Mellesleg ha már itt offolunk: nekem a holtágak részleges megnyitása tetszene. Valami olyanra gondoltam, hogy az alvíz felől megnyitni őket, akár csak egy kis zsilippel is. Nem gondolom, hogy az árvíz levezetésében komoly szerepe lehetne ennek a tározó kapacitásnak, de hogy turisztikailag "jó bót" lenne, az tuti. Békés és Szarvas "belvárosába" is bevezet egy-egy holtág. Ha tudod, hogy hol kell átemelened a hajód a gáton, és végigvonszolni, akkor csodálatos sétahajókázáson vehetsz részt. Csak ehhez rendszeresen frissíten kéne a vizüket, meg egy-két lépcsőt (ne adj isten sólyát) ki kéne építeni, és táblákat kirakni a túrázóknak.
egyébként nem a te hibád, hanem a cikkíróé, mert nyilván szakmai körökben a történet bizonyára közismert, nodehamár kiteszik a netre, a laikusoknak írhattak volna 1-2 mondatot.
Jaj, bocs! Én több cikket is elolvastam, de csak ezt linkeltem be. Csökkent a hajóforgalom, elöregedett a szerkezet, és 1985-ben elbontották. Emiatt ma csak magas vízállás mellett hajózható a folyó. Volt ötletelés a helyreállításra (szállítás, turizmus), de egyrészt nincs, aki finanszírozza, másrészt ökológiailag kérdéses, hogy szabad-e.
Tudom, hogy nem híd, de erről jutott eszembe, és biztos van "vizes" is a tasztaltársak közt. Nem tudjátok, hogy ez mi lehet?. A Körösön van, Kunszentmárton és a torkolat közt, nagyjából a "semmiben". Élőben egy kőszórással megerősített, mesterséges sziget, a közepén és a balparton látható két valami meg olyan, mint ha egy félbehagyott, vagy lebontott duzzasztómű egy-egy darabja lenne. Volt itt valami, amit lebontottak, vagy esetleg anno vadul belekezdtek a csongrádi vízlépcső egyik műtárgyába? Tippeket is szívesen fogadok, mert már évek óta izgat a dolog. Kétszer mentem el mellette vízitúrán, de nem jöttem rá.
A magyarcsanádi Maros-hidak kérdésében szeretnék némi homályoszlatást kérni. Amit eddig összeszedtem:
1) Közúti-híd: átadás: 1895 1940-ben véletlenül felrobban az aláaknázott híd 1957-ben a felszerkezetet leszerelik, az egyik nyílás szerkezete Zagyvarékasra, másik Szolnokra kerül Zagyva-hídnak
2) vasúti híd átadás: 1903 vasúti forgalom felhagyva: 1919 felrobbantva: ? 1945-ban az ártéri szerkezet Csongrádra kerül, ott 1986-ig szolgál a Tisza-híd szerkezeteként A mederhíd egyik nyílásának szerkezete 1960-ban átalakítva a Sajóecsegi Sajó-hídba kerül beépítésre
Elnézést, hogy csak úgy beledumálok, de frissebb forrást kellene használni.
Az érvényben lévő az 1/1999. (I. 14.) KHVM rendelet "A közúti hidak nyílvántartásáról és műszaki felügyeletéről"
A rendelet Melléklet-ében a Fogalommeghatározások
1. pont Híd: olyan műtárgy, amelynek a hídfőkre vagy hídfalazatokra merőlegesen mért nyílása két méternél nagyobb. Az ennél kisebb nyílású, illetve belső átmérőjű műtárgy az áteresz.
Ezt én is láttam, csak kicsit feljebb. Érdekes volt, hogy a Margitsziget mellett a budai ágban mentek felfelé, ahol normálisan nem lenne szabad. Ez miért volt? Így nem blokkolták a Jászai Mari térnél a hajóállomásokat?
Néztem a minap, hogy a Szabadság híd felsőbb részeiről, amik eddig fel voltak állványozva, szépen visszabontották az állványokat. Ezek szerint ott semmi komolyat nem kellett csinálni csak valami korrózióvédelmi dolgot? Szóval innentől kezdve az újranyitásig "csak" a pályalemezzel fognak foglalkozni? Vagy most jön valami hűdebrutál szerelés?
