....a LÉNYEG az, szerintem,(többszöri elolvasás után is!) hogy a kiválasztott (a 850-ből..) és ténylegesen használatba vett -sokszor tucatnyi -(és egyénileg elrendezett, egyszerübb v. nagy, komplikált setup) is fizikailag kezelhető, állva egy lábbal is, plána ülve két lábbal.. a klasszikus Hammondoknál nagyon nehézkes az ügy - amint szapora váltások kellenek, miközben a végtagok inkább a játékkaal lennének elfoglalva -persze ha valaki megelégszik csak mondjuk periódukénti v. 8-16 taktusonkénti egyszeri vállltással, azt ez nem zavarja- tehát korszak stilusfüggő is a probléma nagysága...
-modern klónoknál mindez elvileg megoldható lenne, vannak már részmegoldások, de részben gyökeresen átgondolni és esetleg öszzefüggő rendszerben minden szóbajöhető kivánságot JÓL megtervezni (és esetleg merészen egyes hagyományokat megtörni...- ha a főnök engedi!!- és persze pénzkérdés is, megéri-e a gyártónak-többnyire nem!)...ettól mi billentyüsök (nem csak hammondistákat érint a probléma!!) nagyon messze vagyunk.. itt még rengteg javitanivaló lenne, esetleg útttörő új részmegoldásokkal...-ezt napestig lehetne-pédákkal- több oldalon ragozni..
-a gitárosok lóhossznyi előnyben vannak, maguk tudják a dolgot szervezni, felépiteni, kombinálni, testre szabni, kezelni, stb.. és ezt persze ki is használják....
- ami a ló túloldalát illeti -külsős szemmel nézve van benne valami, de ha most összeirnám mindazt
a valójában gyakorlatilag aprólékosnak tekinthető szempontot, amiről olvashatok, amit hammondisták világszerte tárgyalnak, ami alapján válogatnak, nagy munkával modifikálnak, és komolyan vitatkoznak, - persze teljes joggal- azt hiszem túllépném még a 850-es számot is, és valaki más outsider ezt ugyanúgy a misztifikáció kategóriába utalhatná...szóval hamár ló, száljunk le róla némi megértéssel... -V.
Hammond - Novachord. Egy nagyon rendhagyó Hammond 1940-ből. Egy kisebb sorozatot építettek belőle. A világ első polifón szntetizátor, orgona?? Később több évtizedig készítették az egyszerűsített változatát S6 chord organ néven. Hangkeltésük nem mechanikus.
Ebben a gitárosok effektparkjában vs ergonómia szerintem is van valami első olvasatra. Bár ott inkább azt nem érteni, hogy kb 850 féle chorus, delay vagy flanger pedál közül melyik az igazibb chorus, delay vagy flanger. :) Szóval ott meg már bőven a ló túloldala is túl van misztifikálva.
..."Atsuko Hashimoto is szépen játssza, de valahogy a vibrátóval nem volt megelégedve....
...sorry, de az elemzésed nálam nem jön be....nem a vibrátó minőségével volt baja, -azt kiválasztotta saját elgondolása szerint, és nemigen váltogatta- hanem az időbeli váltás-kezeléséval kezelésével -még nem jött össze neki. Ugye van az a játékstilus-lehetőség -föleg lassu számoknál,- hogy az effekteket -vib.-leslie-perc.- s azok kombinációit igen sűrön, akár egyetlen frázis alatt váltogatása.-és persze megfeleő időzitéssel, ritimus passzolással
(a látszólag amorf, laza rubátónak is megvan a maga belső ritmusa, legalábbi JÓ előadóknál!) -Ez persze nem mindenki stílusa, a "nagyoknál" sem, és effektek szapora bevonása, s jó időbeli kivielezése nagy pluszmunkát-koncentrációt igényel! - (s mellesleg adott esetben pl. egy gyorsansebességreagáló Leslie-klónt, v. más raffináltabb dolgokat is) és egyszersmint sajnos küzdelmet a hangszer előnytelen ergonómiájával - ami szerinted a B-3 -nál elérte a történelmi kiforrott csúcsot és már jottányit sem szabadna változtatni...!
- ezt itt "otthoni gykorlás" ,(amúgy dicsérendő) szintjén látjuk- nem koncretérett, kiforrott produkció -okkulni lehet belűle- én nem tettem volna fel még a YT.-ra a nagyok mellé, (bár az sok valóban harmatgyenge produkció mellet jól hathat, a hölgy tehetséges és tudhat valóban "szépen" játszani...t tud az előadó azalatt összehozni kapkodó erőfeszítéssel...
-...pl egy rubato-kitartott akkord hossza zeneileg megfogalmazondó, és nem függjön atól,, hogy hány gombváltást tud az előadó azalatt összehozni kapkodó erőfeszítéssel...
Ez a fajta játékmód lehetőségei és határai-viszont - lássuk be- az előadó zenei képességein ill. szándékain túl az adott orgona ergonómiájától függenek szine teljes mértékban, és -sorry!- de az "autentikus" Hammondok itt sok kívánnivalót mutatnak fel, végül is nem erre lettek kitalálva. Ezen persze átgondolt modifikálásokkkal lehetne segíteni, de ezzel elvész a hangszer "autenticitása"! .( és persze hihtőleg viszonteladási értéke is csökkenne...)
