A galambásziskola, a term.fotózástól a Lada-topikon és elektromos kerékpárokon keresztül a baromfinevelésigg összesen több mint 30 fórumtémán ott vagy és osztod az észt .Ilyen szuperembert!
Véletlenül sem goglizod az okosságokat!Szuperember!Kár hogy a fotóról egy szánalmas semmitmondó figura néz rám.Ha én így néznék ki, én is letagadnám magamat!(Bár csak egy kicsit vagyok jobb az ördögnél-kevesek szerint.Többek szerint az is túlzás)
Még valami: Nagyon furcsa, hogy egyből kiértékelésekről beszélsz, soha nem vitattam és minősítettem sem a szakmai tudását, sem az érdemeit egyetlen solymásznak sem! (mindig becsültem és tiszteltem ezt a őshobbit.) Itt volt egy kérdés ami az evolúcióra terelődött, namost ugyanabból a (ma észlelhető) jelenségből...tényszerűségből az egyik fél érvei alapján erre, a másik amarra következtetett, de mert Ő is nem ugyanarra, ezért SÖTÉT és nem TÁRGYALÓKÉPES? :( Innentől azért kevesen tudják megállni, hogy hangnemet ne váltsanak. Mivel ez egy nyilvános fórum, gondolom véleményt nyilváníthat valaki, még ha baromság is...megjegyzem "meglátásaimmal" azért nem voltam teljesen egyedül. Sajnos azonba én is elvetettem kissé a sulykot ezért nyilvánosan is elnézést kérek, nem volt szándékomban megbántani senkit, ez a kb. 7 év alatt sem volt szokásom. Egyébként egy hsz. megírása nálam spes. 10-20 perc, persze vannak egy szavasok is, de legyen 15p. Ez a 7 év alatt 3200x15p = 48000p azaz 800 óra, évenként meg ~114.5 óra / 365 = napi ~ 0,32 óra , azaz kb. 20 perc;...persze guglizgatok, olvasgatok, jövök-megyek meg még teszek-veszek pár százféle dolgot, azért kibírom! :)...De megnyugtatlak, nekem nincs itt semmi keresni valóm nem koptatom tovább a klav..ot, megyek ÉLNI! :)
??? Nem vagyok és voltam (az indexen kívül) más fórumon, s képet sem raktam fel magamról soha! Még a személyes üzenőkben sem szokásom....A 70-80-as évek regionális munkáinál meg nem hinném, hogy a mostaniak képben vannak. :-P
Nem tudom, hogya 3200 feletti vizionált bejegyzésed mellett(ha hozzászámolom azt az időt is amit a google keresővel eltöltesz) hogy van időd élni. Ez alátámasztja Csaba nethuszár megjegyzését.
Elképeszt a pofátlanságod.Csabával (akit sok éve ismerek)vitatkozol szakmáról, aki évtizedek óta tenyészt sólymot és héját, rengeteg repatriáláson ténykedett. Ha ötször születnél sem érhetnél fel hozzá.
Méghogy Neked terepi tapasztalatod van!Röhej!A fizimiskád egyetlen MME rendezvényen nem láttam, a neved sehol sem szerepel az önkéntes aktivisták között.
Hogy honnan tudom?Jött Csabának egy emil vkitől a másik fórumról.Egy régebbi bejegyzésedbe még a fotódat is beraktad.Ma még fenn volt.
