lenyúlt dolgai miatt… Talán előkerül még valami.), de - szerintem - mindenképp helye van annak, hogy kifejtsd az akupunktúrás fogyasztó módszerről a tapasztalataidat, sőt nagyon jó lenne, ha mindenki más is kifejtené, az összes többi „csodamódszerről” (bocs) amit gondol, vagy átélt. De ugyanígy helye van annak is – gondolom én -, hogy mások meg azt fejtsék ki, hogy mit gondolnak a másik mások által kifejtett kifejtegetésekről. Erről szólna ez az egész. És annak ellenére, hogy tagadhatatlanul bírom a dumád, sajnos meg kellett állapítanom, hogy hajlamos vagy a nyelvi „huncutkodásokra”, mert az elején szó se volt a csúcs brutál és rém veszélyes eleinte nullkalóriás diétáról, csak akupunktúráról regéltél. Én úgy gondolom, hogy az akupunktúra szerepe annyi volt, mint akármilyen más pszichostimulánsé, szedhettél volna éhségérzet elnyomó, és közérzetjavító drogokat is akár. Persze inkább a bökködés (Legyen lézer, képzelem ahogy Darth Vader nyomkodja át a füleden a fénykardot.), az nem vágja agyon a májad, meg talán nem lehet rákattanni: „Gyere doki, bökj, bökj még!” Ezt könnyen kilehetne próbálni, mondjuk 3 csoport lenne, egyiket bökik, a másik drogoz, a harmadik semmi, és mindenki ugyanazt eszi, mozogja. Ha engem kérdezel, a legvidámabbak a narkósok lennének :), és a legtöbben a semmilyen „mankót” nem kapók adnák fel, de az eredmény ugyan az lenne/lehetne mindegyik csoportban fogyásilag, ha a kajálást megcsinálják, nem kell a plusz keleti csoda. De kétségkívül, ha így nézzük – a három közül - a legjobb módszer az akupunktúra. Hatni is fog még egy darabig. Amíg a hited húzza, és amíg nem állsz vissza arra, hogy úgy kajálj, mint előzőleg. Szerintem. De a - tárgyilagosság végett, - illene úgy hivatkoznod rá, hogy életmódváltás akupunktúra + diéta segítségével. Az hogy az akupunktúrától lefogytam szenvedés nélkül ennyit, és ennyit, és azóta bármennyit ehetek nem hízok, kicsit (Hmmm… Kicsit?) fals érzeteket kelthet.
Ezzel szemben az itt leírt aerobedzés + diéta azért többet kínál a puszta súlycsökkenésnél: közérzetjavulást, energiaszint növekedést, egészséget, önbizalmat, és egy gyökeresen megváltozott szemléletet.
Ja, és még valami. Kedves Kumran, - biztos észrevetted - én nem vagyok jó, rendes, mindenkinek segíteni akaró angyalka. (Lehet, hogy Te inkább az vagy, van egy ilyen érzésem.) Szerintem, ne fogyjon le mindenki. Az a pár ember, aki képes összekapni magát, és megküzd érte, az legyen gyönyörű. A többiekre meg tojok: szuszogjanak tíz lépcső után, ne találjanak farmert a méretükre, nyáron bujdokoljanak, mert nem vehetnek fel egy lengébb ruhát, kapják meg az összes nyavalyát amire predesztinálja őket súlyfölöslegük, ha összebújnak valakivel szaladjanak villanyt lekapcsolni, és sose örülhessenek annak, hogy örömet szereznek másnak azzal, hogy szép a testük.
„Szóval az akupunktúra csak egy mentális mankó, ami áttámogat a nehéz napokon? Hát valahogy én is így képzelem."
Tudod én sem hittem benne, még ki nem próbáltam. Nem is úgy mentem el az első kezelésre, hogy ez biztosan segít. Csak egyet tudtam: itt az év eleje és mire nyár lesz könnyebb akartam lenni valamennyivel, de nem a már kipróbált eszközökkel. Így hát nem veszíthettem semmit. Legfeljebb ez sem jött volna be. De nem így történt. És hogy mennyire nem „mentális mankó", azt csak az tudná elmondani aki kipróbálta. Vagy én, de rám nem halgatsz pedig nem meggyőzni akarlak csak elmondom a tapasztalataimat. De Te mereven elzárkózol még a gondolatától is, hogy működhet ez a dolog. Olyannyira, hogy volt egy erősen dohányzó ember akit a családja rábeszélt az akupunktúrás doki meglátogatására, mert sehogy sem tudott leszokni a cigiről. El is ment, de úgy nyitott, hogy bizony vele csinálhat bármit a doki, de ő aztán nem fogja eldobni a bűzrudakat. / Vedd észre, ez egy ellentétes lelki beállítottság ! / Mire a doki: én nem is kérek ilyen nagy áldozatot, de ha már itt van legalább próbálja ki milyen is egy kezelés. Kipróbálta. Az ötödik kezelés után még abból a szobából is kiment amelyikben dohányoztak, úgy utálta a cigarettafüstöt. Persze erre lehet hümmögni, fejet csóválni, de jusson eszedbe, attól hogy a Párizsi Tudományos Akadémia prominens tudósai a múlt században kijelentették: márpedig egy levegőnél nehezebb tárgy nem repülhet, még elég szép forgalmat bonyolít a Ferihegy 2. Ennyit a lelki hatásról.
Más: Soha egyetlen levelemben nem írtam, hogy a kezelés után le kell heveredni a TV elé csipszet zabálni. Úgy is mondhatnám, ezt nem én írtam és úgy gondolom, senki nem is hitte ezt a csodát. Azt viszont írtam, és most is írom és lehet átkozni, meg kővel dobálni, hogy nem kell kopogó szemmel évekig várni, hogy lemenjen 25 dkg az ember csipejéről. És azt is leírom mégegyszer, ha máglyára küldesz is érte - amiért a szent metódust megsértettem, vagy kételkedtem az egyedüli üdvözítő hatásában, - hogy igenis eredményes és gyors fogyáshoz segít az akupunktúrás kezelés. De azt is megismétlem - amit már nem egyszer leírtam - ez egy másik út, mely ugyanoda vezet ahová a tiéd. Hátha valaki ezen szeretne járni. Hogy megértsd: amint már írtam van kerékpárom és szeretem is használni. De ha gyorsan szeretnék eljutni valahová - bár sportértéke nulla - beülök az autómba beindítom... és nem töröm a fejem azon, hogy mennyivel egészségesebb a bringa, mégha azzal is el tudtam volna ugyanoda jutni. És ha megváltoztak is az étkezési szokásaim az is az akupunktúrának köszönhető és az is, hogy a megváltozott életmódom szerint ehetem annyit, amennyi jólesik... és most lehetne előlről kezdeni amint a kiskutya akarja a farkát megfogni, hogy – aha, de hát ez a bármennyi ez saláta – igen, de a sültkrumplit is meg a húst is megeszem !! --- aha, de abból nem bármennyit - nem hát csak amennyi jólesik és ritkán de megeszem !! És hogy teljes legyen a megbotránkozásod, a karácsonyi ünnepek alatt híztam három kilót azaz 118kg lettem. / Tudod a hüje magyar szokások... / De van egy marha nagy problémám. Anélkül, hogy bármilyen erőfeszítésembe került volna, már csak 116kg vagyok és ez a folyamat meg sem áll addig, amig a beállított 115 kg-ot el nem értem. És nem koplalok, nem diétázom. Ez is az akupunktúra hatása. Erre Te azt írod, hogy nem szólsz bele a hitembe és higyjek amit akarok, de ez az életmóváltás eredménye.. én meg erre azt írom, hogy... és ismét beindul a fenti kiskutya effektus.
