Azt hiszem, én kezdetből úgy próbálom "nevelni" a gyerekeimet, hogy ne higyjék azt, hogy én mindent tudok, sosem tévedek. Ennek ellenére nem hiszem, hogy a fizikai erőm adna csak tekintélyt. Ez az amíg én nevelem, az én kenyeremet eszi..., addig az én törvényeim szerint él, ez nem nagyon tetszik nekem.
Mindennek kémiai vonzatai vannak, nem csak a hisztinek, a jószívűségnek, az irigységnek, a butaságnak, az ügyességnek. Minden ilyet veréssel, vagy vízzel leöntéssel kell kezelni?
Szerintem sem jobb a víz, mint a pofon. Egyforma.
De az a rohadt következetesség sem olyan baromi fontos. Miért ne lehetne egyszer jó kedvem, egyszer rossz? Az egyik esetben többet viselek el, mint a másikban. Ez baj? Ezt is meg kell tanulni.
Egy sztori:
Nem nagyon szeretem, ha a kölykeim csúnyán beszélnek, szoktam érte szólni. Ha meg valami olyan csúnya szót használnak, amiről nem tudják mi az, azt sem hagyom. Na mindegy. A nagyobbik egy idő után nem merte kimondani a szardínia szót. Ekkor már úgy gondoltam, hogy kicsit túlzás a dolog, úgyhogy elkezdtünk olyat is játszani, hogy ki tud több csúnya szót. Eleinte nem nagyon ment, de belejöttek. Hülye vagyok?
csak akkor adj ha neked jobban fáj? - szégyelld magad, ha el tudod képzelni, hogy van más eset is ezen kívül!
egysmást le kell játszanod magadban? - szóval előre kitervelten ütsz!
a gyerek rádöbben, hogy apu nem tud mindent? - Hülye apu, aki évekig úgy tesz!!
ne mindig fogadja el a magyarázatot? - csak a pofont, ez erőt, mi?!
én nevelem, az én törvényeim szerint él? - Ki a jószagú atyaúristen vagy te, hogy neked törvényeid vannak??!!! És te kinek a törvényei szerint élsz? A sajátod szerint, akkor ő is élhessen úgy! Vagy feletted is vannak törvények, akkor ne hazudd neki, hogy a törvény te vagy!
filozófia jelleg, távol áll az élettől? - hát ez az, nem kell gondolkodni, csak úgy élni, mi?!
olyan egy pofon, mint egy pohár víz? - Ha egyszer szomjas leszel, kérj egy pofont!!! (OK ez demagóg volt :-)
Állatok vagyunk? - NEM? ÉPPEN AZ ILYENEK MÚLIK? HOGY EMBEREK VAGYUNK-E?
Ez bizony jó példa! Igen, igen. Mit csinál a tömeg? Bizony a "tömeg" veri a gyerekét mint a répát! Ezért aztán alig található a világon agresszív ember, ugye? Csak az a pár torzlelkű, akiket nem vertek gyerekkorukban...
Más.
Ne forgasd ki a szavaimat. Én magamtól az életben nem veszem elő a legkisebb lópatkolókulcsot se (sajnos néha akkor sem amikor kéne), de ha azokat bántják akiket szeretek (itt fizikai bántásról beszélek, tehát ütik, rúgják, harapják, ilyesmi), akkor nem hagynám. De ezt most mondom el negyedszer. :(
egyszerű a válasz. azért tőled kapja, mert tőled kisebbet kap és akkor amikor elviseli. legalábbis erre nagyobb az esély, mintha mástól kapná.
valaki írta, hogy csak akkor szabad adni, mikor neked jobban fáj mint neki. nos van benen valami. ha akkor tudsz adni, akkor majdnem biztos, hogy jókor adod. Azért ahhoz, hogy olyankor meg tudd tenni, egysmást le kell jáccanod magadban.
azt mondod a szülő hitetlenné válik. elárulok valamit. a szülő akkor válik hitetlenné, mikor a gyerek akorábbi hiedelemmel ellentétben rádöbben, hogy a szülő sem tud mindent. sőt, egy csomó dologban téved. véleményem szerint egy gyereket úgy kell nevelni, hogy ne mindig fogadja el a magyarázatot. Ennek persze már semmi köze a veréshez, de ha jobban belegondolok, ha nem fogadja el a magyarázatot, mert ő másképp gondolja, én viszont arról vagyok meggyőződve, hogy nekem van igazam és amíg én nevelem, addig az én törvényeim szerint él, akkor bizony lehet szélsőséges megoldás a fizikai bántalmazás is. még mindig jobb, mintha egy hiszékeny gyerekem lenne, aki mindenkinek mindent elhisz.
amúgy elégé elment ez a dolog egy mellékirányba, aminek igazából semmi értelme, mert már "filozófiai" jelleget ölt és a való élettől távol áll, mert szélsőségekben gondolkodik.
