Mi az I. kerületben lakunk és nekem is nagyon szimpatikus lett volna a Montessori módszer, így adódott volna a Dísz téri ovi. De aztán olyan sok rosszat hallottam róla, hogy végül nem oda adtam Flórát. Igazából főleg játszótéri infók voltak, szóval lehet, hogy a fele városi legenda volt (pl. hogy 2 gyereket "elhagytak" az állatkerti kiránduláson), de igazából senkitől nem hallottam egyértelmű pozitív visszajelzést, úgyhogy végül nem is mentem el megnézni, maradtunk a körzetes ovinknál. (Ami egyébként nagyon jó döntésnek bizonyult, Flóra imádja.)
luisett, a szorgalmi időszakban vannak hallgatók, a létszámuk az éppen aktuális főiskolai létszámtól függ, de háromnál sosem több. Nincsenek minden nap, nálunk heti 2x. Mindíg van valamilyen óra. Torna, környezet (séta a parkban, elmennek a közeli zöldségeshez megnézni az idénygyümölcsöket), ének, rajz, irodalom (=meseolvasás). Az órákon em kötelező részt venni, kivéve a parkbeli sétát, mégsem maradhat az oviban egyedül, és a tornánál le kell menni a tornaerembe, de tornázni nem kötelező.
Amma, ezek szerint jo a gyakorlo ovi? Hogy mukodik ez, hany foiskolas van a gyerekekkel, milyen gyakran jon uj? Van a VIII. keruletben is egy onkormanyzati ovi, ami az ELTE gyakorlo ovija is, en azt szeretnem a lanyoknak. Ugyan nagyjabol semmit nem tudok rola, de egy ismerosom, akiben abszolut megbizom ilyen teren, azt allitja, hogy a legjobb ovi, amit el tud kepzelni a gyerekenek. (Mondjuk nem hiszem, hogy van eselyunk a keruleten kivulrol, de egy probat meger, hatha veletlenul osszejon.)
"= nem foglalkozás van, hanem kezdeményezés, az viszont már kiscsooporttól, ahogy a gyerekek igénylik, akár napi több, tematikusan. Tanfolyam nincs, torna van minden nap és heti egy nagy torna, a programok kb havi egy extra" Ez az ELTE gyakolró oviban is így van. Mivel vegyes csoportosa vannak, nem is lehet másképp. Úszásra tornára és hittanra be lehet iratni a gyereket, de csak a 2. évtől (ami normál esetben a középső csoportnak felel meg) Ma délelőtt pl a közeli parkba mentek környezetismeret órára=megmutatják nekik, hogy tavasszak nyílnak a virágok és kizöldülnek a fák.
Értemenni korán? Hát, kb úgy tudom, hogy a gyerekvállalásomig (már gyerekkorom óta nagy családban gondolkodtam) "kékre-zöldre" dolgoztam magam a saját cégeimben, és mostmár elég jól elvannak akkor is, ha én 3-kor lelépek. Tudatos lépés volt. Igaz, közben kimaradtak, vagy kevesebbek voltak a bulis évek, de azért arra sen panaszkodhatom. Már diploma után csak nagyon rövid ideig voltam alkalmazott, és egyből építgettem a sajátot. Eleinte dögletesen kemény, és nyögvenyelős volt, később már csak dögletesen kemény, de mielőtt Off-topic lennék, ezt abbahagyom. Lényeg az, hogy most bármit (ami az időigényt illeti) meg tudok oldani.
egyébként pont a leírtak miatt erősen gondolkodom, hogy a másik fiamnak másik ovit nézek. Az oké, hogy praktikus, ha egy helyre járnak, meg hogy az udvaron találkoznak, de valahogy ezt a szellemiséget nem tudom a Lócinak elképzelni. Ő sokkal lassúbb, sokkal egyénibb figyelmet igényel. Ha meglesz az anyagi keret, ő megy montessoriba.
Philosoph! A sznobságot félig magamra írtam (ahogy jeleztem is). Mondjuk, engem szidhatnak/szidnak is, de én képttelen vagyok 4-re értemenni, nálunk bizony pótnagyi megy érte. El sem tudom képzelni, hogy hogyan lehet munkahelyről ilyen korán értemenni. Írod is, hogy heti kétszer korábbamn elviszed a különórára, nekem ez kivitelezhetetlen. Én heti egy nap igyekszem odaérni érte korán, és heti egy másik nap a másik kisfiamat viszem foglalkozásra (más okból, nem különóra), ezzel az összes lehetséges munkahelyi hiányzásomat kilövöm.
