nem tudom, hogy evéskényszer-e, de tény, hogy az én szüleim engem is úgy neveltek, hogy mindent meg kell enni, ami a tányéromon van...
8 éve élek tőlük külön, de néha még lelkiismeretfurdalásom van, ha az étteremben nem eszek meg mindent vagy itthon valamit kidobok vagy a kutyának adok...
Erőszakkal kell tudatosítanom magamban,hogy csak azért, mert a tányéromon van, még nem KELL megennem...
Szerintem ez tiszta őrület, tiszta streszz és egy biztos pont, amiben másképpen fogom nevelni a gyerekeimet (ha lesznek:)), mint ahogy engem neveltek...
De most már kezd alakulni, már ott tudom hagyni a tányéron a kaját, ha jóllaktam, de ez a jóllakás sem az a régi, amikor már kicsattanok, hanem a 'pont kellemesen elég' fajtájú..:))))))
A felsorolasodbol en hianyolom egy kicsit a "megszokassa'" alakult eves megemliteset.
En magamon tapasztaltam (meg mostis), hogy eveskenyszerem van. Nemtudom aztmondani, hogy akkor en ezt most nem eszem meg.
Lehet hogy hulyen hangzik, de amikor kisgyerek voltam, a szuleim mindig aztmondtak egyek meg mindent. Es en szerettem enni - igy mindent megettem - igy szep lassan egy elegge pufi kisgyereke valtam. Akkor meg nem zavart, hogy kover vagyok - de amikor mar zavart volna, akkor mar "megszoktam" az evest - ugymond etel-fuggo lettem.
Amikor fogyokurazni probaltam, es este elhataroztam, hogy akkor nem fogok tobbet enni (marmint, nem annyit - a "koplalas"os modszer szamomra teljesen veletlenul jott - de ezt mar elmondtam korabban) - aztan masnap megyek a konyhaba, tudtam hogy elozo este elhataroztam, hogy nem fogok enni - de ez egyszeruen nem jelentett szamomra semmit - megettem a magam kis adagjat, es amig lattam, hogy van etel, megettem...
De a legszornyubb, hogy a mai napig nem azert eszek, mert ehes vagyok - hanem mert enni akarok.
Ez nemtudom mennyire termeszetes, nemtudom mennyire ko'ros - vagy mennyire osztonos (pl. a kutyak evesi szokasai nagyon erdekesek: mindig ugy esznek, mintha masnap mar nem lenne etel).
Es a eveskenyszerhez parosult meg a "mertektelenseg" - nem voltak normalis korlatjaim - pl. ha vacsoraztam, akkor siman megettem regebben majdnem ugyanannyit "repetanak".
Vagy amikor ehesvoltam, elmentem venni 2 nagypizzat - es meg is ettem oket...
Igaz, azthittem a masodiknal, hogy nemnagyon birom, de valahol belul aztmondta valami, hogy edd meg - az ures tanyert kell latnom.
Nemhiszem, hogy ez szemelyiseg- vagy lelkiproblemak miatt alakult ki bennem - egyreszet egy kisgyerek elete altalaban normalis - masreszt en emlekeim szerint mindig is "jolereztem" magam - igaz, tudtam hogy fogynom kell, mivel a tarsadalom (osztalytarsak, lanyok) az alkatom miatt "hatrebb rangsorol" - viszont talan ettol is lettem olyan vidamkedvu, kommunikativ ember, mert az alkatom helyett a beszedemmel kellett kozelebb kerulnom mas emberekhez.
Nade, vissza a lenyeghez.
Most, a fogyokuram utan is meg megmaradt az eveskenyszerem - erdekes modon amig koplaltam, egyaltalan nem vagytam az etel utan, mert bu"ntudatom volt. Kepes voltam magamban kialakitani egy EGESZSEGES bu"ntudatot az eves irant. Azert hangsullyozom ki az EGESZSEGES-t, mert pl. az anorexiasoknal ez a bu"ntudat mar ko'ros.