- Egy ravasz e-gitáros,- aki állandóan elmerül a legkülönböző, nagyszámó effektek világában , minden látható külön erőfeszítés nélkül, -igen nagy gonddal tervezi meg és állítja össze technikailag a testre és programmra szabott effekt-boardját, amit aztán játszi könnyedséggael kezelhet, mig egy hammondosnak ugyancsak kapaszkodnia kell a kevesebb számu effektkészlet -esetenkén halmozott- kezeléséval.. - ,teheti, s egész iparág támogatja ebben, mig sajnos még egy úgymond modern orgona v. keybord, DP tulajdonosa még olyan gyermegded problémákkal küzd, hogy jól elérhetőek-e a kezelőszervek, sajnos a modern billentyűs iparnak a leggyengébb láncszeme az ergonómia, pedig csak józan parasztésszel kellne gongolkozni tervezőknek-és persze némi élőjátosi tapasztalattal rendelkezniük...
-persze már nyilván jócskán offolok, az igazi "autentikusokat" mindez hidegen hagyja, legalábbis a nyilkozatokból ítélve.. -V.
Szinte lépcsőszerű a fejlődés köztük. Joey tényleg a legélvezhetőbbé munkálta ki azon a San Francisco-i konc. felvételen. Nekem is az a legkellemesebb. Viszont egyáltalán nem is sejtettem, hogy ez nem tisztán az ő ötletein alapul mint feldolgozás.
Az egyik legszabb hammondos szám, The Good Life. Don Patterson talán Jimmy Smithnél is nagyobb hatású volt Joey DeFrancescora. Hihetetlen mennyi finom megoldás. Jellemző a lábbasszus, jobbkéz harmónia és balkéz dallam.
A játék, a balkéz és hozzá hangolt lábmunkát jól mutatja. Árnyalatnyival többet lábbasszusozik a minimálisan elvárhatóval, de a rövid lenyomások így is csak puffanást adnak a kézi basszusához.
Érdemes megfigyelni, az alsó manuálra nem húzza ki a 808-at, nehogy megpöckölje szóló közben. Egyszerű helyette hátul a drótokkal beprogramozni.
A fémszórás jó drága megoldás, és még a tengely is görbe lesz. Tapasztalatból írom. Nem kell azzal annyit szarakodni, csak a tengelyvég közepét kell jól megfúrni, hogy központos legyen a közepe a forgórésznek. De nem akarok itt senkit fárasztani a gépi forgácsolás részleteivel.
Nem dobom el, ha lesz hozzá kedvem meg időm, akkor foglalkozom vele. Fémszórással fel lehet rakni a tengelyt és akkor már csak csapágyat kell csinálni (meg a pajzsba egy új tartó gumilapot kivágni)...
És a bemaródással mi lett? Leszabályoztad? Én a lezli motornál átalakítottam golyóscsapágyasra a motort. Utána már lehetett feszíteni a szíjat az alján. Ez volt a főmotor a generátoron, vagy csak a beugró indító?
Eredetileg úgy gondoltam, hogy szinterbronzból csinálok új perselyt, de a tengely láttán inkább az amerikai motorból a rotort és a komplett első pajzsot áttettem...
Ilyen motortengelyt láttam már egy párat, ami ennyire el volt kopva. Általában a lezli dobrotor forgató fő motoré volt ilyen. Miből csináltál neki új perselyt?
jó régen írtam ide mert kicsit (kicsit?) hanyagoltam a Hammondozást, rendesen ki voltam, vagyok tömve munkával az eredeti területemen is. Most azonban jó pár hetet küzdöttem egy Hammonddal és szeretném az esetet leírni, nehogy más is így járjon.
L-100 orgona, nyávog. A reluktanciamotornak ez nagyon nem szokása, próbálták gyógyítgatni, de a helyzet csak romlott, már 3-4 perc bekapcsolt állapot után is nyávogott.
Elmentem megnézni: egy jó állapotban lévő, belebarmolásoktól mentes európai hangszer. A motor TG oldali tengelye viszont érezhetően lógott. A rugós kuplung levétele után a tengelynek kb. 1 mm-es kotyogása volt. Ezzel ott semmit nem lehetett kezdeni, tehát kiszedtem a motort és hazahoztam. Úgy gondoltam, hogy egy új szintercsapágyat kell csak esztergálni bele és rendben lesz.
Szétszedés után ez a kép fogadott:
Tehát nem csak a csapágy ment tönkre, hanem a tengelyből is lekopott vagy egy milliméter. Ez a hangszer tehát több száz órát járhatott sérült motorral. Megsérült az állórész is ahogy a rotor bele-bele húzott és a lecsiszolódott fémport a szellőzés benyomta a tekercselésbe. Az első pajzsnál a csapágyat tartó gumilap a túlolajozástól szintén tönkrement. Legegyszerűbb lett volna a komplett motort cserélni, de nem volt a piacon európai motor, belebarmolni viszont nem akartam a hangszerbe.
