Izgalmas téma, sok-sok képpel tálalva. Szinte minden jöhet, ami tudományos. Hatti, szumír, urartui kapcsolatok, etruszk--magyar rokonság, a Villanova-kérdés, és így tovább...
- Na, erre nem vennék mérget. Nézzük csak meg jobban!
Lat. septumus ’hetedik’, innen: septum- > sumpet (ez fiktív) > szumbot (hasonulás, hangrendi illeszkedés). Ebből szabályosan alakul a szláv nyelvekben a szobbot-, "orosz суббота" (denazalizáció, mint pl. a gomba - goba esetében).
Még nyilvánvalóbb, a magyar nyelvtörténet ismeretében teljesen világos, hogy lesz az ősi szumbot-ból szombat. Az U>O, O>A jelenségre, a hangzók nyíltabbá válásának tendenciájára rengeteg példát találunk. Hodu > had; lú > ló stb.
"Ahhoz, hogy a hét hétfővel kezdődjön a deftő – hetfő átértelmezés kellett.
A görög nyelvben deftéra ’hétfő’ a ’második’ jelentésű défterosz szóból ered. (defter- > deftő > hetfő ’hétfő palóc tájnyelvi alakja’)
...
Ez eléggé egyéni levezetésnek tűnik ..."
- De még mennyire hogy az! Ott a forrás. :)
"A "hétfő" beszédes szó: a "hét" vele indul, a "hét" elején áll, stb."
- Ezért írtam, hogy a másodikból így lett első.
"A szlávnak nyilvánított napneveink és a szlávok napnevei is a magyar sorrendhez igazodnak.
...
De hát nem lehet, mert a "csteri" = "negyedik", a "pjatyi" = ötödik."
- Éppen hogy lehet, mert a hétfő az első,
a kedd < ketted(-ik),
a szerda az ugyan kozmopolita mint a szombat, mert 'közép' és a hétnek négy a közepe, nem három,
Ahhoz, hogy a hét hétfővel kezdődjön a deftő – hetfő átértelmezés kellett.
A görög nyelvben deftéra ’hétfő’ a ’második’ jelentésű défterosz szóból ered. (defter- > deftő > hetfő ’hétfő palóc tájnyelvi alakja’)
Ez eléggé egyéni levezetésnek tűnik ...A "hétfő" beszédes szó: a "hét" vele indul, a "hét" elején áll, stb.
A szlávnak nyilvánított napneveink és a szlávok napnevei is a magyar sorrendhez igazodnak.
De hát nem lehet, mert a "csteri" = "negyedik", a "pjatyi" = ötödik.
Így a magyar "hétfő" (= hét eleje), a "kedd" (= kettedik nap), a szláv "csütörtök" (= negyedik nap), és "péntek" (= ötödik nap) teljesen konzekvens egymással is, meg önmagában is, amibe nem rondíthat bele a "kozmopolita" szombat ...
Legalább az etruszk topicot , nem kéne összeszemetelni. .tehát a latin nyelv alapja a szláv lenne? Ahhaa.
A wikit majd kijavitják ne foglalkozz vele. Ha nagyon kéne , inkább keressetek valami keltát az hihetöbb volna. Aki ilyen érvrendszer mentén erösködik, az simán a konfrontációt keresi a szomszédsággal. Itt az igazság lenne a fontos, amit lehet nem tudomásul venni , ... az oviba
Először a hét vasárnappal kezdődött, így a szombat a hetedik napra esett.
Lat. septumus ’hetedik’, akár innen: septum- > sumpet, nyelvünkhöz igazodva szombat.
Ahhoz, hogy a hét hétfővel kezdődjön a deftő – hetfő átértelmezés kellett.
A görög nyelvben deftéra ’hétfő’ a ’második’ jelentésű défterosz szóból ered. (defter- > deftő > hetfő ’hétfő palóc tájnyelvi alakja’) - A másodikból így lett első.
A szlávnak nyilvánított napneveink és a szlávok napnevei is a magyar sorrendhez igazodnak.
És (ha így is lenne) ennek mi köze volna a hét (negyedik) napjához?
Mert még logikailag is rendben van: 1. nap = hétfő (= a hét elején áll), 2. nap = kedd (kettedik), 3. nap = szerda ("középső" , azaz szredni), 4. nap = csütörtök (csteri), 5. nap = péntek (pjatyi).
". Léte és tettei történelmileg nem igazolhatóak, elődeihez hasonlóan inkább mitikus szerepe van "(??)