Tehat, igy a fogyokuram utan, ujra van bennem az eveskenyszer, de azthiszem, mar kepes vagyok lemondani az etelrol, vagy ha nem, merteket tartani (ezt is a bu"ntudat "okozza").
Azthiszem, a jo-jo effektus meg nem jott ki rajtam - bar azert lenne meg mit leadni, igaz, regi formamhoz kepest megvagyok elegedve magammal - mostmar egy boldog, kiegyensullyozott ember vagyok.
Annyit tennek meg hozza a fogyokuramhoz, hogy volt olyan idoszak, hogy kaloriatablazattal probalkoztam, akkor is megvolt bennem az eveskenyszer.
Megettem a napi betevo gyumolcsjoghurtamat, meg zsemlemet, szepen kiszamoltam hogy ehhez masnap mennyit kell bicigliznem a konditeremben. Aztan ereztem, hogy ehetek meg, engedhetek az osztonomnek, hiszen majd biciglizek tobbet...
Ha valaki masnak is van hasonlo eveskenyszere, szivesen olvasnam a hozzaszolasat
Hát engem érdekelne a dolog, de csak úgy, ha akinek segítek, az hajlandó részletesen dokumentálni az eredményeit. Szeretnék minél több „esetet” összegyűjteni… Aki elfogadja a módszert (illetve inkább szemléletet), az nem fog csalódni, azt garantálom.
De igaziból a túlsúlyos embereknél nem az a fő gond, hogy nem rendelkeznek elegendő ismerettel a lefogyáshoz (bár ez is igaz), hanem az, hogy a súlyfelesleg leggyakrabban egy pszichés kórkép fizikai megnyilvánulása. Az evés az ön-örömszerzés egy formája, mint mondjuk a drogok, vagy a maszturbáció. (A csoki evés ugyanúgy a szerotonin szintet emeli meg, mint a jó szex.) De a túlzásba vitt drogozáshoz a túlzásba vitt evés abban is hasonlít, hogy egy önpusztító ördögi körbe lök bele: szorong a páciens, utálja magát mert csúnyának és kövérnek érzi magát, könnyű sikerélményre „örömre” van szüksége, ezért eszik, ettől persze még jobban szorong, még többet eszik, és így tovább. Persze sokan vannak, akik nem a kinézetük miatt szoronganak (mert az nem is érdekli őket, hiszen igénytelenek), hanem valami más miatt, és azt fojtják kajálásba. Ebből csak azt akartam kihozni, hogy a legtöbb elhízottnak hiába mondod el, mit kellene csinálnia, nem lesz képes lemondani az örömforrásáról, a zabálásról, illetve csak ideiglenesen, mert ha ezt az örömhiányt nem tudja mivel ellensúlyozni, akkor rém rosszul fogja érezni magát (lásd fogyókúrás lelki állapotok: ingerlékenység, depresszió, stb.), és már nyitja is a hűtőt, mert az nem hazudik. A megoldás persze magától adódik a kitartóaknak, amikor jönnek az eredmények a sikerélmény lesz az örömforrás, és a saját szép és egészséges testében fogja meglelni azt az élvezet mennyiséget, amit addig a pacalpörkölt nyújtott.
Kedves Sorstársak! (és Bundee... és Robzon!)
Bármihez csatlakozom, amitől fogyni lehet, bármire hajlandó vagyok 10 kiló tartós és egészséges leadásáért... Még csak 6 éve próbálkozom vele :-)
A mostani csalódásom pedig Bundee-éval ellentétben, félek, csak olaj lesz a tűzre, mi más is vígasztalna, mint mégegy szelet beigli...
(Legfeljebb egy jó pasi... de olyan úgyse nincsen)
Ha Ti is komolyan gondoljátok és neadjisten sikerülne Robzont mentorként magunk mellé állítani akár konzultációk formájában, és mondjuk huszas éveimben először és utoljára idén nyáron elégedetten mehetnék ki a strandra, az nem volna semmi...
Ja, ez jelentkezés volt!