Szóval szerintem mindketten írjunk arról amit ismerünk mert ezzel szolgáljuk a fogyni vágyók érdekeit.
"Persze, hogy mindenki a saját útját járja, én csak bemutattam azt amiben hiszek, amit viszonylag logikus érveléssel is meg lehet támogatni és ami ráadásul mindenkinek kivétel nélkül bejött, aki rászánta magát. "
Robzon eme kijelentésére itt vagyok én is példának, bár igazán nem számokkal mérhető eredményekről tudok (egyelőre) beszámolni. Gondolom, a 2 hét alatti 3 kg fogyás nem mond annak semmit, akinek több mint 30 kg feleslege van, de ha figyelembe vesszük, hogy ezalatt nem koplaltam, hanem csak átrendeztem a sorrendet és csupa egészségeset (de olyan ami azért finom is) eszem nem olyan rossz. Arról nem beszélve, hogy ugyan kicsit nehezen szántam rá a mindenreggelifélóra edzésre, de valahogy ezzel és a reggelivel olyan fantasztikus plusszenergiákhoz jutottam, amire nem is gondoltam volna korábban, és ha legfőképpen azt nézzük, hogy ugyan kilókban mérve tényleg nem számottevő a fogyás-átalakulás folyamata, de azt érzem és nem csak én látom ténylegesen, hogy apad rólam a zsír, sőt egyenesen mintha feszesebb lenne a bőröm is! Kimondhatatlanul jóérzés mindez. És az is igaz, hogy ez igenis büszkeséggel tölt el, hogy ezeket csak MAGAMNAK (és nem egy csodaszernek) köszönhetem. Különben is. Mint ahogy sokan mások, én is sokféle módszert kipróbáltam, így szépen lassan rámrakódtak a kilók (össz. kb 15 kg 4-5 év alatt). Mindig lefogytam kínkeservesen max. 5-öt, hogy azt marha gyorsan vissza is szedjem. Nem is értem azt, hogy valaki ebbe belenyugszik, hogy igen, nemevéssel le lehet fogyni mondjuk mindegy 20 kg-ot és igaz ugyan, hogy abból 15 kg visszajön, de az az 5-től milyen jó, hogy megszabadultunk. Szerintem elég butaság azt hinni, hogy csak ez a módja a biztos fogyásnak, így aztán tök feleslegesen "dolgozik" meg az a plusz-minusz 15 kg-ért.
Na mindegy, a lényeg az, hogy én elindultam egy úton, ami (végre!) jó irányba vezet. Közben többen keresgetik a megfelelő helyes irányt, pedig van valaki aki megmutatja, hogy merre van az. Szerintem tök hülyeség akkor kifogást keresni, hogy mégis miért nem megyünk arra. Persze, lehet, hogy más út is vezet oda, de esetleg sokkal hosszabb, kimerítőbb, több kitérővel, zsákutcával stb. Nem folytatom.
Miamanó
Rizo Mester!
Nem árulom el…:) Végül is nem lenne vészes a súlydifferencia, hiszen az elmúlt 10 évben kb. 20 kiló száraz izmot szedtem fel. Istenigazából az utóbbi négy-öt évben edzek viszonylag jobban, előtte, végigpofoztam magam az összes lehetséges hülye hibán.
Mutterfly!
:) Szia! Csendben figyelsz, közben gyilkos gondolatok futnak végig fejedben. (Robzon fejét szétvered az aszfalton, Robzon hátába nehezen de belenyomod a kést, Robzon billentyűzetén az M betűt titokban bekened tiszta nikotinnal, és amikor hozzáér kínok között hal meg, stb, stb.) Na, majd mostantól a sötét sikátorokban többet nézek hátra. :)
Kumran!
Hát öregem, te azért nagy huncut vagy, ismerjük el. :)
„ Az akupunktúrás kezeléssel vígan elérhettem volna a 74 kg ami a 184 cm-es magasságomhoz lenne az „ideális" súly, de nem akartam”
„A tényleges 15 kg mínuszt egy fél év alatt érte el velem a kezelőorvosom - tudják? Az akupunktúrás - és azóta BÁRMIKOR, BÁRMIBŐL BÁRMENNYIT EHETEM, NEM LESZEK 116 kg-os.”
Itt valahogy a kemény (kemény? Őrült durva.) diétáról valahogy még elfelejtettél szólni, aztán rá egy hétre:
„kezelés első hetében csak üres teát vagy kávét lehet inni, de a másodikban már dőzsölhetsz. Jöhet a napi két joghurt, nem beszélve a harmadik hétről mert az már kiegészül napi tíz dkg párizsival.”
Az meg csak a végén derül ki, hogy azóta megváltoztak a táplálkozási szokásaid:
„Az is igaz, hogy mióta „lefogytam" … azóta jobban esik a növényi eredetű táplálék, ami nem annyira megterhelő.”
Szóval az akupunktúra csak egy mentális mankó, ami áttámogat a nehéz napokon? Hát valahogy én is így képzelem. Az egész szisztéma tök beleillik az alant vázoltakba.
„De mi van, ha van aki olyan mint én és únja a „majd egyszer meglátod milyen karcsú leszel" álláspontot. Mi van ha valaki azt mondja, inkább nem eszem egy hónapig, vagy kettőig - tudom, erre is van ellenérved ami szintén igaz és kérlek ne írd meg mert ismerem - de fogyjak már le végre!”
Bocs, de muszáj megírnom, mert ez a lényeg. Ha drasztikus változtatások után veszel vissza a diéta keménységéből, akkor gyorsabban érsz el súlycsökkenést, de ennek az az ára, hogy sok izmot is veszítesz egyrészt, másrészt pedig hatalmas sokk a szervezetednek. A lassú fokozatos változtatásokkal való áttérés egy egészségesebb életmódra nem jelent megrázkódtatást a szervezetnek (kevésbé gyengülsz le), megkíméli az izomtömeget, a súlyveszteség sokkal inkább zsírból adódik, viszont kicsivel lassabban hoz eredményt, de tényleg módszeres hozzáállást, kitartást, és talán nagyobb önfegyelmet kíván.