Viszont visszakanyarodnák a hisztire például. ez egy elmeborult állapot, aminek kémiai reakciókban mért vonzatai vannak. ilyenkor egy pofon ugyanazt csinálja, mint egy pohár víz. meglepetést okoz és semmivel sem fájdalmasabb mint a vízzel leöntés. nem a fájdalomokozás a cél, hanem a meglepetés. Minden fizikai bántalmazásnak ilyen irányultságúnak kell lennie. okozzon meglepetést, mert csak az indít gondolkodásra. egy új helyzet, amit fel kell dolgozni. az eltúlzott verés ilyen szempontból egyértelműen nem jó, mert az is megszokáshoz vezet. tetszik, vagy nem tetszik állatok vagyunk, akiket idomítani kell és nem magunkhozédesgetnünk.
Az előzőt humornak szántam, még jó, hogy másvalaki vette a lapot :)
Jellem, szerintem a dolog helyzetfüggő. Nem attól leszel hiteltelen, ha a hisztizésből kizökkented egy fenékrecsapással, hanem azzal, ha következetlen vagy a számonkérésben és a megengedésben. Ha nem egyértelmű, hogy melyek azok a helyzetek, amelyek (akárhogyan is megnyilvánuló) rosszallással járnak.
(Kicsit lemaradtam, de már viszket a tenyerem ugyhogy írok.)
Sokan mondják, hogy kell az a pofon, hogy felkészüljön az életre. van is benne sok igazság. De miért én adjam neki?
Ha én vagyok az, akitől megtanulja, hogy van erő, ami ellen nincs mit tenni és tudomásul kell venni hogy úgy kell csinálni, ahogy az erő parancsol, akkor ezután milyen hitelességgel magyarázom mindezt el?
Ha egyszer "megütöttem", akkor már nem "magyarázhatok"!!!!!Ez a lényeg, hogy ez nem jöhet egy személytől, mert ez értelmezhetetlen ellentmondás és kettőség egy gyermek számára. Ennek az az eredménye, hogy a szülő hiteltelenné válik és egy idő után egyik sem működik.
mondjuk úgy nem mindig a gyerek hibája.
a gyerek sem szent, sőt megfelelő nevelés nélkül nagyon csúf dolgokra képes.
És hát kövezz meg miatta, de ha olyant csinál, akkor igya is meg a levét.
"Amúgy ahogy megfigyeltem, az életben azok az agresszívabbak, akik bevallásuk szerint nem kapták meg otthon egyszer sem a beosztásukat".
Már megbocsáss, de ez hmmm..., izé..., na szóval nem egy túlságosan okos meglátás. Szerintem.
Úgy látom mégsem. inkább arról szól, hogy nem megyünk ki az ajtó elé, mert hátha a másik az erősebb és amíg nem muszáj, addig talán nem érdemes kipróbálni.
Amúgy ahogy megfigyeltem, az életben azok az agresszívabbak, akik bevallásuk szerint nem kapták meg otthon egyszer sem a beosztásukat.
Ne ijedj meg, nem vagy olyan nagyon hüjjje. Egyre finomodsz, úgy érzem.
Nem én mondtam, amivel itt vitatkozol, de nem baj, én is mondhattam volna.
Be lesz dugva a konnektor, törékeny dolgok csak magasan lesznek stb... Később ki lehet venni a dugaszt, lejjebb lehet tenni a vázát.
A halál fogalmát csak nagyon soká értik meg, de azt hogy rossz, fáj, káros, azt értik elég hamar.
Egyébként kezd úgy tűnni a dolog, mintha egyedül ellened lenne itt mindenki.
Szerintem egyetlen pofonra, kéz, fenék ütésre sincs szükség. A szülő tehetetlenségét fejezi csak ki.
CaveMaN bácsi, te nagyonhüjje vagy
Úgyhogy sajnos nem csinálsz mást csak belemagyarázod a nem kifejtett részletekbe a saját véleményed úgy, hogy alapvetően a legrosszabbat feltételezed (adott esetben) rólam. Jó lenne, ha te önvizsgálnád magad meg egy kicsit.
"A pofon mint olyan leginkább arra tanít, hogy van nálad erősebb, és ennek a szabályait be kell tartanod."
Minden világos. Akkor nézeteid szerint, most kimegyünk az ajtó elé, oszt puff!, és ha te vagy az erősebb, akkor mostantól nekem is vernem kell a gyerekemet! Szegény kölök, milyen szokatlan lesz neki...
