én sem villanyszerelő vagyok, hanem villamosmérnök, de talán pontosítani tudok egy-két függőben maradt kérdést.
A vezetékezést úgy fogja fel a laikus, mint nulla ellenállású összekötési módot. No, erről szó sincs. Ha valaki nekiáll kimérni egy nagy kiterjedésű hálózatot, akkor azt tapasztalja, hogy nulla és nulla között néha 20-30-50V potenciálkülönbség is lehet. A nulla vezetéken ugyanis ÜZEMSZERŰEN áram folyik, az ellenállása ugyan kicsi, de nagy hosszaknál azért számottevő (ez ráadásul még nő is akkor, ha az összekötések nem megfelelőek, kontaktosak). A vezeték keresztmetszetéből, anyagából és hosszából pontosan kiszámítható az ellenállása. Ha egy vezetékszakasznak pl. 1 ohm az ellenállása, akkor 10V lesz a potenciálkülönbség a két végpontja között akkor, ha 10A folyik rajta keresztül, ami éppen elég ahhoz, hogy tönkretegyen pl. egy védelem nélküli mikroprocesszoros bemenetet...
No.2 probléma: ha a nulla vezetéket használnánk védőföld gyanánt, akkor abban a szerencsétlen esetben, ha a nulla vezeték valahol megsérülne/megszakadna, a fázis azonnal kikerülne a készülékek házára !!!
Igaz tehát az, hogy a védőföld és a nulla az óránál találkoznak, azonban teljesen más a funkciójuk, ezért NEM keverhetőek!!!!
Panelban még az is járhatóbb megoldás, ha valaki a számítógép védőföldjét (pontosabban az adott elosztót) stabilan a radiátorhoz, a vízvezetékhez, vagy a vasbeton valamelyik vasalásához köti, de a nullához NEM szabad!!!
A PC-táp egyébként azért ráz, mert a szűrése tartalmaz három kondenzátort, amelyből kettő szimmetrikus feszültségosztót képez a fázis és a nulla között. Ez a kapacitiv módon csatolt pont menne a védőföldre, ha lenne olyan. Ha nincs, akkor meg jó esetben "csíp", rossz esetben ráz a PC-ház (meg az összes csatlakozó adatvezeték), ráadásul én azért nem bíznám az életemet egy tajvani kondenzátorra...
Lokális hálózatoknál még ennél is nagyobb a gáz: sokan nem értik, hogy miért hal ki a hálókártyájuk, meg miért szikrázik a koax-dugó, amikor csatlakoztatják az Ethernet-hálót a géphez. Ha tisztességesen le lenne minden földelve, akkor nem lenne ilyen gond. A non-plus-utra az, amikor különböző fázisokról (esetleg nullákról!) üzemeltetnek védőföldelés nélküli PC-ket, és összedugják őket egy 100m-es koax-szal :-)
Otthoni (nem ipari) környezetben tudtommal szinte kizárólag védőföldelést használnak, a nullázást csak nagyteljesítményű, fixen telepített, háromfázisú villamosgépeknél (pl. esztergagép, marógép), ipari környezetben. Ezeknél a jelentős üzemi áramok a három fázison folynak, így a nulla használható a védelemre. A témának jelentős szakirodalma van, utána lehet olvasni, de addig is fogadja el mindenki, hogy otthon ezt a megoldást ELFELEJTI!
"Egy ismerosomnel szereltuk az elektromos halozatot. Egy konnektort csereltem ki a falban, amikor kiszereltem, lattam, hogy a falbol 2 vezetek jon ki, amibol az egyik (nulla) kette van agaztatva es konnektor foldeles erintkezojere van kotve. Ez lenne a nullazas ? Ez igy szabalyos megoldas ?"
Szigorúan tilos a nullát a szerelvényeknél az általad leírt módon érintésvédelmi vezetőként használni, mert ha neadjisten az elosztónál vagy az óránál valamiért - csere, javítás, felújítás, birka szerelő, stb. - felcserélik a vezetékeket, akkor a védőérintkezőn fázis (230V) jelenik meg nulla helyett.
