A RECEPTEK gyűjtőtopikja a Konyhasztalon.
Stahl ajnározást és fikázást ill. ezekkel kapcsolatos összes chat-et kérjük a Stahl topicba megtenni: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9132473&la=55683973 ill. a számos Stahl-os topikok valamelyikébe.
Egész nyugodtan, onnan senki nem fogja kimoderálni, még a Stahl ügyvédeinek sem engedünk. :)
Ezek a mai receptjei. Amúgy láttátok-hallottátok, hogy jövő héttől gyerek-főzőcske lesz szombatonként? Kíváncsi vagyok mit művel benne....
A HÉT RECEPTJECUKKINI KRÉMLEVES FOKHAGYMÁS KRÉMSAJTTAL Hozzávalók:
½ kg cukkini, vékonyan felkarikázva 1 csokor friss kapor néhány friss mentalevél 1 gerezd fokhagyma 2 dl natúr joghurt 1-1 dl tejszín só és frissen őrölt bors 1 kávéskanál frissen reszelt citromhéj 1 db fokhagymás, tömlős sajtkrém 4-5 dl átszűrt húsleves
Elkészítés:
A cukkinit beletesszük a pároló fazék betétjébe, öntünk alá vizet, lefedjük, és puhára pároljuk.
Ha kész, a megpárolt cukkinit belekanalazzuk a turmixgépbe. Hozzáöntjük a joghurtot, tejszín felét, majd sózzuk, borsozzuk.
A kaprot és a mentát apróra vágjuk, majd a friss fűszernövényeket is a turmixba szórjuk.
Pépesítés előtt már csak a citrom reszelt héja kerül a gépbe.
Miután az egészet alaposan összeturmixoltuk, a levest átöntjük egy fazékba, és a húslevessel felhígítjuk, majd megvárjuk míg felforr.
Amíg a leves melegszik, elkészítjük a krémet. Ehhez egy keverőtálba nyomjuk a fokhagymás sajtkrémet, hozzáreszeljük a fokhagymát, megborsozzuk, majd a maradék tejszínnel felhígítva, az egészet alaposan összekeverjük.
Ha a leves felforrt, lekapcsoljuk alatta a tüzet és tálalhatunk is.
A levest egy csészébe tesszük, majd a tetejére kanalazunk 1-2 evőkanálnyi sajtkrémet.
MAJD A BUDAY!FLECKEN TEJFÖLÖS LÁNGOSSAL Hozzávalók:
4 vastag szelet tarja
A lángoshoz: 2 dl tej 1/2 kávéskanál kristálycukor 4-5 csipetnyi friss élesztő 15 dkg liszt 1 db tojás 2 evőkanál tejföl 3-4 evőkanál olívaolaj
A flecken kencéjéhez: 2 evőkanál dijoni mustár 3-4 evőkanál pirospaprika (ízlés szerint) 2-3 evőkanál olívaolaj 3 gerezd fokhagyma só és frissen őrölt bors
A lángos sütéséhez 3-4 dl olívaolaj tálaláshoz kb. 1 dl tejföl és firssen szeletelt lilahagyma
Elkészítés:
A tejet egy közepes méretű lábosba öntöm, megszórom kevés kristálycukorral, majd elkezdem melegíteni. Mikor a tej már kézmeleg, belemorzsolom az élesztőt, majd a tűzről levéve, meghintem kevés liszttel és az egészet félreteszem.
Amíg felfut az élesztő, elkészítem a lángos tésztáját. Egy nagy keverőtálba öntöm a lisztet, a tojást, a tejfölt, az oívaolajat, a felfutott élesztőt, majd az egészet alaposan összekeverem és meleg helyen kb. 30-35 percre félreteszem pihenni.
Amíg a lángos tésztája megkel, összeállítom a flecken kencéjét. Ehhez egy tányérba összekeverem a mustárt, a pirospaprikát, az olajat, a sót és a fokhagymaprésen áttört fokhagymát. Az egészet sózom, borsozom, majd alaposan összekeverem.
