Sziasztok!
Az a horonymaró, amivel nálam barkácsolt a villanyász, össze volt kötve egy porszívóval.(ha bekapcsolt a horonymaró, aut.bekapcsolt a porszívó is). Egy porszem nem sok, annyi sem jött szabadon. Nagyon gyorsan lehetett vele haladni. Szvsz, ha van kölcsönözhető változata megéri, mert gyors, tiszta, és az utómunka is kevesebb, mint a kézi vésésnél.
Nekem a 3 megoldás közül a középső tetszik a legjobban! Gondolom, hogy a 16-os horonymaró csinálja meg ugyan a legkevesebb utómunkával a hornyot, de iszonyú mennyiségű port termelhet... Flex-szel már próbáltunk vízcsőnek hornyot marni téglában, hát az sem egyszerű dolog, mert a nagy porban állandóan elvesztettük a második vágással a párhuzamot... A kétélű marót feltételezem, hogy meg lehet vezetni egy léccel a kívánt irányba. Ezeken nincs olyan porszívócsatlakozó, mint a dekopírfűrészeken? Inkább az nyelje a port, mint én...
Eccerű laikus vagyok, és végigrágtam magam az egész topikon. Úgy látom, itt sokan nagyon értenek a delejes dolgokhoz...Tud -e valaki nekem a következőben segíteni: fénycsöves világítótestet szeretnék csinálni (akvárium fölé lenne), 2X15 Wattos csövekkel, a lehető legeccerűbb kivitelben.
Hogy fogjak neki? Hova menjek? Könyv van esetleg? Mit vegyek? Valahol olvastam az ún. elektronikus előtétekről fénycsövekhez, amik 30 KHz-en hajtják a csövet, és az így nem vibrál. Télleg létezik ilyen? Drága? Miért nem ilyet használnak mindenhol a fénycsöves világításnál?
ha bármiben tudtok segíteni (könyvcím, bolt stb), akkor kérlek tegyétek meg
Szia,
Az 1fázisra(30mA) 8900Ft x3 =sok
a 3fázisra 1dr relé=10205Ft és 100mA enged át, ami nem is rossz, lévén 4KW motor a fűrészemen lehet hogy kell is ennyi, de ALEX alant említette hogy 100mA sok. Nem beszélve a 1,5 éves gyerekemről=had ne számoljuk ki mennyi áramot vesz fel:(((
30mA lehet, hogy kicsi lesz a 3 fázisra. Folyton indokolatlanul le fogja vágni a hálózatot. Ugyanis üzemszerüen sem 0 áram folyik a védőföld felé. Pl számítógép tápegység, zavarszürő kondenzátor a föld és a fázis és nulla között. Ilyen zavarszürő kondi sok elektronikus készülében előfordul( mosógép, mikró stb).
Ha fázisonként felraksz 1 FI relét vigyázni kell, hogy minden fázishoz a saját nulláját vigyed a konnektorba.
592re valaki valamit, bár a szakik ugy látom kerülik a terepet.
Vellanybótot mongyatok izibe:rákosborzasztó-kerepes-gödöllő útvonalon, de csak ha 1db 30mA fireléjük van 3 fázisra:)
Te mivel alakítod ki a hornyokat a falban?
Hál'Istennek már csak alakítottam - vésővel. A PHT38as könnyen törik.((( Próbáltam flexel, de iszonyúan porolt.
Létezik un. horonymaró! Az egyik tényleg belemar a falba a 16-os csöveknek egy vájatot. A másik fajta két élt vág be, és a közötte lévőt ki kell vésni, ami így már könnyebb. Ezekkel - főleg az elsővel - nem szabad betonba vésni. Drágák is, bár több helyen kölcsönözhetők.