Konyak barátnőm, szervezni is hajlandó vagyok akármit!
Üdv: Exti
Hát az biztos, hogy lesz mit leadni Karácsony után. De a fogyókúrát sosem holnaptól, jövő hónaptól vagy januárt 1-től, hanem most rögtön kell elkezdeni. Valamennyi mértékletességre azért ünnepekkor is törekedni kell.
Utolag is mindenkinek kivánok kellemes ünnepeket.Ugy látom leszünk egy páran, januártol.Arra kérem azokat akik e-mail-ben jelentkeztek irjanak ide ebbe a topicba.Jelenleg 14-en jelezték indulásukat.A nemek megosztása a következö:9 fiu,5 lány.Dicséretes, hogy van egy olyan jelentkezö aki nem netezik, csak egy ismeröse szolt neki, hogy mi készül itten.Kérlek benneteket, hogy szoljatok a haveroknak is a fogyi-klubrol.Egyébként én még egy erös hajrát levágtam itt az ünnepek alatt, alig férek bele a két hete vett ünnepi gatyámba.Szörnyü!!!!
Valoszinü, hogy idén már nem találkozunk.
S Z I A S Z T O K !!!
B. U. É. K.!!!
Sziasztok!
Muszáj hozzászólnom a témához, mert mióta az eszemet tudom, ez foglalkoztat. Konyakhoz hasonlóan én is a túlsúlytól szenvedtem kicsi koromban. Aztán kb. két évvel ezelőtt úgy döntöttem, hogy változtatok. Hét hónap alatt 30 kilót fogytam, diétával, sporttal...kitartással.
Menyei érzés volt, hogy minden ruhába belefértem, és végigmehettem az utcán anélkül, hogy szégyellnem kellett volna magamat. De aztán megint visszatértem a régi evési szokásaimhoz, és pár nap elég volt ahhoz, hogy rájöjjek, már sosem ehetek úgy és annyit, mint régebben. A klasszikus jo-jo effekt. De nem adtam fel, és máig tartom a normális súlyomat, egészséges életmóddal.
A fogyókúra egy életmód, és kitartás kell hozzá egy életen át. Nem lehet csak úgy abbahagyni, hiszen a súlyingadozás a legártalmasabb a szervezetnek. Ezért ha valakinek nincs szügsége rá, ne kezdje el. Volt egy barátnőm, aki annyira túlzásba vitte, hogy ájuldozott, kihullott a haja, és a fogai...ennyit a túlzásba vitt fogyókúráról.
Látod itt a karácsony, de én annyira megátalkodott vagyok, hogy mégsem hiszek a csodákban. Nem akarlak ijesztgetni, de pont a tiedhez hasonlóak azok az estek, amikor a belgyógyász doki bácsi zsebre teszi a szemüvegét, komolyan szemedbe néz, és kijeleni hogy „itt az ideje egy alapos kivizsgálásnak”.