„ha a kevésbé akaró embereknek azt mondod, mily nagy tettet hajtottál végre és mennyivel felettük állsz - értsd meg ha nem modod is érezhetik - mert Neked sikerült.”
Hát nagyon sajnálom, ha valaki abból, amit itt fejtegettem azt vágta le, hogy a saját felsőbbrendűségemet akarom itt demonstrálni. Azt, amit én elértem, magamhoz képest – mondjuk – „reális” teljesítmény, aminek én örülhetek, de istenigaziból nem nevezhető nagy dolognak, hiszen más ennyi idő alatt testépítő világbajnok lesz. Pont azt akartam elmondani, hogy én úgy gondolom, hogy ez annyira nem nagy mutatvány, hogy bárki aki tényleg akarja, megteheti, csak neki kell állni, tessék, itt vannak az alapelvek. És az, hogy ha rámutatok arra, hogy nálad, és nálad nem a gonosz körülmények a hibásak, hanem az, hogy nem könyökölsz igazán neki a dolognak, az nem rossz szándék, lekezelés, lenézés, hanem egyszerűen csak megpróbálom megmutatni, hogy – szerintem - hol a hiba. Látod ennyire eccerű gyerek vagyok én. :) Nem kell ezt túlspirázni.
Persze, hogy mindenki a saját útját járja, én csak bemutattam azt amiben hiszek, amit viszonylag logikus érveléssel is meg lehet támogatni és ami ráadásul mindenkinek kivétel nélkül bejött, aki rászánta magát.
Kedves Kumrán!
Teccik a szöveged.
Robzonnal majd zöldágra vergődtök, csak 1 apróság: szerinted ugyanaz mexabadulni apl. 15 lusz kiló közül az első öttől, mint az utolsó 1-től?
Az utolsó mondatodért érdemes volt végigolvasni leveledet. Nem mintha egyébként nem, mert ezért egy csomó dologban egyetértünk. Én legalább is. Nagyon sok igazság van abban amit irsz, szinte mind az. Ez komoly. Én csak egy másik utat próbáltam bemutatni. És bocs, ha félreértettelek a hegymászással kapcsolatban.
„Aha. Szóval mégiscsak diétával jár a kezelés. Érdekes lenne kipróbálni a hatásosságát akupunktúra nélkül is, nem gondolod?" Nos, ha egy kicsit figyelmesebben olvastad volna leveleimet, kipróbáltam és nem is eredménytelenül - pont az ilyen megalázó „no mivan nem bírod már megint megállni, hogy ne zabálj, csak ennyi akaratod van" megnyilvánulásokra reagálva bebizonyítottam, hogy nem nagy kunszt nem enni egy éven keresztül. Persze ha Neked nem elég a 35 kg súlyveszteség egy évre vetítve, akkor túl maximalista vagy. Visszatérve az akupunktúrára: soha nem írtam, hogy nem kell diétázni. A kezelés nem a dieta helyett van. De nekem meg talan masnak sem mindegy, hogy mennyi idő alatt er el eredményt. Egyébként a volt kezelőm dietetikus, belgyógyasz. Teljesen tudományos alapon allította össze az étrendet. A kezelés csak segít azt kevesebb, majdnem semmi szenvedés nélkül betartani. Ezzel együtt ugyanúgy átéltem azt az élményt amről írsz, tudni illik evés után nem lépett fel a Surda effektus, azaz nem zuhantam vizszintbe. Friss maradtam, könnyű fizikailag épp úgy mint szellemileg. Az is igaz, hogy mióta „lefogytam" - bocsásd meg amiért én én igy nevezem 15 kg elvesztését, még akkor is ha kétszer 15 lenne a kívánatos - azóta jobban esik a növényi eredetű táplálék, ami nem annyira megterhelő. Mindenkinek ajánlom! Tényleg Magyarországon nem a legegészségesebben táplálkoznak az emberek. De én nem ellened írtam soraimat, csupán a nézeted nem mindig találkozik az enyémmel. Attól még lehet igaz amit a saját tapasztalatod alapján állítasz. De hát vedd észre, attól hogy patkány dolognak tartod a súlyvesztésért nem meg szenvedni - mert az növeli az ember értékét saját maga és mások előtt is / és még ebben is van igazság / - az még nem jelenit, hogy mindenki eztán így akarja felértékeltetni magát. Ez is csak egy olyan nézet ami lehet szimpatikus és lehet kevésbé az. Én elhiszem, hogy Nálad eredményre vezetett és másnál is vezethet. De mi van, ha van aki olyan mint én és únja a „majd egyszer meglátod milyen karcsú leszel" álláspontot. Mi van ha valaki azt mondja, inkább nem eszem egy hónapig, vagy kettőig - tudom, erre is van ellenérved ami szintén igaz és kérlek ne írd meg mert ismerem - de fogyjak már le végre! És sikerül. Szenvedés nélkül. Illetve majdnem. Mert amikor második hete sem érzel más ízt a szádban csak a joghurtét, meg a harmadik héten is, az maga pokol. De akkor már 13 kilóval vagy könnyebb amiből igaz, hogy hét-nyolc visszajön, de ötöt már tutti, hogy elvesztettél. Ez nem kuruzslás, nem zsírégető csodaszer 6 kéklepedőért, henem neuroendokrin rendszer által önszabályozott emberi szervezet. Az eredményességéről pedig nem kívánok tovább vitázni, mert előttem ez - a jelenlegi súlyom ellenére, minek okát és értékét márTe is ismered - ténykérdés. Ha segíteni szeretnél régmúlt Önmagad és magam sorstársain, vagy ereszkedj le hozzájuk, vagy emeld fel őket magadhoz. Ezt kérlek ne vedd se kioktatásnak, se ironizálásnak, de képzeld el, ha a kevésbé akaró embereknek azt mondod, mily nagy tettet hajtottál végre és mennyivel felettük állsz - értsd meg ha nem modod is érezhetik - mert Neked sikerült. Ez rajtuk nem segít. Még nagyobb lesz az áthághatatlan akadály. Többen neki sem indulnak. Ezt csak azért írom, mert talán ezt éreztem ki leveleidből. Ismét csak nem sérteni akarlak. Inkább elmondok egy példát, ami áttehető egyfajta fogyókúra felkészítő autotréningre. / Hiszen az. / Volt idő, hogy eléggé el nem itélhető módon dohányoztam. Tudod, hogy szoktam le? / Ennek is már sok éve és nem is kívánom. Tehát SZÁMOMRA eredményes volt. / Nem azt mondtam, hogy holnaptól, hétfőtől nem gyújtok rá. Ellenkezőleg! Azt montam, hogy akkor gyújtok rá, amikor akarok. És rágyújtottam. Aztán megint mondtam. És egy idő után nem csak elhittem, hanem TUDTAM, hogy akkor gyújtok rá, amikor akarok. És aztán nem gyújtottam rá, mert úgy akartam, és ÉN akartam. Ha érted miről van szó! De ez is csak egy út. Mindenki a magáét járja, mert ha egy másikat választ is, az lesz az övé.
