1243 Óbudát először nevezik így egy oklevélben (Vetus Buda) 1244 Pest kiváltságlevelet kap IV. Bélától (feltehetően a II. Endrétől származó átirata), 1245 IV. Béla megalapítja a Nyulak (Margit)-szigeti domonkos, majd ferences kolostort, itt él a későbbi Szent Margit 1247-1265 A Várhegyen felépül az új királyi vár, amit "Budaújhegynek" (Novus Mons Budensis) neveznek. IV. Béla a pesti polgárokat átköltözteti az új városba. Pest jelentéktelen településsé süllyed. 1259 Először jelenik meg együtt a három város neve: Óbuda (Vetus Buda), Új Buda (Nova Buda) és Pest (castrum Pest)
A mai Óbudáról készült első térképek egyike az 1778-as bel-, és külterületet mutató térkép. Valaki azt fel tudná rakni, vagy egy linket megadni hozzá?
Ezen a térképen jól látható módon a mai Budát Vetus Budának nevezik. A kérdésem az lenne, hogy mikortól történik meg az, hogy a mai Óbudára vonatkoztatják a Vetus Buda elnevezést, és nem Ősbudára.
Az a kommentárod, hogy "Ez egy olyan ritka térkép amit nem német-római hatalom hamisított vagy cenzúrázott Ekkor még nem mertek újból hamisítani mert élt MÁTYÁS KIRÁLYUNK az IGAZSÁGOS és hatalmas!"
Kérdések:
Miért a Kevélyen lévő Alba Regalisra bizonyíték ez? Bár elnagyolt a térkép (a Szentendrei-szigetnek látszó terület kb. Pilismaróttól Budáig tart rajta, avagy kb. Dunabogdánynál van Alba Regalis), Esztergom és Buda távolsága alapján Alba Regalis kb. Visegrádnál vagy a Rám-hegynél van rajta.
Miért nem mutatja egyik térkép sem a Pilis déli oldalán futó Duna-ágat? Az ősi főváros eltitkolásának szándékát (a Lázár-térkép esetében) még megértem, de miért ne tüntetnének föl egy stratégiailag fontos utat (15-20 km-rel rövidebb szárazföldi vagy vízi út (akármelyik) Buda és Esztergom között)???
Miért nem tünteti fel egy Mátyás-korabeli térkép Visegrádot (hacsak nem Alba Regalis néven szerepel)?
Pardon, nem vettem észre, hogy ezt a kérdéseimre válaszul linkelted be.
A kérdések ezek voltak:
Milyen nyomvonalon folyt el Borosjenőig?
Miért nem az alacsonyabb Zsámbéki-medencén tört utat magának?
Milyen erő szüntette meg azt párszáz év alatt?
Az első két kérdésre ez a térkép nem ad választ.
A harmadik kérdésre olyan értelemben válaszol, hogy "akkora földrengések voltak, hogy egyes területek 200 m-t emelkedtek, a Duna medre máshova került". Ebben az esetben néhány felmerülő további kérdés:
Van-e példa arra bárhol a világon, hogy földrengésnek ekkora terepformáló hatása van? (Igen, 34 cm-t arrébb mozdult egy város, de a 34 cm és a 200 m között 3 nagyságrend eltérés van)
A komáromi vagy Bp alatti nagyobb rengések miért a Pilisben okoztak ilyen hatalmas változásokat? A Pilis területén vagy közvetlenül mellete csak kb. tucatnyi, kisebb rengést jelöl a térkép!
Miért nem szerepel a táblázatban a dorogi rengés, amitől egy hegy az 1500-as éveknben a Dunába esett? Esztergomi rengés először 1791-ben szerepel, Dorog, Tát, Tokod sehol.
A többieknek: érdemes megnézni a képeket nagyban is:
>Ahol régen víz volt, ott most is van csak sokkal kisebb mennyiségben. A Nagy kevély - Borosjenő közti részen is hajóztak.
1.
A második mondat megfogalmazása pontatlan. Borosjenő a Nagy-Kevély és az Ezüst-Kevély lábánál fekszik, 200 m fölötti tszf-en; a "Nagy kevély - Borosjenő közti rész" meredek hegyoldal. Ott soha nem hajóztak.
2.
A környék legalacsonyabb pontja Borosjenő mellett, a szarvasi téglagyárnál a patakvölgy, ennek tszf. magassága 135 m, Aquincum tszf. kb. 100 m, Esztergom 105 m.
Az Aquincum-Esztergom távolság a Duna mentén kb. 50 km; a szarvasi téglagyár és Aquincum közötti táv kb. 10 km.
Fenti számok alapján a Duna átlagos mederesése Esztergom-Aquincum között 10 cm/km (hajózáshoz megfelelő); a szarvasi téglagyártól Aquincumig az Aranyhegyi-patak mederesése 350 cm/km.
A fenti számokból következően:
Ha a mai domborzati viszonyokat vesszük alapul, akkor a Vörösvári-árok kényelmesen nem hajózható - ha hajózható egyáltalán (ill. minek használták volna, ha a Duna esése kisebb). (Függetlenül attól, hogy egy Dorog felől érkező Duna-ágat vagy egy bővízű forrásokból táplálkozó folyót képzelünk oda.)