Tudod a test anyagcsere egyensúlyának drasztikus megváltozása, nem lehet véletlen. A koplalás hatalmas trauma a szervezetnek, és ha utána csökkent a raktározás (pedig normálisan növekednie kellett volna) az elgondolkodtató. Akkor most háromra gondolkodjuk L: 1… 2… 3! :)
De nem csak ezért hülyeség koplalni, mert randa betegségeket indíthat el, hanem azért is mert az általa elért súlycsökkenés aránylag kisebb testzsír-arány csökkenést jelent, (ami ugye a cél lenne). Felmérések szerint, koplalással, buta drasztikus fogyókúrákkal elért súlycsökkenés általában 60%-os vázizomzat vesztésből, és csak 40%-zsírleadásból áll. Jellemző példa, amit az egyik masszőr ismerősöm mesélt: egy néninek sikerült egy (pszichés alapon ható) „csodaszerrel” életében először lefogynia. Bele is rokkant szegény, mivel olyan sokat veszített a gerinc támasztását is ellátó hátizomzatából, hogy a támasz nélkül maradt meszes csigolyái nem bírták még a csökkent súlyát sem, és szabályos nyomorék lett. Ha a néni nem hülyemód fogyókúrázik, akkor megszabadulhatott volna pusztán a zsírtól is, és most boldogan rohangászhatna a boltba 2 cvekkerrel. Szóval az izmok nem csak azért vannak, hogy legyen mivel villogni a strandon, hanem komoly támasztó szerepük van. És arról nem is beszélve, hogy egy fejlett egészséges izomzattal rendelkező ember mennyivel jobban érzi magát a bőrében, mennyivel jobb az állóképessége, a munka bírása. Szóval nem kéne feláldozni a muszklikat gyagya ideiglenes eredményekért. Ugyanis a koplalással elért súlycsökkenés, miután visszaáll a páciens a „normális” kajálásra óhatatlanul visszajön, de abból a 60% izomból örülhet, ha a harmadát visszaszerzi. Tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy ha valaki csinál egy 10 kilós jojót, akkor nem ugyanott van a folyamat végén, hanem elveszített 4 kiló értékes izmot, ami nem tréfa dolog. Ugyanis visszaszerezni már egyáltalán nem lesz olyan egyszerű mint elveszteni.
"Bundee: a koplalás nem csak hogy veszélyes, de céltalan is, mondhatni hülyeség, mert nem visz közelebb a célodhoz, hanem csak egy jojo-t generál, amit Te is tapasztalni fogsz néhány hónapon belül, ha ugyanúgy kajálsz mint a koplalást megelőzően. "
Azthiszem, nem voltam elegge' ertheto. Majus korul lefogytam 15 kilot, majd szeptemberben meg 5 kilot. Es kozben nem hiztam vissza semmit - hogy miert, enmagam sem tudom.
Az evesi szokasaimmal kapcsolatban, csak annyit, hogy enni, normalisan eszek (elotte is "normalisan" ettem), de mondjuk mar nem birok megenni egyultomben 2 pizzat, hogyha ehes vagyok, csak 1-et. Regen megtudtam enni 2-t is...
A valodi biologiai folyamatot nem ertem, de nalam "bejott" a koplalas. Sajnos nincs idom sportolasra az idiota orarendem miatt, igy a fogyokurak ota alig birtam lejarni "gyurni"...
De valoigaz, kialakul-HAT(!!!) az altalad is emlitett jojo effektus. De nem feltetlenul.
Hát gondolom már mindenkinek elege van abból, hogy mindenbe belepofázok, de hát az élet, - ugye – nem habostorta. :)
Először is, magát az ötletet, hogy többen próbáltok lefogyni, és megosztjátok egymással a tapasztalataitokat jó kísérletnek tartom. De talán még jobb lenne, ha a fogyásotok dokumentációját mindenki a topicban tenné közzé, nem e-mailban küldözgetné egyvalakinek. Sőt, engem kimondottan érdekelne, ha valaki hajlandó lenne nyilvánosan dokumentálni valamelyik módszerrel elért eredményeit.
Ha valakit érdekel, én is nagyon szívesen megosztom veletek az elképzeléseimet, reklámként annyit, hogy aki elfogadta, az kivétel nélkül megszabadult a zsírfeleslegétől, szebb, egészségesebb, és energikusabb lett. Ellentétben a fogyókúrázókkal akik hosszabb távon szinte kivétel nélkül rondábbak, betegebbek, és ráadásul egyre kövérebbek lesznek.
Bundee, a koplalás nem csak hogy veszélyes, de céltalan is, mondhatni hülyeség, mert nem visz közelebb a célodhoz, hanem csak egy jojo-t generál, amit Te is tapasztalni fogsz néhány hónapon belül, ha ugyanúgy kajálsz mint a koplalást megelőzően.