Nagy kár, hogy egy lessátorból nem leget kitekinteni a logikára is.... Komolyan azt hiszed, hogy még nem láttam(tunk) ragadozót, fészket, támadásokat.? Talán észre kéne venned, hogy ez a téma, túl mutat azon, hogy az ember egy lessátorból éppen tettenér valamit, hogy ki mit hol kap el vagy nem kap el. Az emberek közt is vannak gyilkosok, voltak kannibálok is, de ezek alapján mégiscsak nevetséges lenne végkövetkeztetéseket tenni a törzsfejlődésünkre, na meg az evolúcióra! A hím oroszlán (jópár macskaféle, meg más) is, ha tudja likvidálja az idegen nőstény kölykeit (ez nethuszárságon kívüli tény), az anya védekezik is úgy ahogy, de az idők során mégsem borult az ivari méretarány...Természetesen a madarak között is vannak fajon belül helyi gyilkolászások (45 év madarászás alatt azért LÁTTAM ezt-azt), csak ezeket a tudomány nem szereti villogtatni. Két ízben is láttam (igaz nem lessátorból) amint egy cinege nekirontott egy idegen hímnek és szó szerint vérese püfölte. Pont tavaly láttam az udvarunkon amint egy kisebb méretű szarkának esett egy másik hím, később bekapcsolódott még két fajtárs is, de már akkor szinte halott volt.. És láttam a Pilisben, még regionális megfigyelő koromban (nem lessátorból, csak távcsővel) olyat is, amint egy héja karmai közt egy karvaly(nem másik héja!) rugkapált...A tanyánkon költő seregélyek között, minden évben olyan marakodás zajlik a költőodukért, hogy olykor találok távolabb megtépázott elhullot példányt...Vagy nem tudom olvastad-é Konrad Lorenz (ő még nem volt nethuszár..) galambhorrorját, no de mindegy.
Mindenesetre köszönöm, hogy felhívtad figyelmem képességeimre és főleg erre: " itt ragacsokról beszélünk nem tyúkokról." Magamtól nem tudtam volna....
Egy fontos dolgot azért ne hagyj figyelmen kívül: itt ragacsokról beszélünk nem tyúkokról.
A másik: Te vizionálod a képzelgéseid, én nem a saját véleményem írom hanem tényeket. Aki pedig a tényekkel vitatkozik:...azt nem lehet kultúráltan minősíteni.
Semelyik ragadozómadár fajnak nem "prédája" fajtárs (elejtendő zsákmányállata). Territoriális, szociális riválisa igen, de míg ez utóbbi valóban szelekciós tényező, az előbbi gyors út a kihaláshoz...
Gyorsan mondok kettőt; héja, karvaly.
Többet a témában nem szólok hozzá, mert annyira sötét vagy ezen a tére corvival együtt hogy az már fáj.
Látszik hogy csak nethuszárok vagytok, egy percet sem töltöttetek fán lessátorban kotló ill. fiókanevelő ragacs fészkétől néhány méterre.
"egy kotló, a tojásaival vagy fiókákkal lekötött madár könnyű préda lenne a táplálékot kutató idegen hímnek" Akkor nézzük: Néhány fajt kivéve a ragacsok legtöbbje mozgó, a sólymok meg szinte kizárólag repülő zsákmányokban gondolkodnak, de egy jól álcázott fészekben, rejtőszinezettel mozdulatlanúl ülő tojó...szóval....? De amelyik nem, pl. egy ölyvről el tudja ezt valaki képzelni? :) Az ivari különbséget viszont előbbi és utóbbinál is jelentősek! Ha meg egy "erőszakosan" fészkelőhelyet kereső madárban gondolkozunk, akkor is gyenge lábakon áll ez a dolog. Kevés kivételtől eltekintve akik esetleg tavalyi fészküket javítgatják, az összes ragadozó új helyen újat épít, tehát nem szembesül azzal, hogy egy már fészekben ülő társától kéne elfoglani véres harcban. Azokról nem beszélve (vércsék) akik eleve más fajú madarak elhagyott fészkében költenek.
"A hím is préda lehet a tojónak ha a fészekhez közelítve nem megfelelően "csenget" a bejáratnál"
Egyértelmű, és??? Minden más ragadozó és fészekrabló is prédája lehet! Ez még nem ok a méretnövekedésre... A énekesek (főleg a varjak, gébicsek), papagájok, tyúkidomúak, gázlófélék..szintén rendkívűl agresszívek költés idején! Legtöbbjük az élete árán is védelmezi fészekalját, de ettől tojóik nem lettek méretben nagyobbak!
Én azt gondolom ,hogy a tojó azér nagyobb ,hogy mert betakarhassa az ő nagyobb felületével az összes tojásait a kotlás idejében .Meg később ,hogy a kikelteket óvhassa pelyhes korukban.
