Ad Peskó, Peskő: A Pes alapnévhez nem találtam mást, mint a szláv Pech ~ Peš személynevet, amely a Peter ’Péter’ rövidüléséből származik. A Peskó név ennek megfelelően direkt szláv eredetű is lehet: Peško. De az is lehet, hogy a -kó a magyarban járult hozzá a szláv eredetű Peshez.
A fenti kettősségnek megfelelően a Peskő nevet is kétféleképpen magyarázhatjuk: (1) Hangrendi illeszkedéssel keletkezett a szláv eredetű Peskó < Peško névből. (2) A magyar -kó kicsinyítő képző magas hangrendű -kő változat járult a szláv eredetű Pes alapnévhez.
(P.S. A -kó/-kő képző előbbi hozzászólásban említettem időbeli és területi eltérő illeszkedése, ill. nem illeszkedése egy közösségen belül is felléphet, ha a nyelvhasználat változóban van, ill. több területről származó emberek kerültek össze [pl. a lelkész vs. helyiek eltérő nyelvszokása].)
A Csilinkó végiggondolást igényel. A čelo szláv szóban eredetileg jaty volt (čělo, чѣло), amely i-ző délszláv nyelvjárási alapon lehet čilo, a névben tehát Čilenko. A második i > e-t viszont ez nem magyarázza meg, itt kénytelen vagyunk olyan eseti változást feltételezni, miszerint az első szótagi i > e „továbbterjedt” volna, vagy a magyarokra „ráfogni”.
Megfontolandó tehát az, hogy erre külön etimológiát vegyünk fel. Gondolok itt elsősorban a Csiling vezetéknév magyar -(k)ó kicsinyítő képzős származékára.
(N.B. A Csilinkó > Cselenkó változás még kevesebb hangtani posszibilitással bír, ezen kívül az előbbi fele olyan gyakori a telefonkönyv alapján: ez – ha összekapcsoljuk a kettőt, akkor – a másodlagossága mellett szól, továbbá a szláv Cselen- névtő mellett olyan magyar telefonkönyvi nevek is tanúsítanak, mint a Cselenszky, Cselenyák.)
> A Peskó és Peskő vezetékneveknek van valami közük egymáshoz?
Vlsz. igen. A magyar -kÓ összetett kicsinyítő képző ugyanis hangrendileg illeszkedő lehet, tehát van mély hangrendű -kó, ill. magas hangrendű -kő allomorfja, azonban nem feltétlenül illeszkedik. Különböző korokban és területeken csak a mély hangrendű alak létezik. (Ma is ilyen „különböző kor” van a köznyelvben: vö. Péter > Petykó és nem *Petykő.)
Más nevek esetén is vannak ilyen kettős alakok: elsőbben ilyen a Benkó ~ Benkő, amelyek nemcsak hogy vezetéknevek, de a Ladó-féle utónévkönyv a Benedek jelenlegi becézői közt is felsorolja őket.
Ami a Pes- alaptag etimológiáját illeti, időt kérek. Szlovák lévén annyira előtérben van az agyamban a szlk. pešo, pešky ’gyalog’ szó, hogy egyelőre nem is tudok másra gondolni, pedig a többi opciót is végig kellene gondolni.
N.B. A Peskő számomra Pes-kő formában helynév, egy bükki csúcs neve <http://www.bukk.info/g-b-22-g>. Ennek a névnek lehet, hogy van köze a családnév Pes alapjához.
Ugyanrrafelé Szentgothárdon a Csilinko (lehet, hogy hosszú ó-val) szintúgy létező név. Módosít ez az etimológián, árnyal, vagy ugyanaz az eredet s az -i- betűs változat származék? köszi.
Ad Cselenkó: Azon gondolkodom folyvást, hogy a névadás indítéka még sem (vagy legalábbis nem minden esetben) ’fejdísz, tollbokréta’, hanem közvetlenül a szl. čelo ’homlok’ szón alapul. Ehhez járulhat az ellátottságot, hozzátartozást kifejező -en(i/ý) melléknévképző, majd a -ko személynévképző (kicsinyítő) képző. A jelentésmozzanat így ’[magas, erős, kemény] homlokú’. Hasonló képzéshez (csak a -ko helyett egy más képzővel), vö. szb.-hv. čelenda ’kemény, vas homlok’.