Az európai és az amerikai motor kizárólag a tekercselés menetszámában és huzalkeresztmetszetében tér el, tehát az eredeti motor tekercselését kellett sérülésmentesen megtisztítani a vasportól, hogy összeházasítható legyen az amerikai motor rotorjával és első pajzsával. Ez egy folyékony butángázos átöblítéssel sikerült.
Összeépítés után a motor szépen simán futott, az áramfelvétele 165 mA, a teljesítményfelvétele 33,7 W lett.
Mivel a motor gyártása óta a 220 V hálózati feszültség névlegesen 230 V, de inkább 240 V lett, a motor kapott egy 110 Ohm 10 W-os előtétet, így a tényleges motorfeszültség 220 V környékére áll be. Mérés szerint a motor már 160 V-tal is üzembiztosan működik.
Múlt szerdán beépítettem a motort és rendben működik.
A tulajdonos elmondta, hogy a „nyávogás” egy szállítás után jelentkezett. Ilyenkor nem az olajozás segít, hanem meg kell nézni, mi történt a motor környékén. Valószínű, hogy akkor a TG és a motor egytengelyűségének ellenőrzésével ez a közel katasztrofális meghibásodás megelőzhető lett volna…
Valóban műfajfüggő hangszer. A lakodalmas rock szerintem immunis rá.
Vannak a lágyabb általános popzenék, szalonzenék ahol már jobban elkél a Hammond hang. Ehhez sok szinti sem rossz, de egy ötoktávos szerintem a legjellemzőbb.
És a végén a hagyományos jazz, blues, rockzenék jellemzően kétmanuálossal.
Mindezek nem zárják ki egymást, akár lakodalmast, esztrádot is lehetne B3-mal nyomni, vagy Jimmy Smith-t multiszintin.
Szintin klassz orgonálásokat pl. Szebényi Danitól hallottam a Syrius Legacyban meg a Godfaterben.
Ill. az még a kérdés, ki mit zenél(t) ezekkel a modulokkal (is)? Ha vki lagzilajcsi nótákat hangszerelt át GM bankokból az is más. Ha vki csak rockot nyomott végig 4-5 hangszínnel (zongora, ep, orgona, esetleg vmi szinti, lead vagy fúvós) az is más. Szóval a többszáz hangú multifunkciós cuccok azért nem adhattak vissza olyan minőségibb szintet egy-egy dologban régen sem, mint egy testreszabható sampler vagy aztán célirányosan a Nord Electrok. (Szerintem)
Volt több jellegzetesen japán modulom. Mind jó, de az amerikaiak valahogy másképp szóltak. Yapánok tetszetősebben, Ensoniq, Emu nyersebben. De valahogy zenei környezetben feléledtek. A Suzik szintijei évtizedek óta csak követik más gyártók hangzását. GM1000, XE1, XK...
A VK nagy szám volt a maga korában. De zenekarban az XB-k is jól szóltak. Ízlés kérdése. Kit melyik szólítja meg.
A 90-es években mindenki nagyon gyermekded hangzást tudott csak előállítani bármilyen modullal vagy szintivel. Pláne az elején a 4-8MB-os wave ROM-okkal. Persze utána a 16-32 se lett gatyarepesztő. A kifejezett GM modulok pedig nagyon uniformizáltak voltak. Talán az Ensoniq cuccok és AKAI, EMU samplerek voltak említhetőek vmire. Persze mind külső fejlesztők hangmintáival, amik önmagukban se földi halandók pénztárcáinak voltak valók. Persze Tehtube ügyesen elvágta a gordiuszi csomót az ESi samplerekkel, hogy volt miről mintákat készítenie.
A lényeg, hogy Hammond modellezésre nem igazán voltak alkalmasak a preset romplerek. Szinti hangzás szólt bármiből is jó, de rendes zongorák, orgonák csak samplerrel voltak megoldhatóak (még nem feltalálták a VK7-et, majd később a Nord Electrokat!) Mai workstationökben sem hallom nagy durranásnak a Hammond rekreációkat. Sok mindent tudnak, de a lényeges soundok 20-ad rangúak.
Szerintem ezeket a virtual szinusz-generátoros drawbaros modulokat vagy a sample drawbar összetevős verziókat nem rossz elgondolás alapján hívták életre, a Hammond XM1-nek is volt egy aranyos bája (nemrég a demóit is belinkeltem), de az senkinek nem jutott eszébe, hogy pl. a B4 szoftver alá is inkább célhadvert építsenek vagy ismertebb gyártó megvegye a licencet, inkább magának farigcsált a Korg is CX3-at. Maradt a laptop + midi keyboard kombó másütt…
Szóval azokban az időkben tényleg elég nehéz lehetett mit választani, ami jó is és csak közelíthette az autentikus hangzást. (Talán a kivétel az EMU B3 és Vintage Keys, Classic Keys sample moduljai voltak.) Mára ez nagyot változott szerencsére.