Ez esetben felmerül a kérdés, hogy ez miért csak a jobbára madarakkal táplálkozó fajoknál ilyen kirívó (héja-, sólyomfélék)? Ha ez ennyire fontos szempont, ölyveknél, kányáknál, stb. is ugyanilyen fontos kéne, hogy legyen (és akkor még csak a ragadozók, és azok között is csak a nappaliak között maradtunk...).
nagy.csaba
Azok a tojók maradtak életben amelyek méretükkel ,erejükkel meg tudták védeni magukat, ezáltal a fészekaljat , tovább örökítve génjeit.
Ez azt feltételezi, hogy a nagyobb tojókkal bíró fajok fészekalját nagyobb veszély fenyegeti, mint a többiekét - máskülönben miért volna szükség nagyobb védelemre? Vagy ami ugyanennek a másik oldala, ha a nagyobb méret kell a szükséges védelemhez, hogyan maradtak fenn a csak "hím-méretű" tojókkal bíró fajok?
egy kotló, a tojásaival vagy fiókákkal lekötött madár könnyű préda lenne a táplálékot kutató idegen hímnek.A hím is préda lehet a tojónak ha a fészekhez közelítve nem megfelelően "csenget" a bejáratnál.
Semelyik ragadozómadár fajnak nem "prédája" fajtárs (elejtendő zsákmányállata). Territoriális, szociális riválisa igen, de míg ez utóbbi valóban szelekciós tényező, az előbbi gyors út a kihaláshoz...
Csodállak, hogy van türelmed ennyit írni!Nekem nincs t, ezért a dilemmádat nem oldom, de megnyugtatlak, van rá válasz. Olvass el néhány solymász évkönyvet, jó cikkek vannak bennük a témáról olyan emberektől, akik a természetben látták amit leírtak, nem csak olvasták.. Mellesleg a forrásod is megbízhatatlan.Annyi zagyvaságot összehordtál hogy nem méltó a válaszra.
Bocs de itt egymás mellé beszélünk...Mondod, hogy nincs logika!, majd mondod ezt:
"Azok a tojók maradtak életben amelyek méretükkel ,erejükkel meg tudták védeni magukat, ezáltal a fészekaljat , tovább örökítve génjeit"
De én a kezdetekről (azaz a feltételezett kezdetekről) beszéltem (((ha volt egyáltalán evolúció)))!!..Amikor is rájuk ill. kb. az összes egyéb madárra, meg az emlősökre is jellemző erőteljesebb hímfölényt feltételezve! /mert ha nem, akkor meg milyen alapon nem..?/ Hogyan indulhatott ez el ebben az irányban?? Mert ha kezdetbentegyük fel, hogy hajlamánál fogva egy fészkén ülő tojót tudott zsákmányolni a hím és ezt rendszerben, akkor ez nem lehetett az a visszacsatolás a faj számára, hogy a hím példányok legyenek egyre kisebbek és kisebbek, hanem a sikeres zsákmányolása egyre erőteljesebbé kellet volna tegye őket! S ez tartott volna mindaddig amíg ki nem pusztítják egymást! De nyilván nem így történt!! Olyan meg nincs, hogy ok nélkül magától"..méretükkel ,erejükkel meg tudták védeni magukat, ezáltal a fészekaljat , tovább örökítve génjeit" Ehhez eleve rendelkezni kell egy erőfölénnyel!
Az egésznek szerintem az a leggyengébb pontja, hogy ha feltételezzük, hogy fajon belül a kisebb-gyengébb az erősebb-ügyesebbnek zsákmányállata lehet, akkor ez költés időn kívül is elég komoly probléma! Annak ellenére is, hogy költés időn kívül keveset találkoznak, de mindkét ivar vadászmadár, s a revírjük előbb-utóbb találkozik.. :-P
Végül is ezek csak és kizárólag az én dilemmáim, senki se vegye komolyan! :)
rámég ki kellett volna pusztulni a fajnak,.. ill. az ehhez hasonló fajoknak...(?) :-P
Miért is? Nincs logika abban amit írsz. Az evolúció ugyanis úgy működik, hogy az alkalmasabb egyedek maradnak életben. Vagyis ha egy hím kisebb és gyengébb, nem fog nagyobb, erősebb példányra támadni.
