Abban az esetben usznad meg az illetekfizetest, ha szulok hijjan a nagyszuleid hatartasaban nottel volna fel. Csúnya rafizetes lesz?! Rohog a vakbelem! Ha csak pl 18millioert adod el, -1.3 millio, az 16.7 millio hull az oledbe, ez neked csunya rafizetes?! Ajanlom magamat, reszemre lemondhatsz...
Sziasztok, tanácsot kérnék vagy legalábbis tudni a tutit az ügyemben. Nagymamám után örököltem egy ház 75%át, amiről a helyi önkormányzat kiállított egy értékbizonyítványt miszerint a 75% értéke kevéssel 20 millió forint fölött van.
Eszerint a közjegyző díja 80.000 Ft lesz, és azt mondták mivel unoka vagyok rám nem vonatkozik az örökösödési adó alóli mentesség, ami szerény számítások szerint is közel 1,3 millió forint lesz ilyen értékre. (Noha valószínűleg messze nem lehet majd a becsült értékért eladni az ingatlant.)
Igazságtalannak tartom azt is, hogy mivel édesanyám már néhány éve meghalt más örökös híján sehogyan sem tudom megúszni az illetékfizetést, de a törvény az törvény nyilván. :(
Csakhogy a helyzetemből adódóan ekkora összeget semmiképp sem fogok tudni megfizetni legfeljebb akkor ha sikerül túladni a házon.
De el tudom e adni addig míg nem fizettem meg utána az illetéket?
Eléggé félek, hogy a dolog vége csúnya ráfizetés lesz nemhogy beljebb lennék egy forinttal is. :(
Már csak el kellene adni!De nem tudják mennyi adót,vagy egyéb költséget kell az eladott ház után fizetni!
Korábban már megörökölték az ingatlan 25-25%-át!Most a háláleset után még 25-25%-ot!Igy ketten a tulajdonosok 50-50%-ban!
Azt hallották valakitől,hogy 5 éven belül ha eladásra kerül akkor nagyobb összeget kell utánna fizetni mintha 5 év után adják el!De már azt is hallottu k,hogy ez megszünt már!
Na most el akarják adni, vagy nem? Mert egyik mondatodban azt írod, hogy el akarják adni, a következőben meg hogy nem. Először ezt kéne tisztázni. És megvolt már a hagyatéki eljárás?
Igen. Mivel azonban az élet nem habostorta, lehetnek olyan helyzetek, amikor a gyerek pillanatnyi érdeke ugyan sérül, de hosszú távon mégis messze ez a legjobb megoldás.
Ráíratható, de akkor számoljanak azzal, hogy 18 évre bebetonozzák magukat ebbe a lakásba. Mert majd a gyámhivatal jól nem fogja engedni, hogy eladják vagy elcseréljék.
Szervusztok! Szeretném, ha valaki felvilágosítana az alábbi esettel kapcsolatban: Nemsokára megszületik a kis unokám, a lányomék a nevére akarják íratni lakásukat. A férjének ez már második házassága, az elsőből nem hozott magával semmit. Az előző házasságából is van két gyermeke. Ráíratható-e kizárólagosan közös gyermekükre a mostani lakásuk? Köszönöm a választ. Mindenkinek szép napot!
Nem igy van, a kezesség továbbra is él: "Fontos még azt tudni, hogy attól, hogy az a személy, akiért kezességet vállaltunk, időközben meghalt, attól még a kezesi kötelezettségünk nem fog megszűnni. Mert ő utána örökölni fognak, és az örökösöknek a jogviszonyba való belépésével a mi kezességünk továbbra is fennáll." http://info-24.tv/hun/tv_program/view/kezesseg/
Köszönöm. Még egy kérdésem lenne. Egy lízingelt autó is van, aminek az üzembentartója volt az elhunyt, a kezes pedig az elvált házastárs. A lízingcég szerint a kezesnek kell viszatérítenie az egész tartozást. Máshol viszont azt mondták, hogy a kezesség csak életben levő személyre vonatkozik, halála után a kezes már nem felel semmiért. Ez így van?