Én [tasi]-nak ejteném. A ss jobbára az [ s ] hang jele volt, mivel a s betű kétértelműen a [zs]-t is jelölte (vö. Jósika, Sigray, Kolosi, Késmárk, Sidó). Ugyanígy a h is azért került a t után, hogy ne jusson senki eszébe [ty]-nek olvasni (ez persze akkor lett volna csak lehetséges, ha palatális magánhangzó, különösen i követi, aztán onnan terjedt szét mindenfelé). De ha mai családnév, akkor lehet vívódni, hogy az etimológiailag helyes ejtést vagy a család kiejtési szokásait kövesse az ember. Például nem szokás [szente] Ferencként emlegetni a színészt, holott az lenne a helyes kiejtés.
Szeretném megkérdezni valakitől, aki udja: hogyan kell helyesen kiejteni a Thassy családnevet. Gondolom a h nem ejtendő, de ejtünk-e hosszú s hangot? És van-e az ilyen esetekre szabály? A válaszért előre is köszönet.
Köszönöm a magyarázatot és a könyvajánlót, be fogom szerezni a könyvet,érdekel.
Aranyos amit írtál. :)) Arra gondoltam,hogy ha ránézünk egy-egy emberre vagy megismerkedünk valakivel,valahogy sokszor társítunk hozzá egy nevet,ami illik rá,és nem is tudjuk (mármint a laikusok) ,hogy melyik névnek mi a jelentése,csak valahogy illik rá az a név.Sok ember az első találkozás után is hajlamos úgy szólítani azt az embert akit megismert,ahogyan Ő gondolta a nevét,amilyen nevet társított hozzá,hiába tudja már a nevét,és idő kell neki az "átállásra".
Mindazonáltal az én ismeretségi körömben érdekes módon mindenkire illik a neve,de ez egy szuverén megjegyzés volt.
> gyerekkoromban a mesékben inkább jó tündérek voltak,a rosszak pedig a boszorkányok.
Ezek már a Grimm-féle összeállítás hatásától nem mentes feldolgozások, továbbá a romantikában feltalált Tündér Ilona folklorizált változatával is be vannak oltva. Olyanok, mint a magyar nóta a valódi magyar népzene mellett. Ajánlom Dömötör Tekla gyűjtéseit (pl. A magyar nép hiedelemvilága, 1977)
> Szerintem sok esetben a keresztnevek illenek a viselőjükre.Legalábbis én ezt tapasztaltam.
Az én keresztnevem azt jelenti: iker. Ezek szerint skizofrén lennék [merthogy ikertestvérem nincs] ? ;)
Köszönöm szépen a válaszadást,érdekes információkhoz jutottam.
A Tündér szóhoz kicsit visszatérve:megszoktam,hogy gyerekkoromban a mesékben inkább jó tündérek voltak,a rosszak pedig a boszorkányok.
Szerintem sok esetben a keresztnevek illenek a viselőjükre.Legalábbis én ezt tapasztaltam.
Nagy alkoholizálós én sem vagyok,de ha már jobban megismertelek Benneteket a kérdéseim által,én szívesen segítenék egy magyarulezes tali lebonyolításában,persze csak ha van rá igény,én nem erőltetem. Ahogy belenéztem a fórumba,olyan mintha mindenki régóta ismerné egymást.
Magyarulezes topiktaliról nekem sincs információm, de zenei tárgyún voltam néhányon: kifejezetten kellemes élményt jelentettek. Úgyhogy LvT-vel ellentétben örömmel üdvözlöm az ötletet, szervezni lusta vagyok, de ha valaki nekiáll, és megszervezi, és az időpont is alkalmas nekem, boldogan benne vagyok. (Nagy alkoholizálós én se vagyok, bár tejet még annyira sem bírok inni, számomra első a világítós kóla, de azért egy kevéske whisky jöhet...)
Cselenkó: Világos etimológiája van. A szláv čelenka ’(szlk.) fejdísz, fejék, diadém; (szb.-hv.) tollbokréta, dísz’ (< szl. čelo ’homlok’) köznévhez képzett személynév (szláv alakjában Čelenko, ill. Челенко). Bár most szlovák és szerb-horvát nyomtatott forrásaim vannak de a Google-lal a köznév szlovén területről is kimutatható, oroszról viszont nem, csak ukránról.