Sot, igazabol nem szabad! Szivtam mar olyannal, h egy ilyen "malacorrba" benyomott RJ45 adapterrel erthetetlen modon elment a vonal. Szerencsere volt csavarhuzo, igy konnyen kiderult a problema oka: a malacorru harmadik csatlakozojat az adapterben ravezettek a ket szelsore, ami onmagaban meg nem okozott volna gondot. A MODEM-en belul azonban nem csak a ket kozepso kest kotottek be, hanem a szelsokkel osszefogva (gyakori megoldas, pl Acorpok mind ilyenek). Onmagaban ez sem lenne baj, mert van ahol a kulso ket kes hasznalatos.
A ketto egyutt azonban egy szep kis rovidzarat jelent. Mindezt csak azert irtam le, mert ha a kollega nem szerelgetos, es inkabb vesz egy ilyen adaptert, nehogy ugyanigy jarjon.
szevasztok,
tudna nekem valaki segiteni... a telefonkivezetesunk egy regimodi 3 polusu nagy bazi kerek konnektor, biztos emlekeztek meg ra, viszont nekunk ez az ujfajta pici csatlakozos, hasonlit az ethernet csatlakozora (RC45 talan?) gepunk van.
ossze lehet ezt komolyabb barkacsolas nelkul a kettot hozni? nem akarnek most a telefonszerelonek itt ezreseket fizetgetni...
Köszi a magyarázatokat.
Egyelőre csak anyyit, hogy szigorú életvédelmi előírás a nullázás és a védőföldelés keverésének tiltása!
A nullázás tényleg olyasmi mint amit írtál, de szintén szigorú szabályokkal megtűzdelve. Ezt a részt sajnos nem tanulmányoztam részletesen. Aki tud, az csináljon csak védőföldelésest!
A számítógép - és egyéb készülék - "rázása" gyakran csökkenni szokott, ha a konnektort fordítva dugjuk be. Mivel azonban monitor, nyomtató, stb. is szokott lenni rajta, gyakran csak hosszas kisérletezés hoz eredményt.
> van kulonben egy dolog, ami szamomra meg mindig nem vilagos, ez pedig az a resz a magyarazatodban, ahol azt taglalod, hogy a furdokadat (meg a tobbi nagykiterjedesu femszerkezetet) az EPH-ra szabad csak rakotni, de a vedofold vezetekre nem. viszont korabban abban allapodtunk meg, hogy a vedofoldvezetek az EPH-ra lesz rakotve, most akkor a ketto miert nem ugyanaz? en itt egy picit ellentmondast erzek.
Valóban össze vannak kötve, de nem mindegy hogy hol. Az a cél, hogy a nulla, a földelés, és az EPH a lehető legjobban legyen szétválasztva, a közös szakasz a lehető legrövidebb legyen.
Azért kell erre odafigyelni, mert egy esetleges zárlat pl. a földvezetékben szakadást eredményezhet. Ha a szakadás ott keletkezik, ahol már az eph-val közös vezetéken halad, akkor nem csak a földelés szünik meg, hanem az eph is.
(Laikusként így látom a helyzetet, lehet hogy más oka is van, kérdezz meg egy szakembert.)
> miert nem szabad a nullazast es a vedofoldelest egyutt hasznalni erintesvedelmi modkent? korabban azt irtad, hogy a nullavezetek es a vedofoldvezetek az gyakorlatilag femes kontaktusban van egymassal...
A Fi relén keresztül érintkezik a nulla és a földelés. Ha a Fi relé lekapcsol, csak a nullát és a fázist bontja, a földelést nem. Ha viszont a nullázás módszerével összekötöd a földelést és a nullát valahol a Fi relé után, akkor a Fi relé semmit sem fog védeni, de az is lehet, hogy állandóan lekapcsol magától. (Nagyon nem értek hozzá, de szerintem valami ilyesmi a helyzet.)
> az en szamitogepem haza is csip...
