Az interjú is úgy kezdődik, hogy nem értik, aztán azért kiderül, hogy mégsem olyan hülyék.
A riporter ezzel az indítással eleve meghatározza a riport irányát és stílusát, amely röviden: kisérlet a program lejáratására.
Bencze partnernek mutatkozik ehhez, bár helyenként nagy kegyesen elismeri, hogy ebben-abban talán van némi ráció.
Nem olvastam magát a programot, ezért nem is próbálok érvelni mellette, vagy ellene. Csupán az interjú stílusára és tartalmára reagáltam
Nevetni fogsz, de egészen a 3. fejezetig elolvastam, viszont odáig semmi érdemlegest, konkrétumot nem láttam. Miféle lényegi bírálattal lehet illetni egy ilyen rizsát? Mennyiben reális a jelenlegi , kiindulási állapothoz képest? egyáltalán figyelembe veszi?
BP elit-kerületei mindig is jobbra, a külsők meg balra orientálódnak. Ez szociális és ideológiai meghatározottság évtizedek óta. Ez a determináltság müködik az pártok deklarált irányultsága szerint.
Az aktuális programokat ma inkább nevezném választási igéretnek, vagy kampánynak, amelyek a mindenkori helyzetnek megfelelően eléggé pragmatikusan változnak.
A politikai párt-válalkozásnak persze mindkettő részét képezi és az már a művészet, értsd manipuláció, része hogy ki hogy tud élni vele.
Én valahogy úgy látom, hogy manapság nem annyira jobb meg baloldali pártok müködnek, hanem politikai vállalkozások, amelyeknek persze szükségük van ideológiai háttérre, mert a nép igényli az eszméket, de az egyetlen igazi értékmérő a választási siker.
Az EU környezet -- szerencsére -- behatárolja, hogy mi a szélsőség, de ezen belül mindenki úgy focizik, ahogy tud.
Nevében jobboldali párt használhat populista baloldali jelszavakat és müködhet azokat követve, baloldali párt lehet a legnagyobb privatizátor. Mint nálunk is.
A program valójában nem érdekel senkit, a fontos az hogy deklarálva legyen, hogy létezik és kitünő. A Fidesz most pont arra játszik, hogy lejárassa az MSzP új programját, teljesen függetlenül attól, hogy az mit tartalmaz.
Amire az MSzP-nek most leginkább szüksége van, hogy új megnyerő arcok jelenjenek meg, úgy hogy a folytonosság megőrizze a régi hiveket.
Persze semmi biztositék nincs arra, hogy ami kijön az egészből az kordában tartható.
Jól jönne ehhez most valami Orbán-féle kis-Napoleon, de erre nem igen látszik esély.
Budapest, 2004. július 20.
A kormánypárt lázasan elnököt, programot, hiteles arcot, székházat és identitást keres. Minden jel szerint a júniusi bukta igencsak torkán akadt a szocialista pártnak.
A Köztársaság téren amúgy is népszokás a problémák megoldása helyett a „programírás" és a különböző „stratégia-alkotás", azonban ezek száma meghatványozódott az MSZP számára balul sikerült júniusi EP-választások óta. Sőt, a pártvezetőség egymással versenyezve SZMSZ-tervezeteket és egyéb belső szabályzatokat farag: szinte ki sem látszanak az aktahegyek közül. Megirigyelték a korábban rendszeresen gyalázott polgári köröket is. Mindez azonban csak jótékony kelléke annak a féktelen hatalmi harcnak, amely az MSZP elnöki székéért tört ki, miután az egykoron 23 millió románnal és fideszes kamionokkal fenyegető, később a választási vereséget „döntetlen-közeli" eredménynek eladni próbáló Kovács úr bejelentette visszavonulási szándékát. Bár süllyedőben a hajó, azért van olyan testes, hogy a rakomány még két évig elegendő zsákmányt szolgáltasson a következő pártelnöknek. Az elnök-aspiránsok választéka igen szűkös, még ha a nem létező „hiteles baloldal" rózsaszín szemüvegén át nézzük is. Ki lehetne a XXI. századi MSZP nyerő embere? Gyurcsány, a trükkös privatizátor? Ugyan már, a párton belül egyre bizalmatlanabbul tekintenek rá. Juhász hadvezér? Kevéssé valószínű: villaügye és az egyre rázósabb iraki kaland kikezdte – amúgy is rejtélyes forrásból eredő – népszerűségét. Netán a Házelnök Asszony? Aki a rendszerváltozás óta rekordot állított fel az ellenzék parlamenti ellehetetlenítésében? És aki – nincs még két éve – azt nyilatkozta nagy realitásérzékével, hogy 2006-ra a Fidesz megint egy kis, hétszázalékos párt lesz? Úgy tűnik, ő csak azért esélyes, mert nő.