Viszont plebejus (polgárjog) és patricius téma ezidötöl az ON.pld. Elbukik a ... lybiai alapitású Théba , ie.6.század
újabb idézet:
"Dumézil elmélete szerint Ancus Martius tölti be a termelő indoeurópai mitológiaifunkcióját." (?)
gondolom formai kifogás, v hiányos tudásból fakadóan:
A módosított Köves-Zulauf/Németh elmélet szerint a római királyok uralkodási idejét grafikonra vetve tökéletes szinusz-görbét kapunk. Az elmélet alapján Ancus Martius a görbe tükröződési középpontja
Na mindegy erdetileg azt hittem csak etruszk téma homályos
Filiszteusokra azt irják tengeri népek - miután ezek belakták meditáreneumot, jött létre v. alakult ki a római csàszárság. - kontra bizánc/pártus/alexander/makedon. Ekkoriba az etruszkok eltüntek pld. Svájc,Austria környékén - ui. északabbra szorulhattak... Mivel több tengeri népet emlegetnek,, én viselet alapján azt mondtam hogy föleg Mu-kultúr réteg -akár indiánokra is lehet gondolni, de a legjobban hasonlatosak Pld.a Pápuák /kannibálok/rézbörüek:) Sokat elmond hogy a mostani szigetükön asszem többszáz féle nyelvet beszélnek (odamenekültek). De a leirások alapján boldog boldogtalant behajóztak (ilyenolyan ?föniciai segitséggel) feltételes módban fehéreket is. Szóval vissza az elsö ponthoz , a hellén birodalom , és a római között inkább váltás látszik mint átmenet.. a philiszteus korszakban ott volt a pilátus is mint rang - keveset olvastam erröl de furcsa.Szóbajöhet nek még esetleg lakhatatlanná vált északi tájak, ahonnét sikerülhetett a többségnek lehajózni (netto tipp). Tengeri népekröl ilyesmire asszociálnék - mint hyperboreusok De a leletek alapján tkp.az etruszk sem teljesen kizárható, mint behajózott kultúra. talán-talán mint összefoglaló név tengermelléki szomszéd román elnevezéshez is ide kapcsolódhat (?) , indiai cigány, (??) stb.
A magyar héttel kapcsolatos elnevezések hermetikus rendszert alkotnak. Egyszer már volt tárgyalva itt valahol. Hasonló "csak" portugáloknál létezik. 7= azaz hét /hétfö =elsö nap/ kedd=kettö/ szerda=még latin kultúrkörben three , quattore, penta... +hétvége.
Én nem hagynám figyelmen kivül, hogy páran azért beruháztak olyan könyvek kiadásába ahol magyar-görög, és magyar.-angol rokonértelmü kifejezéseket fejtegetnek (nem kis mennyiségben) . Vmint pjátnica≠péntek (?)
Sok helyen visszainteget az öseurópai kultúrréteg a magyar nyelvben, leginkább rövid töszavaknál. Csak hogy ne a levegöbe beszéljek tényleg *rúd, *ház *halom , ingyé nincs több (*tömb)
Soha nem értettem hogy honnan van a kapcsolat az etruszk és a koreai építészet között. - láttam már pár szerzönél hogy mások is észrevették - Szóval a legvalószinübb hogy innét.. (.. csupán egy alternativa:)
Ha jól tudom eddig nem lett nevesített, hol lehetne tetten érni az az etruszk-magyar kapcsolatokat /azonkívül hogy hát persze/ . Attilának volt egy szövetségese Tetrikusz (Firandzsijja királya , a tarih ung'ürüsz szerint) .így nézve "elsö" olvasat után én abszolútde lehetségesnek tartom hogy Firandzsia eredetileg a Firenzei központot-DélEu térséget jelölhette , mj.:a frank elnevezéstöl külön.. Mivel a müben szerepel még néhány latinosan csengö név, amikre szintén magyarázat lehet az etruszk% szövetséges.
Pidzs talán :) Bécs környéke ami elvileg már vegyes alapítású vârosuk volt például nimcsékkel stb. ha nem tévedek.
De a magyar kultúrális rétegben is van egynehány etruszkkal rokon vonás (népmesékböl ismert királyi párválasztás - kérők). Ellenkező oldalon de azonos rétegben ide számítanám a. lányszöktetést is. Rejtély volt eddig az is hogy a quattore és a csütörtök, Penta és a péntek vmint egyéb latinos , hellén elemek hogy kerülhettek közös nevezőre. Tehát legkésöbb etruszk / pártus? vonalon, de mégis inkább elöbb.
Az én elméletem : a mai Baszkok, az Etruszkoktól származnak!
"A baszk nyelv (saját néven euskara, illetve a különböző dialektusokban euskera" Képzeljetek bele az euskara/euskera-ba egy T-betűt, és próbáljátok egy kicsit keményebbre, határozottabbra formálni! !
Forrás: egy mondat a Wikipédiából: http://hu.wikipedia.org/wiki/Baszk_nyelv