Tisztelt szakértők, szeretném megtudni, hogy elvált házastársak esetében egyikük halála esetén a házasság alatt felvett hiteleket tovább kell-e fizetnie 100%-ban az életben maradt félnek. 3 gyermek született a házasságból, egy már nagykorú, a másik 2 kiskorú. A haláleset alig egy héttel a válás után volt, a válásnál 50-50%-ban osztották meg mind a tulajdont, mind a hiteleket. A válás előtti jogi tanácsadáson azt mondták, hogy a házasság alatt szerzett vagyon is és az adósság is fele-fele arányban megy tovább, függetlenül attól, hogy konkrétan melyik hitel kinek a nevén volt, mivel vagyonközösségben éltek. Most kinek kell visszafizetnie az elhunyt félre eső 50%-ot? Hol találhatok erre vonatkozó törvényt, szabályozást?
Ha az orokosodesi szerzodes megfelel a torvenyi eloirasoknak, akkor nincs eselyed. De ott a nyaralo, meg a kocsi, meg az ingosag, megtakaritas... Egyaltalan volt-e mar hagyateki leltar, eljaras?
En nem ismerlek, ezert nem tudom, mennyi az eselye annak, hogy megtamadod a szerzodest. Ha a nyaralorol es az autorol nem rendelkezett a papad a szerződésben, akkor azok fele a torvenyes orokles szabalyai szerint oroklodnek.
Édesapám nemrég, több éves betegség után elhunyt. Halála előtt 1 hónappal örökösödési szerződést kötött az élettársával, akivel 25 éve élt együtt. Ezen szerződés szerint az élettárs kapja az én örökségemet (édesapám és az élettársa által közösen birtokolt ingatlan felét), cserébe azért, hogy minden nap ellátja. A kérdésem az lenne, hogy van e bármi esély arra, hogy megtámadjam a szerződést és a kötelesrészt megkapjam? Valamint érdekelne az is, hogy az élettársi viszony alatt közösen szerzett, de nem édesapám nevén lévő nyaraló, autó egy bizonyos hányada követelhető-e? Mivel nem két fillér az ügyvédi díj, nagyon fontos lenne tudnom, hogy érdemes e belevágni. Köszönöm a válaszokat.
Köszi. Ezek szerint az, hogy az anyja él, azt jelenti, hogy nem esik az első csoportba, az eltartott unoka címén, ha jól értem. Nem gondoltam volna egyébként, hogy ha valakinek a gyereke halott, akkor annak a gyereke, tehát az unokát ne illesse meg ugyanaz a jog, mint az élő gyereket. Vannak furcsaságok.
Unokatesod ketszeresen is peches. Egyreszt elvesztette az apjat meg a nagyapjat, masreszt rossz sorrendben vesztette el oket. Ugyanis ha elobb a nagyapja hal meg, akkor az o reszet elobb az apja orokli illetekmentesen, aztan az apa halalakor mar orokolhette volna az egeszet illetekmentesen. Ha az anyja sem elne, akkor meg beleesett volna az I foku rokoni kapcsolatcsoportba, de igy hogy el, mar csak a II. csoportba tartozik. Amugy meg irjon egy meltanyossagi kerelmet, vazolja reszletesen a helyzetet, kerje az illetek elengedeset/mersekleset es reszlefizetesi konnyitest. Meg szoktak adni. Ismerek olyan esetet amikor a felet elengedtek, a masik felere ~5000ft havi reszletfizetest engedtek.
Unokatestvérem közös háztartásban élt apjával és nagyapjával egy kisebb ikerházban, aminek a tulajdonjoga 50-50%ban volt a nevükön. Két héten belül meghalt először az apja, majd a nagyapja. A halálukkor nappali tagozatos tanuló volt, főiskolán, azóta el kellett mennie dolgozni, hogy eltartsa magát. A házat 15millióra értékelte az apeh, és most a nagyapa után kérnek 400 akárhányezer forint illetéket, amit ő nem tud kifizetni, de a 15000 ft-os fellebbezés is akadályt jelent. Anyja él, de 20 éve az apja nevelte, mert alkoholista. nem lehet megúsznia valahogy az illetékfizetést? Kötelesek esetleg megadni a részletfizetést, ha nincs más lehetőség?
A nagyapad reszet a leszarmazoi oroklik, a masodik felesegenek nem jar semmi. De szerintem ezt mar levajaztak egy oroklesi szerzodessel, ide a rosdas bokot, ha nem. Az anyukad feltestvereinek nem jar semmi ebbol a hazbol. Az allami gondozottnak csak akkor jarna, ha nagyapad orokbefogadta volna.