A fenti tehát megengedné, hogy szlovén (azaz vend) névről legyen szó, azonban ennek a -ko végződés ellentmond. Amennyire tudom, ez teljességgel atipikus a szlovén nevekben. Annál gyakoribb viszont a szlovák és ukrán névtanban. A jelenkori gyakorisági adatok alapján a kettő közül elsősorban az ukrán eredet valószínűsíthető. (N.B. Az ukrán nevek jelennek meg, mint „orosz” nevek; persze viselőik azért térnyelg eloroszosodhattak.)
Az eredetileg nyugat-ukrajnai ruszinok (avagy kárpátukránok) a XVIII. sz.-ban nagy tömegben vándoroltak délszláv vidékre: a legfőbb ilyen enklávéjuk a Vajdaságban van (Ruski Krstur, Kucura, Novi Sad, Vukovar), de nagyobb csoportok élnek Horvát-Szlavóniában is. A mai Magyarországon a zempléni Komlóska ruszin falu.
El tudom képzelni, hogy a vándorlás során egyes családok szlovén vidékre is eljutottak, és ott beolvadtak a befogadó népességbe. Talán ez a vezetékneved ukrános jellegének magyarázata.
> Azt tudom,hogy a Tünde nevet Vörösmarty Mihály "találta" ki ,de előtte is létezett a Tünde név ?
Nem létezett. Vörösmarty előszeretettel alkotott úgy korábban nem létező – ált. női – neveket, hogy nőket illető becéző szavak végéről elhagyta a mássalhangzót, így lett a Tünde a tündér szóból, a Csilla a csillagból, a Hajna a hajnalból (ez utóbbi helyett azonban a teljes Hajnal, Hajnalka lett a gyakoribb; a Hajnalnak egyébként voltak korai előzményei – akár tudtak erről a XIX. sz.-ban, akár nem – , ezért ez névfelújításnak tekinthető).
A tündér köznévből esetleg korábban lehetett egyéni név, még a családnevek kialakulása és a keresztyén névadás elterjedése előtt. De ez csak lehetőség, adatot nem találtam rá. Ennek valószínűségét azért is tartom valószínűnek, mert a tündér szóhoz a néphitben elsősorban nem pozitív tartalom társul, hanem ártás (bár egyeseket segíthetnek). Meg aztán itt van az, hogy a keresztyénség a nevekben sem tolerálta a korábbi vallási képzetek továbbélését, így pap ilyen nevet nem anyakönyvezett.
OFF
> Rákattintottam az Iszoldára és felkeltette figyelmemet a "találkozók".Ez csak törzstagoknak és nyelvészeknek ajánlott,vagy pedig a magam fajta laikusoknak is?
Az Iszolda azoknak a topikoknak a terepe, ahol az adott topik törzslátogatói annyira közösséggé kovácsolódtak, hogy szűknek érzik az on-line közösségi létet, és a valóságban is találkozni („talizni”) akarnak. Ezeken az előre meghirdetett találkozókon („tali”-kon) a „mag”, azaz a törzstagok mellett természetesen jelen lehet (hacsak eleve nincs úgy meghirdetve az egész; de akkor szvszs. nem is fórumtali, hanem magántalálkozó) a lazábban kapcsolódó kör is.
De ha ott körülnézel, akkor egy magyarulezes tali sincs az Iszoldán. Itt – kevés idetévedőt kivéve – kevés az érzelem, a laikus is azért jön ide, mert konkrét nyelvi kérdése van: azt, aki tudja, „hideg” szakmaisággal megválaszolja. A törzstagok is csak ezen a szinten váltanak szót. Nem alakulnak itt ki olyan gyűlölöm–szeretem kapcsolatok, amelyeket IRL-találkozókban kellene levezetni.
Ennek ellenére, ha lenne vállalkozó kedvű nick, az szervezhetne magyarulezes talit, de én szkeptikus lennék a sikerében. Ami engem illet, itteni on-line tevékenységem kimeríti azt a keretet, amit erre a közösségi aktusra szánni tudok: ennek IRL bővítését nem vállalnám. Meg inni sem szeretek, csak tejet…
1. Cselenkó Tünde vagyok,és a vezetéknevemről szeretnék többet megtudni.Édesapám ága vend származású,az osztrák-szlovén határról.Lehetséges volna,hogy ez a név valóban onnan eredne vagy máshonnan,ugyanis sokan a név hallatán oroszra tippelnek.
2. Azt tudom,hogy a Tünde nevet Vörösmarty Mihály "találta" ki ,de előtte is létezett a Tünde név-legalábbis én így hallottam-,ha igen, mikortól és milyen formában?
