Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Pontosan, ahogy mondod. Én is a fehérvári útról vonultam. A Fővárosi Művelődési Házban volt a gyülekező. Már ott elkezdték a nevelést. Hányingerem volt az idegességtől és a félelemtől. Emlékeim szerint buszokkal vittek ki a Kelenföldi pályaudvarhoz. Ott zárt (katona)vonatokra vezényeltek minket és úgy mentünk le Lentiig. Már alkonyult. Ott már vártak minket a csapatszállító járművek. Felparancsoltak minket és be a laktanyába. Ide-oda verődtünk, leestünk a padlóra, a fékezéskor neki a plató elejének, a végén minden összekeveredett, volt aki átkozódott, volt, aki nevetett kínjában. Arra emlékszem, hogy mentünk a gyenguszra és civil ruha leadás zsákokba-megcímezni haza, kiabálás, parancsolás, fegyelmezés, gúnyolódás, stb. Orvosi vizsgálat, pucéran fertőtlenítő por előről és hátulról, aztán a századokhoz kellett menni. Ott kaptam az első "pofont" a tiszthelyettestől, mert tisztálkodni szerettem volna. Később, mikor felkerültem a gyengélkedőre a srácok mondták, hogy direkt kiabáltak és ijesztgettek minket, mert már hullafáradtak voltak ők is, és "bosszúból" így vezették le az idegességüket. Egyébként rendes srácok voltak. (Elnézést, ha az emlékeim részletei néha pontatlanok!)
89 augusztus végi bevonuló vagyok én is. Két hónapot töltöttem ott, az alapkiképzést a felderítő századnál, utána sikerült protekciót szerezni szüleimnek és a gyenguszra kerültem konyhásnak. (Úgy emlékszem ketten lettünk odavezényelve alapkiképzés után, a másik srác gépjárművezető lett) Én osztottam a kaját a betegeknek és alegység ügyeletet adtam. Jó srácok szolgáltak ott, mindegyikük csókos volt, mint én, csak nekem picit nagyobb volt a hátszelem, mint nekik. Ott nem bántottak minket kopaszokat, de azért ami jár, azt mi is megkaptuk (kanalazás) ill. takarítás, ugráltatás, stb. Az már semmiség volt a kiképzéshez képest, szinte haveri kapcsolatban voltunk ott mindenkivel, még a parancsnok is egy közvetlen, barátságos ember volt. Aztán engem október végén Zajdáról visszavezényeltek Budapestre, Budadélre.
Nagyon régen voltam itt, sajnálatos kényszerű dolgok miatt, így most csak röptiben írnék pár sot válaszképpen, a restanciámat letudni.
Először is "GÉPÉSZMÉRNÖK"-nek (Szatmári István) volt bajtársamnak írnám, hogy a 2175, 2176, 2339, 2836. kérdésre válaszolva küldtem neki a 2939. válaszomat, újabb hírem efelől nincsen. Kiss Laci jó srác volt, értelmetlen halála akkor is nagyon megviselt, mivel én is 16 éven keresztül motoroztam. Nyugodjék békében...............
4130. levelét nyugtáztam, köszönöm a 2466. levélben a listát is.
Keresném viszont "Kerényi Nándor"nevű katonatársamat, aki 1965.-ben a MOM-ból vonult be mint én, feltételezésem szerint egyidősek lehetünk (1947), szintén Zajdára sikerült utaznia, de másik alegységhez, (én felderítőkhöz kerültem, UHK szakasz, H-01-29 forg.rendszámú UHK), feltételezésem szerint osztálytársam volt 6-7-8 osztályban a XII. Márvány utcai iskolában, "Kernyák" becenéven pontosan mögöttem ült, jól focizott, sokat rúgtuk a bőrt együtt osztálymeccseken.
Édesapjának akkoriban fogtechnikai laborja volt a Tartsay Vilmos utca sarkán, és lehetséges, hogy az ipart mint fia folytatta. Namost, ha nem így van és kapufát lőttem, akkor előre is elnézést kérek tőle, de ha bingó, akkor várom levelét a fenti email címemen. Előre is kösz................
"Sánta Kutya (SK)"3610. levelére reagálva küldök képeket, hogy 1967. nyarán nevezett Kerka-patakban akkoriban még volt víz rendesen, hal is volt, és jobb esőzések idején, ki is öntött!!!
A fotókon a felderítőszázad egy része látható, a másik fotón én............
Harcászati kiképzés szünetében, némi fürdőzés közben, csak úgy szabadon......................
Én tíz évvel elöbb voltam ott.Akkor még szigorúbb volt ott az élet.Egy tv volt az alagsori KISZ- klubban egy fekete -fehér.De oda kopasz nem nagyon tehette be a lábát.Esetleg takaritás céljából.Akkor jutalomból megnézhette a híradót.De ha jöttek az öregek, filmet nézni át kellet adni a helyet, és kivonulni.
Írtál a kantinról. 83-ban még megvoltak a hölgyek akik kiszolgáltak. Sose felejtem el hogy a világ legnagyobb és legfinomabb krémeseit ott vettem 5Ft-ét! Volt hogy potyára mentem, mert elkapkodták.