Ez a szamitogépbe épített zavarszűrő kondenzátorok miatt van. A gépnek nincs semmi baja, ez "normális" jelenség, az a gond hogy a ház nincs leföldelve. Ha nullázok a konnektorban, akkor nem fog csípni tovább, csak az a kérdésem, hogy ez mennyire szakszerű dolog, mert úgy hangzik, mint egy biztosíték megpatkolása.
tcs,
nem, nem ugy gondoltam, hogy te rajzolgass ilyen kapcsolasirajzokat, istenments, hanem hogy hatha valaki talalkozott mar az interneten olyan oldallal, ahol ez meg van.
a valaszaidat egyebkent nagyon koszonom, viszont uj dolog merult fel, ami erdekelne, hatha tudod ra a valaszt. miert nem szabad a nullazast es a vedofoldelest egyutt hasznalni erintesvedelmi modkent? korabban azt irtad, hogy a nullavezetek es a vedofoldvezetek az gyakorlatilag femes kontaktusban van egymassal, csak a vedofoldeles meg extra ra van kotve a haz EPH-jara.
vagy a nullazas es a nullavezetek az nem ugyanaz? (gyanitom nem, mert a konnektorokban is egyszerre van kek meg zoldsarga vezetek)
mivel a komplett halozat ujrabehuzasra kerul, es a kismegszakitokat is cserelni fogom, mit javasolsz, vegyek inkabb gyorskioldasut? csak az miatt kerdezem, mert a villanyoranal az ELMU amugyis lomhat rakott be, vagy ez nem szamit?
van kulonben egy dolog, ami szamomra meg mindig nem vilagos, ez pedig az a resz a magyarazatodban, ahol azt taglalod, hogy a furdokadat (meg a tobbi nagykiterjedesu femszerkezetet) az EPH-ra szabad csak rakotni, de a vedofold vezetekre nem. viszont korabban abban allapodtunk meg, hogy a vedofoldvezetek az EPH-ra lesz rakotve, most akkor a ketto miert nem ugyanaz? en itt egy picit ellentmondast erzek.
a kapcsoloszekrenykialakitas leirasa egyebkent nagyon preciz volt (hiaba na! mernokember), ha lesz valamikor egy kis szabadidod akkor legyszives meseld mar el nekem hogy az ejszakai aram miatt ez az egesz FI-rele jatek hogy modosul, OK? elore is kosz.
BxTamas:
az en szamitogepem haza is csip, ha a combommal hozzaerek...
> A védőföldelés, az érintésvédelmi módok egyike. Ha ezt választjuk, akkor az egész lakásban ezt kell alkalmaznunk. Nem szabad együtt használni a nullázásal (ami egy másik érintésvédelmi mód)...
Tulajdonképpen mi a nullázás ?
Egy ismerosomnel szereltuk az elektromos halozatot. Egy konnektort csereltem ki a falban, amikor kiszereltem, lattam, hogy a falbol 2 vezetek jon ki, amibol az egyik (nulla) kette van agaztatva es konnektor foldeles erintkezojere van kotve. Ez lenne a nullazas ? Ez igy szabalyos megoldas ?
Akarnek ilyet csinalni a mostani alberleti lakasomba is, mert a számítógép háza enyhén ráz. Előfordulhat az, hogy valamikor valaki a lépcsőházi elosztószekrényben felcseréli a két vezetéket ? Nagyon ciki lenne, mert akkor rázna a számítógép.
Ja, és ha az előbbi grafomániás ömlengésemből nem derült volna ki, akkor a zöld-sárgák nem végtelen hosszúak, szerelődobozban elágaznak, de ritka, hogy egy csőben több is halad - ellentétben pl. a külön elmenő nullákkal.
Bekötésnél a védőföldet hagyjuk a leghosszabbra, hogyha valaki kitépné, az szakadjon el utoljára.
bobbolek:
Köszönom a felém áradó bizalmadat, bár meg kell jegyeznem, hogy én sem vagyok egy "echte" villanyszerelő, hanem csak egy szimpla villamosmérnök, aki már harmadszor kényszerült arra, hogy súlyos százezrek kifizetése helyett maga barkácsolja össze a villanyszereléssel járó munkákat. Szerencsére véletlenül jó könyveket szereztem hozzá, és ismerős villanyszerelőkhöz intézett keresztkérdések is segítettek a szakmámmal csupán érintőleges viszonyban lévő kérdések megoldásában.