3. Rákattintottam az Iszoldára és felkeltette figyelmemet a "találkozók".Ez csak törzstagoknak és nyelvészeknek ajánlott,vagy pedig a magam fajta laikusoknak is? Én 29 éves vagyok,két diplomás népművelő,Budapesten élek. Előre is köszönöm a válaszadást. Szívélyes üdvözlettel:Tünde
Perger: […] (1) olyan ember (család) neve lehet, aki(k) a falun kívül az erdő szélén vagy éppen az erdőben lakott (laktak) ↓ Perger: […] (1) olyan ember (család) neve lehet, aki(k) a falun kívül a hegy lábánál vagy éppen a hegyen lakott (laktak)
Vö. n. Berg ’hegy’
(Hja, itt kibukott a válaszoló anyanyelvének hatása, ahol a hegyet és az erdőt ugyanaz a hora szó jelöli. Egyébként lehet, hogy a német elnevezetés esetén is csereszabatos volt a heyg és az azt borító erdő.)
Jó kérdés. Két felvetetted név – Pergerin, Anwenderin – végén is világosan a nőnem -in képzője van (vö. Lehrer ’tanár’ ~ Lehrerin ’tanárnő’). Ennek rögzülése annyira nem tipikus a német vezetéknevekben, hogy a Duden Familiennamenben egy ilyen adatot sem találtam. Ami látszólag idetartozott, az képzőtlen lakosnév – azaz puszta településnév –volt (pl. Schwerin, Wangerin). A kérdezett nevekkel azonos alakú helynevek létének azonban nem sok esélyt adok, bár ki sem zárhatom.
Megfontolandó tehát, hogy ezeket a neveket esetleg közneveknek tekintsük: – Pergerin: délnémet nyelvjárási alak az alábbiakhoz (1) n. Bergerin ’hegylakónő’, esetleg a fr. eredetű n. Bergère ’pásztornő’ népetimológiás alakja; (2) nem tulajdonnévi lakosnév egy Berg(en) nevű hely után :’Berg(en)be való nő, berg(en)i lakos (nő)’ – Anwanderin: nem tulajdonnévi lakosnév egy Anwanden nevű hely után ’Anwandenbe való nő’, anwandeni lakos (nő)’
Ami viszont a legvalószínűbb, az, hogy asszonynevekkel van dolgunk. Hajdú Mihály említi, hogy német nyelvterületen is szokásban volt a XIX. sz.-ig az,, hogy az asszonyok a férj vezetéknevét a „nőneműsítő” -in (nyelvjárási -en) képzővel bővítve vették fel, vö. magyar -né, szlovák -ová. „Ha tehát Rosa Klein férjhez ment Hans Schneiderhez, akkor Rosa Schneiderin lett.” Ennek megfelelően alant csak a megfelleő férfi vezetéknév etimológiáját adom.
Az etimológiák a Duden Familiennamenből valók.
Schaffroth (Schaffrath, Schafferrott): Ezek közül a német Schaff(e)rat(h) az eredeti. Ez tkp. szavajárási név, azaz olyan ragadványnév, amely az elnevezett egy jellemző szóbeli fordulatát ismért. Ebben az esetben ez: [Ich] schaffe Rat, azaz kb. ’tanácsot adok’. Az illető vlsz. könnyen adta a tanácsait, még kéretlenül is.
Perger: A német Berger név délnémet (főként bajor-osztrák) alakja. Lakosnév, (1) olyan ember (család) neve lehet, aki(k) a falun kívül az erdő szélén vagy éppen az erdőben lakott (laktak); (2) olyané, aki egy Berg, Berga, Berge vagy Bergen nevű helyről (településről) származott el.
Anwander: Német lakosnév. (1) Olyan személy neve, aki a falu Anwande (Anwende) nevű helyén (külterületén, dűlőben) lakott. Ez a középalnémet közszó ’határ(sáv); ekeforduló; ágyás; fogás (= egyszeri nekifogással megművelhető földdarab)’ jelentésű volt. (2) Olyan személy neve, aki egy Anwanden nevű helyről (településről) származott el.