Azok a tojók maradtak életben amelyek méretükkel ,erejükkel meg tudták védeni magukat, ezáltal a fészekaljat , tovább örökítve génjeit.
Ezt a "fürgeség" kérdést a zsákmány állatok fürgesége..kicsiségére gondolva mondtam, persze a konklúzión nem változtat... Továbbá bevallom, hogy ezt nem én találtam ki, hanem vagy pont e topikban vagy már valahol régebben olvastam.
Amit írsz nagyon markáns dolog és valószínű, hogy megfigyeléseken alapuló igazság is!
A dilemma csak az, hogy mindez hogyan fejlődhetett ki? Ha ugyanis kezdetben a tojó volt kisebb, vagy akár ugyanakkora, akkor az "egymás zsákmányállata" alternativa miatt rég ki kellett volna pusztulni a fajnak,.. ill. az ehhez hasonló fajoknak...(?) :-P
A fürgeség tévedés. Egy tojó is van olyan fürge mint egy hím.(gondoljatok bele, az embereknél sem a kicsik azok akik a 100 m síkfutásban a bajnokok, hanem a nagydarabok.)
Az ok egyszerűj: egy kotló, a tojásaival vagy fiókákkal lekötött madár könnyű préda lenne a táplálékot kutató idegen hímnek.A hím is préda lehet a tojónak ha a fészekhez közelítve nem megfelelően "csenget" a bejáratnál.
Talán még azzal is összefügghet, hogy fiókanevelés idején kezdetben a kisebb (esetleg fürgébb) és aprítottabb zsákmányállatok beszerzése előnyösebb, amiben jobban fényeskedik a hím. Ahogy növekednek később a nagyobb darabok a nagyobb méretű zsákmányokból, amihez meg a tojó fizikuma van képben...
Nem tudni, hogy ragadozó madaraknál miért a tojók a nagyobbak. Elméletek vannak rá. Például a fürgeség. Lévén minél kisebb a test az adott fegyverekhez képest (karmokhoz és csőrhöz) annál hatékonyabb az üldözés. A fészekhez hatékonyabban szállító kisebb testű hímeket meg jobban preferálták a tojók. Ezt alátámasztani látszik a tény, miszerint a madarakra vadászó fajok között nagy a kétalakúság (sólyomfélék, héjafélék), emlősre vadászók között kisebb, dögevők között meg szinte nincs is. De lehet, hogy a szülők nagy méretkülönbsége a szélesebb zsákmánylista miatt bizonyult hasznosnak. A kisebb szülő a fürgébb zsákmányok idején hatékony, a nagyobb szülő meg az erőből fogható prédát is szállítani tudja. Ez esetben csak véletlen, hogy épp a tojók mérete nőtt. E miatt szeretik a solymászok is inkább a tojókat. A kisebb hím ugyan fürgébb, de a nagyobb tojóval nagyobb zsákmány fogható.
Kedves solymászok! Lenne egy általános, és elég laikus kérdésem: miért van az, hogy a ragadozómadaraknál jellemzően a tojók nagyobbak, mint a hímek? És ha erre az a válasz, hogy azért, hogy a hímek, akik a táplálékot szerzik, fürgébbek legyenek (én így gondolom, de lehet, hogy tévedek), akkor miért van az, hogy a solymászok mégis a tojókat részesítik előnyben?
Madaraknál általános tünetek az étvágy csökkenése, a fogyás, gubbasztás felborzolt tollakkal, tüsszögés, orrfolyás, nehezített légzés, stb. A tünetek attól függnek, milyen szerveket/szervrendszert érint a betegség.
Én elég messze hozzád, de a Balaton-felvidéken vannak néhányan.Pölö Tapolca-diszel,Balatonalmádi, sorolhatnám.Keresd Őket az egyesület facebuk olldalán