Olcsó és házilagos megoldás a flex (sarokcsiszoló) használata, amibe lehet kapni gyémánt élű vágóélt (kb. 1000 Ft). Ezzel két menetben csinálhatjuk meg a két párhuzamos élt. Némileg nagyobb ügyességet kíván, mint a célszerszám. A vágóél - főleg betonban - kopik, de akkor újat vehetünk. Ugyanez van a flex-szel, ami ha olcsó, akkor hamar tönkremegy (pihentetni kell!).
Közös "előnyös" jellemzőjük a föntieknek: a rettenetes nagy porfelhő, amit csinálni tudnak (szilikózis kúra)!
Aha, ilyet már láttam, csak nem tudtam, hogy így hivják!
Te mivel alakítod ki a hornyokat a falban? Örülnék, ha lenne erre valami gépesített megoldás, mert úgy gyorsabb lenne a munka, a törmelék pedig kevesebb!
horony kialakításhoz valót még nem láttam, de a 65/80 egy cső kb60-70mm hosszú, közepén egy fúró(inkább csak megvezetésre)aminek az élére videa darabkák vannak ragasztva, szép pogácsákat lehet vele gyártani, utólag kellett egy konektor a konyhába(hiába beszéltem meg 100szor sünnével:))és a csempézett falba is gyönyörüen ment-prszívót odatartva semmi nyom nem maradt.
A 65/80-as falfúróról mesélhetnél egy kicsit bővebben! Hallottam, hogy valami fúrógépféleséget használnak a csövek hornyainak kialakítására, és majd én is ilyet szeretnék kölcsönözni! De milyet érdemes?
jótanácsok, bár lehet hogy már tudod:
- jó ha előre tudod mit hova teszel, utólagos betontörés .(
- létezik 65/80as falfúró, így nem 5 talicska téglatörmelék keletkezik a kapcs+konnektorok vésésénél
Szia
Villanyóra elhelyezés ügyében az a mérvadó, hogy mi van az építési tervben. A szereléshez javaslom, hogy legyen melleted valaki. A kivitelezési időt legalább a harmadára csökkenti. Ha sikerül két napra elcsábítani a szomszédod, hogy segítsen behuzni a vezetékeket akkor sok időt és idegeskedést megspórolsz.
Mi szintén építkezünk, és mint a Démásztól megtudtam, tavaly nyártól csak a telekhatárra lehet villanyórát telepíteni, még akkor is, ha nekünk végleges óránk van az ideiglenes oszlopon! Az indok: a leolvasó bármikor le tudja olvasni az órát. Ezt még meg is értem, bár tartanék attól, hogy valaki "beleköt" az én drága órácskámba! Megadták egy saját kivitelezőjük számát, akitől megtudtam, hogy ez a móka kb. 200eFt-ba kerül, mertugye a házunk előtt lévő oszlopról földkábel jönne le és be a kerítésnél a mitudoménmilyen állványos dobozban lévő órába, majd szintén földkábel a házba... A 200eFt-ot meghallva dobtam egy hátast, mert egy szimpla villanyóraáthelyezés kb. 10eFt volt pár éve!
No, aztán azóta a környéken direkt figyeltük az új házakat, hogy lássunk egy ilyen telekhatáron lévő megoldást! De csak nem sikerült ilyenbe botlanunk, mindenhol a ház falába rakták az órát! Nosza, fel is hívtam egy engedéllyel rendelkező villanyszerelőt, és azt mondta, hogy ha jobbra fordul az idő, akkor minden gond nélkül átrakja a házfalba a villanyórát... Naná, hogy őt választom! Majd kifaggatom, hogy mi ez a Démászos előírás, és megírom a sztorit!
A villamos hálózatot a házon belül saját magam szeretném kivitelezni, mert érzek magamban ennyi elhivatottságot! Ez a fórum is sokat segített és választ adott néhány kérdésemre, de az elképzeléseimet mindenesetre megvitatom a szomszéd nyugdíjas villanyszerelővel, meg azzal, aki az órát rakja át. Persze itt is kérdezni fogok, ha valami nem világos számomra! A végén meg úgyis át kell ellenőriztetnem a hálózatot, tehát baj nem lehet abból, hogy én kivitelezem!