A tarjaszeleteket kiklopfolom, az inas részeit egy éles késsel bevagdosom - hogy sülés közben nem pöndörödjenek össze-, majd a hússzeletek mindkét oldalát alaposan bekenem a fűszeres krémmel. Mikor ezzel is megvagyok, ezt is félreteszem, míg a lángos tésztája elkészül.
Az várakozási idő leteltével, a megkelt lángosból diónyi méretű gombócokat formálok, majd a széleit széthúzogatva, forró olajban sorra kisütöm őket.
Mialatt a lángosok pirulnak, egy nagy serpenyőben, kevés olajon megsütöm a húszeletek mindkét oldalát is.
Tálaláskor a lángosba töltöm a tejfölt, és a hússzeletek mellé rakodva az egészet megszórom a lilahagymakarikákkal.
1-2-3CÉKLÁS HERINGSALÁTA Hozzávalók:
1 üveg ecetes hering 2 db közepes méretű cékla 1 teáskanál tormakrém 2 evőkanál joghurt 2 evőkanál fehérborecet 4 evőkanál olavíolaj 2 csokor kapor 1 evőkanál kristálycukor 1 csomag salátakeverék
Elkészítés:
A céklát megmosom, megtisztítom, majd gyümölcscentrifugába téve, kipréselem belőle a levét.
Mikor ezzel készvagyok, a céklalevet egy serpenyőbe öntöm, majd a kristálycukrot hozzászórva közepes tűzön addig forralom, míg a felére be nem sűrűsödik.
Aztán a kész cékla"eszenciát" egy keverőtálba öntöm, hozzákanalazom a tormakrémet, a joghurtot, a fehérborecetet és végül a olívaolajt. Ha mindez a tákban van, beleöntöm az apróra vágott kapor 2/3 részét, majd az egészet alaposan összekeverem.
A heringet leszűröm, és már tálalhatok is.
Tányérra teszem a salátaleveleket, ráhelyezem a lecsöpögtetett heringszeleteket, majd az egészet meglocsolom a céklaöntettel.
1-2-3, és már el is készült az ízletes vacsora.
SÜSSÜNK VALAMITMOSZKAUER Hozzávalók:
10 dkg dió 5 dkg cukrozott narancshéj 5 dkg vaj 5 evőkanál tejszín 5 dkg cukor 3 dkg liszt
a díszítéshez 10 dkg étcsokoládé és 2 evőkanál olaj
Elkészítés:
Előmelegítjük a sütőt 175 fokra (gázsütőnél 4-es fokozat), és egy nagy tepsibe sütőpapírt vagy szilikon sütőlapot terítünk.
A diót durvára őröljük, a cukrozott narancshéjat pedig egészen apró darabkákra vágjuk. Ennyi az előkészítés, haladhatunk is tovább.
Elkészítjük a tésztát. A vajat, a tejszínt és a cukrot beletesszük egy kis lábosba, és takaréklángon, állandó kevergetés mellett óvatosan összeolvasztjuk. Ha már egymásba kavarodtak, erősítünk a lángon, és felforraljuk a keveréket. Ám ahogy felforrt, azonnal le is kapjuk a tűzről. A tejszínes keverékbe fakanállal beledolgozzuk a durvára őrölt diót, az apróra vágott cukrozott narancshéjat és a lisztet. A tészta készen van.
A tésztából egymástól jó 5 cm-es távolságban teáskanálnyi mennyiségeket pötyögtetünk a tepsire, és ezeket aztán kicsit szétkenjük a kanál hátával, hogy laposak legyenek.
A tepsit betesszük a meleg sütőbe, és a moszkauereket 10-12 perc alatt megsütjük. Amikor megsültek, nem nyúlunk rögtön hozzájuk, hanem várunk néhány percet. Ilyenkor még lágyak, de amint megszilárdultak, már könnyű lesz leszedni őket a tepsiről.