Herminka óvoda (Ida u/Hermina utca sarka, a kéttannyelvű általános előkészítő ovija gyakorlatilag). Nagyon jó a vezetés, nagyon klassz a légkör, erősen montessori jegyek dominálnak (= nem foglalkozás van, hanem kezdeményezés, az viszont már kiscsooporttól, ahogy a gyerekek igénylik, akár napi több, tematikusan).
Tanfolyam nincs, torna van minden nap és heti egy nagy torna, a programok kb havi egy extra (kolompos, alma, családi kirándulás, stb).
Ami esetleg sokaknak nem tetszik, nagyon nagy hangsúlyt fektetnek az iskolaelőkészítésre, alapokkal felkészülten engedik ki csak őket, ha bármi gyanús van,már középsőben javasolják a visszatartást. Nekem ez tetszik,mert nem 6 évesen éri a szülőt meglepetés. Írtó sokat tanult már az első pár napban a Márton, és bár vannak amik nem tetszenek, alapban nagyon elégedett vagyok.
A nevelés nagyon nyitott szellemá, majd minden csoportban van külföldi vagy nem színmagyar gyerek. Figyelnek az eltérő szokásokra is, ami nekem szintén nagyon tetszik. (Igaz ennek ellenére M. óvodából jött haza a kérdéssel, hogy "Anya, miért nem mondtad nekem, hogy a karácsony a Kislézus szülinapja", meg hogy "Anya miért nem mondtad, hogy húsvétkor a nyuszi játékot és csokit tojik") :) De ezek beleférnek.
Én mint XII. kerületi lakos ezt határozottan cáfolom. Mi körzetesek vagyunk és a többi gyerek is a csoportban a közelben lakik. Anyagi hozzájárulást mi nem ígértünk és nem is adtunk (ELTE ovi)
Maggancs, Ti hol jártok oviba? Mert nálunk sajnos (ugyan bölcsödei csoportnagysággal rendelkezik az ovi, mert eredetileg annak készült) 25 főt is fel kell hogy vegyenek, és van is annyi de min. 20 gyerek mindig bent. :-(
Írtam, ugyebár, hogy "tisztelet a kivételnek", akik általában nem érzik jól magukat ebben a közegben. Lehet, hogy sommás, de mivel magam is tősgyökeres belbudai volnék baráti körömmel, rokonaimmal egyetemben, elég sok infót hallok első kézből ezekről a helyekről. Csak ezt írtam le. Ennyi, semmi indulat, amúgy is kinőttünk már az oviskorból :-), Neked akartam segíteni.
Ami a létszámot illeti, csatlakozván az előttem szólókhoz: a mi csodás önkoris ovinkban sem voltak soha 10-15-nél többen. Ami a vezető és a beosztott pedagógusok eltérését illeti: ahol igazán jó a vezető, nem maradnak sokáig "állva" az alkalmatlan ovónők, gondozónők. Ez volt a helyzet a mi ovinkban és most az isiben is. Rekord-gyorsasággal kopnak ki a nem rátermettek, vagyis igen éles a vezető szeme.
A XII. kerületben kifejezetten jók az önkorm. ovik. Egy kivételével, a Németvölgyi úti Mackós ovi nem a legjobb hírű. A többiben mind vannak (választható) különórák (sport, nyelv, színjátszás, kézművesség, és atöbbi).
A XII. kerületben egyébként az csak elvileg elsődleges szempont, hogy az óvoda körzetében laksz-e. Valójában az számít, hogy a beiratkozáskor mennyi (és mennyire komoly) támogatást ígérsz az óvoda alapítványának, és mennyi esetleges egyéb segítséget tudsz nyújtani nekik (pl. bútorvásárlás, ilyesmi).
A kerületben a magánóvodáknak sincs jobb hírük, mint az önkormányzatiknak. A létszám: elvileg nyilván az önkori ovik magas létszámmal működnek. De gyakorlatilag nagyjából a fele gyerek jár egyszerre (elutaznak, otthon maradnak a nagymamával, esetleg betegek).