Mielőbbi jó időt és csúszásmentes köveket kívánva maradok tisztelttel: Kumrán
Nem tűntem el, ne örülj, csak most csendben figyelek.
Ja.
Láttam ám múltkor feltűnni a nevemet,mint negatív példa. -:))))))))))
Legutóbbi hozzászólásom stílusa miatt BOCS!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
/ eccermajmegmagyarázom ,a számra kéccer jól rácsaptam,fejemre
hamut szórtam,a sz. és a q. betűkkel kezdődő szavakat visszavontam./
A többi állításomat fenntartom.
Cseresznye!
Hát még amikor majd tüdőrákkal fekszel a kórházban, a chemotherápiától milyen lyól fogsz fogyni! :) Lesz majd nagy örülés, amikor rád megy a tini kori farmered.
Lanina!
Már volt a topicban szó róla :), hogy az Oktogonnál, a Scitec laborban végeznek testkompozíció analízist. Még táplálkozási, és edzéstervet is csinálnak, vagy bármilyen más labortesztet.
Kumran!
„Valami okának kell lenni, hogy az embernek indokolatlanul megnő az étvágya”
Igen ez egy jó feltevés, van is valami oka, például a rossz beidegződések, a folyamatosan „tömő” szülők, az egyéb gondok miatt evésbe menekülés stb. De nem kell, hogy indokolatlanul megnőjön az étvágyad, ahhoz, hogy elhízz, elég ha nem csökken az étvágyad, a szervezeted igényeinek megfelelően. Miért seggesednek meg a huszonéves lányok? Azért mert miután testileg is felnőtté fejlődtek, az energiaigényük akár 30%-al is visszaeshet! Ez bazi-bazi nagy differencia! Szóval tök elég, ha csak ugyanúgy kajálnak mint tini korukban, - vagy csak kicsivel kevesebbet - és már híznak is mint egy kismalac. Ez ráadásul még párosulni szokott az addigi csekélyke mozgás végleg feladásával is. Mit várnak?
Azt is fejtegeted, hogy a többlet evés abból is adódhat, hogy a delikvensben egyes tápanyagok kevésbé hasznosulnak, és ezért kíván többet enni, hogy a hiányt fedezze, és ennek mellékhatásaként hízik el. Szép próbálkozás :). Természetesen szenvedhet tápanyaghiányban egy kövér ember, főként azért, mert a túlsúlyosak többnyire a mocskoktól híznak el, olyan kajákat esznek, amiben alig van értékes tápanyag, viszont annál több a szervezet számára gyakorlatilag értéktelen telített zsír, és cukor. (pl. a csülök pékné módra :), vagy csokik, édességek, az összes zsírban-olajban sült gány: sült krumpli, rántott hús, zsírtól tocsogó pizzák, pőrkűt, szalonna, stb.) Szóval, ha úgy lenne, ahogy gondolod, akkor a zöldséges stand előtt ácsorognának nyál csorgatva, nem pedig a McDonalds-ban, vagy a lacikonyháknál. Az, hogy mit kívánsz, főként a megszokások határozzák meg, és sokkal kevésbé, hogy mire van szükséged. Szerintem a gyomor, és az ízlelőbimbók túl buták ahhoz, hogy a kajciról döntsenek, ez az agyunk dolga lenne.
„És a nagyagyú orvosok miért nem keresik az okát, hogy Te is megehesd anélkül, hogy híznál tőle. Ez még nem jelenti a másik szervezetének hibás működését, hogy nem hízik egy jólesően elfogyasztott ebédtől hidd el! Csak szerencsésebb. Min Te vagy én.”
Keresik, mert jó biznisz. Ez a világ bulija, úgy zabálni, hogy nem hízunk, sokaknak ez lenne a mennyország. Csak azt kéne felfogni, hogy minél többet eszel, annál több energiádat köti le az emésztés. Azt az energiát fordíthatnád bármi másra, munkára, mozgásra, de a tested regenerálására is, szerintem. Minél kevesebb ennivalóból vagy képes kinyerni a szükséges tápanyagokat annál jobban jársz. Ennek örülni kéne, ha ésszel belegondolsz.
„Vagy nem jártál akupunktúrás kezelésre, vagy nagyon átvágott a kezelőd ugyanis a kezelés első hetében csak üres teát vagy kávét lehet inni, de a másodikban már dőzsölhetsz. Jöhet a napi két joghurt, nem beszélve a harmadik hétről mert az már kiegészül napi tíz dkg párizsival. Itt szó sincs csipszről meg sósmogyiról. Ja és nem bök, mert nem tű, hanem lézer.”
Aha. Szóval mégiscsak diétával jár a kezelés. Érdekes lenne kipróbálni a hatásosságát akupunktúra nélkül is, nem gondolod? Amúgy engem sosem bökködtek, az akupresszúra az más, és azt is csak sportsérülésekre, és megfázásokra kaptam. 6ott. De ettől még továbbra is kétlem, hogy akupunktúrával + diétával véglegesen át lehet programozni egy ember anyagcseréjét, felszívódását de mondom, még ha így is lenne, az se lenne egy számomra szimpatikus megoldás. Az is érdekes, hogy a távol-keleten, ahonnan e módszer származik, szinte egyáltalán nincs elhízás, de hidd el, ezt nem bökködéssel érték el, hanem avval, hogy gyökeresen más a táplálkozási kultúrájuk. (Illetve nekik van ilyen.)
A sziklamászós történetemet nem azért meséltem el hogy bizonygassam milyen faszagyerek vagyok – nem is erről szól – hanem azért, hogy azt éreztessem, hogy semmilyen helyzet se annyira kilátástalan, hogy ha valaki tényleg összekapja magát ne tudná megoldani, és ha így sikerül – tényleges erőfeszítéssel – akkor az annyira jó érzés, hogy minden szenvedést megér. Te, mint volt sportoló pontosan tudod miről beszélek. Emlékszem, amikor még igazán dagadt voltam, az volt a vágyam, hogy bárcsak akkora lenne a seggem, mint a vállam, és nem nagyobb. Ez - asszem – összejött :), és nagyon jó érzés. Pláne, amikor a volt osztálytársaimmal találkozok, akik még most is úgy köszönnek: Szia Dagi! Ha egy csodaszertől fogytam volna le, nem saját erőmből, akkor ez a sikerélmény kimaradt volna az életemből, és biztos valaki egészen más lennék, feltehetőleg egy sokkal gyengébb ember.
„hidd el attól, hogy 115 kg vagyok még marhamód végég tudom vinni az akaratomat sok mindenben. Csak ahogy múlik az idő a fontosságok átértékelődnek és ez így van rendjén.”