Igazad van bundee, hogy 55 kiló még nem kövérség, de nem ismersz. Nekem egész gyerekkoromat megkeserítette az a tudat, hogy én kövér vagyok, csúnya vagyok és ezért senki sem szeret. :-( Az a típusú félénk kislány voltam, aki a gúnyolódások, rossz viccek állandó céltáblája. Folyton a kövérségemmel csúfoltak, egymást ijesztgették velem a fiúk. Nagyon rossz volt. Még 48 kilósan is kövérnek éreztem magam. És életem középpontjában évekig csak a fogyás állt. Igen, ez egyfajta lelki betegség, amiből igazán sohasem lehet kigyógyulni. Pár éve jöttem csak rá, hogy nem is volt igaz az egész, sosem voltam csúnya. Mostanság valamelyest békében élek magammal és a testemmel, és az 58 kilómat sem találom tragikusan soknak. De még mindig vannak pillanatok, amikor utálom magamat ezért és elkeseredem. Saját magam legyőzése lenne, ha sikerülne megszabadulni egyszer attól a 8 kilótól.
Jó hétfőt, jó hetet minden kedves fogyni-vágyó tagtársamnak!
Hat igen - ezert is irtam le tobbszor, hogy ez nagyon veszelyes modja a fogyasnak.
Elfelejettem leirni, hogy a koplalas mellett nagyon sok folyadekot kell inni, es sok vitamint (pezsgotablettak, stb) - es amikor mar elkezd enni valamit az ember, akkor az lehetoleg zoldseg legyen, esetleg gyumolcs...
Viszond kedves Konyak - amint latom, te 55 kilo voltal, es ebbol lettel 4x kilo. Az 55 az sehogy sem tulsuly, maximum egy alacsonyabb lanynal egy kis extra sexy "husi" :)
Viszont, hogyha valaki 100-120 kilo, vagy megtobb, akkor az barmit megtenne, hogy a ko'ros feleslegetol megszabaduljon.
Amugy, korhazban is a "koplalasos/minimalis tapanyag bevitel" modszert alkalmazzak...
De megint leirom, OTTHON KOPLALNI KIFEJEZETTEN VESZELYES !!!
Érdekes, amiket írsz, Bundee. Egyszer én is jártam így, úgy 10 évvel ezelőtt. Depressziós voltam, és két hét alatt 55-ről 48 kg-ra fogytam. Egyszerűen nem volt étvágyam. De akkor meg nem tudtam abbahagyni a koplalást, képtelen voltam enni, és ez valóban veszélyes, mert teljesen elerőtlenedtem. A barátaim meg szinte elijedtek tőlem. Két hónap kellett, hogy újra összeszedjem magam, és visszatornázzam a súlyomat 50 kiló fölé.
Szóval, ha lehet, ilyen módon nem szeretnék még egyszer lefogyni. Brrr.
Nos, beneztem ebbe a topicba, es fogok adni nehany tanacsot, mivel ebben az evben lefogytam 20 kilot. 98-rol 78-ra. "Egyszer" 15 kilot, majd par honappal kesobb meg 5 kilot.
Nem trukk kellett hozza, meg nem kaloriatablazat (erre meg visszaterek), meg nem maratoni futasok, semmi... En magam lepodtem meg a legjobban, milyen egyszeruen ment.
Jobbanmondva, megse volt annyira egyszeru.
Szoval, 98 kilo voltam, mondjuk aranyos testalkatu, de azert igencsak vastag. Jartam kondizni rendesen, meg minden, de a kilok csak nem akartak nagyon lemenni. Aztan probalkoztam kaloriaszamolgatassal. Megettem valamit delutan (joghurt, vagy zacskosleves, stb), aztan masnap letornaztam az elore kiszamolt kaloria=perc alapjan. Hat, nem mukodott. Mivel egy ido utan megengedtem magamnak olyanokat, hogy most eszek meg 100k-val tobbet, es akkor majd biciglizek meg 20 percet... Hat, ez nem mukodik.
Barmilyen hihetetlen, nekem a puszta koplalas segitett.
5 het alatt 15 kilo lement.