Ha azt feltételezzük, hogy a középkorban ott folyt a Duna (vagy egyik ága), Dorog környékétől Aquincumig egyenletes eséssel, akkor hogy lehetnek a mai felszínen vagy a felszín közelében pl. római emlékek: hadiút, stb? Forrásként lásd a Magyarország régészeti topográfiája megfelelő kötetét, vagy pl. ezt a linket: http://www.pilisvorosvar.hu/vorosvariujsag/2006/augusztus/9.htm (Függetlenül attól, hogy nincs geológiai magyarázat arra, hogyan emelkedett a Kopár-hágó környéke hirtelen 200 métert.)
Ha vannak érveid a fentiek cáfolatára, kíváncsian várom őket.
"Tudjuk, hogy a Pilist mintegy négyszáz földrengés érte, melyek közül a legerősebb rengések az 1500-as évek második felében történtek, s ezeknek következtében, ahogy arról egy pozsonyi krónika is beszámol, „az egyik hegy belezuhant a Dunába”. A geológiai vizsgálatok alátámasztották az írottakat, miszerint Dorognál valóban elzárta a rengés a víz útját."
Kérdéseim:
Hol olvasható ezeknek a vizsgálatoknak az eredménye?
Dorognál a Duna kb. 105 m-en van. A Kenyérmezői-patak széles, lapos völgyben folyik le a kb. 15 km-re lévő Piliscsabától, semmi nyoma annak, hogy bármilyen elzáródás történt volna. Kérlek, mutasd meg a Google Maps-en, hol történt ez a mederelzáródás.
Régi anyagokra hivatkozik, ez igaz. De ennek lehet olyan magyarázata is, hogy a régi anyagok alapján korrekt, komplett képet kapunk a térség geológiájáról, ahhoz lényeges, új elemeket hozzáadni nem lehet. Tegyük hozzá, hogy a Dorog és Vörösvár környéki bányászat bő 100 éve kezdődött, tehát régóta gyűlnek részletes adatok a föld mélyéről.
Még mindig nem mondtál arra semmit, milyen irányban folyt szerinted a Duna Táttól Borosjenőig az elmúlt 1000 év során. Ezzel kapcsolatban egyébként ez a tanulmány ezt írja: "A medence maihoz hasonló vízrajzi képe a Vürmben [sic!] alakult ki. Bár egyes üledékadatok arról tanúskodnak, hogy a pleisztocén elején is meg volt [sic!] már a Solymári árok."
a VÖLGY aljáról nem vettek mintákat. Kizárólag a hegyoldalakról és a hegyekből vették a mintákat.
Másrészről: sajnos az IRODALOMjegyzék legyen bármennyire is kitűnő, a fölsorolt tanulmányok/szakanyagok DÁTUMAI alapján Pajzsvivő kijelentését erősíti: miszerint NEM VOLT az utóbbi időkben átfogó mintavételezés és részletes kutatás.
A digitális világ előnyei: 10 perc alatt bizonyíték található a neten arra, hogy Ofen Buda visszafoglalása Pomázon történt és a SARWIZ körbevette a várost!
Ok, ok. Beismerem tévedtem. De várom a konkrét várrom példákat.
Tehát amit mondtál itt: római alatt, kelta de egy alsóbb szinten. Külön élvezet lenne egy római (és kelta, itt van némi időbeni átfedés is, tehát nem külön szint) alatti őskori, legyen az neolitikus, bronz, vagy vaskori. Tehát!? Forrás?
Biztos hogy van ilyen különben. Nem azt mondtam, hogy nincs és nem lehet. Csak azt, hogy mi a mindennapok gyakorlata. És főleg, hogy mennyi pénz, és mennyi idő áll rendelkezésre a feltárásokra. :-((
Te folyamatosan "elvtársazol" most már nagyon gyanús vagy nekem!
Talán rendetlen M.T.A. tag vagy? Tudod a habsburg alapítású...
Még a végén kiderül a fórumozásért fizetést is kapsz tőlük!
Ha mindazt elolvastad amit felsoroltam, szólj és mondok még pár könyvet.
A nagyváros ott van, ha neked nem tetszik akkor is-talán menj és kirándulj oda! Voltál már ott egyáltalán? Nyilván nem, talán azt sem tudod mit-merre keressél...
Tanulj tinó ökör lesz belőled! Nem ártana gondolkodnod is egy keveset...
Saját magadat járatod le az ilyen beírásokkal!
Te tudtad azt, hogy amit a fórumra beírsz az örökre megmarad?
Tehát a mostani tudatlanságodon-butaságodon, az a nemzedék fog jókat nevetni aki már az igaz Magyar történelmet tanulja az iskolában.
Egyáltalán nem ezt mondtam, amit a számba adtál!!!!!!!!!!!!!!!!!!
"egy régészeti feltárás az első olyan szintig halad, amikor találnak valamit."
Légyszi ne földeld el a gondolatim! Azt mondtam, hogy egy római kori leletréteg alá itt nem nagyon szoktak további leletekért lejjeb vájkálódni. Remélem így már érthető a dolog. A jelzősítéseket, meg inkább hagyjuk.....