Tök elhiszem, komolyan. Engem nem az zavar, aki tisztában van a helyzetével, és elfogadja magát olyannak amilyen, hanem sokkal inkább azok, akik a körülményeket, meg minden mást hibáztatnak, azért mert kövérek, ahelyett, hogy először magukban néznének körül.
Néptáncos!
Köszi az infókat, meglesem mindegyiket magamnak.
Lenne pár kérdésem a sokat emlegetett testzsírmérővel kapcsolatban: Okés, hogy a felső testen ereszt át egy elektromos áramot, de akkor hogy ad megfelelő adatot mondjuk a körte tipusú emberkék zsírállományáról? Mennyire reális a kidobott adat? Illetve nem tudtok olyan helyet, ahol esetlegeg mérnének is ilyet, gondolom térítés ellenében? Anno volt egy Kft, ami járta az edzőtermeket és vmi 100 ftért mértek, de akkor még nem volt irodájuk, így nem lehetett beszerezni semmilyen adatot arról, hogy hol mérnek legközelebb..és persze azóta sem láttam őket. Vagy valaki, aki rendelkezik ilyen ketyerével, nem csinálna egy össznépi teszsírmérést? Összeadhatnánk, mennyi zsír van a topicban :)
1. Lássuk csak! A csecsemő amikor megszületik nem szenvedélybeteg és ezért nem is eszik csak amennyire szüksége van. Ha mégsem, akkor az már szervi probléma ugyanis a születés okozta megterhelés sem vált ki túlzabálási kényszert. / Ez orvosi vélemény nem tőlem származik. / Őnála elfogadjuk ezt az alapigazságot, - márpedig miért ne fogadnánk el - hiszen még ösztönlény, akkor mi váltja ki a felnőttből a szenvedélybetegségként megjelenő túlzabálást és mikor és ennyi embernél? Ne érts félre nem tagadom az élvezetből való evés gyönyörét. De ágyba sem mindig gyermek nemzés céljából bújik az ember egy nővel. De mivel ezt többnyire nem látja a többi ember, ezért nem is ragasztja a másikra, hogy kurafi. Sok minden van ami az embernek örömöt okoz és él is vele. Az evés is ilyen. De ebből még nem következik szükségszerűen, hogy valaki csak ennek éljen. Valami okának kell lenni, hogy az embernek indokolatlanul megnő az „étvágya". Ez lehet lelki - remélem nem tagadod - no jó legyen pszichikális és lehet fizikális vagy mindkettő egyszerre. Persze az idegen szemlélő mit lát. „A Józsi má megin zabál. Ez mindig csak zabál. Hát persze hogy olyan amilyen!" És a marha Józsi elhiszi, mert a prof. doc. medic. univers. Is azt mondja neki hogy azé kövér mer sokat eszik. A részeg is azért részeg mert sokat iszik. Baromi nagy bölcsességek. Az eszébe sem jut, hogy megvizsgálja mondjuk képes e a szervezet hasznosítani ezt vagy azt a táplálékot - „persze hogy hasznosiccsa különben mitü lenne olyan dagatt nemigaz" - mármint felszívódik e vagy oly mértékben szívódik e fel az vagy az a tápanyag, vitamin bármi amire szüksége lenne a szervezetnek, amennyire az elvárható. Az éhségérzet nem csak a gyomor ürességéből fakad... dehát hogy lehetne tápanyaghiányos egy dagadt ember nemigaz? Szóval a marha Józsi elhiszi, hogy az ok a túlzabálás hiszen mindenki azt mondja neki. Én meg azt mondom, ez a legtöbb esetben tünet. Te is csak azt látod - Kedves Robzon - hogy mennyit zabálnak körülötted a dagadt emberek igaz? Nem csoda, hogy olyan kövérek. Gondolom kalóriatáblázat szerint táplálkozol. És amit elértél nem kis lemondással sikerült megvalósítanod. Minden tiszteletet megérdemelsz és persze hogy több vagy ezáltal mint az a sok „dagadt barom"! Ezt komolyan írtam hidd el kérlek, mert ha valaki tudja én tudom mit jelent csipegetve élni, mindig vigyázni arra mire nézel rá, mert tán az is hizlal amire az ember rá néz. De nem tartod e igazságtalannak, hogy a másik néha megengedhet magának egy „csülök pékné módra" ebédet és Te nem. És a nagyagyú orvosok miért nem keresik az okát, hogy Te is megehesd anélkül, hogy híznál tőle. Ez még nem jelenti a másik szervezetének hibás működését, hogy nem hízik egy jólesően elfogyasztott ebédtől hidd el! Csak szerencsésebb. Min Te vagy én.
2. Idézlek:
„Nem hát, hanem az a legjobb módja, hogy elmész akupunktúrára, teliböketed a füledet, aztán visszadöglesz a tévé elé csipszet zabálni. Még ha használna is, mondom, még ha használna is, akkor is patkányság lenne. Undorodom attól az embertől, aki képtelen összekapni magát. Magamban is azt gyűlölöm legjobban, ha gyenge vagyok."
· Vagy nem jártál akupunktúrás kezelésre, vagy nagyon átvágott a kezelőd ugyanis a kezelés első hetében csak üres teát vagy kávét lehet inni, de a másodikban már dőzsölhetsz. Jöhet a napi két joghurt, nem beszélve a harmadik hétről mert az már kiegészül napi tíz dkg párizsival. Itt szó sincs csipszről meg sósmogyiról. Ja és nem bök, mert nem tű, hanem lézer.
· Mint az első levelemben írtam az akaratgyengeséggel kapcsolatban, sikerült összekapni magam. Lefogytam 82 kilóra - ez mínusz 35 kg-ot jelentett - és azt tartottam két évig. Először én is azt hittem több lettel ezáltal és több is lettem. A többi sovány már nem mondhatta, hogy akaratgyenge vagyok hiszen én is olyan voltam mint ők. Elszállt a bizonyítási kényszerem és azóta sem jött vissza. Persze nem lettem öntelt sem de minek egy egész életen át bizonygatni, hogy tökös gyerek vagyok. Ez éppoly kényszeresség, mint a túlevés. Azáltal is több lehet az ember, ha az aluljáróban fetrengő másik embertől megkérdi: segíthetek e valamiben. Mert hátha nem részeg, mint a többiek tartják róla, hanem epilepsziás. És nem eszem csak azért tehénszart, mert hárommillió légynek ízlik.