Csak szigoruan non-expert valaszom van: hivd fel az onkormanyzatot, ott is az epiteshatosagi csoportot, vagy hasonlot, es ott kerdezz ra, hogy hogyan juthatnal hozza a haz terveihez. Elmeletileg minden onkormanyzatnal van tervtar, nemi penzmagert kapsz masolatot a tervekrol.
Sot, esetleg elso korben probalkozhatsz a kozos kepviselonel is, hatha a lakokozosseg is eltet egy peldanyt annak idejen a tervbol (bar ennek 40 ev utan kicsi az eselye)
Szia Süni!
Nem jó a méteres vasrúd!!!!
Elmondom miért veszélyes!
Az érintésvédelem egyik lehetséges megoldási formája a védőföldeléses hálózat. Ez azon a tényen alapszik, hogy a sarki 10 kV / 220 Voltos tarfó 220 Voltos részének egyik vége OTT le van földelve. A másik vége a fázis, az rázna meg, ha hozzányúlsz. Az emberfiára az lenne veszélyes, ha fázisfeszültség jutna egy megérinthető fém részhez, pl. mosógép fém házához. Aztán te odanyúlsz és kész a baj.
Hogy ez ne fordulhasson elő, meg kell aakadályozni, hogy fázison legyen a mosógép teste. Ezt eleve úgy igyekeznek megakadályozni, hogy így gyártják (mármint egy szigetelt dróton viszik be a fázist a fűtőtesthez meg a motorhoz). Mivel nem tudhatják, miként dugaszolsz a konnektorba, a soros áramot visszavezető másik vezetőt is jól elszigetelik a fémháztól (ez a NULLA). Van egy harmadik vezető a kábelben, ez a földvezeték. Ha a fázisvezető megsérül és a 220 Volt a fémtestre jut, akkor AZONNAL LÉTRE KELL JÖNNIE EGY AKKORA ZÁRLATI ÁRAMNAK, AMELY OLVADÓ BETÉT VAGY KISMEGSZAKÍTÓ RÉVÉN AZONNAL MEGSZAKÍTJA A FÁZIST, nehogy megrázzon téged, akárha 10 perc múlva nyúlsz oda. Ha ez a zárlati áram nem tud kialakulni, akkor ez a fajta védelem nem tud működni (LÉTEZHET MÁSFAJTA, AMI TUD!!!ha be van építve!). Te odalépsz, megérinted a fázis alatt álló fémházat és annyi neked (nem biztos, hogy meghalsz, sok mindentől függ!).
Egy helyesen szerelt építményben a MŰVEK vagy szakemberek gondoskodnak arról, hogy a védőföldelés olyan legyen, hogy elláthassa a funkcióját.
Tételezzük fel, hogy barkácsolsz egy védőföldet. Fogsz egy vasrudat és elkezded leverni a földbe. Ha 10 Amperes olvadó betétben gondolkodunk, akkor tudnunk kell, hogy ez a betét névleges árama, amit örökké el kell bírnia. Ehhez tartozik egy un. határáram, amely végtelen idő alatt olvasztaná ki a betétet. Ez kb. 1,7-szeres, tehát 17 Amperrel terhelve hiába ülsz mellette, nem olvad ki. Ez egy hiperbola! Minél nagyobb az áram, annál rövidebb a kiolvadási idő. Fejből nem emlékszem, de 4-5 szörös névleges áramnál 1 sec alatt kiolvad. Vagyis ha megzavarod 50 Amperral, 1 sec alatt kiolvad. Az a jó, ha minél előbb kiolvad, ne téged csapjon agyon!!
