1055-ben megalakul a morva tartományfejedelemség (údělný kníectví), melynek központja Olmütz lesz. 1063-ban II. Vratiszláv cseh király Olmützön megalapítja a morva püspökséget. A 11-12. században az olmützi vár lesz a Přemysl-házi tartományfejedelmek székhelye.
A vár első említése a Kosmas-krónikából való. A krónikába a város neve mint Olomuc vagy Olmuc illetve az arab kereskedők által Olmjjz néven van feltüntetve. 1239 és 1246 közé tehetjük a város megalapítását. 1253-ban Olmütz királyi várossá válik, mely a magdeburgi jog szerint van irányítva..
"Nem mellesleg ezzel Szvatopluk "birodalmának" kiterjedése is jelentősen beszűkül, nagyjából a mai Horvátország és a szerbiai Vajdaság tartomány alsó részére,"
Ez már nagyon közel áll a déli morva hercegségről kialakult képemhez. Mondhatnám azt is, hogy ugyanaz.
Viszont az északi morva hercegséget még be kell lőni. Szvatopluknak ugyanis jóformán csak a németekkel volt dokumentált kapcsolata.
" Szvatopluk azonban így is uralkodni kezdett 870-től Karlmannvédnöksége alatt. "
"871-ben már Szvatoplukot is hűtlenséggel vádolták, Karlmann be is börtönözte"
"A morvák ekkor Szlavomírt választották fejedelemnek, aki azonnal harcba szállt Karlmann gondnokaival, Engilsalk és Wilhelm gróffal."
"872-ben maga Német Lajoskirály is részt vett fiával, Karlmannal egy támadásban"
"Végül a pápa közvetítésével megkötött forchheimi békeszerződés874 zárta le a konfliktust és 881-ig tartó békeidőszak következett. Metódot szabadon engedték, a morvák elismerték a Szentszék igényeit, Szvatopluk pedig hűséget és adófizetést ígért a frankoknak."
Nem a bolgároknak, nem Bizáncnak, hanem a frankoknak.
"Szvatopluk lett Karlmann törvénytelen fia Arnulf törvénytelen fiának,Zwentiboldnak a keresztapja"
" Követséget menesztettRómába az ügyben, majd a pápa Rómába rendelte Metódot."
"Szvatopluk békét ajánlott. Arnulf ekkor követeket küldött a bolgárokhoz, hogy ne adjanak sót Szvatopluknak."
Erős utalás a déli morávia létezésére.
Nem Bizáncba, nem a konstantinápolyi patriarcha.
"884-ben pedig a Rábától keletre eső területeket pusztította. Végül Tulln mellett, a Mons comianuson, III. Vastag Károly császár jelenlétében kötöttek békét, ahol Szvatopluk megerősítette hűségesküjét."
Tudod, hol van Tulln. És megint csak a frankoknak tett hübéresküt Szvatopluk.
a pecséten Jindřich Zdík (Henricus Sdiko) képmása, amint szimbolikusan áthelyezi a morva érsekséget ?Péterváradról Olmücbe. (a csehek úgy monják, "Szent Pétertől" a váraljáról származtatva vitte fel az olmüci várba Szent Vencelhez)
Jindřich Zdík 1131-ben szentelte fel a még építés alatt álló olmüci Szent Vencel templomot. Az érsekség áthelyezésével biztosították annak jogi folytonosságát, többek között püspökei sorában tartja számon Cirilt és Metódot is. Ez a "translatio regni", azaz a "morva korona" Csehországba való áthelyezésének, illetve jogállásának a "cseh koronára" való szimbolikus átruházásának egyik kiegészítő aktusa volt. Az egyházmegyék áthelyezése nyilvánvalóan több részletben zajlott le, azonban nehéz megítélni mennyire jelentett ez tényleges "hurcolkodást", illetve mennyire volt csupán szimbolikus aktus. Mindenesetre magyarázatot ad a jelenlegi morvaországi és a hajdani délvidéki Morvaország helyneveinek megtévesztő hasonlatosságára. Az áthelyezés ötlete, sőt annak szükségessége feltehetőleg magyar szabadalom alapján zajlott, amikor is a Magyar Királyságon belül áthelyezésre került a "nyitrai" egyházmegye a Délvidékről a jelenlegi Nyitrára. Feltehetőleg már ez sem jelentett fizikai hurcolkodást, csupán egy meglevő infrastruktúrába helyezték át az eredeti délvidéki püspökség jogállását s talán a "Nyitra" földrajzi elnevezését is. A "translatio regni" közvetlen kiváltó oka lehetett, hogy Könyves Kálmán 1110 táján megszüntette a bihari, somogyi és a nyitrai dukátust, melyekre a hajdani morva egyházmegyék még kapcsolódhattak, azonban a magyar államszervezetben nem volt tovább helyük. Ezek közül épp csak a nyitrai egyházmegye jogutódlása oldódott meg Magyarországon belül, a többit úgy néz ki, szemfülesen ellopták a csehek (modjuk úgy, privatizálták a morvák részét). A morvák persze nem tiltakoztak, hisz sosem létezett morva nemzeti identitás, sem morva etnikum, államiságukat pedig rég átvette Horvátország illetve a Magyar Királyság, saját közigazgatást hozva létre. Ezek után felmerül a találós kérdés: Hol volt I. Szent István királyunk fiatalkorában nyitrai fejedelem?