A védőföldelés, az érintésvédelmi módok egyike. Ha ezt választjuk, akkor az egész lakásban ezt kell alkalmaznunk. Nem szabad együtt használni a nullázásal (ami egy másik érintésvédelmi mód), de azért lehetnek kettős szigetelésű berendezéseink (ez meg egy harmadik). A zöld-sárgát mindenhova el kell vezetni - persze leágazni is lehet - ahol a hálózatról táplált villamos berendezéseink vannak. Minden berendezésnél rá kell kötni annak a védőföldelés jelölésű pontjára - ha van ilyen. Ha nincs akkor a fémvázára kell rákötni, és a fémváz nem lehet galvanikus kapcsolatban a hálózattal! Pl a csillárra is rá kell újabban kötni.
A védőföld vezetékén normálisan áram nem folyik. De rövidzárnál (pl. a bolyler teste és a fázis között) el kell viselnie arra a rövid időre azt az áramot amely aztán a kismegszakítót leoldja. Ha nem rövidzár van, hanem csak egy sérült szigetelésen áram szivárog át a védőfölbe, akkor ettől a FI relé leoldhat (pl. 300mA-nál).
Előfordulhat, hogy pl. a boyler védőföldje megsérül (pl. leszakad). Ekkor a tényleges föld felé folyó áramok adják a FI relé esetén a védelmet. Ez azonban csak akkor hatékony, ha a lakásban (kertes ház) ki van építve az EPH. Ennek külön szabályai vannak. Az EPH-ra rá kell kötni minden nagyobb terjedelmű fémszerkezetet ami a tényleges földdel (=anyaföld) kapcsolatban áll, pl. vízvezetékhálózatot, gázvezetéket, de pl. a fürdőkádat is! (a fürdőkádat nem a védőföldre kötjük!). Az EPH-ra rá kell kötni a védőföldet, leginkább ott, ahol a védőföld és a nulla kettéválik, illetve rá kell kötni egy szabályosan létesített földelést (ez gyakran egy földbe levert vasrúd). Ha van villámhárító, akkor ez is rákerül az EPH-ra. Az EPH szerkezete is kötött. Minden rákötés vezetéke az EPH csomóponból indul ki, legalább 6-os keresztmetszetű huzallal (színe lehet zöld-sárga) és a villamos hálózattól függetlenül kell kialakítani. Nem vezethetők tehát annak csöveiben a többi vezeték mellet! Az EPH csomópontot legtöbbször az óraszekrényben szoktuk kialakítani (vagy annak közelében), kapható is ehhez - nem túl olcsón - sorkapocs egy fémtömbből kialakítva. Külön szabályok rendelkeznek pl. arról, mikor lehet ennek egyes részeit a lakásban meglévő fémhálózattal (pl. vizcsövek) helyettesíteni, vagy esetenként leágazásokat csinálni. Többet erről akkor, ha lesz még kérdés, és lesz időm válaszolni.
Rajz készítése, fölrakása nekem elég strapás, inkább megpróbálom leírni a nulla-védőföld kialakítást, FI relé bekötést.
