A felsoroltak közül a foxinál egyik sem mutatkozott az 100%. Ő megszaglászta az enyémet vagy 2x aztán nem igazán foglalkozott tovább vele. Viszont az enyémnél ez a meredt nézés az volt. Amikor a kicsi ugrált barátnőmre, konkrétan a fejével is követte a fel-le mozgását. Már ott feltűnt, hogy nem lesz egyszerű a dolog. Egy másik dolog, amit még nem írtam. Amikor a az enyém elkezdte szaglászni foxit és kezdett átmenni egy kicsit "durvába" a mancsát is rátette a hátára. Ezt 2x is eljátszotta.
Az is tény, hogy a kutyámnak és nekem is kell még mit tanulni.
Azt figyeld meg ha valameyiken egyiket latod a felsoroltak kozuk, all-e a szor hatan, nyakan, vagy ha enyhen remeg az inye-teste, az orrlyuka kitagult, meredten nez a masikra, merev testtartas. Ezeket latod akkor veresen komoly, nem jatek.
Ebben az esetben tényleg nem tudom eldönteni. És amit vau1111 is mondott ez van bennem is. Mármint az, hogy nem tudom, hogy ez az egész tényleg csak durvább játék lenne, vagy nem. Az biztos, hogy a kutyám igazi nyáltengerré változtatta a foxit annyira beindult a termelése. :D
A foxi megadná magát az egyszer biztos, ugyanis a szaglászások utáni "keményebb" orrbökdösés után már feküdt és ilyenkor jött elő egy kisebb vonyítás. Azon is gondolkoztam, hogy legközelebb elviszem(elvisszük) közösen sétálni egy még nem ismert terepre, hogy akkor mi a helyzet.
Egy régebbi részlet, bár lehet már belinkeltem, nem tettem nyilvánossá mert egy adott beszélgetéshez készült eredetileg amelyet telefonon folytattunk ezért nem beszélek a videón. Viszont a leírásban összeszedtem mit akar mutatni.
És még egy fontos dolog, amikor összeengeditek a két kutyát halálos vétek nyugtatni, simogatni beszélni nekik, azt biztatásnak érezhetik a harcra. Csak és kizárólag annyi lehet a kommunikáció, ha kell leordítod a fejét, ha kell pofán vágod.
Akkor változott meg a hozzáállásom amikor a lányom spánielét kivégezték, az utódjánál újra előjött ugyanaz a klisé mint azt elsőnél. A spániel, legalábbis ők nem igazán akarták gyorsan megadni magukat, ráadásul más a testformája mimikája, és úgy vettem észre kritikus helyzetben ez igencsak rontja az életben maradás esélyét. Német juhásznál ez gyorsabb és látványosabb. Szóval nem tudom a pontos okát, mi a garancia ha én csinálom, talán az, hogy úgy rendezem el a dolgot ahogy a kutyák maguk teszik, és az, hogy vannak keretek amelyet én állítottam föl nekik.
Gondolj bele egy ekkora német juhász falka szabadon, kerítés nélkül, a szarvasmarhákhoz állandó hozzáféréssel, soha nem nyírtak ki borjút, tyúkot, nem jártak el vadászni, nem randalíroztak az utcán, nem ették meg a tejért járókat. Ugyanezt sokan mások állattartók nem mind mondhatják el, tudok olyan esetekről ahol border collie kigombolta a birkát, pedig a border inkább terelő mint a német juhász.
A póráz olaj a tűzre! Ha az ismerkedés hosszútávú kell legyen, kizárólag póráz nélkül szabad kezdeni. Ha a saját kutyádat nem ismered annyira, hogy nem tudod szóval leállítani, akkor az egész egy szerencsejáték. Pórázon még a legbékésebb kutya is morog.
Óvatos vélemény, de én rengetegszer látom, hogy amit a gazdik egymásnak esésnek és meccselésnek hisznek, az szimpla jóindulatú játék, és soha nem durvul el. Nem véletlenül mondom, az én kutyám tud csúnyán játszani, odakap, odacsíp, erőből megböki, stb. De tudom, hogy nem bántja a másikat, de persze rászólok és nem hagyom, a másik kutyának is vannak érzései (na meg a másik gazdinak is...).