A kihűlt moszkauerek alját olvadt csokiba mártjuk, és ehhez kell némi előkészülés. Először is kerítünk egy rácsot, amelyre kipakolhatjuk majd egymás mellé a csokiba mártott moszakuereket. Árulnak spéci, csakis csokimártáshoz való rácsokat, de a sütő belső rácsa nagyszerűen megteszi helyette. Az a lényeg, hogy amikor a mártásnál a rácsot rátesszük az asztalra, legyen néhány centi az asztal és a rács közt, mert így a felesleges csoki le tud csepegni a sütikről. Fontos az is, hogy a rács alá nagy tálcát tegyünk, a tálcára pedig alufóliát. A tálca azért kell, hogy a csokis moszkauereket egyszerű legyen betenni a hűtőbe, ahol a máz viszonylag gyorsan rájuk dermed, az alufóliára meg azért van szükség, mert ha erre csöpög a csoki, és nem a tálcára, akkor nem kell mosogatnunk, csak fogjuk, és kidobjuk az összecsokizott fóliát. Ha rácsunk is van, és fóliával leterített tálcánk is, nekiláthatunk a mártogatásnak.
Az étcsokoládét darabokra törjük, és gőz fölött kevergetve megolvasztjuk. Amikor már sima és folyós, levesszük a gőzről, és hozzákeverjük az olajat. Az olvadt csoki az olajtól enyhén felhígul, és fényes lesz. Az olvadt csokiba sorra belemártjuk a moszkauerek alját, majd határozott mozdulattal megfordítjuk őket, és csokis aljukkal felfelé nézve, egymás mellé tesszük mindet a rácson. Miután az összes sütivel elkészültünk, tálcástul betesszük a hűtőbe, és megvárjuk, amíg x óra alatt rájuk dermed a csoki. Ezután leszedjük a sütiket a rácsról, és ha nem akarjuk rögtön enni, jól záródó dobozba tesszük őket úgy, hogy a rétegek közé zsírpapírt fektetünk, mert így nem kenik össze egymást.
Szerintem nem, egyszerűen rosszak a beidegződései, láthatóan sosem főzött két főnél többre, mert akkor nem így előkészítene meg főzne, és ez bennem nem kelt jó benyomást - másnak lehet, hogy nem tűnik fel. Tök mindegy, hogy a tévéműsorban ki mosogat, hisz ez egy műsor, de csak kicsit gondolj bele, hogy hány felesleges mozdulat és edény hever a pulton egyetlen étel elkészítésekor (zöldfűszerek felaprítása turmixgépbe helyezés előtt: plusz egy kés és egy vágódeszka), amely úgy tűnik, kezdőknek szól, akik adott esetben a mozdulatokat is átveszik. Vazze, én nem kenem össze az egész étkészletet egyetlen egytálételért (most attól tekintsünk el, hogy nincs is étkészletem). És inkább úgy tenném fel a kérdést, hogy hol van az a rugós habverő. Sztem béna konstrukció, de gondolom, a szponzorok megváltoztatják az ember preferenciáját. L. még: néhány milláért nekem is korpásodna a hajam....
Az nem baj, ha ronda, de legalabb finom legyen :-)
Bár eddig különösebb kudarcélmény nem ért Stahl receptekkel.
Nekem ez kimondottan a sok körte miatt tetszik ( nagymamánál körtefa van, rengeteget terem és én rengeteget befözök.. aztan a rengeteget nem eszik mega gyerekek. )
Ugye nem lett nagyon szétfolyos az a körtés szutyma a tetején?
Egyelöre nem akarok rajta sokat változtatni, majd masodik nekifutasra :-))
én már kipróbáltam, de elég nagyon sikerült. elvileg a méznek/cukornak el kellett volna olvadni, de nem tette. A tésztát meg valószínűleg nem nyomkodtam szét rendesen, és mikor ettük, szétesett karikákra. Olyan volt mint a chokito: ronda, de finom! :)
A tésztája nem néz ki veszélyesnek (tojás és cukor nélkül quiche-t kapsz), sztem vaksütés nélkül is menni fog. Ha a töltelék gyanús, egyszerűen fogd a lepényt, kend meg lekvárral, ha úgy tetszik, szórd meg dióval, fektesd rá a körteszeleteket, és süsd meg. Ha szereted a cukros-habos dolgokat, akár tojásfehérjéből is készíthetsz rá bevonatot, de azt csak a legvégén tedd rá, és csak épp, hogy szárítsd meg. Vagy fehérjehab helyett karamellbevonattal (cukrot szórsz a körtére és rápirítod), vagy mézkaramellel (de akkor lekvár nélkül). Ezt a korongozást sztem felejtsd el :-)
Tényleg, volt neki egy olyan receptje, biztos itt is fent van, hogy mézkaramelles körtetorta.