Természetesen amit a második pont második részében írtál azért tisztelttel lehet és kell adózni. Hegyet mászni még nem próbáltam, de tudom mit jelent. Voltam már barlangban és nem csak az Aggteleki cseppkőbarlangban. Volt vizes is meg kürtősor is, meg egyéb. Nem végeztem kevesebb munkát, mint az ötven hatvan kilós brátaim akik sohasem néztek le az alkatom miatt. Nem is tehették, mert ugyanazt végigcsináltam amit ők. Nekem is voltak problémáim, mert ha az ember nem látja hová kell lépni és még sötét is van és tapasztalatlan... Szóval megcsináltam és ezzel is több vagyok azoknál akik nem csinálták meg független azok testsúlyától. De belül vagyok több. Egy élménnyel, egy jó közös bulival és nem utálom még az anyósomat sem ezért mert ő nem csinálta meg és nem is képes rá, hogy megcsinálja. Ja és nem nyomok fekve 120 kg-ot sem nem hogy 230-at de annyit mindenképpen amit egy velem azonos magasságú „ideális" testsúlyú edzés nélküli macho. Lehet, hogy többet is. Nem panaszként említem, de tényleg nincs rá időm. Van két szép gyerekem és inkább velük kerékpározom, ha tehetem. Az egyik olyan alkatú, mint én. Ezalatt azt értem, hogy vastag csontú, vállas, tagbaszakadt és karatézik. A másik egyszálbelű és egy kezdő idegsebész is meg tudná jártában műteni, ha szüksége lenne rá de szerencsére eddig mindkettő kitűnő tanuló volt.
3. Végre valamiben egyetértünk. Meg a negyedikben, meg az ötödikben is.
Szóval megint leírom: csak a személyes tapasztalatom próbáltam másokkal megosztani és hidd el ahogy egyre többet olvastam Tőled, egyre jobban megismertelek - azt hiszem - és azt is hidd el attól, hogy 115 kg vagyok még marhamód végég tudom vinni az akaratomat sok mindenben. Csak ahogy múlik az idő a fontosságok átértékelődnek és ez így van rendjén. És azt is hidd el kérlek a legfontosabb a belső egyensúly, - amikor az ember sem magával, sem másokkal nincs harcban - és a sikeres önmegvalósítás. A kettő nem üti egymást, talán az utóbbi feltétele az elsőként említett lelki egyensúly. És e kettő eléréséhez nem csak egy út vezet. Nem több e az a földműves aki elvégzi napi teendőit, örömét leli munkájában és gyarapítja a családját, mint az örökké delíriumos - majdnem azt írtam orvos, de legyen csak - bankár vagy meg nem értett költő? No nem vagyok vallási térítő, csak úgy eszembe jutott.
Kumran!
Dehogy sértődöm meg. Komolyan nagyon érdekel a véleményed.
1. „elhízottak nagyon nagy része… nem szenvedélybeteg” Ezt a kijelentésedet nem tudom mire alapozod, én ugyanis pont azt vettem észre, hogy az elhízottak túlnyomórészt nem tudják megmondani miért esznek, sokat, illetve hülyeséget, illetve rosszkor. Sőt, általában nem is azért esznek, mert éhesek, hanem csak úgy – l’art pour l’art – az evésért magáért. Én legalábbis ezt tapasztalom, és itt is többen így mondták. Amúgy az tényleg igazságtalan, hogy a zabáló „felszívódási zavaros” soványakhoz viszonyítva, egy egészséges emésztésű szintén zabáló ember elhízik. Az is igazságtalan, hogy valaki 180 centis, a másik meg csak 150. Kérjük el a panaszkönyvet!
2. „A fogyásnak nem az egyedüli üdvözítő útja az „az ezt ne egyél, azt egyél, amabból meg csak ennyit"!” Nem hát, hanem az a legjobb módja, hogy elmész akupunktúrára, teliböketed a füledet, aztán visszadöglesz a tévé elé csipszet zabálni. Még ha használna is, mondom, még ha használna is, akkor is patkányság lenne. Undorodom attól az embertől, aki képtelen összekapni magát. Magamban is azt gyűlölöm legjobban, ha gyenge vagyok. Az egyik haverommal gyakran jártunk sziklát mászni, nem voltam túl nagy spíler, de nagyon szerettem. Tudod, ez úgy megy, hogy az előmászó, megy elől a kötéllel, addig a hátsó biztosít, aztán az első bestandol (valahová rögzíti magát) és a hátsó kezd el mászni. Mindig a bénább megy hátul, mert neki csak össze kell szednie a karabinereket, - ami könnyebb, mint kirakni -, és nem is tud akkorát esni, mert az első biztosítja, húzza be a kötelet, ahogy a másik mászik felfelé. Na épp megindulok hátulról, elérek egy pontig, ahonnan nem tudok tovább menni. Akárhogy nézem, nem találok se fogást, se lépést. Egy olyan elég gennyes áthajlás volt, - tudod, ahol kifelé hajlik a szikla – és egyszerűen képtelen voltam megoldani. Hosszú percekig próbálkoztam, de nem ment semmi. Már elég fáradtak is voltunk, ez már a harmadik fal volt aznap. Tűzött rám a nap ezerrel, már órája voltunk azon a falon, persze víz csak lent, szám cserepes. Elkezdett reszketni a vádlim, tudod, amikor egy alig centis kis peremen állsz ez elég zavaró bír lenni. Az alkarom égett már, nem bírtam már a fogásban se tartani magam, csúszott ki a kezem (magnéziát direkt nem használok, nem szeretem). Persze elkezdtem nyüszíteni: „Bmeg, nem tudok felmenni! Egyszerűen képtelen vagyok! Már fogni se bírok!” Mire a komám leüvölt: „Hát, az gáz. Én qrva kényelmesen ülök itt fent.” „Engedj le bmeg!” „Azt elqrtad! Vagy feljössz, vagy ott fogsz megszáradni.” Persze, erre megint elkezdtem próbálkozni, rakosgatom magam ide-oda, lábam fel, kezem le, telnek a percek, már minden izmom külön-külön tiltakozik az élet ellen, de egyszerűen nem megy. „Ne hülyülj már cseszdmeg…” „Hááát, öreg, én estig ráérek, megmondtam, vagy feljössz, vagy ott maradsz.” Nem hogy felmászni, - úgy éreztem - még tartani se bírom magam. Kicsit még keseregtem szomorú helyzetemen, aztán bekotortam, vicsorogtam hármat, üvöltöttem kettőt, és felmásztam mint állat. Nagyon jó érzés volt. Ha lenne bármilyen fogyasztó csodaszer, pont ezt a jóérzést venné el az emberektől. Szerintem majdnem bármire képesek vagyunk, ha nagyon akarjuk. Ha meg nem akarjuk, akkor még a legnevetségesebb dolgokat se tudjuk megtenni. Még esetleg azt se bírjuk megállni, hogy ne zabáljunk. Az állóképességi teszteden meg ekkora túlsúllyal csúfos dolgok jönnének ki hidd el. Az erőszintedre pedig rém kíváncsi lennék, ha a 115 kilóddal 230 kilót nyomnál fekve, akkor mondanám, hogy nagyjából szinten vagy.