Ehhez viszont ismerned kell a kutyádat, teljes mértékben. Ha van benned egy minimális kétely is, akkor nem szabad kockáztatni, és gondoloma kérdésed azért van, mert nem vagy biztos magadban.
Egyedül a kettőt egyelőre ne hagyjátok, amig nem látod mi van, csak felügyelettel. Ha a foxi megadja magát, akkor nagy baj nem lesz, max a foxi félni fog, de legalább nem szól vissza. Ösztönök, ösztönök, ha a németjuhász normális, a gátlások működnek, nem szedi szét a kicsit. Akkor van baj, ha nem működnek. Hosszú távon meg megszokják egymést, és a foxi is fellazul.
Hangsúlyozom, az egészet látni, érezni kell, a billentyűzet mögül felelős tanács itt nem adható.
Hallgatni szokott rám, de ebben az esetben olyan mintha kicsit lázadóbb természetbe kapcsolt volna. Nyilván először pórázon volt mindkét kutya és ha már ott valami ostobaságot csinált az enyém, azonnal intézkedtem, hogy azt bizony nem. Akkor egy darabig szépen el volt, utána megint lázadó lett. Egy kis idő után elengedtük a barátnőm kutyáját, hogy akkor az enyém abban a helyzetben, hogy viselkedik. Ott is ugyan az volt, hogy a békés lassú szaglászás átment durvába, majd kapott felé. Mikor a kicsi lefeküdt már akkor vonyított, pedig az enyém hozzá sem ért. Valahogy szeretném a békés, meccselés nélküli megoldást, mert a barátnőm szeretett kutyusa megsínylené. És ezt nem szeretném.
Még valami, sokan esküsznek a különböző összeszoktatós megoldásokra, működhet az is, de ha magukra maradnak többször tapasztaltam, hogy lejátsszák a meccset, sokszor katasztrofális eredménnyel. Ezért találom jobbnak ha én teszem, frissiben és azonnal.
A kérdés az milyen viszonyban vagy a kutyáddal. Ha te vagy a főnök akkor semmi gond. Te döntöd el ki tartozik a csapatba, én ezt úgy oldom meg, hogy behozom az idegent és lemorgom a sajátom ha próbálkozik, nem hagyom, hogy vitázzon velem nem tűrök egy pisszenést sem, ez a mostani kutyámnak elég ebből tudomásul veszi a tényeket. Volt régebben egy kemény kutyám ugyanezt csináltam vele, csak annyi különbséggel hogy jól meg kellett tépnem. Ha az idegen az agresszív akkor kérdés nélkül addig szorongatom amíg ellenkezik, akkor engedem el amikor megadta magát és már csak visít. Lehet durvának tűnik de a kutyák maguk is így csinálják, csak még durvább ha ők verekszenek, ráadásul nem biztos, hogy az az eredmény születik amit a gazda akar. A lényeg én teremtem meg először a csendet és a nyugalmat, de nem vagyok durvább annál mint ami okvetlen szükséges, vagyis ott akkor pisszenés sem lehet előttem egyik fél részéről sem.
Ez eddig mindig bevált jelenleg 9 kutya van a családban, egy kivételével mind szuka, és rend van, nem volt komoly verekedés köztük, a rangsorvitába nem szólok bele, de a durvulást nem engedem, ezt alapból nagyon jól föl tudják fogni a kutyák.
Mivel ez a legaktívabb fórumrész ezért ide írom ki a kérdést, hátha tud valaki mondani valamit.
Van egy 5 éves német juhász kutyám, aki 1 éves korában került hozzám, azóta szinte "társ" nélkül van. A barátnőmnek van egy 4 éves foxi keveréke (ivartalanított) és költözés miatt kellene neki egy hely és ezt csak nálunk tudná megoldani. A helyzet nehézsége az, hogy a kutyám nem igazán "szereti" a kistestű kutyákat. Állatorvosnál is kivétel nélkül csak a kicsiket "terrorizálja".
