"Livius a naptárreformról."
A "Ki volt Klaudiosz Ptolemaiosz" topik 222-es hozzászólása nem különösebben ingerelte fel a csillagászokat. Pedig nagyon súlyos dolog Liviuszra és Numára nézve. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben "legendás" Numával és kérdőjeles uralkodási adatokkal lehet találkozni.
De ha neked van ötleted a Meton-ciklussal kapcsolatban (nehogy belinkelj valamit), szívesen meghallgatom.
Ugyanúgy jártál ezzel a verssel is, mint a Tacitusi Germania "felkantározott" szavával.
Azt hitted, hogy valamiféle anakronizmust értél tetten, pedig csak a magyar fordító túlkapása volt.
Itt is. Az eredetiben nincs szó zsupfedélről, borevésről.
Gondolod, hogy magyar fordításokból kell és lehet Ovidius hitelességét és eredetiségét cáfolni?
"Melyik római naptárra gondolsz?"
Kezdetnek jó lesz az ŐRLI, annak is két fajtája a Romulus, és a Numa. Azután továbbléphetünk.
Megmondom őszintén, egy kicsit forráscentrikusan gondoltam, hiszen a 908 ezer címmel nem fogunk megbirkózni holnap estig.
TOMIS BARBÁRAI KÖZÖTT
(Tristia III, 10)
...
Géták bessusok, és vad sarmata népek öveznek,
...
Két esztendeig is megmarad olykor a hó.
Oly nagy a szél dühe, hogy kőtornyokat is lesodorhat,
Nagy házak tetejét játszva a földre veti.
Itt a fagy ellen bő nadrág, suba védi az embert,
...
Hotdó-formáját megtartja az összefagyott bor,
S így nem ihatják már, -feldarabolva eszik.
...
Megdermedt a folyó s rajta ma LÓPATA döng;
Sarmata ökrök....
...
Kunyhók ZSUPFEDELÉT lángba borítja előbb.
...
Ős ugarát a paraszt szántani sem meri már;
...
Szőlő sem terem itt dús lombja-takart venyigéken,
Nem csorog édes must bőhasú kádba sehol;
....
Klasszika-FILOZÓFUSOK is jelentkezhetnek. Még nem kell a naptárhoz érteni...
Melyik római naptárra gondolsz?
A Numa Pompilius elöttire, vagy az utánira ?
Jé mégegy naptárreformer, ...
(bár szerintem Mózes is az volt, mivel bevezette a 7 napos egységetket).
No, akkor pár link, hogy olvasottabb legyél.
Amíg nincs érdeklődő, ismerkedjünk meg a korral...
Ritkán adatik meg az a szerencse, hogy egy kétezer évvel ezelőtti írástudó elvetődik a szkíták vidékére, és szakszerű leírást is hagy az utókorra. Vonalvezetőm Marót Károly: A kétezer éves Ovidius, 1958-ból.
I. sz. 8-ban Augustus császár a Fekete-tenger partján fekvő egészségtelen (sic!) klímálú kis kereskedővárosba - Tomiba - relegálta Ovit.
A lakosság főleg gétákból és szkítákból (IE nép) állt. A város vezető és nagykereskedő rétege a görögökből került ki. Ezt a nyelvet a helybeli barbárok [géták, szkíták] is általában beszélték. Latinul még nem sokan tudtak.
Szegény Ovi -mint írja, Tristia III.12 - csak jelekkel tudta magát megértetni.
Hiába a gondos neveltetés, a görög órák idején mindig influenzás volt szegény Rómában.
De okos felnőtt volt, és megtanulta a géták nyelvét. Ezzel le is szokott a mutogatásról.
Sokat szenvedett. Szenvedéseire igazából a szombathelyi (Sabaria) eltemetése hozott gyógyírt, annak ellenére, hogy Sabariát majd csak Klaudiusz császár fogja alapítani.
Még folytatom a naptárral is nehogy off-topiknak minősüljön!
Sebaj! Majd talán jön más!
A forráshelyzet nem könnyű, hiszen az első biztos író Publius Ovidius Naso.
Magyarul is megjelent műve a Római naptár [Fasti] a Helikon jóvoltából.
Ovidius a tudomány jelenlegi állása szerint Kr. e. 43-Kr. u. 17 között élt. Ezt leginkább önéletrajzából tudjuk...
Sajnos a továbbiakhoz nem tudok hozzászólni, nem értek sem a történelemhez, sem a csillagászathoz. Én csak egy kérdést tettem fel, ami - mint kiderült - tulajdonképpen off-topik is volt. Bocs.
Nekem a roman calendar keresésre 908 ezer találat jön be, tehát elég nehéz lesz áttekinteni őket. És a legtöbb ua.-zt ismételgeti, amit beírtam.
Tehát az origót kellene megtalálnunk, ki volt az első, aki szavahihetően írt a római naptárokról, és mikor? Egyetértesz a metodikával?