A ringbe száll Hiller István is, akit kétségkívül nem nagyon terhel a pártállami múlt, ám ennél több jó sajnos nem mondható el róla. Ő az, aki valamiképpen rendezni szeretné a szocialisták viszonyát a nemzettel. Ám ez mindaddig szemforgató beszéd, amíg saját kormányának első intézkedése a státustörvény módszeres szétverése és a Terror Háza azóta is tartó sanyargatása volt. Végül is mindegy, hogy melyikük nyeri el az elnöki széket: az MSZP válsága nem az elnök személyében, a köz-milliárdokért bérelt kommunikációban, hanem a párt jövőtlenségében, korrupciógyanús ügyleteiben, és egyáltalán: a nem tisztázott alapok gyengeségében rejlik. Nem volt és nincs is elképzelésük arról, hogy mit kellene kezdeni az országgal. A mutyizáson, a klientúraépítésen és a romboláson kívül nem telt, nem telik másra. Pedig Magyarország tényleg megérdemelne egy valódi baloldali pártot. Úgy tűnik, ilyenre egyhamar nem számíthatunk.
Az elnökjelöltek most a sajtón keresztül üzengetnek egymásnak: de korábban is nómenklatúrázgattak néha, aztán a parlamentben színt vallottak, összezártak, mint ahogyan az Szili és Gyurcsány esetében is történt. Persze érdekes, hogy legfrissebb hírek már arról szólnak, hogy az elmúlt hetek megpróbáltatásait lelkileg nehezen viselő kormányfő már Gyurcsányban is potenciális fenyegetést sejt. Lám, mit hoz ki az emberből a választási vereség! Medgyessy nemsokára hazatér Mallorcáról, s amíg felkészül a következő luxusnyaralására, a bohózat folytatódik.
"Ismétlem, ez nem program, hanem az alapelvek összessége - ahhoz egy SZVSZ jó tervezet."
Ha ez valamiféle elvi igényű munka lenne, akkor minimum az egymásra hányt fogalmakat tisztázná, megjelölné, hogy mi alatt mit ért. (Sokszor annyira "általános" a szöveg, hogy immár semmilyen jelentést nem lehet természetes módon feltételezni a szövegben.) Minimális követelmény lenne megfelelő hivatkozások elhelyezése. stbstb.
Mivel mindazon formai és tartalmi ismérvek hiányoznak a dokumentumból, ami alapján bármiféle elvi, elméleti, összefoglaló (na ez biztos nem), esetleg általános munkának nevezhetnénk, ezt a lehetőséget el kell vetnünk.
És ekkor válaszolunk kellene arra a kérdésre, hogy akkor mégis mi a szösz ez az izé? Talán valamilyen manó...
Úgy értem, hogy ha a gúny nem tartalmaz lényegi bírálatot, akár ha roppant tömören elutasítót is, akkor az csak óvodás csúfolódás, és annyi belértéke sincs, mit a Hiller-féle programnak alig látszó tárgynak.
G
Mondjuk érthető, hogy ezek nem vállalták névvel a dolgot, a régi és új kontraszelektált, pártíróasztalokhoz ragasztott elvtársak néhány órán belül kicsinálnák ezeket az ifjú törököket.
Hát, nekem nem volt nyilvánvaló, hogy kik ezek. Igaz, nem pazaroltam az időmet a bakisan névtelen dokumentumok letöltésére sem. A realitáson kívül szerintem más is kell bármihez, például annyi tisztesség, hogy egy ilyen izét nem egy anonim fórum hitelességével indítanak. Egyébként honnan tudod, hogy nem fideszesek, pl.? Az, hogy a lebukott névtelen egyed felkerült mszp listájára, semmit nem jelent, lásd Csintalan.
G
Daemon kartacs, ez amolyan pszeudo-klandesztin dolog es a "nevtelenseg" meg jo figyelemfelkelto fogas, vagy mi a szosz? Oszt tovabba vajh akik irtak komolyan is gondoljak, vagy csak amolyan uborkaszezonos olvasnivalo? (Mondjuk amit pl Hiller cikkerol irnak, az eleg kozel van ahhoz, amire en is gondoltam, annak olvasasakor: mind szep, mind jo, nade "vajon" miert 0 konkretum van benne....)
