Kevesebb, mint 4 s-ig látszik a vonat, miközben a busz több, mint 4 s alatt jut át az útátjárón. Ha itt fehérnél jön az Uzsgyi, akkor becsókol hozzám egy Schaku (Csörgőt talán meghalljuk időben). Legyen csökkentett rálátási háromszög, de akkor legyen kötelezően fedezőjelző is!
Országos közforgalmú vasutakon a főjelzők helyét úgy kell meghatározni, hogy azok jelzésének kiértékelhetősége a rálátási távolságtól, más jelzőknél általában 200 m távolságtól kezdődően a vasúti jármű vezetője részére folyamatosan biztosítva legyen. Fejpályaudvaron a kijárati jelzőket a menesztés helyétől kell látni. Az előírt rálátási távolság hiányában ismétlő jelzőket kell alkalmazni úgy, hogy a főjelzőn megjelenő jelzés a rálátási távolságból [az ismétlő jelző(k) jelzésével együtt] folyamatosan látható legyen.
3.1.1.3.2. Előjelzők és ismétlő jelzők A főjelzők előtt a megelőző főjelzővel vagy külön előjelzővel kell jelezni, hogy a következő főjelzőn milyen jelzés várható. A fény főjelző előtt, ha a főjelző az előírt rálátási távolságból a szabadlátás korlátozottsága miatt nem figyelhető meg, a főjelzőre adott előjelzést ismétlő jelző alkalmazásával kell megismételni.
42. Vasúti főjelzők rálátási távolsága: l = 10v/3 [m] ahol v = az engedélyezett pályasebesség [km/h] de v = 60 km/h engedélyezett pályasebességig legalább 200 méter, 120 km/h felett, ha a járművön jelzésismétlés van, egységesen 400 m.
Jó, de a rálátási háromszöget nem kell hozzátervezni a szabálytalan autósokhoz. Vagy akkor a félsorompó mellé telepítsünk orosz módra tankcsapdákat is a tilos jelzésen átmenők ellen. Záróvonal helyett meg legyen fal mindenhol...
"Vasúti átjáró előtt pedig vagy van záróvonal, vagy nincs. Ha lekopott a festék, akkor nincs." Ez teljesen irreleváns, mert a KRESZ nem köti záróvonalhoz, hanem egyszerűen megtiltja az átjáró előtt az előzést.
Ha mindenhol biztosítani szeretnéd a teljes rálátási háromszöget,
Nem állítottam ilyet. Csak azt, hogy ne 15 km/h-ra kelljen Lv-t számolni, hanem legyen Lv-re is egy minimális távolság meghatározva, függetlenül a vasúton alkalmazható sebességtől.
Viszont komolyan sértene más érdekeket ( önkormányzati, telek tulajdonosi, stb.).
Lakott területen ezért elegendő jogszabályilag a csökkentett rálátási háromszög. De van ahol ezt is beépítették, nincs meg.
Lakott területen 2024-ben én már új szintbeni útátjárót nem engednék építeni, legfeljebb ipar- és vontatóvágányon, valamint a 194/2016 (VII. 13.) 1. Mellékletében felsorolt vasútvonalakon. (https://njt.hu/jogszabaly/2016-194-20-22)
Elvileg a pirosan villogó sorompó mellett se lehet elmenni, mégis van aki átmegy.
Elvileg ha záróvonal van, akkor sem lehet előzni, mégis van aki záróvonalon előz. (Vasúti átjáró előtt pedig vagy van záróvonal, vagy nincs. Ha lekopott a festék, akkor nincs.)
Elvileg Kardos doktor sem parkolhatna a járdán a Toyotájával, mégis megteszi - Csöpi megmondta, hogy benne egy agyrák éhenhalna... És sajnos nem Kardos doktor az egyetlen, aki járművet vezet, és benne egy agyrák éhenhalna... Ezért van a sok baleset.
"Persze felmerül, mi van akkor, ha el lehet látni 75 méterre. (de csak 75 méterre) Ha megállsz a vasúti átjáró előtt, mekkora a kockázata annak, hogy a mögötted jövő jármű vezetője kikerül és átmegy a vasúti átjárón, mert ő nem látja hogy vonat érkezik - de te, aki megálltál és a csökkentett rálátási háromszögben látod a vonatot, igen."