Köszi, Bene vitézt már régebben olvastam.:-)) Valóban vannak itt még kérdések, de talán már a szlavizmus és indogermanizmus nem annyira erőltettet, és ennek függvényében talán pontosabb eredményeket kaphatunk. Jó lenne!:-))
Nis-el kapcsolatos aggályaidat egyébként magam is fenntartom, ámbár más okok miatt. A források alapján ugyanis olyan kép bontakozik ki Metód, Wiching és Szvatopluk kapcsolatáról, hogy ezek hárman napi kapcsolatban lehettek egymással. Így azt sem tartom elvetendőnek, hogy Wiching (és Szvatopluk)valóban a fantom-Nyitrán, azaz Zimonyban székelt, Metód pedig a túlparton,(Velehradon), azaz Belgrádban. Velehrad elnevezéshez pedig tegyük hozzá a rend kedvéért, hogy először a 13.sz második felében bukkan fel így, mégpedig a cseh forrásokban.
Ebben a földrajzi felállásban is lenne logika, hiszen Zimony földrajzilag még Pannonia része, Belgrád pedig már nem. Metód érsekségének Pannonia feletti hatásköre így kimerülhetett abban a formalitásban, hogy Wichinget a pápa az ő alárendeltségébe helyezte. (Ettől persze még minketten bolgár területen szedték az adót.) Ez esetben az is elképzelhető, hogy Mocsárvárt is innen egy köpésre kell keresni. Nem mellesleg ezzel Szvatopluk "birodalmának" kiterjedése is jelentősen beszűkül, nagyjából a mai Horvátország és a szerbiai Vajdaság tartomány alsó részére, esetleg átnyúlt még Rastiszlav örökségeként Románia területére is.
Egyetlen gond van ezekkel a forrásokkal, amelyek napi szintű kapcsolatot feltételeznek a szereplők között, mégpedig az, hogy már nem korabeliek és Metód javára meglehetősen részrehajlóaknak tűnnek. (aki ellen a gonosz Wiching nap mint nap áskálódik és hol Szvatopluk, hol a pápa előtt próbálja befeketíteni)
ezt én nem merném megítélni, nagyon kevés a napra kész információnk a kor folyamatosan változó politikai erőviszonyairól
mindenesetre Szvatopluk halála kapcsán a fuldai évkönyv nem felejti el röviden jellemezni pályafutását, miszerint gyakorlatilag "politikai prostituáltnak" titulálja
Tavaly találtak zalaváron egy cserepet négy glagolita betüvel. A szöveg nem rekonstruálható, így azt sem lehet tudni, hogy milyen nyelven írták.
Mindenesetre egy jó érv arra, hogy Methód járt Zalaváron.
...az már bizony jó tavaly volt s tán igaz se volt :) állítólag arab dirhemeket is találtak arra, mégse járt ott Mohamed... a cserép amúgy sem datálható.
Lényeg, hogy az igazi Nagymorva birodalmi központokban (Pozsony, Nyitra, stb,, ahol Metód állítólag nem csak járt, de sokáig ott is tartózkodott, mégse találtak semmit)
Szvatopluk (a Drávától Nisig tartó tartományával) mégsem bizánci alattvaló volt, hanem kifejezetten a keleti frank királynak tett le többször hűbéresküt.
Miközben jogilag bizánci területen feküdt a "birodalma".
Szép indás-avar szíjvégek is voltak azok között a leletek között, amelyrel Nagymoráviát alpozzák. Meg állítólag nomád-magyar nyílhegyek is, akik szerintük felégették a szláv kulturális és hatalmi központot. Persze nem írják, hogy a "várfalon" belül vagy azon kívül találták-e ezeket :-)
Glagolita írástöredék azonban továbbra sincs sehol :)
A lényeg, hogy "Megale Moravia" elfoglalásával Morávia nem szűnt meg létezni, hiszen csupán egy szelet volt az egészből. Ezzel összhangban még jóval a magyar foglalás után is emlegetik az évkönyvek Moráviát és a Morvákat, végeredményben maga a DAI is ezt teszi.
A magyarok tehát nem döntöttek meg semmilyen birodalmat. Olyan meg nem is volt.
Már az alábbiakban is említettem, hogy ez a "Megale Morabia" kifejezés értelmezésén múlik. Erre a két szóra, annak is az első, azaz a "Megale" részére épül a jelenlegi történelemkoncepció szerinti Nagymorávia. Ezt túlzás nélkül így ki lehet jelenteni. A többi csak mese, illetve céltudatos ferdítés.
Arról van szó, hogy ez a "Megale Moravia" nem jelenthet többet, mint "Távoli Morávia" avagy "Felső Morávia". Szó sincs birodalomról, igazából keresztelt meg kereszteletlenre való felosztásról. Egyszerűen az egész korábbi Moráviának egy tartományáról, szeletéről.