Ezt leginkább egy olyan kapható dobozban szokás realizálni, amelyben a házi kismegszakítóink foglalnak helyet a villanyórák közelében (pl. Fk-A dobozok 3, 6 v. 9, stb. kismegszakítóhellyel). Ezekben ki van alakítva egy védőföld sín és egy nulla sín egymástól elszigetelve. Az órától 3 fázis esetén csak 4 kábel jön, egy a nulla (kék), a többi a fázisok (fekete). A nullát (ami itt még egyben a védőföld is) rákötjuk a védőföld sínre! Erre a sínre jön még egy kábel az EPH csomóponttól. Innen indulnak ki a lakásban szétágazó védőföld kábelek (lehet, hogy csak egy). Innen kell egy bontható összeköttetést létesíteni a nulla sín felé. Erre kapható is nulla áthidaló, de jó egy vastag kábel is (pl. 10-es). Ha FI relénk van, akkor az összeköttetést a relé adja (és bontja ha kell). A védőföld síntől bemegy egy kábel a FI relébe (ez a nulla átmenő vezetéke - jelölni szokták), és ami kijön belőle az a nulla sínre kerül. A nulla sínről indulnak a lakásban szétágazó nullák. Ha nagy teljesítményű fogyasztóhoz visszük (mosógép, vízmelegítő...) akkor külön vezetékpár nulla-fázis megy mindegyikhez. Az órától bejövő fázisok vagy rögtön a kismegszakítókba ágaznak el (fázisonkét védhetjük a lakás részeit külön biztosítékkal), vagy FI relé esetén először a relén mennek keresztül, azután jöhetnek az automaták. Az elmenő fázisok értelemszerűen a kismegszakítóktól indulnak a lakásba.
Ha van éjszakai áram is, akkor oda is ajánlatos a FI relé, és akkor a helyzet egy kissé bonyolultabb.
FI relénél előírás, hogy jól láthatóan a közelében egy feliratot kell elhelyezni, amely arról tájékoztat, hogy a relét havonta egyszer a TEST gombjával ellenőrizni kell (és a videomagnók óráját újra beállítani, mert ugye az törlődik ilyenkor).
tcs, te vagy az en emberem! :) mar dereng valami az alagut vegen...
meg egy kerdesem volna a vedofoldelessel kapcsolatban, aztan leszallok a temarol.
megpedig hogy jol ertettem-e, tehat egyetlen vegtelenhosszu zoldsargara kell-e kotnom akkor az osszes letezo konnektort a lakasban, mindenfele szerelodobozbeli kotesek nelkul? bocs, hogy ilyen ertetlen vagyok, de nekem ez valahogy annyira nem vilagos... :(
egyebkent ismer valaki webcimet, ahol az egyszerubb aramkori kapcsolasoknak a rajza fenn van? ha az utobbi 10 evben nem valtoztak a jelolesek, akkor szerintem olvasni meg tudnam a rajzokat
"A bekötése azonban egy ponton kritikus: logikusan az órából kijövő nulla ágazik először ketté házi nullává és védőfölddé"
na ezt szemleltetni pl. kifejezetten jol jonne egy rajz, mert a jelenlegi lakasom halozatat meg sose bontottam meg.
egyebkent ezt az elagazast mivel lehet osszekotni a min. 6-os kabellel, amit aztan az EPH csomopontra kotok? sorkapocs, vagy csak csavarjam ossze meg szigeteljem le szalaggal?
1. Van 3 a falból kijövő vezetékem. Azt tudom, hogy a piros(még régi rendszerű)a föld, viszont a másik 2 feketében... 2. Azért mindkét feketét nem szoktam bekötni, ha az egyikkel is működik. Vagyis egy feketével és a piros földdel kötötted be a csillárt?!
Azért mindkét feketét nem szoktam bekötni, ha az egyikkel is működik.Az biztos, hogy vannak a lakásban gányolások,mert az építtető nem volt valami igényes.1előre úgy néz ki,hogy az új izzóval rendesen működik.Majd beszerzek 1 FI-t,de annak beszerelését már szakemberre bízom.Köszi!
Bobbolek:
Jól értetted, a védőföld menjen el mindenhová, de csak egyszer. Amerre vastagabb vezetékek mennek ott vastagabb legyen (visszamenőleg az óraszekrényig), ahol vékonyabb ott vékonyabb. A keresztmetszet - otthoni körülmények között - egyezzen meg a fáziséval. Ha több fázis van, akkor sem kell vastagabb. Arra azonban ügyelni kell, hogy utólagos szerelések közben (pl. konnektorcsere) ne kelljen megszakítani. Tehát nem javasolt az a gyakori megoldás, hogy a konnektorra bejövő védőföld és az onnan továbbmenő védőföld a konnektor csavarjai által lép kontaktusba egymással.