Balternatív: vége a kátyúzásnak Pártújító kongresszust szorgalmaznak a még névtelen szocialisták
Népszabadság • Munkatársunktól • 2004. július 21.
Interneten tették közzé pártújító programjukat egyelőre még névtelenségbe burkolódzó szocialisták, akik hamarosan személyesen is színre lépnek. A Balternatív elnevezésű csoport teljes átalakulást és új vezetőséget akar az MSZP-ben.
Lapunk információi szerint az elmúlt napokban több MSZP-s szimpatizáns levelet, illetve e-mailt kapott "Balternatív" aláírással. A levélhez Gondolatok a Magyar Szocialista Párt Pártújító Kongreszszusához címmel úgynevezett pártújító programot is mellékeltek az ismeretlen szervezők. Mint írják, a pártújító gondolatok egy új MSZP megteremtéséhez akarnak kiindulópontul szolgálni. "Személyük meg nem nevezésével a programalkotók egyértelmű célja az volt, ne róluk, hanem az általuk készített anyagról folyjon a vita" - olvasható a honlap beköszöntőjében. Értesüléseink szerint olyan fiatal szocialistákról van szó, akik dolgozatuk terjesztését is megszervezték, arra biztatva a címzetteket, hogy másolják le a levelet a mellékelt programmal együtt, és küldjék tovább legalább egy tagtársnak. Ha a megszólított internetes csatlakozással is rendelkezik, tőle azt kérik, küldje tovább a www.balternativ.ini.hu címre.
A "Gondolatok" szerzői úgy vélekednek, hogy az MSZP tagjai és a velük rokonszenvezők nagy várakozással tekintenek az őszi tisztújító kongresszus elé. Véleményük szerint most pártújító kongresszus szükséges, amely az új MSZP megteremtésének kezdetét jelentheti majd. A programalkotók megfogalmazása szerint a jelenlegi szocialista párt ugyanis "nem más, mint egy rugalmatlan, átláthatatlan, múltba visszanyúló alá-fölérendeltségi viszonyokba beágyazódott, működésképtelen, olyan jövőkép nélküli érdekközösség, amelyben egy szűk érdekcsoport évekkel ezelőtt megszerezte az irányítást, és azt azóta is bebetonozva magánál tartja". Hozzáteszik: a mostani pártvezetést alkotó személyek nyilvánvalóan nem tudnak jól együtt dolgozni, nem találták meg a közös hangot, nem alkotnak csapatot. Az eddigi tapasztalatokból okulva úgy gondolják, hogy egy minden részében megújuló MSZP élére új csapat kell.
A Balternatívak a személyi pozicionálás kezdetének Hiller István és segítőinek Az új magyar szociáldemokrácia című dolgozatát tekintik. "Hiller úr programja - minden tiszteletünk mellett - nem konkrét és világos megújítási program" - állítják. Szerintük ez a dolgozat csupán abban különbözik Gyurcsány Ferenc vagy Vitányi Iván korábbi dolgozatától, hogy "kiadása, illetve annak időzítése írójának ambícióit is jelzi". Hasonló a véleményük a Szili Katalin és munkatársai által írt dokumentumról, amely "nagy általánossággal megfogalmazott elvi szintű véleménynyilvánítás, kevés újdonsággal". Szerintük a Lamperth Mónika és segítői által készített munkaanyag, amely a párt alapszabályának módosítását célozza, "csupán alibi változásra elegendő lendülettel íródott".
A "Gondolatok" írói szeretnék, ha az őszi pártújító kongresszuson a párttagok valódi akarata érvényesülhetne. Ezért szükségesnek vélik, hogy csak a párttagság küldötteinek legyen a kongresszuson szavazati joguk, míg a saját jogú küldöttek önként mondjanak le szavazati jogukról, és csak tanácskozási joggal vegyenek részt. További elképzeléseik szerint a kongresszust előkészítő bizottság ne ajánljon majd jelölteket a küldöttek számára. A Balternatívak a kongresszusi küldöttek kiválasztásához "fordított kvótát" ajánlanak: a küldöttek húsz százaléka helyett nyolcvan legyen 35 éven aluli.