Így nevezik a kisebb vízfolyások v. a csapadékvizek elvezetésére szolgáló építményeket. Ezek a hidaktól, csak nyílásuk kisebb volta és szerkezetük egyszerüsége által különböznek s kettőjük között éles határt vonni nem lehet. A vasutaknál a 10 méterig terjedő nyílásokat még áteresztőnek s csak az ennél hosszabbakat nevezik hídnak. Kisebb, mintegy 1,20 méterig terjedő nyílásokhoz használhatók: a csőáteresztők (agyag, vas v. beton csövek) és a fedett A.-k. Nagyobb nyílásokhoz már boltozott vagy pedig ú. n. nyílt Á.-k épülnek. Utóbbinál az oldalfalak a töltés egész magasságára felnyúlnak és közvetlenül rajtuk fekszik a nyílást áthidaló fa- v. vas tartószerkezet.
Hát igen, erre utaltam én is, az összes kis vízmosás fölött átívelő fahidacska a definíció szerint völgyhídnak minősül.
Az persze esetleg leszűkítheti a keresésed, ha azt mondod, hogy a legkisebb olyan hidat keresed, ami közforgalmú úton van, de biztos vagyok benne, hogy így is lesz jónéhány amely kisebb a varasdinál.
Időről időre szoktak kiadni olyan országos kimutatásokat, amelyekben szerepel, hogy hány km autópálya, autóút, főút, stb. van Magyarországon. Ebben szokott szerepelni, hogy hány híd van. Ha csak az ebben a nyilvántartásban szereplő hidakat tekintjük hídnak akkor, persze sok munkával, esetleg a végére lehetne járni, hogy melyek völgyhidak és melyik a legkisebb...
A legkisebb hídra kaptam az útépítéses tpikban egy remek választ, miszerint a válaszadó kapubejárójánál, az esőcsatorna fölött átvezető, 40 centi magas, 160 centi hosszú híd az (remélem, az adatokat jól idéztem). De komolyan eddig a varasdi vezet.
Én ugyan messze nem vagyok hidas szakértő, de azért hátha segít:
A világ legkisebb hídjaira ezeket találtam egy angol nyelvű honlapon, de nem tudom, hogy melyik viadukt közülük: Usagawa, Japan, 204m Lingenau, Austria, 210m Novi Sad, Yugoslavia, 211m Puente International, Uruguay/Argentina, 220 /// Ponte Tancredo Neves, Brazil/Argentina, 220 /// Mooney Creek, Australia, 220 /// Agi-Gawa, Japan, 220 Rader Insel bruecke, Germany, 222m
Egyébként nem hinném, hogy könnyű lesz választ találnod erre a kérdésre, mivel a világ legkisebb völgyhídjait valószínűleg nem övezi olyan nagy világhír mint a legnagyobbakat. Ez abból is látszik, hogy a fent említett lista is erősen korlátozott ismeretekre vall az összeállítója részéről, hiszen például a veszprémi Szent István Völgyhíd is kisebb bármelyiküknél teljes hossza 185 m. (Ez persze nem is lehet másként, senki sem ismerheti a világ összes hidacskáját :)
Az általad említett legnagyobb völgyhíd, a Millau viadukt (2,4 kilométer hosszú, magassága több mint 270 méter) a világ legmagasabb kábelhídja, Franciaországban található és Tarn-völgy felett ível át.
Attól még, hogy folyó van alatta, lehet az viadukt. A Wikipedia szerint a Völgyhíd definíciója:
Viaduktnak vagy más néven völgyhídnak nevezzük, ha a híd hosszának csak kisebb részében vagy egyáltalán nem hidal át vízfolyást vagy valamely közlekedési eszközt, és elsősorban azért létesítették, hogy egy mély völgy fölött magas töltések építését elkerüljék.
Ahogy a képeket elnézem ez azért megfelel a kritériumoknak.
:(((
