Na, visszajöttem a srácok, megint lesz egy kis földrajz. :-)
Odáig jutottam a regényben, amikor a Shatterhand, a Hosszú Davy, az ifjú (német származású) Martin Baumann és a többiek szétterítik a földön a Wyoming Territórium meg a Montana Territórium széthajthatós turistatérképét (friss, 1869-es kiadás) és megtervezik az utitervet. Világhálós útvonaltervező még nem volt akkoriban. :-)
A Wyoming Territórium északnyugati csücske ismerős valakinek különben?
Ugyanis első körben oda kell majd a Vadjuh-hegységből (más néven Nagyszarv-hegység) lóháton eljutnunk, legalábbis ha a regényben vázolt utitervet követjük. Onnan meg majd tovább a Montana Territórium szomszédos részeire.
A Sárgakő-tó, a Pelikán-patak, a Híd-patak, ezek ismerősek valakinek?
A mednecéket és hegyláncokat tekintve pedig a Vadjuh-medence (más néven Nagyszarv-medence), Abszaroké-hegylánc, Medvefog-hegység stb.
A sápadtarcú gyarmatosítók térképein Yellowstone Lake, Pelican Creek, Bridge Creek, illetve Bighorn Basin, Absaroka Range, Beartooth Muntains.
Nem teljesen veszélytelen vidék, a keleti sosónik és az abszarokék (más kiejtés szerint apszáalokik) földje.
Jó kutakodást a netes és papírusz alapú földbaroszokon, akkor majd innen folytatjuk.
Van egy rossz hírem, srácok, hogy ma sem fogtok teljesen a Nebraskára és Wyomingra vonatkozó történelemfölldrajzi ismeretek nélkül maradni. :-)
Szóval visszatérve a regényhez, hipotetikusan tételezzük fel, hogy Hosszú Davy és Köpcös Jimmy a nebraskai North Platte nevű kisvárosban (akkoriban még egy kevésbé jelentős vadnyugati porfészek), a helyi store-okban vásároltak felszerelést és utánpótlást az expedíciójukhoz és onnan lóháton indultak tovább északnyugat felé, Nebraska tagállam északnyugati csücskébe, oda ahol ma az Oglala Nemzeti Fűvidék terül el.
North Platte egyébként abban az időben rendkívül fiatal település volt, hiszen csak 1866-ban, az Uniós Csendes-óceáni Vasút vonalának építése során hozták létre.
Egy darabig North Platte volt a fent nevezett vasút nyugati végállomása.
Történetünk idején azonban - ha 1871-et veszünk alapul - az Úniós Csendes-óceáni Vasút és a Középső Csendes-óceáni Vasút társaságok vonalai már 2 éve összeértek a Utah Territóriumban, egy Promontory Point nevű kis vadnyugati porfészekben, ezzel elkészült Észak-Amerika első transzkontinentális vasútvonala.
Na bocs, ezt a kérdést csak most tudtam értelmezni. :-)
Kétféle kékfű is őshonos az éjszak-amerikai prériken, a kis kéktövű (Little Bluestem) és a nagy kéktövű vagy magas kéktövű (Big Bluestem vagy Tall Buesteam).
Majd lehet, hogy teszek be róluk képeket.
De az azért szerintem elég vad elképzelés volt a Májusi Karcsitól, hogy a kék prérifű olyan magasra nőne, hogy a lovasok alig látszanak ki belőle. :-)
Tudtommal ilyen magasra még a magas kéktövű sem nő.
Még annyit azért leírnék, hogy amikor az E.Á. kormányzat ezt a Wyoming Territórium nevű kiterjedt, hatalmas területű porfészket létre hozta 1868-ban, a territóriumban eredetileg az alábbi 5 megyét hozták létre:
- Albany megye
- Carbon megye
- Laramie megye
- Sweetwater megye
- Uinta megye.
A Territórium lényegében vertikálisan volt fölosztva erre az 5 megyére.
A "gonosz ogallalák" szempontjából tök mindegy, mert ők ezt a megyerendszert nem ismerték el maguk fölött.
Az 1876-1877. évi nagy sziú háborúig a Wyoming territórium északkeleti részeit egészen a Vadjuh-hegységig a lakoták és az északi sájenek lényegében a saját földjüknek tekintették és ennek az alapja az 1868. évi Laramie-szerződés volt.
Az amerikai kormányzat és a sápadtarcú telepessek azonban máshogy értelmezték ezt a szerződést. :-(
Mondjuk, ha azt vesszük, hogy a regény 1871. nyarának végén, ősz elején játszódik - hogy is jött ki ez az adat??? - akkor a Reno-erőd már nem létezett, mivel 1865-ben épült, de 1868-ban a Laramie-szerződés alapján a hadsereg már ki is ürítette.
Johnson megye pedig még nem létezett, mivel azt csak 1875-ben hozták létre Pease-megye néven (1879-ben nevezték át Johnson-megyére).
Lényegtelen, mivel 1871-ben a Wyoming Territóriumnak azon a részén még alig élt fehér telepes.
Lényeg, hogy az öreg fricc telepesnek, ennek a Baumannak a blokkháza a Por-folyó eme szakaszától nem messze terülhetett el.
Innét a Vadjuh-hegység keleti vonulatai már nincsenek messze, légvonalban 31 jenki mérföld, azaz kb. 50 km.
A regény szempontjából azért érdekes, hogy a Por-folyó felső folyásának három ága - az északi, a középső és a déli - ennek a városkának a közvetlen közelében egyesül.
Az egyesült vízfolyást a jenki földrajz innen kezdve nevezi Por-folyónak (Powder River).
Az öreg Baumann blokkháza a regény szerint valahol a Por-folyó keleti folyása mentén terült el, namost ebbe sok mindent bele lehet érteni, de szerintem valahol a Por-folyó felső folyásának legkeletibb ága környékén lehetett, tehát valahol az akkor még nem létező K.C. Ranchtől keletre, ott ahol a Por-folyó folyása hirtelen kanyarral északi irányú folyást vesz föl.
Tehát nagyjából a mai Sussex városka környékén (Sussex, EÁ, Wyoming, Johnson megye), vagy onnan egy kissé még észak - északkelet felé, Sussex és a Reno-erőd között.
Hát megyünk, megyegetünk, csak nagyon lassan haladunk. :-)
Én most ott tartok, hogy a csapat már éppen elindult a "gonosz ogallalák" nyomában a Por-folyó keleti ágánál lévő Baumann-blokkházból a Nagyszarv-hegység (más néven Vadjuh-hegység) felé.
Majd később fognak hozzájuk csatlakozni Ohítika Pté keleti sosóni harcosai, majd még később az apszáaloki Héraklész, Ohítika-he-che-ta-wakán (valódi nevén Chante Peta) a harcosaival.
Namost részemről az elkövetkező 5-6 napra túl sok bejegyzést ne várjatok, mert elégnagyon sűrű időszakom lesz, de ha Frankie vagy más ír be ide bejegyzést, azt szívesen olvasom.