3. Ebben a pontban viszont tökéletesen 1et értünk. Akinek a motivációja csak annyi, hogy mások elvárásainak akar megfelelni, az biztos hogy sikertelenségre van ítélve. Amúgy ezt már fejtegettem, én úgy mondtam, hogy akinek nincs meg a megjelenésével szemben a belső igénye, annak kár fogyni próbálnia.
4. {Ne hülyéskedj, dehogy vagyok orvos, csak egy lelkes amatőr, már mondtam.} A búvárkodás jó dolog. (Bár én nem szeretem, mert hideg van, és fáj a fülem.) {Azt tudtad, hogy az emberen a zsírpárnák elhelyezkedése, sokkal inkább hasonlít a vízi emlősökére, mint bármely más szárazföldi állatéra?} A koleszterinszinttel kapcsolatban pedig egyetértünk, én is azt olvastam, hogy a koleszterinszegény táplálkozás sokkal kevésbé csökkenti a vérkoleszterint, mint eddig gondolták. (A telítetlen zsírokban dús táplálkozás, lehet, hogy inkább csökkentené. Lásd sok nyers halfélét fogyasztók.)
5. Hogy az akupunktúra hogyan működik, vagy hogyan sem, abban nem vagyok számodra vitapartner, fogalmam sincs az egészről, de nyitott vagyok mindenre, nem zárom ki, hogy működhet. De – mondom - számomra nem ez a kérdés, hanem az, hogy valóban egy életre szóló megoldás-e, és tényleg több leszel-e általa. Az alant vázolt módszer szerint fokozatos életmódváltás során a testsúly egy százalékának megfelelő zsírból fogyás az optimális szerintem. És ez nem egy évekig tartó fogyókúra, hanem egy életmód, ami nem csak a testedet teszi széppé, egészségessé, hanem az általános energiaszintedet is növeli. Arról nem is beszélve, hogy olyan mentális változásokon is keresztül mehetsz, amik után az egész életed megváltozhat. Ez a különbség a csodamódszerekhez képest.
Én vagyok a rossz példa: Három hete fogyókúrázom. Keveset, és csak egészségeset eszem, viszont, hogy ezt kibírjam lecsúszik naponta min. 2 liter light cola és elfogy egy doboz cigaretta. A kilók persze apadnak. Ez erőt ad, jobb kedvűvé tesz. Egyébként sem vagyok egy "szerencsétlen dagadt" ember.
Robzon!
Gyors voltál, és - ne sértődj meg de - azt hiszem ez az egyetlen erényed válaszodban. Világért ne gondold, hogy személyeskedni szeretnék, de mint egy jó statisztikus azt bizonyítasz be közreadott személyes tapasztalatommal szemben amit akarsz, ha kiragadsz egyes kifejezéseket - úgymond szövegkörnyezetükből - az egészből.
Amit én közölni szerettem volna az nem több és nem kevesebb, mint az
1. elhízottak nagyon nagy része - mint ahogy azt az őket lenéző soványak gondolják - nem szenvedélybeteg, (A túlzabáló soványakat miért nem illetik ezzel a bélyeggel? Mert nem kövérek és velük szemben nem hozható fel jóleső megkülönböztetésként a soványság áldott állapota! Akkor meg miért mondanák nem igaz? Vagy talán ők nem szenvedélybetegek?)
2. A fogyásnak nem az egyedüli üdvözítő útja az „az ezt ne egyél, azt egyél, amabból meg csak ennyit"! És mindezt több éven keresztül, mert ugye azt elismered, hogy ezzel a módszerrel nem egy év a kívánt súly elérése ha az emberen nem 75dkg többlet van? Egyébként az általam írt akupunktúra hatása az nem hit kérdése hanem ténykérdés. Azzal pedig, hogy „BÁRMIKOR, BÁRMIBŐL, BÁRMENNYIT EHETEM" csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy úgy táplálkozom, mint a SOVÁNYAK, és nem azt amit válaszodban feltételezel rólam. Mert ugye azt nem gondolod komolyan, hogy minden sovány mindig a kalóriatáblázat szerint étkezik! És azt sem gondolod, hogy minden sovány a magyar valóságban munka után lefutja az öt kilométert naponta? Persze lehet az én hibám, de elfelejtettem írni, nem volt kímélő edzés medicinlabdával külön a nehézsúlyu cselgáncsozóknak. És mai leállok bárkivel állóképességi összehasonlításra aki nincs edzésben és vállalja, hogy ő is utánam csinálja mondjuk erőkifejtési próbában amit én csinálok. És mindezt a 115 kilómmal. Ne hogy most erre azt válaszold, hogy ne legyek a súlyomra ilyen büszke! Nem vagyok, de az elvárásoddal ellentétben kisebbrendűségi komplekszusom sincs miatta. (De ennek oka a következő pontban található.)
3. Attól, ha valaki depresszióba esik még nem fogy gyorsabban, ezért fogadja el önmagát! Ezzel nem azt mondtam, hogy a súlyát ne próbálja csökkenteni, csak azt, hogy egy kiegyensúlyozott embert jobban elfogad a környezete és ez visszahat önmagára. Nem a másoknak megfelelés végett kezd el fogyókúrázni ami a motiváció szempontjából , én azt hiszem lényeges különbség.
4. A vérnyomásról: nem írtam, hogy baj lenne az enyémmel, sőt amit példaként felhoztam egész életemben annyi volt a vérnyomásom értéke azaz 120/80. A tüdőm térfogata az utolsó mérés szerint 5l. Szeretek búvárkodni és volt már rá példa, hogy szabad tüdővel 15m mélységbe lejutottam. De mindezt csak azért írom, tudd nem vagyok szappanból. Persze erre is van ellenpélda, mert a férfi készülék nélküli merülési rekord 300m, a női 149m. Persze ők soványak. És ide tartozik még - mármint az átlagértékek mindenkire egyaránt történő vonatkoztatására pl.: vérnyomás 120/80 - a koleszterin szint, a bevihető szénhidrát mennyisége stb. Ha orvos vagy azt nem tagadhatod, hogy a koleszterin szint szabályozásában a szervezet épp oly aktív, mint a vércukor szint esetében. Vagyis egészséges szervezetben nem halmozódhat fel káros mértékben a koleszterin. Még mielőtt kiforgatnád szavaimat, senkit nem buzdítok napi nyolc tojásból, disznózsírban készült rántotta elfogyasztására. És lehet hogy meglep, de vallom a növényi táplálék egészégre gyakorolt kedvezőbb hatását a hússal szemben.