Ezeket az édességeket találtam még a házi archívumban: KÖRTÉS-MÉZES CLAFOUTIS KÖRTE MAZSOLÁS-LEKVÁROS TÚRÓKRÉMMEL KÖRTEFAGYLALT ill. turmixokat és húsételeket, salátákat.
Vagy omlós tésztára körterátét? (tarte tatin, talán felfordított almatorta néven futott)
½ kg cukkini, vékonyan felkarikázva 1 csokor friss kapor néhány friss mentalevél 1 gerezd fokhagyma 2 dl natúr joghurt 1-1 dl tejszín só és frissen őrölt bors 1 kávéskanál frissen reszelt citromhéj 1 db fokhagymás, tömlős sajtkrém 4-5 dl átszűrt húsleves Elkészítés:
A cukkinit beletesszük a pároló fazék betétjébe, öntünk alá vizet, lefedjük, és puhára pároljuk.
Ha kész, a megpárolt cukkinit belekanalazzuk a turmixgépbe. Hozzáöntjük a joghurtot, tejszín felét, majd sózzuk, borsozzuk.
A kaprot és a mentát apróra vágjuk, majd a friss fűszernövényeket is a turmixba szórjuk.
Pépesítés előtt már csak a citrom reszelt héja kerül a gépbe.
Miután az egészet alaposan összeturmixoltuk, a levest átöntjük egy fazékba, és a húslevessel felhígítjuk, majd megvárjuk míg felforr.
Amíg a leves melegszik, elkészítjük a krémet. Ehhez egy keverőtálba nyomjuk a fokhagymás sajtkrémet, hozzáreszeljük a fokhagymát, megborsozzuk, majd a maradék tejszínnel felhígítva, az egészet alaposan összekeverjük.
Ha a leves felforrt, lekapcsoljuk alatta a tüzet és tálalhatunk is.
A levest egy csészébe tesszük, majd a tetejére kanalazunk 1-2 evőkanálnyi sajtkrémet.
Sziasztok!
Én is kipróbáltam az INDIAI SÜLT CSIRKE receptjét, s hasonló tapasztalatokról tudok beszámolni, mint az előttem szólók, szörnyen savanyú-keserű lett. :-( De az "alapreceptet" én ettől függetlenül is jónak tartom, úgyhogy javaslom, h. próbáljátok ki Ti is bátran, csak citrom nélkül, vagy legalább is redukáljuk le a citrom mennyiségét, pl. csak locsoljuk le a levével a tepsiben elhelyezett combokat. Mivel más hibája nem volt a receptnek, én bízom benne, h. ezzel a kis módosítással nem mindennapi kulináris élményhez juthatunk!
P.S.: Én curry-s rizzsel tálaltam.
További jó főzőcskézést mindenkinek!
Ez a szeletelés Jamie Oliver könyvben is olvasható! Lehet, hogy JO Jucitól nyúlta?? ;) Régebben nem úgy volt, hogy sütőpapíron körberajzolta a formát, majd kivágta a kört, és a kinyújtott tésztára téve körbevágta? A leeső darabokból meg az oldalát tuszkolta a formába mondjuk. ribizli
Én is az ujjammal tolom le. :-) És pont azért volt furcsa, hogy ő nem így csinálta, mert - emlékeztek rá... - a régebbi adásokban folyton buján ;-) nyalakodott. :-)))
Én egyébként nem mindig nyújtom a tortaformába a tésztát. nemisbéka csokis-diós lapocskák ez nem a legjobb példa, mert ez morzsás volt (de finom, süssétek meg!), de máskor is csináltam már (pl. quiche), hogy darabokat tépdestem, aztán benyomkodtam a formába. Lehet, hogy több idő volt, mint nyújtani :-) de most nem tudnám megmondani.
