Felkérésre kutatom a pesterzsébeti szlovákokat. Segítséget kérnék olyan személyektől, akik maguk is azok vagy ismernek szlovák gyökerekkel rendelkező egyéneket és hogy hol lehet dokumentumokat találni az 1900 előtt és után Erzsébetfalvára majd később Pesterzsébetre betelepülő szlovákokról (tótokról). Előre is köszönöm a segítséget.
Szanálni kezdték szúlóvárosom egy karéját . Eltűntek kedves kis családi házak ,és egészségtelen lakások, el a Fürdő, és Szálloda föliratú kupiféleségek ,eltűnt a csaknem süket illicch úrnak, a mozigépésznek otthona , el a földszintes elemi iskola, ahol még én voltam a legjobb számtanos , elteltünk Anger Ödön fodrászüzlete és Vörös úr szatócsboltja ,ahol kapuvári disznósajtot lehetett kapni, el a János utcai óvoda , ahol a költő Erdélyi József felesége volt az óvó-néni Mindent lebontottak ,s mindenütt panelházak épültek Csak egy maradt meg a régiből , a háromemeletes ZÁLOGHÁZ.Bevallom csúnya egy épület . De körülötte mostanában igen szép házak születtek .Kossuth Lajos szobra derűsen tekint rájuk.Nemrég sok évtized után, egyetlen zálogcédula nélkül , de kíváncsian bementem szülővárosom kitartó zálogházába .Most is , mint hajdanán tágasság, világosság , tisztaság jó puha csönd . Kedves hölgyek, számítógépek az üvegfalat megszakító ablakok mögött ,És a fölirat ? Kiváltás átírás... Ki-vál-ta-ni?!Brrr!Egyszer egy cikkemben-azt írtam róla :..zálogházi ige.
Emlékszem még 2010, be nagyon aktív volt, ez a Fórum.
Pesterzsébet. Az egyik dicsőség tábla az Ady Endre és a Kossuth Lajos utca sarkán látható. A másik dicsőség tábla a Kossuth Lajos és a Nagy Győri utca sarkán látható.
Valamikor , régen ,én is építettem, a fiamnak terep asztalt, de nem ilyen nagyokat A képen látható úri embert, még nem ismertem , később találkoztam a fórumos kollégával.
Pestszenterzsébeti Mi Konyhánk Egyesület Tessik Pál és dr. Ney Leó 1925-ben (más forrás szerint 1923, Dalos László szerint 1926 január 11) hozták létre az ingyen-ebédet osztó egyesületet. Szervezője Ney Leó helyi kereskedő volt. Az Erzsébet téren kb. a mostani illemhely helyén állt a a fabódé, ahol kezdetben egy tányér bablevest és húsz deka kenyeret osztottak a város éhezői részére. A nagy válság idején, a kiosztott ebédek száma meghaladta az évi másfél milliót is. 1928-ban a város polgárainak adományaiból felépült, a Török Flóri u.-i állandó épület, a Gólya utcával szemben. Az L alakú épületben1931-től már élelemmel, ruházattal, fűtőanyaggal, és pénzzel segítették a rászorulókat. Az egyesület 1941-ig létezett. Maradék vagyonát 1943-ban vették számba.
Üdv ,én 1960-ig a 11-ben laktam.Most a felességemmel ,a sulival szembenéző ,négy emeletes házban lakunk, több mint 30-éve, A településünk történetét Facebookon íróm, a Pesti csoportokba.
Szeretnék segítséget kérni a feltöltött képemmel kapcsolatosan. Abban szeretném, hogyha segítenétek abban, hogy ezen a képen, amikor még Erzsébet Áruház néven működött az üzlet, akkor itt, ezen a régebbi képen a nagy sárga cső mellett, a Herta mellett régen működött narancssárga színű táblás kisebb üzletnek?
De jó! Én 70-78-ig jártam ide, a Bory Laura nekünk magyart tanított, a Juhász a Fizikát. Székely Béláné volt az osztályfőnökünk (Éva néni) Ő tornát tanított, sajnos egy pár éve temettük el. A temetésen ott volt Juhász tanár út, Margit néni a gyakorlati tanár, Gabi néni történelem tanár, így hirtelen Ők jutnak eszembe. Meg jó pár tanítvány, és viziúttörő csapattagjai, tanítványai.