Semmi, a kérdéses járművezető ott nem előzhet (jobb esetben amúgy is van annyi esze, hogy nem véletlenül áll meg valaki az átjárónál, de persze én is tudom, hogy ez naivitás részemről)
KRESZ 34. § (8) Tilos előzni:
d) vasúti átjáróban és közvetlenül vasúti átjáró előtt;
Viszont abban, hogy az előírások a vasút mosdatása miatt ilyenek, az egy téves gondolat részetekről. Ha mindenhol biztosítani szeretnéd a teljes rálátási háromszöget, az legkevésbé a vasútnak fájna.. Viszont komolyan sértene más érdekeket ( önkormányzati, telek tulajdonosi, stb.).
"mekkora a kockázata annak, hogy a mögötted jövő jármű vezetője kikerül és átmegy a vasúti átjárón, mert ő nem látja hogy vonat érkezik - de te, aki megálltál és a csökkentett rálátási háromszögben látod a vonatot, igen."
Kiutalják neki a Darwn díjat. Vasúti átjáróban eleve tilos előzni, de aki ilyenre képes az tényleg csak áramot vezessen ne járművet. Gyalogosokat is ilyenek ütik el, mikor megáll zebra előtt az autó ő meg kielőzi nagy gázzal és elcsapja a gyalogost, mégis mit gondol miért állt meg a másik autó?
A hatóság gyakorlata szerint 15 km/h-ra kell számolni az Lv-t.
Ezzel van a bajom. (5*15)+1=76 méterre már nem kell tudni ellátni. T.f.h. 76 méterre van a vonat, és a KRESZ szerint 5 km/h-val kel át a jármű a vasúti átjárón. 18 másodperc alatt ér oda a vonat 15 km/h-val. Eldönthető, hogy 18 másodperc alatt át tud kelni a járművel, ha állásból indul, mert megállt a sötét fénysorompónál? Személyautó igen, de egy nyerges szerelvény nem biztos.
Meg úgy összességében a csökkentett rálátási háromszöggel van bajom.
Mert annak csak akkor van értelme, ha MEGÁLLÁSI kötelezettség lenne az útátjáróban, amit viszont a KRESZ nem ír elő, csak akkor, ha
a) bármely irányból vasúti jármű közeledik, b) a teljes sorompó vagy a félsorompó sorompó rúdja nem teljesen nyitott helyzetben áll vagy mozog, c) a teljes sorompót kiegészítő fényjelző berendezés, illetőleg a fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó piros jelzést ad, d) a teljes sorompót kiegészítő berendezés hangjelzést ad, e) fénysorompó vagy félsorompóval kiegészített fénysorompó villogó fehér jelzést nem ad, f) vasúti jelzőőr „Megállj” jelzést ad, g) a (2) bekezdésben meghatározott folyamatos áthaladásra nincs lehetőség, (ez a min. 5 km/h feltétel) h) ott „Állj! Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla van.
De ezt egyszer valaki kitalálta, így az a szentírás. "Mert 1868 óta így csináljuk..."
Én szigorítanék azon, hogy ne 15 km/h-ra a 75 métert kelljen számolni, hanem nagyobb távolságot.
Pl. 200 métert, amekkora távolságról a vasúton a jelzőt látni kell.
Inkább a biztonság irányába "tévedjünk"...
Persze felmerül, mi van akkor, ha el lehet látni 75 méterre. (de csak 75 méterre) Ha megállsz a vasúti átjáró előtt, mekkora a kockázata annak, hogy a mögötted jövő jármű vezetője kikerül és átmegy a vasúti átjárón, mert ő nem látja hogy vonat érkezik - de te, aki megálltál és a csökkentett rálátási háromszögben látod a vonatot, igen.
Látszik, hogy itt van még bőven olyan dolog, amivel a jogszabály a MÁV-ot mosdatja és mentegeti, miközben mindent igyekszik a közúton közlekedőre hárítani. Erre viszont tényleg csak a szintbeli közút-vasút keresztezések megszüntetése a megoldás...
Akkor nem vezettél eleget, ugyanis számtalan olyan átjáró van amit nem lehet belátni, még személyautóból sem, de egy dobozos kisteher még ennél is rosszabb, abból ugyanis hegyesszögű keresztezésnél az egyik oldal csak akkor látható, amikor már rajta van a vágányon az autó.
A 80-as vonalon is van egy extrém földutas, ahol az út , a töltést keresztül vágva keresztezi a vasutat. Ott szintén a megállós-kiszállós lenne az egyedüli biztonságos megoldás....