A FI reléből pedig már az ára miatt is (kb. 10e Ft) célszerű csak egyet alkalmazni (ill. éjszakai áram esetén mégegyet). Az órából kijövő fázisok és a nulla megy át rajta, utána jöhetnek a kismegszakítók. A bekötése azonban egy ponton kritikus: logikusan az órából kijövő nulla ágazik először ketté házi nullává és védőfölddé. A házi nulla megy a FI relébe. Az elágazást egy vastag (min. 6-os) kábellel rá kell kötni az EPH csomópontra (családi házaknál ma már kötelező az EgyenPotenciálú Hálózatot kiépíteni), ami persze le van földelve 16-os kábellel.
A sodrott vezetékekkel csak az a baj, hogy csupaszításkor letöredeznek belőle szálak, így ott a keresztmetszete csökken. A sima összetekerés nem ad elég jó kontaktust (tömör réznél hidegfolyásig szoktuk megtekerni), leginkább a szorítókapocs (=csoki) jó hozzá. Ha beónozzuk, akkor az ón képlékenysége a baj (nem zsugorodik, csak összerogy). Tehát könnyű kezelhetősége ellenére nehezebb vele jól dolgozni.
Nyomelem:
Ha az izzó kiégés a továbbiakban is ismétlődik, és nem csak egy kontakthiba okozza, akkor tényleg baj lehet. Még az is elképzelhető, hogy ott két külön fázis van, amire rákötötted az égőt. Ez ma már - amikor 230 Volt a 220 - 400 Voltot jelent! A fázisceruza nem biztos, hogy mutat valamit, ha kapcsolóval megszakított feszültségről van szó. Sajnos szoktak csillárba 2 fázist bevezetni (ha elmegy az egyik, ott van a másik alapon). Ezt én hátborzongatónak tartom - nem szívesen cserélnék égőt, ha be van kapcsolva. Ilyen esetben a "vezetővé válás" nem biztos, hogy előrelépést jelent a ranglétrán :-)
Egyébként meg egy piros vezeték lehet, hogy védőföld, de nem biztos. Lehet, hogy az egész villanyszerelés a lakásban egy jóindulatú buherálmány.
BxTamas
termeszetesen igazad van, 17-es villamos a nyero. :)
tcs:
"Nagy teljesítményű fogyasztókhoz ajánlatos külön vezetékpárt (fázis+nulla) elvezetni, a védőföldből (zöld-sárga) elég mindenhova 1 vezeték"
ezt hogy ertetted, hogy vedofoldbol eleg mindenhova egy vezetek? korbehuzok a lakasban egy vedofold vezeteket, es arrol agazok le a konnektorokhoz, es kesz?
ebben az esetben milyen vastag legyen a zoldsarga vezetekem?
a kismegszakitokkal kapcsolatban annyit tudnek irni, hogy a merooranal van egy 25A-os, ha jol lattam lomha kioldasu, de azt szerintem csak az ELMU piszkalhatja, azutan a lakasban van mindenfele-fajta. a villanybojlerem meg egy 10A-os lomhara van kotve kinn a merooranal, de ahhoz pl. a lakason belul nincs is tovabbi kismegszakito (feltetelezem, hogy felesleges is). az erdekelne meg, hogy a villanybojler kulonallo aramkorebe erdemes-e eletvedelmi relet beiktatni, vagy az felesleges?
a masik meg a szokasos kerdes, ami mar volt, hogy szerintetek a lakas komplett vill.halozatat kossem ra egyetlen relere valahol az eloszotdoboz meg a kulso villanyora kozott, vagy erdemes levalasztani kisebb egysegenkent a lakast (pl. konyhai nagyfogyasztasu konnektorok, egyeb konnektorok, vilagitas, vill.suto) es azokhoz egyenkent kulon-kulon eletvedelmi relet berakni?
ez a sodrott vezetek tema engem is erdekelne, mert nalam is van par olyan vezetekszakasz, ami ezzel van behuzva, lehet, hogy meg kellene hagynom...?