"Kátyúzás" helyett új alapszabályt szorgalmaznak a csoport tagjai. Ami a pártstruktúrát illeti, alapszervezeti szinten biztosítanák a párttagok szabad alapszervezet-alakítási és belépési jogát. Úgy vélekednek, hogy az MSZP-ben nincs szükség megyei szintre; a pártstruktúra második szintjének a választókerületet ajánlják. A pártvezetés csúcsának a megújult és létszámában a jelenleginél kisebb - a frakcióvezetővel és a választmányi elnökkel együtt öt-hét tagú - országos elnökséget tekintik. Leszögezik: az üvegzsebprogramot a párt vonatkozásában is érvényesíteni kell! Ezzel összefüggésben indítványozzák, hogy minden elnökségi, illetve országos testületi tag, valamint az MSZP vezető alkalmazottai tegyenek meghatározott időközönként vagyonbevallást. Emellett "pártbértáblát" is szeretnének: a párttisztségekkel járó juttatások, a pártalkalmazotti jövedelmek az állami közszolgálathoz hasonlóan legyenek átláthatóan szabályozottak.
Ölég elkeserítő vagy. Legalább a címét olvasd el! Ez nem pártprogram.
Osztán meg az összegyűltek közül úgy kb. 10-en voltak hivatásos politikusok, de ők nemigen szóltak. Amúgy mindegy, bár érdemes volna egyszer végigülni egy ilyen fórumot.
Annak ellenére, hogy ez eléggé átabota irat, van róla mit vitázni. És folyik is róla a vita. azt ne tudd meg, hogy tegnap mennyi hideget-meleget kapott Hiller és kis tanulmánya az összegyűlt vagy száznyi szocitól. Nagyon tanulságos volt. Eccóval ottan kiderült, hogy az irat egyelőre, mint tanulmány szerepel, a beérkező vélemények, kritikák alapján kerül majd az MSZP kongressz elé, hogy ott jól elfogadják vagy ne fogadják el. Azért nagy oddsszal nem adnám az elvetést.
Ríttak itt a népek a Szocikarta meg a silyófoky nyilatkozat ügyében. Na, a szockarta az az Mszp előző kongresszusára készült, szintén Hillerék tollából, csak valahogy elfelejtette tárgyalni a kongresszus, mert lejárt a terembérlet, Hillerék meg ott álltak egy jó kis kartával, a kongresszus meg hazament alóluk.
Ezzel tulajdonképpen az előző hozzászólásomban elmondottakon túl csak az a bajom, hogy elsősorban is hiányzik belőle, miafaszt akar kiknek hogyan mondani. amit meg akar, azt szépen széttagolja az összes fejezet között. Jó, ez szerkesztési kérdés, de mégis.
Aztán kicsit mismásolós az egész, merthogy most a XXI. században, amikor tulajsonképpen nemigen beszélhetünk ipari munkásságról, meg a tőkés-munkás ellentétekről, valahogy az ilyesmit észre kellene vennie egy szocdem alapvetésnek. Az, hogy nyalok a csórónak is, a középosztálynak is meg a moguloknak is egy kicsit, nekem nem tűnik kellőképpen markánsnak.
Mivel pedig valszeg ez lesz az alapja az Mszp kitudja hanyadik reformulásának, ki kéne mondani már, hogy gyűjtőpárt vagy szocdem párt akar-e lenni. Aztán a nyelvezete, eléggé száraz, márpedig a tartalma alapján lehetne ízesebb is, nem egy emészthetetlen mélyfilozófiai disszertáció ez.
Viszont a tördelésével ki vagyok békülve, ez a 168 órás tipográfia, hogy a fáradtabb elmének csak a vastagbetűs mondatokat kelljen elolvasnia, igen tetszetős, igaz kicsit kevés benne a pucér csaj, de még alakulhat.
Szóval baromira kíváncsi vagyok, mi fog benne változni, mire kongresszusi előterjesztéssé avanzsál.
Csekélység. A múltkoriban, hazafelé ballagván, hajszálra pontosan a fejem búbján talált telibe egy galamb. A "hajszállal" némileg túloztam is, mert eléggé kopaszodom, a maradékot meg rövidre nyírom. Szóval, ideális célpont voltam, a fene egye meg.
Bánatosodni felesleges, szörnyülködni ellenben van miért. Pár napja a Népszavában Dési J. írt egy roppant kritikátlan cikket a programnak látszó tárgyról, most pedig a