Mondjuk itt 100-al nem fog jönni semmi, mert Bz-s vonal, jelenleg pedig semmi sem jár arra úgy emlékszem, de az ezután következő átjáró is izgalmas volt régebben, ugyanis kánikulában, full vonatmentes időben hajlamos volt adni a megálljt a közút felé :-D .
Az meg ,hogy mi jön és nem jön és hogyan nem működő átjárónál vagy fehérnél nincs sok értelme vitázni, az átjárós balesetek 95%-a kb. biztosított átjárókban van és jól működő biztosítás mellett. Fénysorompó tilis jelzését leszarva, sorompót letörve/kikerülve, alatta átbújva stb. Az egy dolog, hogy rengetegen bepróbálkoznak helyszínelés után, hogy nem működött a sorompó, mire kiér a rendőr már elmegy zavarba
És akkor honnan tudja az egyszeri német/osztrák autós, hogy az átjáró azért sötét, mert nem jön vonat, vagy azért mert rossz (és bármikor jöhet), tehát körül kell néznie?
Tehát ha sötét, körül kell néznie!
Mert olyat én ott nem láttam, hogy a sötét jelző előtt megálltak volna skubizni és a korábban már megénekelt (ezért engem kiröhögő) kollégák el sem tudták képzelni, hogy ha rossz a jelző, akkor ott jöhet vonat.
Ezért is történnek ott is az átjárós balesetek. Az egységsugarú autós ott sem okosabb, vagy hülyébb, mint másutt.
Azért jóval kevesebb, mint nálunk, mert nagy tételben szüntetik, illetve szüntették meg a szintbeli átjárókat, (ergó jóval kevesebb probléma van ezekkel). Amit nálunk senki nem akar, mert nálunk senki nem gondol annál tovább, hogy egy építkezésből mit lehet ellopni.
Hogy te mire vezeted vissza a számodra nem szimpatikus véleményt, az a te dolgod.
Láttam már ezt-azt, a kormány mögül is, meg a mozdony vezetőállásáról is.
Az eddigi egyetlen átjárós balesetemben konkrétan a mozdony oldalának jött neki az autó, természetesen a fénysorompó jól működött. Akkor még életben volt azbötvenes szabály, 11 illetve 13 méter hosszú volt a két féknyom, és nem lassan b...zódott neki a forgóváznak a néni. Szerintem ez nem igényel különösebb kommentárt. Ahogy elég kinézni az ablakon, hogy nyilvánvaló legyen a közúti szabálykövetési morál, mindenféle síntől kellően távol is.
Felejtsük már el, hiszen utópia, hogy garantálni tudjuk, hogy ha ilyen, vagy olyan lámpa világít, vagy nem világít, akkor biztosan jön, vagy nem jön valami. Ilyen a világon sehol nincs.
A mávról nekem is megvan a magam sarkos és meglehetősen dehonesztáló véleménye, szervezetileg is, hozzáállásilag is, meg mindenhogyan is, ha beleolvasol a posztjaimba, ez elég nyilvánvaló. Szóval eszemben sincs védeni, sosem tettem ilyet. Viszont vannak racionális, és kevésbé racionális megoldások, ezt kellene picit mérlegelni.
De persze, ismerjük a mondást, "tartózkodjunk az utópiák megvalósításától, de azért ne mondjunk le róluk végleg". Nyilván, ez is egy hozzáállás, én az egyszerűbb utat javasoltam. Aztán mindenki csinál, amit akar.
Ettől még pont azt a narratívát vetted elő, amit ők szoktak.
"Ausztriában nincs fehér, meg Németországban sem. És nem fedezi senki azonnal."
És akkor honnan tudja az egyszeri német/osztrák autós, hogy az átjáró azért sötét, mert nem jön vonat, vagy azért mert rossz (és bármikor jöhet), tehát körül kell néznie?
Mert olyat én ott nem láttam, hogy a sötét jelző előtt megálltak volna skubizni és a korábban már megénekelt (ezért engem kiröhögő) kollégák el sem tudták képzelni, hogy ha rossz a jelző, akkor ott jöhet vonat.
"Nagyon jól elvannak nélküle.
Mi is nagyon jól ellennénk nélküle."
A közbizalom jelenleg hiányzik hozzá, hogy mi is jól ellegyünk vele.
És azt még akkor is nehéz lenne felépíteni, ha egyébként a vasút (MÁV) beleállna a változásba.
Mert ebben a topikban is látszik, hogy a szervezeti kultúra hol tart: életösztön, állomási jelző, úgyis a vonat az erősebb...