A közelmúltban lehoztuk a kis kutyust, hogy megnézzük, hogyan viselkednek. A kis kutyussal semmi probléma nem volt, viszont a a kutyám elég agresszívan ismerkedett a szép szaglászások után... és pl. amikor a foxi elkezdett a gazdájára ugrálni folyamatosan "kapott" utána. Nyilván egy találkozás édes kevés az összeszokáshoz, de valahogy kicsit békésebb első találkozásban reménykedtem.
A kérdés az, hogy van rá esély, hogy sikerül összeszoktatni őket? Azt tudni kell, hogy a kutyám eszméletlenül higgadt és nyugodt természetű, terápiás kutyának is megfelelő lenne. Ugyan ez elmondható a foxiról is.
Ha bármiféle információ kellene még a két kutyusról, akkor szívesen elmondom.
Az adott hozzászólás mezőn jobb oldalon felül látsz egy visszahajló nyilat. Ha ráhúzod az egérmutatót kiírja "Válasz" . Rákatt és akkor már arra íródik a válasz.
Pár napja(hete) történ eset melynek szemtanúja voltam egy benzinkúton. Szülők kisgyerekkel és spániel forma kutyájukkal időztek a parkolóban, egy kombi tankolt a csomagtartóban pedig egy német juhász, ők is gyerekekkel voltak és miután kiszálltak nyitva maradt a hátsó ajtó, a német juhász kiugrott és elkapta a spánielt, a gazda hiába ordítozott, gyorsan ledobta a pisztoly és próbálta elhúzni a kutyát. Miután leszedte a spánielről, a kutya a gazda kezében őrjöngött tovább, végül a gazdáját is megharapta, jól csöpögött a vér a kezéből. A gyerekek megrémültek a spániel eléggé húzta magát.
Ami engem igazán mellbe vágott, az az, hogy a gazda még a kutyát mentegette, hogy csak azért harapta meg mert nem vette észre, hogy már nem a spánielt tépi, és egy ilyen kutya előtt ül az autóban két kisgyerek rács nélkül. Mondjuk valóban nem a kutya a hibás, hanem a gazda.
A konzervtáp egyébként elég pépes, nem kell megrágnia. A ragadozó állatok általában elég nagy falatokat nyelnek le, a hús, csont, stb. nem rágható pépesre, mint pl. a kenyér. Plusz a zápfogaik sem pépesítésre, hanem darabolásra vannak specializálódva.
Pont párral alattad ott van, Rapid-V8, 74418 hozzászólása, videó, 6:12-nél. "igaz, hogy hurok van a nyakán, ezér már egyszer kaptam"... Na EZ a retriever póráz! Finoman marketingelt fojtó. Normálisan használva pont annyira hasznos, mint bármelyik póráz.
Tudomásul kéne venni, hogy azért, mert valaminek azt a nevet adják, hogy retriever, vagy kiképző, vagy mittudomén, azért az mégiscsak ugyan az, mint aminek kinéz.
Félreértés ne essék, a fojtónyakörvnek van létjogosultsága, szép is, szakértő kezekben hasznos is, csak sok "állatvédő" démonizálja, akik persze rábeszélnek a retriever pórázra, mert az aztán milyen jó.
A kérdésedre a válasz, hogy keress rá a fojtónyakörv használatára, mire jó, mire nem jó, mennyire vált be, stb. A retriever póráz pontosan ugyanannyira válik be, pont. Ráadásul mint a videóban is látható, kell hozzá egy bárhol megtalálható megfelelő erősségű kötél.
Sziasztok.Van valami tippetek mit csináljak a kutyusommal?Ő volt a legkisebb a testvérei közül, staffi és jack russel keverék mindent megeszik, sőt fal, és úgy néz ki nem nagyon akarja a konzervet megrágni, inkább lenyeli egybe,meg a tápot is.Kint a fa darabot rágja , de a kaját csak befalja.Lassító tál szerintem nem segítene.Köszi a tippeket
Köszönöm mindkettőtöknek, mostanában már nem sétáltatunk a vírusra va tekintettel.
A múltkor voltunk az állatorvosnál, és ott találkozott egy goldi-labrador keverék kutyuval, és eleinte kicsit mérgesen néztek egymásra, de utána belejöttek a játékba, a kicsi mindig lefeküdt amikor elkezdtek játszani, megadta magát. De ahogy láttam, élvezte mind a két kutyus.