Van 3 a falból kijövő vezetékem. Azt tudom, hogy a piros(még régi rendszerű)a föld, viszont a másik 2 feketében mi a különbség?Valahol pölö csak két vezetékem van, annál könnyű feltenni egy lámpát, de mi van az említett 3 esetében?Melyik a fázis, mert a fáziscerka nem mutat semmit?Most tettem fel egy csillárt 6 égőset.Eddig szépen működött, de most az egyik új izzó enyhén füstölögve kiégett.Lehet,hogy én rontottam el valamit a bekötésnél?
Addig válaszoljatok,amíg nem válok vezetővé...
Errol jut eszembe:
Egy ismerősöm úgy szerelte az elektromos hálózatát (a lakásban), hogy mindenhová sodrott vezetéket használt a tömör helyett, a kötéseknél érvéghüvelyt használt, amit spéci roppantófogóval szerelt a kábel végére. Ezután a vezetéket be lehet szerelni sorkapocsba. A sodrott vezetéket könnyű behúzni a csőbe, mert hajlékony, akkor is ha 3x2.5 -es. Egyébként olyan vezetékről van szó, amit egyszerűen szabad térben hosszabbítóként is használnak. (tömlővezeték, ha jól tudom)
Szabályos ez a szerelési módszer ?
Olyanról is hallottam hogy ugyanilyen vezetéket használnak, de érvéghüvely helyett forrasztóónnal elforrasztják a vezeték végét, hogy könnyebben lehessen becsavarozni a csokiba.
Ez a megoldás szabályos ?
Ilyet én is csináltam amikor hosszabítót készítettem.
> hazszam 267, mindjart azon a kornyeken, ahol a Vorosvari uttal talalkozik. egy ilyen epitkezos-mindenes udvarban van az irodajuk, kicsit le kell terni a becsi utrol egy mellekutcaba, ha jol emlekszek a feheregyhazi utcabol nyilik a bejarat. Arpad hidtol 18, 60-as buszok odavisznek, vagy a blahatol mehetsz a 4-6-os villamossal, es a margithid budai oldalan meg atszallsz az 1-es villamosra, annak pedig a vegallomasanal kiszallsz. onnan mar csak par lepes.
Egy kis helyesbites:
A Margit Hid budai hidfojetol a 17-es villamossal lehet menni arrafele. Egyebkent en ezt javaslom, mert a buszok nem tul megbizhatoak foleg csucsidoben.
Az 1.5-ös tömör réz vezetőket (MCu-nak hívják) 16 amperos kismegszakítók (= automata biztosíték) után szokás alkalmazni. A 2.5-öst pedig a 25 amperos után. Természetesen mindíg lehet vastagabbat használni, de akkor nehezebb behúzni is. A védőcsőből is ekkor nagyobb átmérőjű kell a falba. Nagy teljesítményű fogyasztókhoz ajánlatos külön vezetékpárt (fázis+nulla) elvezetni, a védőföldből (zöld-sárga) elég mindenhova 1 vezeték. Az áramerősségeket a szokásos teljesítmény (Watt) per 230 (Volt) képlettel számolgatjuk és adogatjuk össze. Tudni kell, hogy a kismegszakítók a névleges áram (pl. 16A) másfélszeresénél vágnak le (azaz 24A), tehát méretezni is így lehet. Persze levághat kisebb áramnál is, ha melegedik a kismegszakítóból kijövő vezeték (rossz kontaktus miatt), de akkor a hőérzékelője kapcsolja ki.
Az áramvédő kapcsolásról - amely nem külön érintésvédelmi mód, hanem a védőföldelésesnek a kiegészítője lehet - hosszasan lehetne írni. Előnye, hogy jóval kisebb elfolyó (pl. az emberi testen át a föld felé vidáman folydogáló) áramnál lekapcsol, mint a kismegszakító. Ez általában 0.3A vagy 0.03A szokott lenni, és ahol gyerek van ott erősen javasolt. Fontos, hogy a hatékony védelem érdekében ki legyen építve a leföldelt EPH (egyenpotenciálú hálózat), bár ez ma már mindenütt kötelező.