Amúgy a laktanya élete érdekes volt, mert amikor elment a hivatásos állomány haza és csak az ÜTI maradt, akkor indult be az élet a laktanyában.Más helyen csak csoportosan hagyhattad el a körleted , itt este felé elég sokan "tébláboltak " egyik körletből a másikba, TV-t nézni, kantinba vagy edzőterembe, fürdőbe; mindenki élte kis esti életét. Főleg az "öregek" és a "gumik", a "kopaszoknak " még kötelező volt az alakzatban járás.Emlékeim szerint a vacsora az amolyan fakultatív program volt, sokan nem mentek (főleg öregek!), inkább szereztek vagy kaptak valahonnan kaját.Rám is igaz volt.Volt olyan körlet, ahol már színes tv volt (1983-at írunk!) és a kedvenc esti műsor 7-től fél 8-ig az osztrák tv-n a Tom és Jerry volt.A jugoszláv TV horvát adásán magyar felirattal ment a Battlestar Galaktika, a magyaron meg a Ki mit tud? volt abban az időben. Estefelé kicsit lazább volt a laktanya, valószínűleg azért mert cserébe fél évente csak egyszer mehettél haza ha mehettél. És ezért lehetett VILMÁ-t és IRMÁ-t kiabálni. De az egy másik történet, nemsokára megírom mi történt 1983 augusztusában egy héttel a leszerelés előtt.
Egy kicsit vissza ,úgy 1oo méterre a város felé. A vasúti sínek innenső oldalán.Az állomás az út másik oldalán van.Ott müködött a Gödör nevü kocsma .Vagonozáskor be - be surrantunk egy kis piáért.Veszélyes volt, mert a tisztek is ott piáltak.
Én úgy tudom, Radics Péter a hatvanas évek vége felé volt Zajdán.A megáradt Kerkához vezényelték ki .Egy bajtársát elsodorta az ár.Őt kimentette, saját magát már nem tudta.Ezért állitottak neki szobrot,Tavaly jártam Lentiben,és láttam ki van állitva a fürdő felé vezető út mellé.A vasútállomással szemben.
És az IRMA ? Kik üvölthették? Úgy látszik ez régebben is szokás volt. Meddig létezet ez , és csak Lentiben volt ilyen?
Radics Péter történetét ki ismeri.Én csak annyit tudok róla hogy vízbe fulladt , de mikor és milyen körülmények között azt nem ismerem. Na meg annyi hogy vigyázz lépésben tisztelegve lehetet elhaladni a szobor előtt, ami pont az üti szoba előtt volt.
1983 februárjától egy évig voltam a laktanya lakója, mint kiképzett harckocsi rádió műszerész.Augusztusban volt egy érdekes sztori.Arra vagyok kíváncsi hogy valaki emlékszik még a VILMA és IRMA emlegetésére és hogyan történt?
Én abba a szerencsés csoportba tartozom , akinek még 94-95 ig adódott lehetősége megtapasztalni a lenti laktanya szépségeit a családom felmenői után, mivel apám 66-68- ig, a két nagybátyám pár évvel. korábban teljesített szolgálatot.
Bajtársi találkozó volt 2o17 szept 27-én Lentiben. A Fegyveres Erők Napján,Volt ott valaki ?Irja meg,mi volt.Találkozott e ismerőssel.Én 2o16- ban voltam ott,de ismerőssel nem találkoztam
1989 augusztus - 1991 február. 1 év: Felderítő század (Bögi Géza hadnagy - szd. pk.), majd - fél év: kertészet (ellátó század). Dandárparancsnok: Sütő Tamás alezredes (akkor ez volt a legmagasabb rang a dandárban). A Felderítőknél volt a "rettegett" Nyikos őrmester. (Esetleg emlékszik rá valaki?). Most kinek a tulajdonában van a laktanya, és mire használják?
Eszembe jutott egy név és egy becenév. Varjasi Sándor, és a Hegyi ember...két külön személyről van szó és fogalmam sincs miért jutottak ők most eszembe de velük egy körletben laktam. A Hegyi valahol a Bakonyban lakott...Azért volt hegyi.
Nincsen facem de itt is egész jól el tudunk sztorizgatni úgy látom , a vicc az egészben hogy a mai eszemmel még annyira sem venném komolyan mert ahogy így láttam ,átéltem, ezt azt az életben azóta még értelmetlenebbnek tűnik az egész..Persze vannak snittek amikre jó visszagondolni de ezek nem a Főnőkségen múltak. Volt valami duma is :ami kerek azt vinni ami szögletes azt gurítani?...Vagy valami ilyesmi. Nagyon komoly feladatok is voltak: Ősszel visszaragasztani a leveleket a fára..Szerintetek a mai gyerekek egyáltalán a behívót átvennék?...Mert hogy be nem vonulna egy sem az tuti biztos...és most jön a legmelegebb rész. Igazuk is lenne.
És tényleg most hogy így mondod valóban ez rémlik.De hogy létezik hogy te sokkal előbb voltál ott és mégis így emlékszel?..A folyosó végén voltak ahogy mondod a mi századszintünkön.Király vagy.