Ez is ilyen vasutas beidegződés, hogy mivel MÁV-ból egy van, ezért akik közúton közlekednek, azok is mind egy brancs?
Csak a magam nevében tudok nyilatkozni: amikor nálunk benövi a gaz a nyúlgátat a Nánási sarkán (Óbuda) és ezért nem lehet kilátni, akkor igen, ezt jelzem.
"Ezért mondom még mindig, hogy semmi szükség arra a fehér fényre, mert csak problémaforrás."
Elméletileg ez lehetne megoldás, ha a vasút azonnal jelzőőrrel vagy egyéb módon biztosítani tudná az átjárót, ha a jelző hiba miatt lenne sötét (és nem azért, mert nem jön vonat).
De ettől messzebb vagyunk, minden szempontból, mint hogy a fehér villogóért vállalja a felelősséget a MÁV.
"Ez van."
Aka: tanult tehetetlenség. Lásd még: merjünk kicsik lenni, majd megunják és hazamennek.
Ezért mondom még mindig, hogy semmi szükség arra a fehér fényre, mert csak problémaforrás.
Ugyan, egy macisajttáblánál hányszor van közút-közút relációban beláthatatlan kereszteződés?
A közútkezelőnél is így veritek az asztalt?
Elfogadni nem kell a magyar valóságot, elég tudomásul venni.
Az állam alkot szabályokat, amiket leginkább ő maga nem tart be, a felelősség meg le van tolva legalulra. Ez van. Nem csak a vasúti átjárókban. Ott viszont kivételesen eléggé egységes a szabályozás, kvázi világszerte.
Lehet még ezer posztot gyártani, semmi sem fog változni. Innentől marad a józan ész. Már akinek jutott belőle. A többek nyugodtan menjenek próbaperelni. Sok sikert!
Én abba a próbaperbe belevenném r1232 kommentelő hivatkozását a 20/1984 mellékletére, hogy mi van a jelzőfüggéses sorompóknál? 15 km/h-ra vagy pályasebességre kell számítani Lv távolságot azon felül, hogy "csak" a csökkentett rálátási háromszöget kell alkalmazni rálátási terület meghatározásakor.
Arra volnék kíváncsi, hogy a bíróság, vagy a jogalkotó szerint hogyan kell értelmezni ezt:"A 26.1. pont b), d) és g) alpontjában foglaltak szerint biztosított vasúti átjáróknál – a vasúti átjárót a közút felől biztosító berendezés üzemzavara esetére – a rálátás szempontjából érintett terület kiszámításánál azt a sebességet kell figyelembe venni, amelynek alkalmazását a vasúti átjáróhoz közelítő vonat számára a vasúti biztosítóberendezés az üzemzavar esetében lehetővé teszi."
Ez pedig arra vonatkozik, hogy nem a 112-t kell(ene) értesíteni a KRESZ szerint elakadás esetén, hanem a "vasúti jármű vezetőjét, vagy a vasút más alkalmazottját""
Nem ír ilyet, hogy értesíteni kell a vasúti jármű vezetőjét, vagy a vasút alkalmazottját, vagy bárki mást. Olvasd el még egyszer. Ezt írja: "köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy ... tudomást szerezzen".
Ha megvan a vasúti jármű vezetőjének, vagy a legközelebbi vasúti dolgozónak a telefonszáma, akkor hívd azt. Ha nincs meg, akkor hívj valaki olyat, aki el tudja érni, pl. a 112-t. Közben a másik karoddal körözhetsz is, vagy a nyakkendődet is lengetheted, bármit megtehetsz, ami a baleset elkerüléséhez vezethet.
ad1.) A jogszabályi rendelkezést olvasd, ne azt amit én fogalmaztam meg és vastaggal kiemeltem.
ad2.) A GYSEV miért rakta ki a vasútállomás vagy a KÖFI irányító telefonszámát minden vasúti átjáróba?
ad3.) Miért adott ki a KBSZ biztonsági ajánlást egy öttevényi balesetet követően ezeknek a telefonszámoknak a feltüntetésére, és a MÁV miért sz@rt bele a biztonsági ajánlás által megfogalmazottakba azzal, hogy kifogást keresett hogy miért nem hajlandó ő is alkalmazni a GYSEV gyakorlatát?
ad4.) A jogalkotó miért nem tett semmit sem a biztonsági ajánlás ellenére? Sem a KRESZ, sem a 20/1984, sem az OVSZ I. nem lett módosítva.