Jól beecsaptál a sűrűjébe, én lassabban szeretnék haladni. Kicsit felületes ismertetés, amit belinkeltél.
Azért találtam egy nekem tetsző mondatot is:
"After 1500 years of using the Julian calendar, people began to realize the vernal equinox, a fact of nature, had shifted from 21 March to 11 March, and the calculation of Easter had been thrown off."
Közben utánanaéztem az interneten, én ezt találtam itt: In Assyria and other areas of the ancient Middle East, the month was based on phases of the moon. This required adjustments of the calendar from time to time. The addition of an extra month in seven of every 19 years is still the basis for the religious calendar of the Jews. Mohammed forbade shifting from a 12-month calendar to a 13-month calendar, so the Islamic religious calendar still consists of a lunar year of 354 days. The result is that Islamic religious festivals shift through all the seasons of the year three times per century.
The Romans were superstitious and believed that even numbers were unlucky, so their months were 29 or 31 days long, except for February which had 28 days. The earliest Latin calendar only had ten months, but even with twelve months, the year would only have had 355 days. The Romans inserted a month called Mercedonius, consisting of 22 or 23 days, every second year.
E szerint mégis elbonyolításról volt szó, méghozzá azért, mert a páros számokat szerencsétlennek tartották a rómaiak.
Mindenesetre az a naptár, amit mondtam, nem római volt.
A sorrendiség az nem mindegy, hiszen az ősember először a napot tekinthette időmérő egységnek (elég egyszerű) majd a holdnapot [hónap].
A matuzsálemi korokat [pl.500 év] megért őseink életét valószínű még ilyen 29.53 napos "holdévekkel" mérhették. Jó sok időnek kellett eltelnie addig, amig rá nem jöttek a természetes napév lényegére. De ezzel kezdődött a baj is hiszen 12 holdhónap 354 és fél nap, míg a napév 365 és egy negyed. Ebből kellett naptárt csinálniuk. Hogy a hónap is de az év is stimmeljen.
Sajnos nem emlékszem, mikori, de nem modern. Az én fejemben az ókori Róma, vagy Spárta volt ezzel kapcsolatban, ezért kérdeztem. Persze biztos kezelték a szökőéveket is.
Arra emlékszem még, hogy az a kimaradó egy (ill. két) nap ünnep volt.
Mindenesetre ez volt a legegyszerűbb naptár, nem tudom miért kellett aztán elbonyolítani (persze sejtem, presztízsokokból, hogy a császár kedvenceiről elnevezett hónapok hosszabbak lehessenek, mint a többiek).
Úgy saccolom, hogy ez valamilyen modernkori naptárötlet lehet. Mivel az év nem 365 napos, ezért négyévenként nem egy, hanem két napot kellene kihagyni abból a naptárból.
Bocs, lehet, hogy nem ide tartozik, csak a naptárral kapcsolatban eszembe jutott, hogy állítólag olyan is volt valamikor, valahol, hogy (ha jól emlékszem) minden hónap 28 napos volt (pont 4 hét), és 13 hónap volt egy évben. Ez összesen 364 nap. A fennmaradó 1 nap pedig nem volt semmilyen hónapba, se héthez besorolva. Tök jó lehetett, mert elseje mindig hétfő volt. Tudsz erről, hogy mikor és hol volt ez?
Köszi a bizalmat!
Kezdeném a tananyaggal, amelyet sok helyen, (Lexikonokban) el lehet olvasni. Az idézet egyébként Schalk Gyula: Idők-korok-naptárak könyvéből van.
„Mai naptárunk a régi római naptárból fejlődött ki, amely a Hold járásához igazodott. Az állítólag ROMULUS, Róma első királya által bevezetett tíz hónapból álló 304 napos évben 29 és 30 napos hónapok váltakoztak. A hagyományok szerint később NUMA POMPILIUS király 12 hónapossá, azaz 355 napossá egészítette ki az évet úgy, hogy a tíz hónapos évhez hozzácsatolt 51 napot, mégpedig az év akkori elejéhez (martius) téve a ianuarius-t és a februarius-t.
Romulus éve hónapjai voltak: Martius, Aprilis, Majus, Junius, Quintilis, Sextilis, September, October, November, December; Numa hozzá adta a Januarius-t és a Februarius-t”
Egy ilyen alapos ismertető után bennem felmerült, hogy honnan származik ez a tudás? Ki a legrégebbi író, akinek műve, művei fennmaradtak a római naptárral kapcsolatban?
A különféle csillagászati topikokban a csillagászok elhatárolódnak a naptár tárgyalásától. Ugyanúgy a történelmi topikok hozzászólói sem érzik sajátjuknak a témát. Igy a szegény naptárkérdés a két szék között a földre ült. Arra vagyok kiváncsi, van-e mégis érdeklődő a több mint 50 ezer index olvasó között.