Doll: Német személynév: (1) az alábbi közszavak egyikéből: (a) középnémet tol, dol ’ostoba, balga, esztelen, dőre, bolond’ (> mai n. toll ’veszett, bolond, őrült; hihetetlen’), (b) alnémet dol ’elbizakodott, vakmerő’ (> mai. n. doll ’hihetetlen, remek, fantasztikus’). (2) Esetleg a Dold(e) személy- és vezetéknév ld > ll hasonulásos alakja. Ez utóbbi elsősorban a Berthold személynév végéből csonkolással képzett becenév; esetleg egy képzetlen lakosnév egy olyan lakóhelyre utalóan, ahol egy jellegzetes koronájú v. virágzatú fa volt (vö. n. Dolde ’ernyős virágzat; (régen) fakorona’).
A Palkovics a Palko személynévhez képzett szláv apanév.
(ha beütöd balra a keresőbe, hogy ovics, majd a 'gyorskeresés innen'-t választod, feljönnek a hasonlóan képzett családnevekre adott válaszok. Ott több részlet van.
kedves Lvt! Szeretném megkérdezni, hogy tudnál e nekem segíteni a Palkovics és Hruskár nevek eredetének megfejtésében,a kutatásban odáig jutottam,hogy az egyik szláv eredetű a másik pedig szlovák.Segítségedet előre is köszönöm.Üdvözlettel:Ménrót
Berne(c)k: Valóban a legvalószínűbben a hasonló (Berneck) nevű német, zömmel alemann-bajor területre lokalizálható településnevekből származó képzőtlen lakosnév (mai térképen Baden-Württenbergben és Bajorországban is kettő-kettő ilyet találtam, Svájcban egyet; vlsz. idejöhet az ausztriai Bernegg is).
Kisebb valószínűséggel a n. Bernecke családnév magyarosodott(?) vagy más ok miatt lekopott véghangzójú változata. Ekkor alnémet eredetű és a n. Bernhard ’medve+erős’ (> m. Bernát) személynév Bern rövidülésének alnémet -(c)ke kicsinyítő képzővel alkotott származéka.
Szintén kis valószínűséggel a fenti n. Bern személynév szláv környezetbe átkerült formája a nyugati szláv -ek kicsinyítő képzővel továbbképzése, majd a németbe visszakölcsönzése.
> D-Németországi településhez is kapcsolható? De az eredeti jelentés mi lehetett?
A fenti településnevek az említett, rövidüléssel keletkezett n. Bern személynév és a n. Ecke ’sarok, zug, szeg(let)’ nyelvjárási alakjának kapcsolata (azaz magyar tükörfordítás kb. Berniszeg ;) lenne.)
Lezártam az ablakot, mielőtt elküldtem volna a postot, így az egész elveszett :( Most nem ismétlem meg, csak szinopszist adok.
Fujan ügyben ott az adatod nem nyújt sokat, csak az eddig is feltételeztem nyugati szláv eredet erősíti meg. Az USA-beli adatok közt igen sok hamis barát van (kínai stb.). A Fugin vlsz. az adott site-on a Fujan mellett nyilvántartott írásforma (ideértve a gyakori elgépeléseket is). Éppen ez mutat arra, hogy itt nincs mit kereskednünk, mert nekünk olyna név kell, ahol a j ejtése /j/ és nem olyan hang, ami más nyelveken g-vel is lejegyezhető, pl. /dzs/, /zs/, /ch/.
Ad Kmet. Ez nekem új infó volt, de csak igen kis időablakra lehet igaz (a török békebeli adminisztráció kiépülése és elsorvadása közt), és igen kis területre. Szerbiában és Montenegróban ui. a török alatt is a "szokásos" 'falusi bíró, faluképviselő' volt a jelentése (hasonlóan mint a magyarországi soltész, geréb, kenéz, vajda stb.)
> csak tudnám mért nem veszi a sorközöket, ami nyomok..mi a hiba?
Nem Operát használsz és a Tools / Quick preferences-ben az Identify as... nem Operától eltérő választásra van beállítva? Ha igen, állítsd Operára. (Esetleg réges-régi Netscape-epel böngészel?)
Nekem Operával volt ilyen, a fenti segített. Egyébként ezen kívül Firefox 0.10.1-et használok, azzal gond nélkül megy. Ilyen böngésző vs. Index-szoftver inkompatibilitások okozzák ezt rendszerint, de mással nincs praxisom. Esetleg az még megfontolható lehet, hogy ha nem WYSIWYG-módban használod a szerkesztőt (Index-szoftver: 'Napi rutin' box, 'Beállítások' pont, azon belül a 'Hozzászólás szerkesztő' mezőt UBB_re állítani).