A magánovikban (nyilván mert fizetnek érte) sokkal jobban kihasználják a szülők az óvodát, így ott sokkal kevesebb a hiányzás. A magánovikba befizetett pénzt nem lehet visszakérni ugyanis, ha hiányzik a gyerek, mert az ottani befizetés nem térítési díj, hanem alapítványi befizetés.
Elfuserált bölcsi, illetve helyzet, vagy sem, de ez a valóság. Merek én szólni (hajaj!) , nemegyszer meg is tettem, de visszaüt a fiamra: a vezetőnő tényleg nagyon jó, de a gondozónők: valahogy utána "észrevehetően" többet van a "sarokban"a fiam.
A magánbölcsiről-oviról való véleményed nem túl sommás??? Pl, ha a fiam oda fog majd járni, attól még nem fogja bébisintér, sem luxuscica vinni őt reggelente, hanem ugyanúgy én, vagy az édesanyja. És bár nem kell panaszkodnom a körülményeink miatt, de ettől még felesleges dolgot a fiam (beleértve Disneylandet és Balit) nem kapott. Ha engem látnál, akkor olyasmit látnál, hogy az öltönyös ugrál a játszótéren, a fiával. És nem én lennék az egyetlen: jópár ismerősöm járatja a lurkókat magánba, és nem ilyenek (mármint a luxuscicások). De ettől még nyilván olyanok is vannak, amit Te mondasz. És a fogllakjozásokkal sincs feltétlen baj. Hogy csak egy példát emeljek ki: A fiam lovagol is: ő maga kéredzkedett fel a lóra egy ingyenes bemutatón az állatkerttel szemben (póni), azóta szereti. Nincs ebben koravénség, sem túledzés, sem versengés. Ha van kedve, szombatonként elmegyünk. Ennyi. Néha túl nagyok itt az indulatok.
Hát ez eléggé elfuserált egy bölcsi lehet, ha ezért nem mersz szólni. :-) Hiába csak szívességből vettek fel, amint felvettek, attól a pillanattól ugyanolyan jogú tagjai vagytok a közösségnek, ugyanúgy szólhatnátok bármiért. Tényleg, csak emiatt ne keress feltétlenül magánt, mert ez a hozzáállás normális helyeken nem jellemző. Én a mi ovinkban szinte minden nap a legapróbb dolgokról beszélgettem a vezetőnővel és az ovónőkkel is, úgy működött az egész, mintha jó barátnőim lennének. Ugyanakkor vannak magánok, ahol, ahogy hallom, egyáltalán nem lehet semmiért reklamálni, hiába gondolnád, hogy ennek jogát is "megvásároltad":-) Amúgy a magánnak vanegy nagyon-nagy baja: a társaság. Tisztelet a kivételnek, horror, amint reggel a luxuscicák (vagy inkább a bébisintér) tűsarokban kiteszik a dzsipből a gyerkőcöket, és azon megy a licit, hogy a tavaszi szünetben ki járt Disneyland-ban és ki Balin. Megy a versengés a különórákban, a szerencsétlen koravén kis gyerekek lovagolni, angolra, balettra, informatikára járnak, hogy "versenyképesek" legyenek...
nem hiszem, hogy sznobságból, de tudod, mit, talán csak nem nézek eléggé magamba.
Amúgy elsősorban azért, mert megkérdeztem, és tele vannak a önkoris ovik. De abban igazad van, hogy miközben önkoris ovit kerestem, már akkor is néztem magán óvit.
nekem semmi bajom az önkoris ovikkal. Sőt, még rálátásom is van: már nyugdíjas anyám bölcsőde vezető volt, egy olyan bölcsiben ami együtt (egy épületben) működött óvival: vagyis nagyjából tudom, hogy mennek a dolgok.
Óvónő-vezető óvónő: igazad is van, meg nem is. Azért nem, mert fordítva is lehet, vagyis, hogy a vezető óvónő jó, de a tényleges nem.
Pl én pont így jártam a bölcsivel, ahova a fiam most jár: a bölcsőde vezető tündér, és szakmailag is nagyon-nagyon jó, de a két tényleges gondozónő, aki a csoporttal van, az csapnivaló.