Sokaig, eveken keresztul probaltam elkezdeni egy fogyokurat, de egyszeruen nem ment. Minden ejjel megfogadtam, hogy nem eszek masnap semmit - de termeszetesen azonnal enni kezdtem, mivel EVESKENYSZEREM volt... kimentem a konyhaba, ettem valamit, stb... azutan lefekudtem, es megint megfogadtam, hogy masnaptol kezdve bizony nem eszem semmit. Mondanom sem kell, hogy nem jott ossze.
Viszont, nehanapjan van olyan az emberrel, hogy nincs kedve enni (szerelmi banat, a kedves tavolsaga, vizsgaidoszak, stb). Nos, nekem ezen ket dolog (banat+vizsgaidoszak) eppen osszecsuszott, es 1-2 napig semmi kedvem nem volt enni. Eszrevettem, hogy nem voltam ehes. Semmi eveskenyszer. Tanultam, es szomorkodtam - de nem akartam etelert nyulni, SOT, megcska nem is gondoltam ra (mert ugye, ez a fo" problema). Azutan masnap, harmadnap, hogy nem ettem semmit, ugy dontottem, hogy nem eszek semmit, mert sikerult BELEKEZDENI a fogyokuraba - az elso 1 het alatt 5 kilo lement rolam. Mielott meg megkoveznenek, az elso 1 het abszolut asvanyvizes kuraja utan azert mar kezdtem enni - napi 1 alma, esetleg vacsinak egy kis salata. De tenyleg csak a minimalis. 5 hettel kesobb, 15 kilova kevesebbett mutatott a merleg. Ez majus-junius kornyeken volt. Most szeptemberben volt egy ujabb szerelmi banatom - ez 5 kilo minuszt eredmenyezett. :)
Jah, elfelejtettem mondani, hogy az elso fogyokura utan, mintha a gyomrom osszeszukult volna, es egyszeruen keptelen voltam annyit enni mint regen - es fura modon, mostanaban, es a ket fogyok. kozott is majdnem minden nap ettem jegkremet, meg minden mas edessegbaromsagot, es valahogy nem jottek vissza a kilok. Pedig most kb. egy fel eve nem sportolok semmit, mert nincs lehetosegem. Olyan ez az egesz, mintha a szervezetem az elmult 10-12 ev koverseg-almabol felebredve egyszeruen nem hajlando hizni - ugy tekint a lerakodasra hajalmos dolgokra, mint feleslegre, es tavozik a szervezetembol.
Nagyon erdekes...
Es itt szeretnem felhivni a figyelmeteket arra, hogy a KOPLALAS HOSSZUTAVON (tobb het, tobb honap) KIFEJEZETTEN KAROS !!!!!!!!!!! Igazibol csak korhazban "erdemes" ezt a fajta kurat alkalmazni, mivel orvosok felugyelnek az emberre.
TEHAT OVATOSAN !!!
Es megvalami - nalam erdekes modon a korabbi fogyokurak soran nem tortent semmi, mivel mindig ettem valamennyit - ez a masik erdekesseg - amig ettem BARMILYEN KEVES taplalekot magamhoz vettem, addig nem tortent semmi. Amint viszont a szervezett elkezdte lebontani a sajat tartalekokat, minden helyrejott.
Szoval, hogyha valaki valamilyen oknal fogva nem eszik 1-2 napig, mert nincs etvagya - probalja ki, hogy utanna nem eszik meg egy hetig.
Egyebkent, a BRANAISTAK (remelem jol irom) is kibirjak etel nelkul. O"k csak levegon elnek. Igaz, fizikai munkara nem is nagyon kepesek.
Jah igen, ezt elfelejtettem leirni - a 15 kilos minusz utan elegge legyengultem - marmint faradekonysag, stb... De ez egy hamar rendbejott utanna - sulynovekedes nelkul...
Szoval, tessek kibirni kaja nelkul - nem az a legfontosabb.
hali
bundee
Ui.: FIGYELMEZTETES: A FENTIEKBEN LEIRTAK NAGYON VESZELYESEK !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! Ha megkerdezitek a haziorvost biztosan tiltani fogja.
