A topik már régen túlmutat a címén. Sokkal több annál. Egy topik, ahol a macskák (cicák, cirmancsok, mókok, bársonytalpúak, stb.) és egymás véleményének, személyiségének tisztelete dominál. Egy topik, amely a macsekoknak köszönhetően, már-már igazi baráti közösséggé formálódott nemcsak virtuális értelemben. Egy topik, ahol szeretettel várunk mindenkit, aki szereti az állatokat, cicákat, kutyákat, de ahol persze A MACSKA a fő téma.
Szeretettel és örömmel várunk minden jószándékkal érkező topiktársat, tanácsra várót vagy olyan lelkes kiszolgáló személyzetet, aki szívesen beszélget velünk cicája mindennapjairól.
Jó szórakozást, kellemes időtöltést és macskaszőrös szép perceket kívánok a topikon minden kedves topiklakónak és -olvasónak!
szuszmok
-----------------------------------------
A topikhoz kapcsolódó lapok:
http://www.andicat.fw.hu
http://www.meoindil.extra.hu/cicak/index.html
November 21-én mi is elengedtük Irist - daganat (Balogh doktor diagnosztizálta a Sugárbiológiai Központban). S mivel nagyon gyors lefolyásúnak ígérkezett, így elengedtük, hogy még macskaként mehessen el...
Romy- kutyától pedig december elsején vettünk végső búcsút itthon: 14 éves és nyolc hónapos volt a kis öreg...
Múlt hétfőn Kázmérral vettünk végső búcsút tőle. Sok mindenről beszélgettünk, többek között mutatott egy kenyérről szóló könyvet. Mondta, hogy ha megígérem, hogy sütök kenyeret, ad nekem egyet. Nem akartam megígérni. Aztán addig-addig beszélgettünk, míg arra jutottam, talán néha télen. Ő meg azt mondta, akkor is ad egyet, ha nem ígérem meg. Majd hétvégén elhozza, előtte este telefonál.
A férjem nem hitte, hogy ide fog szólni, én meg nem tudtam elképzelni, hogy ha Kázmér megígér valamit, azt nem tartja be. Végül nem telefonált. Vasárnap délután eljött, és elhozta a könyvet. A kenyérsütést a lelkiismeretemre bízta.
Megint hosszú időre szóló útravaló volt a vele való beszélgetés.
Szia, Nóra! Csak most olvastam, és nagyon sajnálom VHO-t. Hatalmas nagy macs, egy igazi egyéniség, különleges. Nem könnyű most neked, de nagyon sok szép dologra emlékezhetsz. Részvétem.
Nóra, Vörösmacska, fogadjátok részvétemet! 13 és 16 év! Remélem, a mieink is ennyi ideig fognak élni és úgy fogunk tudni gondoskodni róluk, ahogy ti és itt minden topiktárs.
Tizenhárom évvel ezelőtt pont azért hagytam abba a tenyésztést, mert akkor már tizenöten voltak, és nagyon nem volt mindegy hogy kinek a kezére adok macskát. Ha meg itt marad nálam, akkor mi lesz vele ha velem olyan dolog történik, hogy nem tudom ellátni őket. Merthogy már akkor elmúltam hatvan, egy macska, meg ha jól tartják akkor akár húsz évig is elélhet. És mindig azt mondtam, hogy remélem én maradok utoljára. A legfiatalabb szib tizenegy éves és már csak hárman vannak. Frigyesem lóg ki a sorból, ő még csak három éves.
Szomorú dolog átélni, ahogy megbetegszenek, elkopnak. Másrészt örülnünk kell, hogy végigkísérhetjük az egész életüket, az utolsó percig gondoskodhatunk róluk. Rosszabb lenne, ha nem sikerülne.
Ha valami veszélyes helyzetbe kerültem, vagy nem éreztem jól magam, mindig eszembe ötlött, hogy mi lesz VHO-val, ha velem történik valami. Ezentúl elég lesz a saját bajommal foglalkozni... Sajnos.
Soha nem voltam macskakiállításon így utólag is bocs a kérdésért!
Sajna sok kóbormacsekot látni. Egyszer egy ismerős egy játszótéri bokorból vitt haza két picike sziámit, így gondoltam ha ennyire mindegy az embereknek a felesleges állat, talán egy kérdést megér... De még 1x utólag is bocs! Nem akartam zavarni.
Ez most nagyon nem idevaló, de egy munkatársnőm volt tegnap a Lurdy házban a macskakiállításon, és azt mondta, hogy 100 eFt alatt nem volt cica - szerinted akkor van ajándékba?
Nem tudjátok véletlenül hogy idehaza van-e aki maincoon vagy norvég erdei macska kölyköket ajándékozna esetleg olcsón adna el? Tudom költői a kérdés de hátha... Netalán ezek + házi macska keverékét?
Úgy tűnik, béldaganat nyirokcsomó áttétekkel. Most csütörtökön voltunk szív- és hasi ultrahangon, mert vízesedett a hasa, ott derült ki.
Két hét alatt zajlott le az egész, bár viszapörgetve lehet találni előjeleket, válogatósabb lett, dehát ez előfordul, nem gondol az ember rögtön rosszra. Múlt hétfőn tűnt föl, hogy aránylag nagy a hasa, és romlott az étvágya. Megnézte a háziorvosa ultrahanggal, és látta, hogy víz van benne. A szívre gyanakodtunk, mivel a régóta fennálló pajzsmirigy túlműködése miatt már nem volt tökéletes, nyár elején a fogait sem merte rendbetenni a háziorvos, az egyetemen húzták ki neki a rosszakat (a szemfogaktól hátrafelé mindet).
Kezdett volna kicsit egyenesbe jönni, szépen eszegett így fogatlanul, kapott gyógyszert a pajzsmirigyére, erre jött ez...
Rendszeresen hordtam laborvizsgálatokra, az endokrinolódusa minden alkalommal gondosan végig is tapogatta, évek óta szedte a Vetri-DMG-t, és mégis... Mire kiderült már késő volt.
Csak az vígasztal, hogy igazán rossz napja csak egy volt, reggel még maga mászott be a szivacsházba.
De nagyon üres lesz nélküle minden, nagyon össze voltunk nőve.
Versegi H. Oszkár élete 13. évében, súlyos betegségben ma délután meghalt.
Szerencsére elég gyorsan zajlott. Csütörtökön derült ki, hogy nagy a baj, de a Depomedrol injekció hatására péneteken és tegnap reggel még jóízűen evett, tegnap este lett rosszul. Holnapra vártam az állatorvosa segítségét, de végül magától távozott, a szivacsházában fekve.
Kérem, hogy mécseseket és a szivárványhidakat mellőzzétek.