én úgy emlékszem, ez a kiszaggatom-összenyomkodom trükköt már eljátszotta egyszer, és akkor is hülyeségnek tartottam. Van, ahol számít az esztétikum, de ez egybesül, és nem is fog látszani. Majd megéljük, hogy aranygaluskát süt, és azt is órákig szaggatgatja.
Méz-ügyben: én a kicsi ujjacskámmal tolom le, így mosogatni sem kell, és nem vész kárba semmi :-) Egyébként is, szerintetek számít, hogy 1 dkg deka vagy 1,4 deka kerül bele??
Sajnos nincs, de meg tudom oldani olaj nélkül is. Egy másik kanállal lenyomom a mézet a sütibe és kész. Tudomez 2 kanál és J. utál mosogatni, de le is lehet a kanalakról nyalogatni azt a leheletnyi mézet, ami rájuk ragad. Persze aki olajba mártja, azt megértem, hogy nem akarja utána lenyalogatni. :)))) Vagy az ujját is használhatja a kanálról méz eltávolításhoz, akkor csak 1 kanálat és egy ujjat kell elmosni. Vagy csak én vagyok ilyen "nem steril szakács", aki kézzel is hozzányúlna? Úgyistudom, hogy nem. :))
A teán kívül a másik probléma az olajjal az alapanyagok pontos aránya témában lép fel. Mert kiméred hajszálpontosan a hozzávalókat. De a mézes csuporban már van egy kis hozzáadott olajcsepp, amit valahogy bele kell számolni. És mi van, ha a sütibe nem is kell olaj, csak méz? Akkor is lesz benne és el is rontja az egészet. :))))))
"Meg egy másikban valami eszement trükköt mutatott arra, hogy ha olajba mártod a kanalat, könnyebben kimérhetsz egy evőkanál mézet." Ezt láttam, mézbe olajat. :))) Már csak azért is ötletes, mert ha legközelebb teába teszek mézet, akkor az olaj szép mintákat rajzol a tea tetejére. Bár az olaj biztosan feljön a mézből is és akkor papírtörlővel letörölhető, amiből biztos lehet szép újrafelhasznált papírt csinálni, amivel stb.
A mai recept. Nem értem miért akarja megúszni a tésztanyújtást, ha egyszer lepényt készít. Ez teljesen kiborít, mikor ilyen-olyan spórolás néven ilyen idétlenségekkel jön! Borzasztó bonyolult ám kinyújtani egy tésztát!
A tésztához: 20 dkg finomliszt 1 evőkanál kristálycukor 10 dkg hideg vaj 1 tojássárga 3-4 evőkanál hideg víz a tészta lekenéséhez 1 tojásfehérje a tortaforma kikenéséhez kevés vaj Elkészítés:
Első lépésként elkészítjük a lepény tésztáját. A tésztához összekeverjük a lisztet a cukorral, és beletesszük egy késes betétű robotgépbe. Hozzákockázzuk a vajat, aztán megnyomjuk a gombot, és kb. ½ perc alatt morzsásra dolgozzuk össze a lisztet a vajjal. Amikor elkészültünk, átöntjük egy keverőtálba.
Akár robotgéppel, akár kézzel morzsoltunk össze a lisztet és vajat, hozzáadjuk a tojássárgát és a vizet, majd összegyúrjuk. Ahogy összeállt, meg is van. Gyorsan 25 cm hosszú, 4 cm vastag hurkává formáljuk, folpackba csomagoljuk, és betesszük minimum 30 percre a hűtőbe. Előmelegítjük a sütőt 200 fokra (gázsütőn 6-os fokozat), és kivajazunk egy 24 cm átmérőjű, 3-4 cm magasságú gyümölcstorta-formát.
Amíg a tészta pihen, a párolt körtét egy mérőedénybe tesszük, hozzáöntünk pár evőkanál párolólevet, majd az egészet összeturmixoljuk.
A körtepüréből kiveszünk 4-5 evőkanálnyit és a joghurttal, meg 1 evőkanálnyi juharsziruppal összekeverve elkészítjük a baba ebédjét.