Ui2.: szerintem nem akaratero kell hozza - mert ha akarva nem-esztek, akkor a va'gy meg mindig ott van bennetek - a va'gyat kell legyozni - es ehhez "kell" valamilyen csalodas, stb, ami etvagytalansagot okoz...
Ui3.: hogyha valamit kifelejtettem volna, akkor majd irok meg :)
Ó! EZ LESZ A KEDVENC TOPICOM.
Egészen zsenge korom óta aktív fogyókúrázó vagyok (és éppen benne vagyok egyben). Szal minden vacaknak tudom halál pontosan a kaloroaértékét + mindent, ami kell, elméletben senki nem jobb nálam.
Családi téren ez állandó, mindig van valaki, aki éppen fogyókúrázik, szóval a téma örök.
Namármost egészen véletlenül (!) éppen benne vagyok egy fogyókúrában, sőt (mi több), ez most egész kivételesen eredményesnek tűnik, már a nagyján túl vagyok, asszem.
Még olyan 5-öt azért mindenképpen le kéne nyomni. Szal a HAJRÁ EGYÜTT.
A szponzoros módszerhez pl. mit szólnátok? Kiosztanánk itt mindenkinek egy fogyókúrás párt, akinek MINDEN ÁLDOTT ESTE E-mailben le kell írni (kíméletlen részletességgel) az aznap elfogyasztott étkekeket. Ha megszegtük, akkor is.
Ez pl. nem rossz szerintem.
Na, most ennyi.
A januári találkozásokban én is benne vagyok, de szervezőtehetségem a nullával egyenlő. Úszás-szauna szintén szuper, ezt máris elkezdtük egy másik topicon (de most karácsony miatt felfüggesztve), vasárnaponként a Dagályban. Az eddigi két alkalom tényleg szuper volt.
Freeze Flash, kösz a bókot, de megnéztél te rendesen??
Ma reggel a segitsegemmel fogyott a bufe csokikeszlete...
Duhomben, mintegy lazadaskent a napi munka es faraszto eletmod ellen, ezeket kompenzalando...
Ti ne tegyetek, megettem helyettetek!!
Ha félreérthetö volt a megjegyzésem az "alakformálás" topicrol akkor sajnálom.Az egyik kedvenc olvasmányom.Nagyon jo ötletek ,tanácsok vannak benne, de nekem ez "csak" elméleti kiindulo pont.Alapvetöen lusta vagyok és ha csak olvasgatom a tanácsokat attol még nem leszek olyan amilyennek kéne lennem.Szivesen találkoznék sorstársaimmal (azokkal is akiknek már sikerélményük már van e téren)januárban ,Budapesten.A szervezést szivesen átadnám másnak.
Ebben nincsenek szintek. Csak nyugodtan olvasd el azt a topicot, sokan kaptunk olyanok ott tanácsokat, akik messze nincsnek és lehet, hogy nem is akarnak sogha Robzon szintjére kerülni.
Sziasztok!
Rajtam csak a sulyeloszlas nem aranyos, szal van pocak, egyebkent normalis BMI, de szeretnek tobbet mozogni, hogy jobb legyen a kozer- es kinezetem.
Eddig a hetvegi uszas jon be, de az is csak januar vegetol.
Csatlakozom, én a szombat délelőttönkénti uszoda szaunát tudnám ajánlani, ott még beszélgetni is lehet.
Javasolt program: úszás ki mennyit bír, szauna ki mennyit bír , utána relax és duma míg jólesik. És szemmel is tarthatjuk egymást, hogy rendszeresen járunk-e és eleget úszunk-e.
Van egy két ötletem,hogy nekem mit kellene másként csinálnom: több mozgás, (kirándulás,bringa,uszi,szauna stb.)kevesebb sör,
más étkezés.De ha nem b....-atnak ,hogy tovább tovább akkor én leállok.Tehát én személyes találkozásokra gondoltam.