Egyébként az egyik ok, amiért preferálnám a magánt: a számonkérhetőség. Most a fiam az V. kerületben jár bölcsibe (ott se lakom), önkorisba. Soha nem tudok reklamálni, pedig lenne mit: mert mindig jön, hogy de ne felejtsem el, szívességből vagyunk felvéve, mint nem kerületi lakos. Mivel - mint írtam - sem a II.-ban, sem a XII.-ben nem lakom, a helyzet hasonló lenne, de magánban, ahol fizetek (nem is keveset), ott szólhatok, ha muszáj.
Márpedig én kiszolgáltatott nem akarnék lenni. Nagyon türelmes és beketűrő vagyok, de ugyanakkor "apatigris" is, és nagyon nem nyelem le, ha - hosszabb időn át - nem mennek jól a dolgok. Óvodát váltani meg nem akarok, nem hiszem, hogy a váltás jót tesz a gyereknek, hát ezért akarnék egyből olyat találni, ami jó.
Különórák: szerintem sem az a vélemény nem igaz, hogy jó, sem az, hogy nem jó, hanem a köztes: vagyis attól függ. A kisfiam jár különórákra, de olyanokra, amik fél4-4 körül kezdődnek: ezeken a napokon hamarabb elhozom. Így tehát nem ér később haza, vagy nem fáradtabb, mint egy normál bölcsi nap végén. Edzés: járt már "edzésre" (bár még csak 3,5 éves). Ez amúgy 5-6 közt volt. De mivel ebben az idősávban általában játszótéren vagyunk amúgy, hát ezt se extra leterheltségként élte meg. És mikor elment a kedve: abbahagytuk. De élmény volt neki.
Montessori, Waldorf: az édesanyja nem akarja, így nem lesz.
tudsz bővebb infót? I. kerületben dolgozom és jól jönne a második gyereknek ez az ovi, amit írsz, neki vannak olyan dolgai, amik miatt erősen gondolkdodom a montessori ovin.
Az I. kerületben van egy Kolping-ovi, akik Montessori módszerrel dolgoznak és nem magán, hanem egyházi. A költség olyan 5-10 ezer ft. körül van, vagyis jelképes a magánokhoz képest.
miért csak magánban gondolkodsz? Létszám miatt vagy sznobságból? Az egyetlen amiben szerintem a magán óvodák "jobbak" tudnak lenni, szerintem az a létszám, de hozzáteszem, nálunk az önkormányzati oviban 21 fő a hivatalos létszám, de 13-14-nél extra napokon sincsenek többen. Ilyen szempontból nem extrém a magán.
óvónő: kicsit demagóg dolog ez, mindenütt olvasom én is, hogy óvónőt kell választani, de ez meglehetősen meggondolatlan megközelítés, mert semmi garancia nincs, arra, hogy a kiszemelt óvónő lesz 3-4 évig ott. Sokkal inkább érdemes figyelni a vezető óvónőt, az óvoda szellemiségét, az elhelyezkedést, alapelveket.
Mielőtt M. óvodába ment, én is alaposan körbejártam mindent, alternatív módszereket, magán óvodákat (én beallom sznobságból hittem, hogy a magán jobb, aztán rájöttem, hogy dehogyis jobb, csak drágább)... nekem a montessori módszer nagyoon tetszik, de 80-100 000/hó felett akár 2 éves várólistával lehet csak bejutni. Waldorfot nem tudom.
Különóra: ha ragaszkodsz hozzá a kerületi művházat is érdemes figyelni, nagyon szuper délutáni/hétvégi programok vannak szinte mindenütt, e miatt nem fontos az óvodát választani, bár hozzáteszem szerintem 3-4 éves gyereknél szükségtelen ilyesmivel csökkentetni a játékidőt. Nekem a szívem szakad meg a karikás szemű fáradt, zavarodott kis tanfolyamra vagy edzőtáborba járó kölykökön.
Nem tudom, hogy Waldorfban gondolkoztok-e, de egy barátnőmnek a XII. kerületben járnak a gyerekei W-oviba és nagyon dícséri. Ez ugye félnapos, és rengeteg szünetük van, de ha érdekel, akkor kérek pontosabb infókat. Amúgy privát vélemény, hogy tök fölösleges egy ovis gyereket idegen nyelvekkel és mindenféle különórával nyomasztani. :)