Szeretnék megosztani a kutya neveléséről néhány apróságot, már ha valakit érdekel. Eddig nem találtam más leírást, videót azokról a bizonyos "apróságokról".
Várni kell, idővel kinövi. Az enyém anno a locsolórendszer csöpögtető csöveit, műanyag csapokat, és a gázcső műanyag borítását csócsálta szét. Ha adsz neki velőscsontot, az egy ideig lefoglalja, és a rágási kényszert is csökkenti. 2-3 éves korától már nem rág :)
Egyébként ha vele vagy, és előtted elkezd valami nem engedélyezettet rágni, szólj rá. Bár ez nem tuti ötlet, simán előfordul, hogy ha meg nem vagy ott, megint rágni fogja.
Akkor szerintem nem vagy könnyű helyzetben, bizonyos fokú rágcsálás természetes a kölyökkutyánál. Mivel egész nap egyedül van nem tudni, csak unalomból rág, játékból vagy kényszeres pl. valamilyen viselkedés zavar okán.
Első körben meg kéne nézni, ha vele töltöd a napot mondjuk hétvégén, de a szokásos reggeli foglalkozáson kívül csak légy mellette, ha odajön fogadd a közeledését barátságosan, de maradj passzív. Figyeld mi fog történni.
Ha a gazda mellett nyugodtan elvan, akkor gazdahiány, ha többször játékra akar hívni és esetleg utána áll neki rágcsálni valószínű unatkozik, ha nem számít neki ott vagy vagy sem akkor valószínű problémás a kutya, vagy nem alakult ki kapcsolat köztetek.
ui. nem vagyok állatorvos, ne vedd készpénznek , csak saját tapasztalatból mondom.
Nos nekem csak keverék kaukázusi hölggyel volt dolgom, de szerintem sok függ attól, hogy milyen hamar kerül a végleges helyére és mennyit foglalkoznak vele?
A kutya alig elmúlt 2 hónapos és már jött is hozzánk. Emlékszem pont március 15.-e volt és még olvadó de tavaszodó idő 2004-ben. Apám előtte vonult nyugdíjba így otthon volt és a kutya mint az árnyék követte mindenhova. Akkoriban nagyszülős örökségből maradt 2 kakas és tyúkok. Mivel azok nagyobban voltak és sokan félt tőlük és végül is ott nőtt fel. Később sem bántotta őket. Ahonnan hoztam még falusiasabb környezet volt. Sosem bántott semmit a kertben vagy udvaron. Viszont idősebb korában hatalmas gödröket ásott néha. Az egyre melegebb nyarakon így hűsítette magát le.
A lényeg az, hogy apám szinte állandóan a kertbe v. udvaron volt. Így volt neki társasága pl. nyáron amikor kifeküdt a napágyra akkor a kutya utánozta és mellette volt. De ha megfordult akkor a kutya a hátára feküdt a lábai az égnek álltak.
Majd jött az utód 2015 januárjában egy néme tjuhász hölgy. Előtte októberben született és a hidegebb idő miatt bent volt. Itt ahogy nőtt játék miatt elkezdte a locsoló kannát, műanyag dolgokat rágcsálni.
Nálunk is bent volt áprilisig, itt a PC előtti kerekes iroda szék lábát rágcsálta. Aztán kikerült a kertbe, udvarra. Itt a műanyag cserepeket, ládákat. Ahogy nőtt akár a párkányról is lehúzta. Ez a szülőházas dolog miatt volt, amiről egy kutyákkal foglalkozó ismerős kezdte leszoktatni. Csak Ő meg focista révén lábát törte, így az oktatás végét magunk vittük véghez. Így szokott le nehezen arról, hogy felugráljon mindenkire.
Későbbiekben 2-3 évesen még ha nem foglalkoztunk vele eleget akkor pl. kertben a kerti szerszámokat ellopkodta, kivette a levágott növényeket a kosárból vagy kerti pavilonban az ülőpárnát szétszedte, stb.
Most 5 évesen elmúlva már Ő is öregszik és kevesebb mozgással és odafigyeléssel is beéri. De korábban elég sok elvárást és törődést igényelt. De sokat komolyodott és sokkal jobban szót is fogad.