Ahhoz, hogy nyújtás nélkül megússzuk a lepénykészítést, először korongokra kell vágnunk a tésztahurkát, aztán a korongokat addig-addig nyomkodnunk és tapasztanunk egymáshoz az ujjainkkal, amíg a tészta egyenletesen ki nem tölti a tortaformát.
A tésztahurkát kivesszük a hűtőből, és ha már kicsit megpuhult, 1 cm-es korongokra vágjuk. A korongok egynegyedét ezután megfelezzük, hogy félköröket kapjunk. A teljes korongokból lesz majd a lepény alja, a felezettekből pedig a lepény pereme.
A teljes korongokat letesszük egymás mellé a tortaformába, és ujjainkkal addig nyomkodjuk őket, amíg össze nem érnek. Törekedjünk rá, hogy minél egyenletesebb legyen az így kapott tésztalap vastagsága. Most jön a lepény pereme. Ehhez a félbevágott korongokat egymás mellé állítjuk a tortaforma pereme mentén, aztán a nyomogatós módszerrel összetapasztjuk őket. Fontos, hogy ne csak egymáshoz, hanem a lepény aljához is odanyomkodjuk őket, mert csak így lesz tökéletes a tészta.
A tészta alját villával megszurkáljuk, sütőpapírt borítunk rá, majd a sütőpapírra annyi rizst vagy babot öntünk nehezéknek, hogy a sütőpapír szépen rásimulhasson a nyers tésztára. Ezzel a módszerrel biztosítjuk, hogy a tészta sütés közben nem hólyagosodik fel.
Az elősütés következik. Ezt a lépést sokan kihagyják, mert fölöslegesnek érzik, pedig enélkül nem garantálható, hogy a töltelék nem áztatassa el a lepényt. Az elősütéshez a sütőpapírral borított tésztát betesszük a forró sütőbe, és 10 percig sütjük. Ezután levesszük róla a nehezéknek használt rizst vagy babot, majd lekapjuk róla a sütőpapírt is, és a tésztát 5 percre visszadugjuk a sütőbe.
Amíg az elősütés megtörténik, villával enyhén habosra verjük a tojásfehérjét. Aztán amikor az 5 perces sütés ideje lejárt, a sápatagra sült tésztát kivesszük a sütőből, és megkenjük vékonyan tojásfehérjével. És ez itt a lényeg! Hiszen ahogy a fehérje rásül a forró tésztára, azonnal kialakul a „szigetelés”, és most már biztos, hogy nem ázik el a lepény, ha megtöltjük. Lejjebb vesszük a sütő hőmérsékletét 175 fokra (gázsütőn 4-es fokozat).
Ekkor a maradék körtepürét egy nagyobb keverőtálban öntjük, és ha már teljesen kihűlt, robotgéppel egyenként hozzádolgozzuk a tojásokat, majd a maradék juharsziruppal édesítjük és a tejszínnel hígítjuk. Ha kész, a masszát az elősütött tésztába öntjük, legyezőformába ráhelyezzük a körteszeleteket, majd a lepény tetejét megkenjük a baracklekvárral.
Megnéztem a mogyorós adást, hátha kiderül a mogyoró-titok, de tényleg törökmogyorónak nézett ki a zacskó. A mogyoróvajat valamiért következetesen mogyorókrémnek nevezi, és azt magyarázza, h jó, h a sok amerikai gyerek ezen nő fel. Azt már elfelejtette hozzátenni, hogy 70%-uk olyan dagadt, hogy az iskola folyosóján a falhoz kell lapulni, ha találkozunk eggyel, különben nem férünk el.
Azt is mondta, hogy ha lisztbe mártott villával nyomkodjuk le, akkor nem lesz jó íze. Persze, mert sose próbálta! Én nem tartok itthon porcukrot, és az ilyen kekszeket mindig lisztbe mártott villával lapítom ki (a hosszú fogú villa szebb mintát ad), és amennyi rákerül, meg sem látszik/érződik, mert a zsiradék pillanatok alatt beissza. Meg annyi szódabikarbónát tett bele, hogy csodálom, nem fintorogtak utána a szódaíztől.
Meg egy másikban valami eszement trükköt mutatott arra, hogy ha olajba mártod a kanalat, könnyebben kimérhetsz egy evőkanál mézet.