Most jön az Ohm törvény. 220 Volt osztva 50 Amperrel, az 4,4 Ohm. Maximum ennyinek szabad lennie a földelési ellenállásnak. Van erre egy szabványos érték, de azt nem tudom fejből. Tudod, mikor kijönnek a kockás ingesek az irodádba és egy fekete dobozra bámulnak értelmes képpel, amit a konnektorhoz csatlakoztatnak. A földelési ellenállás útja a következő: mosógép háza - sárgazöld kábel - védőérintkező a dugón - védőérintkező az aljzatban - sárgazöld kábel a falban - vasrúd felső vége - vasrúd alsó vége a földben - anyaföld innen a sarki trafóig.
Na most van a baj! Egy ilyen találomra levert vasrúd akár 30-40 Ohm ellenállást is jelenthet a ZÁRLATI áram útjában. Még 30 Ohmnál is csak kb. 7 Amper fog folyni a fázisból a földbe, amitől a büdös életben nem fog kioldani a betét vagy a kismegszakító (aztán agyoncsap a mosógép). Ha lejjebb vered a vasrudat, ha sós vízzel locsolod körbe, ha versz mellé egy második és harmadikat, akkor leviheted a földelési ellenállást 15 Ohmra. Ez kb. 15 Amper zárlati áram, eset mint előbb, PÁ SÜNI!
Ha egy háztartásban csípnek a gépek, akkor a következő (IS) lehet. Az egyik berendezés fázis-test zárlatos. Ő vezeti rá a fázist a saját testére. Mivel az ő teste védőföldön van, ez a fázis átjut minden védőföldes cucc házára. Nem tudni, ki a bűnös (a villanyboyler szokta kezdeni!). Ha a fázisceruza kimutatja a dolgot, akkor egyenkénti bedugaszolással nyakoncsíphető a bűnös.
Erre a bizonytalan védőföldes esetre találták ki az érintésvédelmi relét (áramvédő FI relé). Ő azt figyeli, hogy ami a fázison be, az a nullán ki. Ha ez a kettő akárcsak kis mértékben (10-50 mAmper)eltér, mert a testzárlatos készülékben a fázisból nem a nulla felé, hanem a föld felé folyik VISSZA az áram, akkor Ő LEOLD!!!
PS
Kérlek, ne üss le vasrudat a földbe!
Keresd meg, és hárítsd el a hibát!
Szereltess fel egy FI relét!
Összekötni össze lehet, csak nem szabad, azaz nem ajánlatos főleg, ha van FI relé. Utóbbi esetben ugyanis az nem működik (mindíg levág), a működés elve alpján, mivel: a védőföldön nem folyhat áram.
Egyébként pedig sok pongyolaság van - sajnos - a köznyelvi beszédünkben, ezért időnként ideírom:
Amelyik vezetéket "föld"-nek mondjuk (ált. zöld/sárga), az valójában helyesen _védővezető_! Ez a nullázásos érintésvédelemnél általában az óránál ágazik le a bejövő nulláról. Itt le is kell földelni ("ahogy a szomszéd mongya", de az egyméteres vasrúdtól azért nem akármilyen vastag kábellel - ha jól tudom 16-os keresztmetszetű kell). Ez utóbbinak a neve a _földelés_, nem pedig a konnektorokban lévő Z/S kábelnek.
Persze a FI relé neve is szleng, hivatalosan inkább áramvédő relé.
Tökéletesen így van. De miért nem lehet azután összekötni? Ha neadj'Isten elrágja a vakond a nullát(óra előtt) akkor a fázisok visszakanyarodnak a földnek nevezett nullán?
Igen, valszeg ez lesz a helyzet. Kintről csak nulla jön, és az elosztónál, óra után összekötik a földeléssel a nullát (nullázás), és innen külön viszik a földet és a nullát (és ezután összekötni T I L O S :) ). Legalábbis ha így van, az biztosan nem rossz.
Remélem, nem írtam félre semmit....
És azt kérdezed hova van kötve a védőföld vége?
Az épitési tervben benne kell lennie a földelés tipusának. Nézd meg, hogy nincs-e összekötve a nulla és a föld a villanyóra vagy a külső doboz környékén.