És megint csak összegezve: válaszodban azt írod „Én erre mondtam azt, hogy nincs akkora egetverő baromság, amiben ha valaki hisz, ne használna neki, és ez – a hit
megdöbbentő ereje –, nem mese, dokumentált, mindennapi tény, lásd placebó effektus." Ez éppúgy megfordítható és igaz az általad preferált fokozatos módszerre, mint Te értelmezted ezt az akupunktúrára. Vagyis ez is csak hit kérdése, mert tényekkel mindkettő alátámasztható és az én tapasztalatom számomra legalább annyira értékes és mérvadó, mint a sajátod a számodra. Én sem kérdőjeleztem és kérdőjelezem meg a fogyásról alkotott véleményed keletkezésének okait, gyökereit, hiszen ahány ember annyi anyagcsere és annak annyi szabályozási lehetősége szorozva a bennük való hittel.
Ha megengeded, még egy idézet Tőled: "Én több mint öt évig jártam, hetente, egy természetgyógyász masszőrhöz, Ő is rém jó dolgokat tudott művelni akkupreszúrával, az se zavarta, hogy nem hittem benne, sőt röhögtem az egészen. Attól még hatott. Fogyókúrás akkupunktúrát is csinált, – nem rajtam :) -, de mindig, mindenkinek elmondta, hogy nem attól fogy le, hogy bökködi, hanem attól hogy ezek után kevésbé fogja kívánni a kaját. (A szenvedélybetegek „kívánósságát" is tudta csökkenteni, de azt a hülyeséget nem mondta senkinek, hogy mostantól nem árt neki a drog.)" Ez is a hitről és a hozzákapcsolódó hatásosságról szól, kivéve az utolsó zárójelbe tett mondat amivel szemben csak annyit: ha valakinek a máj kapuerébe befecskendezik az egészséges hasnyálmirigyből származó inzulinképző sejtecskéket / Langenharst szigetecskék kivonatát / utána nem árt neki a cukor - bár az nem drog - és az egész mégsem marhaság, hiszen nem kismértékben helyreállt a cukoranyagcseréje. Nos attól, hogy valaki nem ismeri az akupunktúra hatásmechanizmusát, attól az még a hipofízisen keresztül működik. És ez is ténykérdés nem pedig hit. Ebből fakadóan a modern orvoslás legnagyobb eredménye az, hogy amputáláskor a pacienst altatják és nem a kezét harapdáltatják kutyákkal mert az ember neuroendokrin rendszerének megismerése terén még tehető egy-két lépés mely során csak akkor nem botlik a kutatóorvos, ha nem begyepesedett, nyitott és előre néz!
Kumran!
Hát igen, ez is egy vetülete az igazságnak, méghozzá számodra kényelmes vetülete. Nézd, Te azt hiszed, hogy igazad van, muszáj 115 kilósnak lenned, és sikerült meggyőznöd magad, hogy ez neked így jó, és még a vérnyomásodnak se kell normálisnak lennie, mert az is úgy jó ahogy van. Sőt még azt is elhiszed, hogy az akkupunktúra olyan drasztikus változtatásokat hozott létre az anyagcserédben, hogy mostantól ehetsz bármennyit. Én erre mondtam azt, hogy nincs akkora egetverő baromság, amiben ha valaki hisz, ne használna neki, és ez – a hit megdöbbentő ereje –, nem mese, dokumentált, mindennapi tény, lásd placebó effektus. Ebből következően kevés mocskosabb, és ártalmasabb dolog van, mint mások hitét rombolni, ezért – kérlek – ne így vedd amiket irogatok. (Hogy akkor hogyan, azt nem tudom, de majd Te kitalálod.)
Azt, persze, hogy igaziból mi a helyzet nálad, egy pár perc alatt elvégezhető állóképesség teszttel felmérhetnéd, de inkább ne próbáld ki, hiszen olyan jó így neked. Mutterfly2.
Hogy miért nem sikerült kialakítanod egy olyan életvitelt, amihez egy elfogadható testzsírarány tartozik, annak nagyon sok oka lehet, ha vezettél volna egy táplálkozási naplót – ami alapvető lenne egy „életmódváltó” embernél – most megnézhetnénk, hogy mit szúrtál el, és talán ki lehetne sütni, hogy mit kellett volna másként csinálnod.
Hogy valamit elszúrtál, az abból is egyértelmű, hogy legyengültél. Ez az a bizonyos rossz fogyás, - tudod, amiről itt is sokat beszéltünk – ha fokozatosan vezetsz át, és az edzésmunkát is ennek megfelelően alakítod, akkor ha erőszint növekedést nem is nagyon, de állóképesség növekedést mindenképp elérhetsz, még tartósan energiadeficites állapotban is. Abban viszont igazad van, hogy az elegendő fehérje bevitel elég jól megvédheti az izmokat a leépüléstől, de az erőhöz szénhidrát is kell. Nem könnyű kisakkozni az egyénnek megfelelő tápanyag összetételt, nem biztos, hogy mindenkinek, az itt leírt diéta a legeslegmegfelelőbb, de – szerintem – az emberek túlnyomó többségénél ez vezet célra, főként mert könnyen kivitelezhető. Amúgy rém sok féle diéta van, különféle ciklusokkal, azzal jellemzik őket, hogy az energia hány százalékát fedezed szénhidrátból-fehérjéből-zsírból.
Én több mint öt évig jártam, hetente, egy természetgyógyász masszőrhöz, Ő is rém jó dolgokat tudott művelni akkupreszúrával, az se zavarta, hogy nem hittem benne, sőt röhögtem az egészen. Attól még hatott. Fogyókúrás akkupunktúrát is csinált, – nem rajtam :) -, de mindig, mindenkinek elmondta, hogy nem attól fogy le, hogy bökködi, hanem attól hogy ezek után kevésbé fogja kívánni a kaját. (A szenvedélybetegek „kívánósságát” is tudta csökkenteni, de azt a hülyeséget nem mondta senkinek, hogy mostantól nem árt neki a drog.) Szóval szerintem abba, hogy mostantól ehetsz akármennyit, nem hízol, azért ne éld nagyon bele magad. Arról nem is beszélve, hogy sokat enni akkor is rém egészségtelen, ha nem szívódik fel. Sőt. Megjegyzem ez a kiemelés „BÁRMIKOR, BÁRMIBŐL BÁRMENNYIT EHETEM” sokat elárul rólad, ebben nagyjából benne is van minden, amit a hozzáállásodról tudni kell. Az már csak az adalék, ahogy meggyőzöd magad, hogy miért nem kell semmit tenned magadért. Majd Te is rá jössz… Vagy nem, de ezzel se leszel egyedül.
Az pedig, hogy az alkoholistákat és a többi drogost – nagyon helyesen – betegnek, „szenvedélybetegnek” tekintik, még nem azt jelent, hogy nem akarat gyengék. Az elhízással kapcsoltban, és a - többivel kapcsolatban is - hidd el, saját tapasztalatból beszélek.
Ha elég erős vagy, akkor elég magadban hinni, nem kell mindenféle hókuszpókuszban. És – szerintem – az életmódváltáshoz mindenki elég erős, csak még nem mindenki tudja.