A DAI szerintem nem mond többet, mint amikor mi pl. olyasmit írunk, hogy Erdély valaha Magyarország királyának uralma alá tartozott.
Felső Morávia pedig valaha Szvatopluk alá tartozott. (értelemszerűen a többi is, a többit viszont nem foglalták el a magyarok)
Felső Morávia déli határa viszont a Drávánál húzódott, és semmi köze ahhoz a Moráviához, ami ma Csehország területén van (még feljebbi Morávia:-)
Ír Trajanus hídjáról, Belgrádról, Sirmiumról egymás után, majd azon túl Szvatopluk birodalmáról. Bizáncból nézve Szirmiumon túl van Horvátország, meg a Dunántúl.
Egy kis jóindulattal hozzávehetjük még Dalmáciát, és a belgrádtól északra eső alföldi területeket.
Nade Nis-t semmiképp sem tudom Belgrádon túlra helyezni.....
"a kiterjedt ásatások ellenére nem igazolható, hogy a pozsonyi Várhegyen a 9. század végén bármilyen erőd épült volna. Egyelőre csak egy római burgus maradványait ismerjük innen, továbbá az Annales Altahenses Maiores ben 1052-ben Preslawaspurch ként említett vár jól keltezhető régészeti nyomait. De azon is érdemes lett volna elgondolkodni, hogy hogyan őrződött meg egy ilyen rövid életű hídfőállás neve a 10. század elejétől a 11. század közepéig egy olyan nyelvi emlékezetű közegben, amelyben a néhány nagy múltú, kelta-római kori helynévtől és földrajzi névtől eltekintve egyetlen magyar honfoglalás előtti helynév sem maradt meg!Mivel ezekkel a negatív bizonyítékokkal szemben egy etlen pozitív állítás sem fogalmazható meg, magától értetődően merül fel a kérdés, hogyha nem Pozsonynál, akkor hol állhatott az a vár, aminek neve nagy valószínűséggel Pannónia 9. század végi történetének egyik főszereplője, Arnolf király bizalmas embere és pannóniai helytartója (...imperator Pannoniamcum urbe Paludarum
896), a 884 óta a forrásokban többször említett Brazlav herceg nevével függ össze. Két választási lehetőség adódik: vagy egy olyan, egyelőre ismeretlen helyen épült várról van szó, ami a Brazlavra bízott területen belül, valahol a Dráva-Száva közén vagy a Dunántúlon található, vagy arról a településről, amit Arnolf 896-ban hivatalosan is rábízott, de aminek már korábban is tényleges ura lehetett: Pannónia közigazgatási és egyházi központjáról, Arnolf király pfalzáról, regia civitas Mosaburg, urbs Paludarum, azaz a Mocsárvárról. Arról a Mosaburgról, amit ReginoChronicaja 880-ban még úgy említi, mint castrum munitissimum, amely „helyet járhatatlan mocsárvilág veszi körül, ami azoknak, akik oda be akarnak menni, a bejutást nagyon megnehezíti”. Más szóval a védelmet ekkor még a szigetet körbevevő járhatatlan mocsárvilág adta, s az erődítés fogalma kimerül a kocsánytalan tölgyfatörzsekből készített egyszerű, vagy gyilokjárós paliszádfalas magas kerítésekben, amelyek a szigeten belül, annak egyes egységeit hat árolták körül. Csak a század végén, ugyanakkor, amikor a morva fejedelemségben is sorra épülnek az addig erődítés nélküli regionális központok körül a magyar veszély miatt s áncok, épült meg Mosaburgban is az a homokkövekbő l szárazon rakott köpenyfalú, fa gerendákból összerótt, földdel kitöltött rácsszerkezetű várfal, ami már biztosan Brazlav műve volt. Ahogy nem lehet kétségünk afelől, hogy 890-re Mosaburg királyi város, regia civitas lett – amit Arnolf király palotája maradványainak előkerülése óta szerencsés módon ma már régészetileg is igazolni tudunk –úgy nagyon valószínű, hogy az a település, amit 907-ben egyetlen forrás Brazlav várának, Brezalauspurcnak nevez, azonos a Brazlavra bízott terület legjelentősebb településével, Pannonia provincia közigazgatási és egyházi központjával, a herceg állandó székhelyével.
Ráadásul óriási gondok vannak a "Pannonia" kifejezés földrajzi értelmezésével is. Igazából senki nem törődik vele, mely korban mely forrás mit értett ez alatt, de legalábbis nagyon felületesen érintik a kérdést. Máskülönben aligha kerülhetett volna Pribina birtoka a Drávától északabbra :DDD
Megnyugtathatlak, hogy Nagymorávia földrajzi elhelyezkedéséhez elég azzal az időcsúszással számolni, ami azóta máig eltelt. Konkrétan azzal, hol vannak ma azok a helyek, amelyekről a források írnak.
Ettől persze még illene magyarázatot adni a magyar krónikákban levő évszámokra, na meg hogy pl. a cseh Dalimil krónikájában miért szerepel két különböző korban ugyanaz a Szvatopluk, stb., de itt megvagyunk enélkül is
